Search Results
You are looking at 11 - 20 of 394 items for
- Author or Editor: Károly x
- Refine by Access: All Content x
Politikai bojkott hűség és az átpártolás között
A nem választás mint a „kivonulás, tiltakozás, hűség” modellben megragadható politikai üzenet
A rendszerváltás után immár a harmadik parlamenti ciklusban figyelhetjük meg, hogy bizonyos idő után a győztes párt (kormányzati csúcspárt) népszerűségi görbéje ellenzéki kihívójának népszerűségi görbéjével kereszteződik. A kereszteződés a nem szavazók sávjának kiszélesedésével jár egyđt
Az ezredfordulónak az emberiségen áthullámzó emancipációs trendjeegyfelol a létezett szocializmus nyíltelidegenedettségével (a szabadságtól való megfosztottsággal), másfelol a torz globalizáció álcázottelidegenedettségével (a szabadság manipulatív lefokozásával és a konzum-idiotizmus tenyésztésével) szemben újabb kutatási horizontok felé tágítja látóterünket.Az emancipációs eszközértékek fényirányát követve eljutunk odáig, hogy az e szellemi és érzületi felszabadulást igénylo instrumental value-nak megfelelo célérték valószínuleg egy olyan sajátosan értelmezett „funkcionális életminoség”lehet, amilyenbe a Nobel-díjas Amartya Sen koncepciója szerint az elért javak mellett más természetu tartalmak is belefolynak: környezeti, szociális-szolidáris, politikai tényezok, pszichikai, sot etikai jellemzok is, tehát például az egészség testi és lelki tényezoi, sot a teljes képességi és készségi (motivációs) készlet, ahol az élettervek szerves kapcsolatban állnak a személy átfogóbb (a nemzeti közösségben gyökerezo) értékrendszerével. A társadalompolitika támadáspontjai így részben áthelyezodnek az értékkultivációcsaláderosítési, nevelési, tömegközlés-emancipálási, kultúrhorizont-tágítási feladatköreibe.Tanulmányunk adalék az életminoségnek, illetve az életminoség értékvonatkozásainak országosan reprezentatív feltérképezéséhez. Ám a „Subjective Well-Being”(SWB) általánosabb tematikájának hazai, saját empirikus anyaggal való feltöltését megelozoen egy „ráhangoló”alpontban megvizsgáljuk a hétköznapi emberek közötti szolidaritás életminoségre gyakorolt hatását is.
A II. vatikáni zsinat elismeri „az evilági valóságok öntörvényuségét, amik vizsgálatára az egyes tudományok és technikák illetékesek”, és sajnálkozik „bizonyos szellemi irányzatok felett, melyek a tudományok legitim autonómiájának hiányos ismerete folytán valamikor az egyháziak között is elofordultak”. Ezzel a zsinat zöld utat adott a szociológia maxweberi értelemben vett értékmentessége katolikus intézményeken belüli érvényesítésének, így a magyarországi Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1993-ban alapított Szociológiai Intézete korszeru tudományos programjának is. (Erre az új szemléletre utal az ismert mottó parafrázisa: „Roma locuta - causa incepta”.) Az Intézet az elso évben négy tanárral és 54 hallgatóval egy, a rendszerváltáskor visszakapott apácazárda egyetlen termében indult. A tantárgystruktúrában a Bochumi Ruhr Egyetem Szociológiai Intézetének tárgyi kínálatát adaptáltuk a magyarországi viszonyokhoz, illetve a rendelkezésre állt emberi eroforráshoz. Például az ebben található egyik tantárgy, „A szociológia szociológiája” olyan témákkal bovült, hogy miként lehet meghaladni a marxista szemléletu „societal” makroközelítést, a közvetlenebbül funkcionális „social” mikro-, illetve mezközelítéssel, illetve az olyan egzisztenciális kérdésekkel, hogy a szociológus szakma a rendszerváltozás nyomán milyen munkapiaci keresletre számíthat. A kutatóegyetem kialakítása kezdettol fogva célkituzésünk volt. Elnyert pályázatok (például PHARE, OTKA stb.) pénzébol olyan „Lehrprojekt”-eket indítottunk (az Erlangen-Nürnbergi Egyetem mintájára), ahol hallgatóink didaktikailag preparált (ál)kutatások helyett élesben folyó projekteken sajátíthatták el az empirikus szociológia mesterfogásait és szellemét. Az Intézet késobbi éveiben a tananyagot az általános alapképzés 5 szemesztere után az utolsó 5 szemeszterben négy szakirányra bontottuk. Ezek: