Search Results

You are looking at 11 - 20 of 31 items for

  • Author or Editor: Kállai János x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
János Kállai
,
Róbert Urbán
, and
Márta Csabai

A tanulmány az egészségpszichológia elmúlt évtizedekben Magyarországon lezajlott szakmai fejlődését tekinti át. A programiaddá személyek felsorolása mellett részletesen tárgyalja a kutatási irányokat és az ellátási gyakorlat meghatározó eredményeit. Kiemelt figyelmet fordít a szakma specifikus fogalmainak bemutatására, a beavatkozások kompetenciaterületeire, valamint az egészségpszichológiai, a magatartás-orvoslás, a pszichoszomatika, a klinikai pszichológia területekkel való kapcsolatának értelmezésére. Bemutatja az új szakmai mentalitás és ellátási lehetőségek kialakulását, és ráirányítja a figyelmet az alkalmazott egészségpszichológiai ellátás és az egészségfejlesztés kiemelt fontosságú területeire, a társadalmi és mentális fejlődésben betöltött szerepükre. Továbbá szemelvényeket sorol fel a nemzetközi trendekhez való kapcsolódás kiemelkedő hazai eredményeiről. Az egészségügyi finanszírozást és ellátást tervező országos döntéshozók számára a testi, lelki és szociális egészség növelése érdekében javaslatokat fogalmaz meg az egészségpszichológiai ellátás fejlesztéséhez.

The study overviews the development of health psychology in Hungary for the last decades. Besides of the list of the progenitors confers in detail about the research lines and the relevant results of the care and practice. It pays attention to the introduction of the profession-specific concepts and the competence areas of the interventions, furthermore the interpretation of the relationship between health psychology, behavioral medicine, psychosomatic medicine, and clinical psychology. Presents the new mentality and .form of care and highlights the role of the significance of applied psychology and health development in social and mental advancement. Furthermore, specifies a collection from the Hungarian outstanding research data related to relevant international trends. The study contains some proposal for the governmental decision-makers that provides a chance for the health psychological services to develop better bio-psycho-social health in our country.

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
János Kállai
,
Endre Takács
,
Csaba Pléh
, and
Tamás Tófalvy

GyöngyösiKissEnikő–OláhAttila(szerk.): Vázlatok a személyiségről. A személyiség-lélektan alapvető irányzatainak tükrében (Kállai János) 381GeoffreyMiller: A párválasztó agy. A párválasztás szerepe az emberi agy evolúciójában (Takács Endre)    384Block, Ned: Consciousness, function, and representation. Collected papers. Vol. 1 (Pléh Csaba)  388CsibraGergely–GergelyGyörgy(szerk.): Ember és kultúra. A kulturális tudás eredete és átadásának mechanizmusai (Tófalvy Tamás)     390s

Restricted access

Tizenöt pánikbeteg agorafóbiával, tizenöt generalizált szorongó és tizenöt kontrollszemély téri tanulási és emlékezeti teljesítményét vizsgáltuk valós labirintustájékozódási, valamint komputer által létrehozott virtuális téri tájékozódási feladatban. Eredményeink szerint a pániktól és agorafóbiától szenvedő személyek a generalizált szorongókhoz és a kontrollszemélyekhez viszonyítva labirintusséta által kiváltott stresszhelyzetet követően gyengébb teljesítményt mutattak téri tanulási feladatokban. A labirintusban való tájékozódási feladatot követően a pániktól és agorafóbiától szenvedő betegek gyakrabban vétették el a laboratóriumból kivezető útvonalat, és pontatlan térképet rajzoltak a bejárt labirintus szerkezetéről. Nem használták hatékonyan az allocentrikus referenciákhoz kötődő disztális tájékozódási pontokat. Ugyanakkor a labirintus stressze után a virtuális téri tájékozódási feladatban is rosszabbul teljesítettek, annak ellenére, hogy a labirintus bejárása előtt végzett vizsgálatban nem mutatkozott különbség a csoportok között. Az eredményeket a Figyelemáthelyezés-, valamint a Stressz indukálta felidézés modell alapján értelmeztük.

