Search Results

You are looking at 11 - 16 of 16 items for

  • Author or Editor: L. István x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors:
Imre Boncz
,
Andor Sebestyén
,
Dóra Endrei
,
István Ágoston
,
Tímea Csákvári
,
L. Gábor Kovács
, and
Attila Miseta

Absztrakt:

Bevezetés: A laboratóriumi vizsgálatok iránti igény fokozódik, a prevenció, a pontosabb diagnosztika, a terápia indikálásának eldöntése, a terápia eredményességének monitorozása érdekében. Célkitűzés: Elemzésünk célja az Egészségbiztosítási Alap laboratóriumi előirányzatának egészség-gazdaságtani elemzése. Adatok és módszer: Elemzésünkhöz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisát használtuk. Az elemzés a 2002 és 2018 közötti időszakot öleli fel. Vizsgáltuk a laboratóriumi előirányzat éves összegét, az esetszámokat és a beavatkozások számát, a különböző tulajdonviszonyú laboratóriumi szolgáltatók részesedését az egészségbiztosítási gyógyító-megelőző kasszából. Eredmények: A laboratóriumi vizsgálatok finanszírozására rendelkezésre álló forrás 2005 és 2015 között érdemben nem változott, az időszak jelentős részében a 21–22 milliárd Ft/év sávban mozgott. Mind az esetszámban, mind a beavatkozások számában látunk érdemi visszaesést 2006 és 2008 között. Az utóbbi években az esetszám évi 14–15 millió körül, míg a beavatkozások száma évi 180 millió körül állandósult. A forprofit vállalkozások részesedése az egészségbiztosítási forrásokból a 2010. évi 29,0%-ról 2018-ban 10,6%-ra csökkent, míg az állami intézmények részesedése a 2010. évi 27,1%-ról 2018-ban 78,7%-ra nőtt. Következtetés: A laboratóriumi aktivitás az elmúlt években stabilizálódott. A szakmai szabályok esetlegesen még szükséges pontosításával, a kódok karbantartásával a laboratóriumi ellátásokra fordított összegek tovább növelhetők a most már zömében köztulajdonban lévő laboratóriumi szolgáltatók irányában. Orv Hetil. 2020; 161(12): 468–473.

Open access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors:
Virág Somogyi
,
Tamás L. Horváth
,
István Tóth
,
Tibor Bartha
,
László Vilmos Frenyó
,
Dávid Sándor Kiss
,
Gergely Jócsák
,
Annamária Kerti
,
Frederick Naftolin
, and
Attila Zsarnovszky

Thyroid hormones (THs) and oestrogens are crucial in the regulation of cerebellar development. TH receptors (TRs) mediate these hormone effects and are regulated by both hormone families. We reported earlier that THs and oestradiol (E2) determine TR levels in cerebellar cell culture. Here we demonstrate the effects of low concentrations (10–10 M) of the endocrine disruptor (ED) bisphenol A (BPA) on the hormonal (THs, E2) regulation of TRα,β in rat cerebellar cell culture. Primary cerebellar cell cultures, glia-containing and glia-destroyed, were treated with BPA or a combination of BPA and E2 and/or THs. Oestrogen receptor and TH receptor mRNA and protein levels were determined by real-time qPCR and Western blot techniques. The results show that BPA alone decreases, while BPA in combination with THs and/or E2 increases TR mRNA expression. In contrast, BPA alone increased receptor protein expressions, but did not further increase them in combination with THs and/or E2. The modulatory effects of BPA were mediated by the glia; however, the degree of changes also depended on the specific hormone ligand used. The results signify the importance of the regulatory mechanisms interposed between transcription and translation and raise the possibility that BPA could act to influence nuclear hormone receptor levels independently of ligand–receptor interaction.

Restricted access
Learning & Perception
Authors:
Tamás M. Bőhm
,
Lidia Shestopalova
,
Alexandra Bendixen
,
Andreas G. Andreou
,
Julius Georgiou
,
Guillame Garreau
,
Philippe Pouliquen
,
Andrew Cassidy
,
Susan L. Denham
, and
István Winkler

The human auditory system is capable of grouping sounds originating from different sound sources into coherent auditory streams, a process termed auditory stream segregation. Several cues can influence auditory stream segregation, but the full set of cues and the way in which they are integrated is still unknown. In the current study, we tested whether auditory motion can serve as a cue for segregating sequences of tones. Our hypothesis was that, following the principle of common fate, sounds emitted by sources moving together in space along similar trajectories will be more likely to be grouped into a single auditory stream, while sounds emitted by independently moving sources will more often be heard as two streams. Stimuli were derived from sound recordings in which the sound source motion was induced by walking humans. Although the results showed a clear effect of spatial separation, auditory motion had a negligible influence on stream segregation. Hence, auditory motion may not be used as a primitive cue in auditory stream segregation.