Kultúra és kommunikáció (benne a vallásszociológiával és az értékszociológiával), Politika és jog, Gazdasági magatartás (az underbounded gazdaság és az overbounded szervezet szociológiájával), Szociálgeográfia és regionalizmus. Ezek sikeres elvégzését a szociológus diplomában szakszociológusi betétlappal ismertük el. Szervezetszociológiai profilunk képesített és motivált bennünket arra, hogy részt vegyünk az egyetem minoségbiztosítási (Quality Assurance) programjaiban. Egy másik magyar egyetem, a Budapesti Muszaki és Gazdasági, és egy német, az Erlangen-Nürnbergi összefogásával kidolgoztuk egy szociológiai doktori iskola programját. Ennek akkreditálására azonban az alapító idejében már nem került sor. A „Pázmány Szociológiai Muhely” jellegére az alapító évtizedében az értékszociológiai irányultság nyomta rá a bélyegét. Az ebben a témakörben elért és közben részben munkatársakkal is publikált kutatási eredmények összefoglalva megtalálhatók az intézetvezetonek az alapítás decennáriumára publikált „Értékek fénykörében: 40 év értékkutatás és új országos értékvizsgálat egy nemzetstratégia megalapozásához” címu monográfiájában.
A tanulmány Gibson Passió címu filmje provokatív elemeit és viharos fogadtatását Morris szemiotikai-axiológiai fogalmi készlete segítségével elemzi. Összeveti a film látszatmanipulálását a barokk kupolafreskóknak a fizikai égre és a metafizikai mennyországra nyíló manipulált látványával. Az utóbbiban Küng által kiemelt pia fraus-t a szemiotika pragmatikai szempontjával értelmezi. Zwick ama megállapítását, hogy a filmnek nincs sok köze az evangéliumi szenvedéstörténethez, s foleg meghamisítja a bibliatudomány rekonstruálta kontextust, és inkább a német késoromantika Emmerick-Brentano-féle közös muvének a megfilmesítése, párhuzamba állítja Morel Gyula radikális egyházkritikájával, miszerint a fundamentalista irányzatok nem a tiszta forrásig mennek vissza, hanem csak ama korokig, amikor a vallás befolyása erosebb volt a mainál. A film megtekintése a reflektáló elmét arra - a rendezo által valószínuleg nem szándékolt - meta-szintu felismerésre irányítja, hogy felül kellene vizsgálni az eroszakos tribalizmus olyan istenképét, amely az ember problémáira a „vérmámortól ittas” megoldás példáját állítja.
Vallás és globalizáció
Beszélhetünk-e a spiritualitás evolúciójáról a globalizációban?
A tanulmányban azt a paradoxnak tűnhető hipotézisünket adjuk elő, miszerint a köztudottan „örök dolgokkal” kapcsolatos vallás, illetve spiritualitás az előttünk álló globalizációs korban valamifajta evolúciónak nézhet elébe, vagyis időben változhat. Itt két kérdés merül fel: az első, hogy ez milyen módon, vagyis az evolúciónak milyen folyamatmodellje (általánosabban: elmélete) szerint történhet, a második, hogy a spiritualitásnak várhatóan milyen új, fejlettebb formáját hozhatja létre. Az elsőre, vagyis a hogyan kérdésére a rendszertudományos evolúció tételéből kiindulva próbálunk válaszolni, miszerint az önreferenciális rendszerek (Luhmann) egymás autopoiézisével kölcsönhatásban (László Ervin) produkálják az öntranszcendencia (Rahner) morphogenezisét. A második, tartalmi kérdésre pedig egyfelől a salutogenesis (Antonovsky) elméletével, másfelől Buda Béla stratégikus és integratív lélekgyógyászat irányzatával adunk (részleges) válaszokat. Tárgyalásunk részben azt az előadásmódot követi, amit Aquinói Szent Tamás is alkalmazott. Először feltesszük a kérdést (Quaestio: utrum sit), amire megfogalmazunk néhány kétkedő választ, ellenvetést (Videtur quod non), majd kifejtjük ezt a tudottan paradox elképzelésünket (Sed contra dicendum), végül válaszokat próbálunk adni a kételyekre (Responditur ad primum etc.). Ám mivel ez utóbbiakban is empatikusan elismerjük a racionális, sőt fontos előrevivő felismeréseket, e középkori sémán egy lépéssel tovább is lépünk: hipotézisünket nem tekintjük bizonyítottnak, hanem csupán egy Delphi-vita alapjának, amihez Megvitatás fejezetünkben új kérdéseket fogalmazva várjuk a továbbvivő vitaadalékokat.
