Search Results

You are looking at 11 - 20 of 22 items for

  • Author or Editor: János Krähling x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Analytical Space Theories and Gyula Hajnóczi’s Spatiology

Analitikai Térelméletek És Hajnóczi Gyula Spaciológiája

Analytische Raumtheorien und Gyula Hajnóczis „Spaciologie“

Építés - Építészettudomány
Author:
János Krähling

Gyula Hajnóczi’s scientific career is characterized by the intertwined cultivation of ancient architectural history of the Antiquity, architectural theory, and the preservation of monuments of the Antique world. From the late 1960s onwards, the need to develop a new theory of architecture became more and more pronounced in his researches, which was completed in the 1980s with the creation of the analytical space theory called Spatiology. This paper aims to analyse his complex analytical research methodology in the international research context. Hajnóczi’s research method of analysing the architectural space includes also the socially and psychologically determined factors of spatial perception. According to his analytical theory, the constructive-initiative medium can initiate spatial relations called vallum and inter-vallum, and by referring their quantitative survey, the definition of spatial qualities can be interpreted in relation to building, man and space in a wholistic approach. Architectural creation is theoretically approached in this duality, from the point of view of quantitative and qualitative characteristics. Hajnóczi’s work is little known internationally, however, by comparing and analysing it with the researches of his contemporaries, it can play an important role in the international research context. It is considered as one of the relevant theoretical architectural achievements in Hungary in the second half of the 20th century.

Hajnóczi Gyula tudományos pályáját az ókori építészettörténet, az építészetelmélet és az antikvitás műemlékvédelmének egymásba fonódó művelése jellemzi. Az 1960-as évek végétől egyre markánsabban jelenik meg egy új építészetelmélet kidolgozásának igénye, amely az 1980-as években a Spaciológiaként elnevezett analitikus térelmélet megalkotásával vált teljessé.

A cikk célja ennek az építészeti térre vonatkozó komplex analitikai kutatási módszertannak elemzése a nemzetközi kutatások tükrében. Hajnóczi építészeti térelméleti kutatási módszere magában foglalja a térészlelés társadalmilag és pszichológiailag meghatározott tényezőit is. Analitikai elmélete szerint a konstruktív-iniciatív közeg határozza meg a vallum és intervallum fogalmakkal meghatározott térbeli kapcsolatokat, majd ennek a kvantitatív elemzése alapján a térbeli minőségek meghatározása az épület, az ember és a tér vonatkozásában komplex módon értelmezhető. Az építészeti alkotás elméletileg ebben a kettősségben ragadható meg, kvantitatív és kvalitatív jellemzőivel. Hajnóczi munkássága nemzetközileg kevéssé ismert, azonban kortársainak kutatásaival összehasonlítva és elemezve fontos szerepet játszhat a nemzetközi kutatásokkal párhuzamba állítva. Műve a 20. század második felében hazánk egyik releváns elméleti építészeti eredményének számít.

Die wissenschaftliche Karriere von Gyula Hajnóczi ist von der Verflechtung der Architekturgeschichte der Antike, der Architekturtheorie und der Erhaltung von Denkmälern der antiken Welt geprägt. Ab den späten 1960er Jahren wurde die Notwendigkeit, eine neue Architekturtheorie zu entwickeln, in seinen Forschungen immer deutlicher, die er in den 1980er Jahren mit der Schaffung der analytischen Raumtheorie namens Spaciologie abgeschlossen hat. Dieser Beitrag zielt darauf ab, seine komplexe analytische Forschungsmethodik im internationalen Forschungskontext zu analysieren. Hajnóczis Forschungsmethode zur Analyse des architektonischen Raums umfasst auch die sozial und psychologisch bestimmten Faktoren der räumlichen Wahrnehmung. Nach seiner analytischen Theorie initiiert das konstruktive-initiative Medium räumliche Beziehungen, die als Vallum und Intervallum bezeichnet werden, und unter Bezugnahme auf ihre quantitative Untersuchung kann die Definition räumlicher Qualitäten in Bezug auf Gebäude, Mensch und Raum in einem ganzheitlichen Ansatz interpretiert werden. Das architektonische Schaffen wird theoretisch in dieser Dualität unter dem Gesichtspunkt quantitativer und qualitativer Merkmale angegangen. Hajnóczis Werk ist international wenig bekannt. Durch den Vergleich und die Analyse mit den Forschungen seiner Zeitgenossen kann es jedoch eine wichtige Rolle im internationalen Forschungskontext spielen. Es gilt als eine der relevanten theoretischen architektonischen Errungenschaften in Ungarn in der zweiten Hälfte des 20. Jahrhunderts.

