Search Results

Absztrakt:

Bevezetés: Interdiszciplináris kutatásokkal igazolták, hogy a betegek sebészeti beavatkozással kapcsolatos félelmei és szorongásai meghatározó szerepet játszanak a műtét és a műtét utáni felépülés sikerességében. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja az ezen félelmek felmérésére kifejlesztett Sebészeti Beavatkozástól Való Félelem Kérdőív magyar változatának validitás- és reliabilitásvizsgálata volt daganatos megbetegedésben szenvedő személyek körében. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatunkban 149, sebészeti beavatkozáson átesett páciens vett részt. A skála validitásának vizsgálatára a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőívet, a Beck Depresszió Kérdőívet és a Vizuális Analóg Skálát használtuk. Eredmények: A kérdőív belső megbízhatósága (Cronbach-alfa = 0,878; 0,885) kiváló. A konstruktumvaliditás vizsgálatakor közepesen szoros összefüggést találtak a szorongás, a depresszió, a műtét utáni vélt fájdalom és a Sebészeti Beavatkozástól Való Félelem Kérdőív között. Következtetések: A Sebészeti Beavatkozástól Való Félelem Kérdőív magyar verziójának reliabilitása és validitása a vizsgált populáción jónak mutatkozott. A kérdőív megbízható információt ad a műtét előtt álló páciensek műtéttel kapcsolatos rövid távú és hosszú távú félelmeiről. Orv Hetil. 2018; 159(47): 1988–1993.

Absztrakt

Bevezetés: Interdiszciplináris kutatásokkal igazolták, hogy a betegek transzplantált szervvel kapcsolatos reprezentációi fontos szerepet játszanak a szervátültetés sikerességében. Célkitűzés: A szerzők célja ezen reprezentációk felmérésére kifejlesztett Transzplantált Szerv Kérdőív magyar változatának validitás- és reliabilitásvizsgálata. Módszer: A keresztmetszeti vizsgálatban 151, vesetranszplantáción átesett páciens töltötte ki a kérdőívcsomagot, amely a Spielberger-féle Szorongás Kérdőívet, a Beck Depresszió Kérdőívet és a Poszttraumás Növekedésérzés Kérdőívet tartalmazta. A prediktív validitás vizsgálata céljából a szérum kreatininértékét rögzítették. Eredmények: A kérdőív belső megbízhatósága (Cronbach-alfa = 0,89; 0,87; 0,80) és a teszt-reteszt megbízhatósága kiváló. A konstruktumvaliditást vizsgálva közepesen szoros összefüggést találtak a szorongás, a depresszió, a poszttraumás növekedés és a Transzplantált Szerv Kérdőív között. Továbbá igazolást nyert, hogy a „Pszichológiai rejekció” skála összefüggésben áll a magasabb szérumkreatinin-szinttel (p = 0,001, t = 5,17). Következtetések: A Transzplantált Szerv Kérdőív magyar verziójának reliabilitása és validitása a vizsgált populációban jónak bizonyult. A mérőeszköz megbízható információt ad a veseátültetésen átesett személy donorral és szervvel kapcsolatos reprezentációiról. Orv. Hetil., 2016, 157(10), 385–391.

A betegségekkel kapcsolatos szakmai és laikus vélemények alakulása nem független a kulturális és társas hatások közvetítette nézetrendszerektől, sztereotípiáktól. Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy a nemi sztereotípiák miként jelennek meg a tünetértelmezésben orvos- és pszichológushallgatóknál. Mivel a reprezentációk nem közvetlenül fejtik ki hatásukat, direkt módszerekkel kevéssé vizsgálhatók, feltárásukra így projektív technikát alkalmaztunk. Egy szépirodalmi betegség-elbeszélést használtunk projekciós felületként, melynek az eredeti, női főszereplővel (nőbeteggel) játszódó változatát létrehoztuk férfi protagonistával is. A kétféle verzió értékeléséhez kérdőívet szerkesztettünk, melyet 313 pszichológus- és orvostanhallgatóval vettünk fel, és a szöveges válaszok tartalmi kategóriáinak kvantitatív és kvalitatív elemzésével értékeltünk. Megállapítottuk, hogy a hiányos tünetbemutatást tartalmazó történet intenzívebben mozgósította a nőbeteggel kapcsolatos reprezentációkat. A tünetre és a női történetre szomatizációs mechanizmusokat vetítettek a válaszadók. A férfi beteget egysíkúbban jellemezték, tüneteit stresszel és rizikóviselkedésekkel magyarázták. A válaszadók neme sokkal jelentősebb tényező volt, mint a válaszadók szakja. Kutatásunk felhívja a figyelmet arra, hogy a nemi sztereotípiák a diagnózisalkotást is befolyásolhatják, és ezt a hatást erősítheti a tünetek hiányos vagy diffúz prezentációja.