A kontinuum módszer alkalmazásával a dolgozat egyszerű eljárást mutat be és zárt képleteket ad meg többszintes épületek sajátfrekvenciáinak meghatározására. A síkbeli rezgésalakot három jellegzetes deformációval jellemzi: a merevítőrendszer függőleges elemeinek (keretoszlopok, falak és magok) lokális hajlítási alakváltozásával, a keretek és nyílásokkal áttört falak globális hajlítási alakváltozásával és a keretek és nyílásokkal áttört falak nyírási alakváltozásával. A tiszta csavarási rezgések vizsgálatát a hajlítási és csavarási jelenség között fennálló analógia segítségével visszavezeti a síkbeli rezgések vizsgálatára. A síkbeli és csavarási rezgések kapcsolódását egy egyszerű algebrai egyenlet segítségével veszi figyelembe. A módszer pontosságának illusztrálására összefoglalja egy 144 merevítőrendszerre kiterjedő pontossági vizsgálat eredményeit, amikor a javasolt módszerrel meghatározott legkisebb sajátfrekvencia értékét összehasonlítja a végeselemes számítással meghatározott „pontos" értékekkel. A pontossági vizsgálat tanúsága szerint a közelítő és „pontos" értékek közötti átlagos eltérés 2%, a közelítő módszer maximális hibája pedig 7% volt. A módszer alkalmazását a gyakorlatban egy igen részletesen kidolgozott számpélda segítségével mutatja be.
Hazai gyakorlatban a beton szintetikus szálerősítésről a mérnököknek, kivitelezőknek, de gyakran még a betontechnológusoknak is a szintetikus mikroszál jut eszükbe, habár léteznek makroszálak is, ráadásul a közöttük lévő különbségek jelentősek. Míg a szintetikus mikroszálaknak a repedés után gyakorlatilag nincs statikai hatásuk a szerkezetre, addig a makroszálak hasonlóan viselkednek az acélszálakhoz.A BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék Laborjában a hazai forgalmazású szintetikus mikro- és makroszálakat vizsgáltam egy előadással egybekötött laborbemutató keretében. Jelen cikkben ennek a kutatásnak az eredményeit közlöm és azok felhasználást a jelenlegi irányelvek szerint.
In spite of their differences, Two-level Conceptual Semantics, Generative Lexicon Theory and Relevance Theory also have similarities with respect to treatment of the relation of word meanings and contexts. Therefore, the three theories can be considered as complementing each other in analysing word meanings in utterances. In the present paper I will outline a conception of lexical pragmatics which critically amalgamates the views of these theories and has more explanatory power than each theory does separately. Such a lexical pragmatic conception accepts lexical-semantic representations which can be radically underspecified and allow for other methods of meaning description than componential analysis. As words have underspecified meaning representations, they reach their full meanings in corresponding contexts (immediate or extended) through considerable pragmatic inference. The Cognitive Principle of Relevance regulates the way in which the utterance meaning is construed.
The author of the paper gives a sociolinguistic and lexicographic description of a rare group of Slavonic indeclinable adjectives of oriental origin, which have the meaning of colour.
The aim of this paper is to provide an overview of changing ethnic patterns in Transylvania since the fall of Communism in Romania in 1989. The ethnic structure of this multicultural province was dominated by Hungarians, Romanians and Germans from the early 13th century until the middle of 20th century and by Romanians, Hungarians and Roma since 1989. The natural decrease and the increasing (e)migration of the population associated with the economic, social and political changes of the epoch has led to considerable changes in the ethnic structure of Transylvania. The most striking ethnic changes are the accelerated decrease of the population of the national minorities (mostly of Germans and Hungarians) and the dynamic demographic growth of the Roma population. Nearly half of the Hungarians live in municipalities where they represent an absolute majority of the local population (e.g., the Székely land and parts of Bihor-Satu Mare-Sǎlaj counties). As a result of their dynamic increase (25% between 1992 and 2002), the Roma community might outnumber the Hungarians in the decade to come, becoming the second largest ethnic group (to the Romanians) of Transylvania (according to estimates and not census data).