Open access

Scientific Conference in Memory of Gyula Hajnóczi

Conference of Architectural Historians and Historic Building Researchers III

Tudományos Konferencia Hajnóczi Gyula Emlékére •

Építészettörténészek es Műemlékkutatók Konferenciája III
Építés - Építészettudomány
Author:
János Krähling

The Department of History of Architecture and Monument Preservation of the Faculty of Architecture of the Budapest University of Technology and Economics and the Standing Committee on the History and Theory of Architecture and Monument Preservation of the Hungarian Academy of Sciences organized an online scientific conference on 12th November 2020, in memory of Gyula Hajnóczi, a recognized and highly respected professor of the department of architecture on the occasion of the 100th anniversary of his birth, entitled “Scientific Conference in Memory of Gyula Hajnóczi (Conference of Architectural Historians and Historic Building Researchers III)”. This paper intends to introduce this special issue of the journal with the summary of the conference.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke, a Magyar Tudományos Akadémia Építészettörténeti, Építészetelméleti és Műemléki Állandó Bizottsága részvételével Hajnóczi Gyula, a tanszék ismert, elismert és nagy tekintélyű egykori professzora tiszteletére, születésének 100. évfordulója alkalmából „Tudományos Konferencia Hajnóczi Gyula Emlékére (Építészettörténészek és Műemlékkutatók Konferenciája III.)” címmel 2020. november 12-én online tudományos konferenciát szervezett. Az írás röviden bevezeti e folyóirat különszámát.

Full access

A tanulmány - a magyarországi evangélikus templomokkal foglalkozó építészettörténeti kutatás kapcsán - rövid áttekintést kíván adni a faszerkezetű boltozattípusokról, különös tekintettel a hazánkban a XVIII. századtól egészen a XX. század elejéig épült - és főként a templomépítészetben elterjedt - ún. de l'Orme-rendszerű deszkaíves térlefedésekről. Az elnevezés Philibert de l'Orme francia építészre utal, aki az 1561-ben megjelent „Nouvelles inventions pour bien bastir et a petits fraiz” c. művében ismertette e szerkezetet és javaslatokat adott különböző gyakorlati alkalmazási lehetőségeire. Az ilyen ívtartók függőlegesen egymás mellé helyezett és eltolással toldott deszkákból (vastagság 2-3 cm) vagy pallókból (vastagság 3,5-6 cm) állnak. Magyarországra minden valószínűség szerint német nyelvterületről került be a szerkezettípus.  A megvalósult szerkezetek funkció, forma, tartószerkezet, épületszerkezeti kialakítás szempontjából változatosak; a XIX. századi magyarországi templomépítészetben viszonylag nagy számban előfordulnak.

Restricted access

Supplements to the theoretical reconstruction of the articular church of Vadosfa

Beiträge zur theoretischen rekonstruktion der artikularkirche von Vadosfa

Építés - Építészettudomány
Authors:
Dóra Danielisz
and
János Krähling

Articular church architecture is a less-researched subfield of the Hungarian architectural history. Beyond some memories of particular interest – such as the Lutheran church of Nemeskér – the memories of early Protestant architecture in the area of today’s Hungary and their influences are largely unknown to us. This paper aims at studying and preparing the theoretical reconstruction of an articular church no longer existing today. The church building of Vadosfa, standing between 1732 and 1911, is the subject of our study, in connection with which the most important sources are the demolition protocols available in the diocese’s archives. By reviewing, analyzing and utilizing the data of the still unpublished archival sources with the use of a new methodology, new knowledge will enrich the image of the articular church architecture in Hungary. We attempt to evoke the old articular church of Vadosfa. The results of the theoretical reconstruction, and the summaries of architectural relationships provide an opportunity to review and expand our knowledge of the regional types of articular architecture.