Restricted access
Learning & Perception
Authors:
Tamás M. Bőhm
,
Lidia Shestopalova
,
Alexandra Bendixen
,
Andreas G. Andreou
,
Julius Georgiou
,
Guillame Garreau
,
Philippe Pouliquen
,
Andrew Cassidy
,
Susan L. Denham
, and
István Winkler

The human auditory system is capable of grouping sounds originating from different sound sources into coherent auditory streams, a process termed auditory stream segregation. Several cues can influence auditory stream segregation, but the full set of cues and the way in which they are integrated is still unknown. In the current study, we tested whether auditory motion can serve as a cue for segregating sequences of tones. Our hypothesis was that, following the principle of common fate, sounds emitted by sources moving together in space along similar trajectories will be more likely to be grouped into a single auditory stream, while sounds emitted by independently moving sources will more often be heard as two streams. Stimuli were derived from sound recordings in which the sound source motion was induced by walking humans. Although the results showed a clear effect of spatial separation, auditory motion had a negligible influence on stream segregation. Hence, auditory motion may not be used as a primitive cue in auditory stream segregation.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Béla Mezey
,
Lajos Kullmann
,
†L. Kent Smith
,
Sarolta Borbás
,
Klára Sándori
,
Éva Belicza
,
Gábor Veress
, and
István Czuriga

A szerzők a hazai kardiológiai járóbeteg-rehabilitáció első kontrollált, multicentrikus vizsgálatának főbb adatairól számolnak be. A program magyar szakemberek és a United States Department of Health and Human Services támogató közreműködésének köszönhető. Célkitűzés: Annak bizonyítása, hogy az akut kardiológiai eseményeket követően az állapot további javítása érdekében a rehabilitáció elkerülhetetlenül fontos. Bizonyítani kívánták, hogy ez a tevékenység egyformán hasznosan végezhető fekvőbetegosztályon és járóbetegformában. Módszerek: 3 szívsebészettel és kardiológiai rehabilitációs osztállyal rendelkező centrumból 531 beteget gyűjtöttek össze, 167 tartozott a járóbeteg-rehabilitációs csoporthoz („A”), 311 a szanatóriumi rehabilitáltakhoz („B”), és 53 beteg képezte a kontrollcsoportot („C”). Kardiológiai állapotfelmérés (fizikális vizsgálat, laboratórium, ergometria, echokardiográfia, pszichometria) történt induláskor, 3 és 12 hónap múlva. Az „A” és a „B” csoport 3 hónapos fizikai tréningprogramban vett részt. Eredmények: A fizikai teljesítőképesség jelentős javulása következett be a 3 hónapos rendszeres tréning után, ami a 12. havi ellenőrzéskor már nem volt kimutatható. Jelentősen csökkent az anginás epizódok száma és a kardiális okú kórházi igénybevétel. Szövődmény nem alakult ki. Következtetések: Akut koronáriaeseményeket követően a kardiális rehabilitáció a gyógyítási folyamat kötelező folytatása. Bizonyították, hogy a kardiológiai rehabilitáció mindkét formában biztonságos és hatékony. Az eredmények javítása a betegoktatás és a compliance egyéb aspektusainak intenzívebb igénybevételével valósulhat meg. Az eredmények tartóssá tétele megkívánja, hogy a 3 hónapos intenzív vezetett tréninget további folyamatos felügyelet és az állapot karbantartása kövesse.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Imre Rurik
,
W. G. Wienke Boerma
,
László Róbert Kolozsvári
,
Levente István Lánczi
,
Lajos Mester
,
Csaba Móczár
,
L. A. Willemijn Schäfer
,
Péter Schmidt
,
Péter Torzsa
,
Mária Végh
, and
P. Peter Gronewegen

Az alapellátás fontosságát már évtizedekkel ezelőtt felismerték és sok fejlett ország egészségügyében prioritást kapott. Európában igen eltérő keretek és feltételek között működnek az egyes országok alapellátási rendszerei. A QUALICOPC vizsgálat során 31 európai és három tengerentúli országban hasonlítják össze az alapellátás költségét, minőségét és méltányosságát. Hasonlóan a többi részt vevő országhoz, Magyarországon is a reprezentativitásra törekedve, országos koordináció alapján, 222 háziorvosi körzetben történt kérdőíves felmérés, a praxisokban dolgozó háziorvosok munkakörülményei, működési feltételei, megengedett és gyakorolt kompetenciája, érdekeltségi rendszere irányában. Minden körzetben 10 betegnek az ellátással kapcsolatos tapasztalatait, igényét és véleményét is kikérték a független kérdezőbiztos munkatársak. A szerzők a résztvevők és a metodika leírása mellett a vizsgálat kezdeti tapasztalatait mutatják be. A vizsgálat befejezését követően a részt vevő országokban nyert eredmények megismerése segítheti a politikai döntéshozókat és az egészségügy tervezőit. Orv. Hetil., 2012, 153, 1396–1400.

Open access