Search Results

You are looking at 11 - 20 of 20 items for

  • Author or Editor: István Sugár x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Aortoenteralis fistula ritka formája – sigmoideo-grafto-cutan fistula

Aortoenteric fistula to the sigmoid colon complicated with entero-grafto-cutan fistula

Magyar Sebészet
Authors: Gábor Bognár, István Sugár, Ágnes Laczkó, Pál Ondrejka, and György Ledniczky

Absztrakt

Egy 62 éves beteg esetét ismertetjük, aki acut rectalis vérzés miatt került felvételre. A beteg korábban aortobifemoralis bypassműtéten esett át. A kivizsgálás kapcsán a sigmabelet usuráló graftot észleltünk, mely körül kialakult abscedáló folyamat a bőrfelszín felé törő komponenssel is bírt. Exploratív laparotomia után sigmabél-resectio, az entero-grafto-cutan fistula exstirpatiója, a graft jobb szárának részleges eltávolítása, valamint extraanatomikus crossover bypass beültetése történt. Egy ritka, szekunder, a sigmabélbe törő aortoenteralis fistuláról számolunk be, melynél egy grafto-entero-cutan komponens is kialakult, ami alternatív műtéti megoldást kívánt.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Róbert István Agócs, Dániel Sugár, Domonkos Pap, and Attila J. Szabó

Absztrakt:

A magas sófogyasztás általános az iparosodott társadalmakban, és számos civilizációs betegség forrása. A közelmúlt kutatásai hívták fel a figyelmet a nátriumegyensúly fenntartásában szerepet játszó új extrarenalis folyamatokra. Rövid távon a bőrszövet nátriumtárolása pufferként szolgál a nátrium ozmotikus tulajdonsága következtében kialakuló, növekvő volumenterheléssel szemben, valamint elősegíti a fertőzések elleni immunválaszt. Hosszú távon azonban a fokozott szöveti nátriumkoncentráció egy adott mértéket meghaladva patofiziológiás folyamatokat indíthat be gyulladásos válaszreakció provokálásával. A nátrium immunmoduláns hatásának következtében a veleszületett és szerzett immunrendszer effektorsejtjei aktiválódnak, míg egyes szabályozósejtjei gátlás alá kerülnek, ami végeredményben az immunrendszer egyensúlyának megbomlásával, proinflammatoricus állapottal jár. In vivo sóterheléses és sómegvonásos kísérletek eredményei a nátrium betegségkiváltó és -módosító szerepére utaltak. Így a nátrium és az immunrendszer összefüggése magyarázatot adhat olyan, eddig ismeretlen eredetű betegségek patomechanizmusára, mint a magas vérnyomás (elsődleges, sószenzitív) vagy az autoimmun betegségek, melyek növekvő incidenciájuk miatt nagy terhet rónak az egészségügyi ellátórendszerre. Orv Hetil. 2019; 160(17): 646–653.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: Bíborka Bereczky, Krisztina Madách, János Gál, Gábor István, István Sugár, Pál Ondrejka, and Attila Vörös

Absztrakt

Esetismertetés: A szerzők egy 30 éves nőbeteg esetét mutatják be, akinek intenzív osztályos felvételére hypertoniás krízist kísérő mellkasi panaszok, cardialis decompensatio, progrediáló acut légzési elégtelenség és tudatzavar miatt került sor. A gyors kivizsgálás mellett azonnal megkezdett intenzív terápia ellenére a felvételt követő harmadik napra többszervi elégtelenség képe alakult ki. Miután a kórkép kialakulása a bal oldali mellékvese térfoglaló folyamatára volt visszavezethető, a multidiszciplináris konzílium acut laparoscopos adrenalectomia végzése mellett foglalt állást. Az eltávolított képlet szövettani diagnózisa phaeochromocytoma volt. A postoperativ időszakban a beteg állapota fokozatosan javult, tünetei, panaszai regrediáltak, majd gyógyultan távozott. Megbeszélés: A phaeochromocytoma diagnózisa nehéz feladat, az általa kiváltott tünetek és panaszok sok egyéb kórképre is utalhatnak. Az acut phaeochromocytomás krízis általában belgyógyászati, intenzív terápiás eszközökkel uralható. A súlyos, többszervi elégtelenséghez vezető esetekben indokolt az acut műtéti beavatkozás. Az ilyen beavatkozások rizikója igen magas, de korrekt intra- és postoperativ észleléssel, megfelelő intenzív terápiával a laparoscopos műtét ezekben az esetekben választható megoldás lehet.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Andrea Schöller, István Sugár, Zoltán Szeberin, Pál Ondrejka, Gábor István, and Attila Vörös

Absztrakt

Esetismertetés: A szerzők egy 34 éves nőbeteg évek óta fennálló postprandialis hasi panaszai miatt elvégzett kivizsgálását és műtéti kezelését mutatják be. Az első vizsgálatok során laktózintolerancia és hiatushernia igazolódott, azonban a konzervatív therapia eredménytelennek bizonyult. CT-angiographia (CTA) és digitalis subtractiós angiographia (DSA) a truncus coeliacus nagyfokú szűkületét igazolta. A percutan transluminalis angioplastica (PTA) eredménytelen volt. A vizsgálatok megismétlése külső compressiót, ligamentum arcuatum medianum szindrómát (MALS) igazolt. Laparoscopos technikával a ligamentum arcuatum medianum átvágását végezték el. A postoperativ CTA a szűkület jelentős mérséklődését mutatta, a beteg panaszai megszűntek. Megbeszélés: A szerzők hangsúlyozzák, hogy krónikus hasi panaszok esetén hasi duplex ultrahangvizsgálat során végzett áramlásméréssel 100%-os specificitással és 83%-os szenzitivitással diagnosztizálható a betegség. A duplex ultrahang olcsóbb vizsgálati módszer, mint az esetünkben is elvégzett CTA- és DSA-vizsgálatok, amelyekre sokszor csak a panaszok hosszas fennállását követően kerül sor. Postprandialis hasi fájdalom esetén első vonalbeli vizsgálatként végzett hasi ultrahang segítségével korai diagnózishoz juthatunk. Esetükkel a szerzők felhívják a figyelmet a kórképre, valamint arra, hogy külső leszorítás esetén a ligamentum arcuatum medianum laparoscopos átvágása relatív kis megterheléssel járó hatékony módszer a nyitott műtéti megoldásokhoz képest.

Restricted access

Jejunalis polyposisból származó heveny gastrointestinalis vérzés diagnosztikája és eredményes kezelése

The effective treatment of jejunal polyposis as a cause for massive gastrointestinal bleeding

Magyar Sebészet
Authors: István Sugár, Bence Forgács, Gábor Bognár, Zoltán Szabolcs, Attila Zalatnay, and Pál Ondrejka

Absztrakt

A szerzők egy 50 éves férfi esetét ismertetik, akinek masszív gastrointestinalis vérzése kiterjedt jejunalis polyposisból származott. Ismertetik a diagnosztikus nehézségeket, majd az eredményes műtéti kezelést. A raritásnak tartható eset kapcsán saját tapasztalataik és az irodalmi ismeretek alapján összefoglalják a vékonybél-eredetű, heveny gastrointestinalis vérzés diagnosztikájának és terápiájának lehetőségeit.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: István Sugár, Attila Vörös, Csaba Diczházi, Loránd Barabás, Luca Valkó, Gábor László Kovács, and Pál Ondrejka

Absztrakt

Esetismertetés: Két fiatal férfi betegünk egyikénél nyelési panaszait okozó mediastinalis szövetszaporulat exstirpatióját követő szövettani vizsgálat, a másiknál egyéb okból elvégzett hasi CT által valószínűsített mellékvese-adenoma „kivétele” után derítette ki a hisztológia a pontos diagnózist: a bronchialis cystát. Megbeszélés: A mediastinalis tumorok néhány százalékát fejlődési rendellenesség hatására keletkező bronchogen cysták alkotják. Csekély hányaduk okoz panaszt, ezek kerülnek felismerésre. Különösen ritka formája, amikor az ébrényi szakban, az egyedfejlődés során a cystakezdemény a hasüregbe vagy a retroperitoneumba vándorol. Diagnosztizálásuk praktikusan csak az eltávolítást követő szövettan révén lehetséges.

Restricted access

A Wilkie-syndromáról

Wilkie's syndrome

Magyar Sebészet
Authors: Gábor Bognár, György Ledniczky, Éva Palik, László Zubek, István Sugár, and Pál Ondrejka

Absztrakt

Számos betegség vagy noxa utáni állapot vezethet a retroperitonealis zsírszövet csökkenése következtében az arteria mesenterica superior kompressziós syndromájához. Cikkünkben egy 35 éves nőbeteg vírusfertőzés során kialakult súlyos testsúlyvesztése, majd a sikertelen konzervatív kezeléseket követő eredményes műtéte (duodeno-jejunostomia) kapcsán számolunk be a kórkép etiológiájáról, klinikumáról és kezelési lehetőségeiről a szakirodalom áttekintése alapján. Az interdiszciplináris munka különösen jelentős ebben a nehezen diagnosztizálható kórképben.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Pál Ondrejka, Ferenc Siket†, Mária Bakos, Márta Vámos, András Novák, and István Sugár

Absztrakt:

Az extrém kövérség kezelésére kifejlesztett eljárások közül az állítható gyomorgyűrű korábban igen elterjedt volt. Alkalmazását azonban számos késői panasz, illetve szövődmény kísérte, ezért egyre gyakrabban fordul elő, hogy eltávolításra kerülnek. Egy ilyen beavatkozás után fél évvel kialakult teljes gyomorkimeneti elzáródás klinikai képét előidéző belső kizáródás esetét mutatjuk be. A belső kizáródást az okozta, hogy a pylorusrégió becsúszott a gyűrű eltávolításakor készített plicatio és a gyomorcorpus fala közé. A beteg a műtéti megoldás után gyógyult. Hasonló okból kialakult gyomorelzáródás esetével az irodalom tanulmányozása során nem találkoztunk.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: István Sugár, Zoltán Ráth, Pál Ondrejka, Zsolt Iványi, Bálint Scheich, and Judit Várkonyi

Absztrakt

A gastrointestinális vérzés oka lehet a gyomor antralis régiójának és néha a cardiatájéknak a kóros értágulata. Első leírója a múlt század 50-es éveinek elején a GAVE (Gastric Antral Vascular Ectasia) névvel illette, miután ekkor még a hasonló jelenséget a cardiatájon nem regisztrálták. Negyed századdal később – néhány eset közlése kapcsán – egy szellemes belgyógyász ragasztotta rá a görögdinnye (watermelon) elnevezést, minthogy a makroszkópos kép az említett gyümölcs „héjára hajaz”. A raritásnak számító kórkép súlyos társ betegségekkel terhelt betegünknél jelentkezett.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Katalin Molnár, István Karádi, István Sugár, Zoltán Sápi, Márta Marschalkó, Éva Pálinger, Zsuzsanna Darvas, Péter Pócza, András Falus, András Vereczkei, and Judit Várkonyi

A szerzők egy terápiarezisztens myeloma multiplexes beteg esetét ismertetik, akinél plazmasejtes bőrinfiltráció jelentkezett a kórlefolyás során. Célkitűzés: A bőrinvázióban szereplő plazmasejteket a csontvelőben maradt plazmasejtektől megkülönböztető olyan jellemző keresése, amely hozzájárulhat a bőrinvázió jelenségének alaposabb megismeréséhez. Módszer: A sejtproliferációban szerepet játszó hisztamin előállítására kizárólag a hisztidin-dekarboxiláz enzim képes. Az enzim meghatározására bőr- és csontvelőmintákban immunhisztokémiai módszert alkalmaztunk, és a csontvelőáramlás citometriai vizsgálata is megtörtént. Eredmények: A bőrinfiltrációban részt vevő plazmasejtek hisztidin-dekarboxilázenzim-expressziója eltűnt, míg a csontvelőben lévő sejtek hisztidin-dekarboxiláz-pozitívak maradnak. Következtetések: A szerzők szerint a bőrinfiltrációban részt vevő sejtek hisztidin-dekarboxiláz-expressziójának eltűnése a sejtek dedifferenciálódásának egyik jele, ugyanakkor a hisztamin-anyagcserében bekövetkező változások eredője. Az extramedullaris myelomasejtek biológiailag eltérnek a csontvelőben maradottaktól, ezért feltehetően az egyazon terápiára adott válaszuk is különböző lehet.

Restricted access