Restricted access

A társadalmi nem összefüggései a krónikus testi betegségek kialakulásával és lefolyásával

The context of the gender-related factors in the development and progress of chronic illnesses

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Tünde Nagy
,
István Tiringer
, and
János Kállai

Tanulmányunkban a gender-medicina egyik központi témájával kapcsolatos kutatásokat tekintjük át: a nemi szerepek és az egészség kapcsolatát, valamint a nemi szerephez kapcsolódó személyiségvonások hatását a krónikus betegségekhez történő alkalmazkodásra. Áttekintjük továbbá az alkalmazkodásban szerepet játszó megküzdési módok és társas támogatás nemi különbségeit is. A nemi szerepek és az egészség kapcsolatában közvetlen módon az egészségmagatartás, s az énképre gyakorolt hatás révén – közvetetten – a szocializációs folyamatoknak van szerepe. A krónikus betegséghez történő alkalmazkodásban jelentős nemi különbségek tapasztalhatók, amelyeket kevésbé a biológiai nem, mint inkább a nemi szerephez kötött személyiségvonások magyaráznak. A tevékenységorientáltság (agency) és a kapcsolatorientáltság (communion), valamint ezek szélsőséges formái, a túlzott tevékenységorientáltság (unmitigated agency) és túlzott kapcsolatorientáltság (unmitigated communion) jelentősen eltérő hatással van az egészségmagatartásra, a társas kapcsolatokra és a betegségekhez történő alkalmazkodásra. Míg a tevékenységorientáltság (T) összefügg a kedvező egészségmagatartással, a kapcsolatorientáltság (K) a támogató kapcsolatokkal, addig e két személyiségvonás túlzott formái kedvezőtlen gyógyulási esélyekkel, rosszabb mentális és fizikai alkalmazkodással és a betegséget követő distresszel mutatnak kapcsolatot.

Restricted access

A halál és haldoklás témája napjainkban is a tabuk között szerepel Magyarországon. A végső stádiumba került betegek ellátása, tüneteinek kezelése, a család és a beteg pszichés támogatása nem megoldott. Célkitűzések: A szerzők kutatásukkal adatokat kívántak kapni a hazai felnőtt lakosság halállal, haldoklással kapcsolatos érzelmeiről, gondolatairól, valamint elvárásairól életük utolsó időszakára vonatkozóan. Módszer: Véletlenszerű kiválasztás mellett, 29 felnőtt-háziorvosi praxist vontak be a vizsgálatba. Összesen 845, rendelőben várakozó beteg töltött ki kérdőívet. Eredmények: A betegek több mint kétharmada (69%) súlyos, halálos betegsége esetén is otthon szeretne maradni és ott szakszerű ápolásban, gondozásban részesülni. A válaszolók mindössze 19%-a nyilatkozott úgy, hogy amennyiben a betegsége úgy hozza, kórházban szeretné tölteni az utolsó napjait. A megkérdezettek legnagyobb félelemként a kiszolgáltatottságot (55%) és a fájdalmat (38%) jelölték meg. A válaszadók 93%-a súlyos betegsége esetén is nagyon fontosnak tartja az őszinte tájékoztatást. Következtetések: A terminális állapotú betegek Magyarországon is otthonukban kívánnak ellátást kapni. A kutatási eredmények három fő területre hívják fel a figyelmet: a fájdalomcsillapítás és tüneti kezelés, az orvosok kommunikációs készségének, valamint az otthoni hospice-ellátás további fejlesztésének szükségességére. Orv. Hetil., 2011, 152, 1082–1092.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Péter Kincses
,
Norbert Kovács
,
Kázmér Karádi
, and
János Kállai

A jelen összefoglaló áttekintés a Parkinson-kór biopszichoszociális megközelítésének alapkérdéseit veszi számba, és a fizikális rehabilitáció kimenetelét nagymértékben meghatározó kognitív, affektív és egészségpszichológiai kérdésekkel foglalkozik. A betegek életminőségében bekövetkező változások lélektani terhei, az akadályoztatás, az affektív tónus megváltozása, a társas szerepek ellátásának beszűkülése változatlan kognitív státus ellenére is rontja az életminőséget, amelynek csillapításában az interdiszciplináris megközelítés a leghatékonyabb. Nemcsak a beteget, hanem a családját és a környezetét is súlyosan érintik a betegség tünetei és következményei. Az érintettek életminőségének fenntartásához vagy javításához szükséges kezelési és rehabilitációs alternatívák sokszínűek, amelyeket az egészségügyi ellátórendszer adottságai is jelentősen befolyásolnak. A szerzők meggyőződése szerint az egészségpszichológiai elveket hangsúlyozó nemzetközi áttekintés hozzájárulhat a klinikai és rehabilitációs területeken dolgozó szakemberek munkájához és rajtuk keresztül a betegek és családtagjaik életminőségének javulásához. Orv. Hetil., 2015, 156(12), 472–478.

Restricted access

The mental rotation is a classical paradigm in cognitive psychology. Recent tests demonstrate that the linearity coefficient (r2) is an appropriate variable to show the cognitive appearance (cognitive strategy) of mental rotation. It is well documented that males perform better than females on object mental rotation. The present work is the first demonstration of a sex difference of cognitive strategy used during mental rotation. A linearity coefficient of females was higher than the coefficient of males. This result implies that females use a more active and powerful mental rotation strategy. This is very important from the viewpoint of some methodology. In the cognitive neuroscience there are various fMRI and MEG works which measure brain activity during mental rotation. However, beside the demonstration of mental rotation paradigm, it may be very important provide that subjects at whom occur actually the mental rotation during brain scanning. 

Restricted access

A vizsgálatban 263 egyetemi hallgató (140 nő és 123 férfi) vett részt. Kérdőívek segítségével a téri tájékozódási stratégiák, szorongások, félelmek, korai tárgykapcsolatok és navigációs élmények összefüggésrendszerét vizsgáltuk meg. Feltételezésünk szerint a személy preferált tájékozódási stratégiája nemcsak a környezet fizikai paraméterein, valamint a navigáló személy nemi szerepén múlik, de a szorongás és a humán környezettel való kapcsolati viszony is befolyásolja. Eredményeink szerint idegen helyek felderítése során a nők a férfiakhoz mérten égtáj szerint kevésbé tájékozódnak. A szorongás a nők és a férfiak esetén egyaránt gátolja az égtáj szerinti tájékozódási stratégia használatát, ugyanakkor elősegíti az útvonal-követési stratégia preferenciáját. Az útvonalkövető stratégia preferencia nőknél magas agorafóbiás értékkel, a férfiaknál ugyanakkor magas szociális félelmekkel jár együtt. További kiegészítő eredményeink fényében állíthatjuk, hogy a nők magasabb szorongás- és félelemértékei, aktív protekciót kereső kóping mutatóknak is tekinthetők, ezek alapján világosan látható, hogy a nők inkább protektív, míg a férfiak inkább preventív térbiztosítási szemlélettel rendelkeznek.