A tanulmány az egészségpszichológia elmúlt évtizedekben Magyarországon lezajlott szakmai fejlődését tekinti át. A programiaddá személyek felsorolása mellett részletesen tárgyalja a kutatási irányokat és az ellátási gyakorlat meghatározó eredményeit. Kiemelt figyelmet fordít a szakma specifikus fogalmainak bemutatására, a beavatkozások kompetenciaterületeire, valamint az egészségpszichológiai, a magatartás-orvoslás, a pszichoszomatika, a klinikai pszichológia területekkel való kapcsolatának értelmezésére. Bemutatja az új szakmai mentalitás és ellátási lehetőségek kialakulását, és ráirányítja a figyelmet az alkalmazott egészségpszichológiai ellátás és az egészségfejlesztés kiemelt fontosságú területeire, a társadalmi és mentális fejlődésben betöltött szerepükre. Továbbá szemelvényeket sorol fel a nemzetközi trendekhez való kapcsolódás kiemelkedő hazai eredményeiről. Az egészségügyi finanszírozást és ellátást tervező országos döntéshozók számára a testi, lelki és szociális egészség növelése érdekében javaslatokat fogalmaz meg az egészségpszichológiai ellátás fejlesztéséhez.

The study overviews the development of health psychology in Hungary for the last decades. Besides of the list of the progenitors confers in detail about the research lines and the relevant results of the care and practice. It pays attention to the introduction of the profession-specific concepts and the competence areas of the interventions, furthermore the interpretation of the relationship between health psychology, behavioral medicine, psychosomatic medicine, and clinical psychology. Presents the new mentality and .form of care and highlights the role of the significance of applied psychology and health development in social and mental advancement. Furthermore, specifies a collection from the Hungarian outstanding research data related to relevant international trends. The study contains some proposal for the governmental decision-makers that provides a chance for the health psychological services to develop better bio-psycho-social health in our country.

Összefoglaló. Bevezetés: Interdiszciplináris kutatásokkal igazolták, hogy a páciensnek a betegségéről kialakított elképzelései meghatározó szerepet játszanak a gyógyulási folyamat sikerességében. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja az ezen elképzelések felmérésére kifejlesztett Rövid Betegségpercepció Kérdőív magyar nyelvű változatának megbízhatósági és validitási vizsgálata krónikus betegségben szenvedő, daganattal küzdő és transzplantált páciensek körében. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatunkban 490 páciens vett részt. A kérdőív validitásának vizsgálatára a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőívet, a Beck Depresszió Kérdőívet és a Poszttraumás Növekedésérzés Kérdőívet alkalmaztuk, illetve felmértük a betegcsoportok életminőségét. Eredmények: A kérdőív belső megbízhatósága, a teszt-reteszt megbízhatósága kiváló. A konstruktumvaliditást vizsgálva közepesen erős összefüggést találtunk a szorongás, a depresszió, a poszttraumás növekedésérzés, az életminőség és a Rövid Betegségpercepció Kérdőív között. A prediktív validitást vizsgálva igazolást nyert, hogy a betegségpercepció összefüggésben áll a veseműködést jelző eGFR-szinttel (p = 0,027). A kérdőív diszkrimináns validitását igazolta, hogy képes különbséget tenni a különböző betegcsoportok között. Következtetés: A Rövid Betegségpercepció Kérdőív magyar verziójának reliabilitása és validitása a vizsgált populáción jónak mutatkozott. A kérdőív megbízható információt ad a pácienseknek a betegségükről kialakított elképzeléseiről. Orv Hetil. 2021; 162(6): 212–218.

Summary. Introduction: Interdisciplinary studies confirm that patients’ illness perception can have a substantial effect on the healing process. Objective: The aim of this study was to assess the reliability and validity of the Hungarian version of the Brief Illness Perception Questionnaire in chronic disease, cancer, and transplant patients. Method: 490 patients were assessed using the Spielberger Anxiety Inventory, the Beck Depression Inventory, Posttraumatic Growth Inventory and quality of life questionnaires. Results: The scale showed good internal consistency, and the test-retest reliability was excellent. The Brief Illness Perception Questionnaire scores moderately correlated with anxiety, depression, posttraumatic growth and quality of life. Examining predictive validity, the questionnaire correlated with eGFR level (p = 0.027). The discriminant validity of the questionnaire was supported by its ability to distinguish between different patient groups. Conclusion: The reliability and validity of the Hungarian version of the Brief Illness Perception Questionnaire in the sample were excellent. The questionnaire turned out to be a useful psychometric tool in the measurement of illness perception. Orv Hetil. 2021; 162(6): 212–218.

Absztrakt:

A tanulmány az orvosi pszichológia több évtizedes hazai fejlődésének főbb állomásait, fontosabb fogalmait és alkalmazási területeit mutatja be. A kognitív, valamint az affektív idegtudomány és a fejlődéslélektan modern ismereteinek segítségével felvázolja az orvos és a beteg közt alakuló kötődés és bizalom kettős, evolúciós és kulturális eredetét, a diagnózis és a terápia eredményességét meghatározó tényezőket, valamint az empátia lényegét. