Search Results

You are looking at 11 - 16 of 16 items for

  • Author or Editor: László Kuti x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Abstract

In Hungary a lot of people live in condominiums or in block of flats where fire often occurs despite of precise design and effective fire protection arrangements. This means a hazard for the people living there, for the building constructions and also for the environment. A deeper knowledge of the burning process and examining the negative effects of fire load on building constructions with scientific methods are actual questions nowadays. In order to get to know the phenomena more accurately, fire spread in a bedroom was modeled and numerical simulation was carried out, which is presented in this paper in detail. These experiences may help increasing the fire safety and preventing fires in apartments. The simulations were carried out considering the characteristics of the Hungarian architecture.

Open access

Abstract

In recent years, in order to increase the energy efficiency of older buildings in Hungary, several tenders have supported the modernization of the thermal insulation. Various thermal insulation materials have been installed on walls, on slab and on floor. Unfortunately there are cases where thermal insulation materials are not installed in accordance with the construction permit or the manufacturer’s instructions, which poses a serious danger in case of a fire. During the research the effects of heat on the behavior of Expanded PolyStyrene, a thermal insulation material often used in Hungary is examined. Laboratory tests and computer simulations were carried out, which are presented in detail in this paper. The aim of the research is to contribute to increase the fire safety of buildings.

Open access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Kitti Balog, Zoltán Gribovszki, András Szabó, Esteban Jobbágy, Marcelo Nosetto, László Kuti, László Pásztor, and Tibor Tóth

Az alföldi üledékes síkságon, szubhumid klímán a füves területek és szántók helyén telepített erdők erőteljes hatást gyakorolnak a talajtani közegre, a talajvíztükör szintjére és mozgására. A fák mély gyökerezése és a korábbi vegetációnál jelentősen nagyobb vízfelvétele elősegíti a sótartalom-növekedést az altalajban, illetve a talajvízszint-csökkenést. Az erdőtelepítés globális szinten ugrásszerűen megnövekedett, Magyarországon az erdők területének növekedése elérte az évi 15.000 ha-os rátát. A telepítések főleg az Alföldet érintették, ahol az erdők részben sekély talajvizű területek gyepeit és szántóit váltották fel.Kutatásunk során alföldszerte 31 erdő-kontroll furatpár esetében talajtani, hidrológiai és biológiai terepi megfigyeléseket végeztünk, beleértve a megütött talajvízszint észlelést, a talajvíz sótartalom vizsgálatát, a földtani közeg rétegződésének leírását és a fafaj, valamint az állomány korának rögzítését. Ezen kívül talajvízszint megfigyelő kúthálózatot telepítettünk és laboratóriumban vizsgáltuk a talaj és talajvíz kémiai sajátosságait.A telepített erdők esetében a biomassza pozitív összefüggést mutatott a talaj sófelhalmozódásának mértékével, amit a fafaj (nyár > tölgy > akác) és az állománykor befolyásolt. A három vizsgált fafaj között megmutatkozó különbségek a fák eltérő növekedési erélyével és párologtatásával mutatnak összefüggést.Hazánkban a téli időszakban megfigyelhető, lefelé irányuló mély csapadékbeszivárgás a sók kimosódását eredményezi, így a sófelhalmozódás mértéke kisebb volt a talajban, mint a vizsgált, hasonló környezeti feltételekkel, de melegebb klímával rendelkező argentin pampa területeken.

Restricted access
Acta Ethnographica Hungarica
Authors: Orsolya Gyöngyössy, András Simon, László Mód, Zsuzsanna Börcsök, Klára Kuti, István Povedák, Denise Arnold, and Mária Flórián
Restricted access

Kutatásaink során tételesen megvizsgáltuk három tiszántúli mintaterület (Mikepércs, Hajdúsámson és Nyírbogát) erdős- és kontrollfúrásának felső egy méterén húsz cm-enként vett minták 0,1–0,2 mm-es homokfrakcióinak szemcséit, összesen 22.508 db szemcsét. Megállapítottuk a homokszemcsék ásványi összetételét, alakját és a felületükön látható bélyegeket. A vizsgálat célja az erdő- és kontrollterületi fúrásminták különbségeinek kimutatása, és a talajban végbemenő folyamatokkal történő összefüggésbe hozása.Mivel a területek földtani szempontból homogénnek tekinthetők, statisztikai módszerekkel vizsgáltuk, hogy a minták mennyiben hasonlóak fúrás és mintaterület szinten, és melyek azok a paraméterek, amelyek alapján az erdős és a kontrollminták elkülöníthetők.Az ásványi összetétel esetében összehasonlítottuk a kvarc/földpát részarányt (q/fp), a vas-hidroxidok és a gipsz mennyiségét. A szemcsemorfológia alapján a szögletes (éles, koptatásmentes) szemcsék részaránya, a szemcsefelület morfológiája esetében pedig a kioldás (korrózió), a gipszbevonatok és a szemcséket bevonó barna, limonitos/humuszos hártya gyakorisága hordoz információt a talajosodás során történő változásokról.Az erdővel huzamosan fedett területen az intenzívebb mállás miatt a q/fp arány nagyobb, mint a füves kontrollterületeken. A vas-hidroxid akkumuláció lényegesen nagyobb a folyamatosan tölgyerdővel borított területen, míg az akác- és a fiatal nyárerdő esetében csak a gyepterületek gyenge felszín közeli vasakkumulációja volt észlelhető. A tölgyes és a nyaras fás növényzet gyökérzónája alatt a szulfátok kismértékű feldúsulása észlelhető.A szemcsemorfológiailag éles-hegyes szemcsék az „in situ” felaprózódást jelzik, amelyek végig jelen vannak mind a hat fúrásmintában. A mikepércsi kontroll esetében pásztázó elektronmikroszkópos (SEM) vizsgálattal is valószínűsíthető a fagyhatás. A nyírbogáti 2. fúrás anyagában viszont feltételezhető, hogy a nyárerdővel való fedettség esetében a biológiai felaprózódás került előtérbe. A kontrollterületek fúrásaiban jól láthatók az eredeti (folyóvízi szállításra utaló) felületet felülíró korróziós kimarások, üregek, amelyek a hajdúsámsoni akácos 60 cm alatti mintájában is jelen vannak.Vizsgálatunk eredményeit összegezve megállapíthatjuk, hogy a homokos vázanyag részletekre kiterjedő vizsgálata felhívja a figyelmet a talajban végbemenő változásokra, ezen belül az erdős és a füves területek közötti különbségekre. Így az ilyen jellegű vizsgálatok jól kiegészítik a területekre vonatkozó cönológiai, talajtani és vízföldtani kutatásokat.Jelen munkát az OTKA NN79835 számú pályázata („Sekély talajvizű területen telepített ültetvények által a talajban és altalajban okozott sófelhalmozódás statisztikai és hidrológiai modellezése”) támogatta. Köszönet a NYÍRERDŐ Zrt-nek, hogy hozzájárult az általuk kezelt mikepércsi erdőterületen kitűzött fúrások kivitelezéséhez, valamint a jelen munkában szereplő további mintaterületek tulajdonosainak, akik engedélyezték a vizsgálatok elvégzését.

Restricted access
Central European Geology
Authors: Ubul Fügedi, László Kuti, Daniella Tolmács, Ildikó Szentpétery, Barbara Kerék, Tímea Dobos, András Sebők, and Rita Szeiler

South of the Sudetes and Tatra Mountains young sediments contain more of almost all micro- and mesoelements than those to the north of the Carpathian Mountains, which were covered by ice during the Late Pleistocene. As detailed investigations show this larger unit is a collection of many individual geochemical regions, among which there are four on the area of Hungary: the region of soil calcification in the central part of Hungary, the slope debris of the foothills of the Eastern Alps, the floodplains of the rivers of Eastern Hungary that are contaminated with the waste material of heavy industry, and the rest of the country. No general geochemical background can be given to the whole; the background value intervals for each element shall be given for each geochemical region separately. In Eastern Hungary, where those rivers flow that originate from the heavy industrial centers of Transylvania and Slovakia, the toxic elements can locally exceed the limit value. In the central part of the country, however, the micro-elements are frequently found below the minimum concentration required, since a carbonate accumulation zone develops above the groundwater level and the carbonate minerals contain low amounts of nutrient elements.

Restricted access