Restricted access

Véleményünk szerint a különböző szorongásos tünetek jelentős része a környezet neuronális és kognitív reprezentációja során megjelenő zavarokra vezethető vissza. E zavarok térről való élmény és tudás reprezentációjában mutatkozó hibás beállítódásokban is tetten érhetők. A bemutatandó tanulmány a Tárgy Mentális Rotációs Teszt (TMRT), valamint a Kéz Mentális Rotációs Teszt (KMRT) segítségével, a szorongás azon összetevőit tárja fel, melyek összefüggést mutatnak a téri szignálok kezelésének zavaraival. A két teszt hasonló mentális rotációs, döntési és perceptuális folyamatokat igényel. A különbség közöttük a rotáció menetében megalkotott referencia keretek használatában van. Az TMRT esetében allocentrikus, KMRT esetében egocentrikus referencia keret működik aktívabban. A vizsgálatban 38 különböző szorongás értékekkel rendelkező személy vett részt. Eredményeink szerint, az allo cent ri kus és egocentrikus referencia használathoz különböző típusú szimptómák kapcsolódnak. Az allo centri kus referencia domináns használatához a „Mit csinálok a környezetemben?”, míg az egocentrikus referenciákkal dolgozó személyeknél az „Én milyen vagyok, hogyan értékelem magam?” típusú kérdés csoportokban azonosíthatók a szorongásos szimptómák. A mentális reprezentáció biológiai bázisát is be mutató interpretációink jelzik, hogy különböző típusú szorongáshoz különböző típusú téri referenciakeret és a hátterében álló különböző téri reprezentáció áll.Several symptoms encountered in psychological practice, such as anxiety, phobias, depression; they appear to involve abnormalities of the brain’s representation of the outside world. These phenomena undoubtedly include some underlying disturbances of the basic machinery of spatial perception, cognition, and knowledge representation. The aim of the research reported in this paper is to seek anxiety components which may play a role in spatial cognitive functions under different types of dynamic imagery task. The object mental rotation test (MRT) and the hand mental rotation test (HMRT) is frequently used to test the dynamic spatial imagery. The completion of the MRT supported by dominantly allocentric reference frame in contrast the HMRT supported by egocentric references. Studying of anxiety components of allocentric MRT and egocentric HMRT together, the analysis of the items of the anxiety and fear questionnaires show that MRT is connected with those items that give answer to „What does the person do?” question in an allocentric social surrounding. In contrast, at HMRT there are dominantly egocentric questions that show connections with the „What I am like?” type question. Our results demonstrate that different forms of anxiety are connected with preferency of special spatial representation type. We can say, there are a biological based allocentric and egocentric spatial reference balances, which determine the symptoms and cognitive contents of the different kinds of anxiety.

Restricted access

Bevezetés: A negatív vagy pozitív affektivitás a személyiség egyik kiemelkedő temperamentumfaktora, melynek összetevői kérdőíves eljárásokon keresztül is mérhetők. A temperamentumfaktorok megbízható mérésének fokozódó igényét elsősorban a depresszió, a szorongás, valamint a pszichoszomatikus kórképek etiológiájának tisztázása táplálja. Módszerek: Vizsgálatunk a Gray-féle megerősítéssel kapcsolatos érzékenységkoncepció szorongás- és impulzivitásfaktorát felmérő nemzetközileg hitelesített kérdőívével, a Büntetés- és Jutalomérzékenység (Sensitivity to Punishment and Sensitivity to Reward (SPSRQ) Kérdőívvel szerzett hazai tapasztalatainkat mutatja be. Személyek: 363 egyetemi hallgató vett részt a vizsgálatban. Eredmények: Az SPSRQ validitását hazai mintán is igazolják az alkalmazott temperamentum- (TCI-R), szorongásérzékenység (Anxiety Sensitivity Index, ASI), a szorongásosság (STAI), a félénkség (Albany Pánik és Fóbia Kérdőív), valamint az elkerülő magatartás intenzitását mérő félelem (Fear Survey Schedule, FSS) kérdőívekkel való korrelációk. Megbeszélés: Eredményeink ugyanakkor olyan kérdéseket is felvetnek, melyek megvitatása a büntetés- és jutalomérzékenységgel kapcsolatos elképzelések részletesebb felülvizsgálatát és a hazai mérőeszközök további finomítását igénylik.

Restricted access