Restricted access

Építészettörténet és építészeti tervezés

Az építészoktatás megújulásának kérdései az 1930-as nemzetközi építészkongresszus műegyetemi kiállítása kapcsán

History of architecture and architectural design

Questions regarding the reforms of architectural education apropos of the technical university exposition of the international congress of architects in 1930
Építés - Építészettudomány
Authors:
Krisztina Fehér
and
János Krähling

A két világháború közötti magyar építészeti közélet egyik legnagyobb hatású eseménye az 1930-ban Budapesten rendezett XII. Nemzetközi Építészkongresszus volt. A kongresszus programjához kapcsolódóan a Műcsarnokban nemzetközi tervkiállítást, a Műegyetemen pedig hallgatói tervekből készült kiállítást rendeztek. Ez utóbbinak érthető módon eltörpül a sajtóbeli visszhangja a másikhoz képest, az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék rajztárának feldolgozásakor azonban egy olyan összefüggő tablósorozat került elő, amelynek egységes, öt nyelven feliratozott grafikája és keltezései is arra utalnak, hogy a Műegyetem kiállítási anyagához tartozhatott. A tablókra kasírozott építészettörténeti rajzok bizonyíthatják, és ekképpen majdhogynem az egyedüli bizonyítékai, hogy a Műegyetemen a tervezésoktatás mellett más tárgycsoportok, így az építészettörténet is bemutatásra került. A tablók fontos adalékot szolgáltatnak az építészettörténet oktatásának két világháború közötti változásairól, a kongresszus és a kiállítások sajtóba leszűrődött visszhangja pedig a 19. században még egységben lévő építészeti tervezés és építészettörténet tovább élő viszonyára utalnak.

Open access

Real Net Vault or Pseudo-Ribbed Net Vault?

Geometry, Construction and Building Technique of the Vault of the Reformed Church of Nyírbátor and the Nave Vault of the Franciscan Church of Szeged-Alsóváros

Valódi hálóboltozat vagy bordákkal díszített donga?

A nyírbátori ferences templom hajóboltozatának és a nyírbátori református templom boltozatának geometriája, szerkesztés- és építéstechnikája
Építés - Építészettudomány
Authors:
Eszter Jobbik
and
János Krähling

In the present article, we revisit the question of the structural characteristics and building methods of two of the most famous Hungarian Late-Gothic net vaults, the nave vault of the Franciscan Church of Szeged-Alsóváros and the vault of the Reformed Church of Nyírbátor. Based on the data gathered by laser-scanning the two buildings, the geometric system of the two vaults, as opposed to the former state of research, differ significantly from each other. While the rib system and webbing of the vault of Szeged-Alsóváros have features characteristic of pseudo-ribbed net vaults and net vaults with webbing built with formwork, the vault of Nyírbátor is likely a real net vault structure with webbing built freehand. Furthermore, the rib system of the vault of Szeged-Alsóváros can be described by a single curved surface deductible from a circle segment, the rib junction points’ spatial positions in the vault of Nyírbátor are only describable by coordinates in the three directions of the space, not by an even surface. Based on the geometric descriptions, we also attempted to reconstruct the plausible building methods in both cases. Finally, we considered the results of the geometric analysis and the underlying construction ideas deduced from it and gave a new evaluation regarding the earlier reasonings for the strong building connections of the two churches in regard to the guilds and master builders.

Open access

Remodelling a Medieval Net Vault Construction •

Case Study: The Apse Vault in the Catholic Church of Andocs

Középkori hálóboltozat szerkesztés újramodellezve •

Az andocsi templom szentélyboltozata
Építés - Építészettudomány
Authors:
Eszter Jobbik
and
János Krähling

In the present study, we analysed the exact, laser-scanned geometry of the apse vault of the catholic church of Andocs. The written sources about this vault are very limited, however, the point cloud-based research could provide new details about the history of the building, along with the formerly used building techniques. For the analysis, we worked based on our three-step analysis process, established for net vaults. During the studying of the rib system, we reconstructed the probable original construction and building method, as well as the temporary supporting structures of the early 16th-century vault. The analysis of the individual ribs led us to conclusions about this vault, in the mirror of the widespread ideas of the topic’s technical literature, such as the “Prinzipalbogen” theory (all the ribs of a given net vault have the same curvature), or the principle of the longest route (the cumulated length of the ribs’ plan, which led from the impost to the crown with the longest possible route equals to the radius of the ribs’ curvature). Regarding the curvilinear rib elements, we presumed a likely fabrication method, based on contemporary research results. Mapping the webbing and the ribs, we concluded their building order, as well as the plausible masonry technique of the webs.

Open access

A Cross-Vault System’s Relative Periodisation Based on Geometric Analysis •

The Vaulting System of the Apse of the Inner City Parish Church of Budapest

Egy keresztboltozat-rendszer relatív periodizációja •

A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom szentélyboltozat-rendszere
Építés - Építészettudomány
Authors:
Eszter Jobbik
and
János Krähling

The cross-vault system of the Inner City Parish Church of Budapest was the subject of numerous scientific works so far. In our present article, we aimed to supplement the information known about the vaults by providing exact geometric data gathered via laser scanning. Based on this data, we attempted to filter out common characteristics of the individual vaults, regarding the geometry of their ribs, their webs and the positions of their keystones. As a result, we proved that the cross vaults composing the system cannot be hallmarked as the remains of a given building period, and even within a given cross vault, more building periods can appear. Combining the results of the different geometric analyses, we concluded six distinct scenarios concerning the relative periodisation of the elements composing the cross-vault system, complemented by the evaluation of these. Thus, in the present article, we give an example of how to use point cloud-based building survey techniques to approach the questions of a given building’s relative periodisations.

Open access

A fertődi (a XVIII-XIX. századi névhasználat szerint eszterházai) marionettszínház és bábopera-játszás az európai kastélykultúra jelentős attrakciója volt. Az építtető főúr, Esterházy Miklós herceg mecenatúrája, valamint udvarának kiemelkedő művészei és mesterei - Joseph Haydn és Karl Michael von Pauersbach - a marionettszínházat páratlan kulturális értékké tették hazánkban. Az 1772-73 között felépült színház pompáját és kialakításának egyediségét a korabeli utazók egybehangzóan elismerték. Az épület eredeti rendeltetését már a XVIII. század végén elvesztette, majd 1845 után több ütemben magtárrá alakították át, s a XX. században már a teljes pusztulás fenyegette. A helyreállítást célzó tudományos kutatás a Műemlékek Állami Gondnoksága megbízásából 2004-ben kezdődött el. A helyszíni munka során alkalmazott „Bauforschung” módszer az épület legkisebb roncsolással járó részletes elemzését teszi lehetővé. Az alakhű építészeti felmérés egyik tudományos eredménye, hogy bizonyította egy 1789-es átalakítási tervrajz azonosítását az épülettel. A falszövet, a festés- és vakolatrétegek és más nyomok alapos megfigyelése és rajzi dokumentálása lehetővé tette a marionettszínház átépítési periódusainak körvonalazását, továbbá az épület XVIII. századi - eredeti - tömeg- és téralakításának, homlokzatképzésének és fedélszerkezetének elvi rekonstrukcióját. A további kutatás - elsősorban a hitelesítő régészeti ásatások - a teljesen elpusztult gazdag belső dekoráció és a színpadtechnika történeti leírásokból ismert kialakításának bizonyítékait hozhatja felszínre.

Restricted access

A tanulmány az érdi Szent Mihály-templom műemléki kutatásának eredményeit, valamint jelenleg is folyó helyreállítását ismerteti. A mai templom elődje a 15. század második felében épülhetett, a török hódoltság utáni romos állapotából az 1700-as évek elején építtette újjá a birtokos Illésházy család. A középkori alapokkal és támpillérrel rendelkező szentélyéhez új, élkeresztboltozatokkal fedett, barokk templomhajót építettek hozzá. 1774–76-ban templomtornyot épített a főhomlokzat elé gróf Illésházy János kegyúr. Az épület komoly tartószerkezeti károsodásai miatt 2010-ben elkezdődtek a helyreállítási munkák. A felújításhoz a műemlékvédelmi tudományos dokumentáción kívül régészeti és restaurátori kutatások, talajmechanikai feltárások és statikai vizsgálatok is készültek. A falak nedvesedése és az egyenetlen alapozás volt a problémák fő forrása. A szerkezeti megerősítést követően a templom teljes külső felújítási munkái következtek. Összességében megállapítható volt, hogy a középkori maradványok értelmezhető bemutatása nem lehetséges. A cél az eredeti barokk külső és belső tér helyreállítása volt. Az alsó szerkezeti megerősítéssel együtt új szivárgó- és csapadékelvezető rendszer is készült átszellőztetett lábazattal. A templombelső helyreállítása a szakrestaurátor véleménye alapján a legutóbbi, 1959-es kifestés utáni állapot szerint készül.

Restricted access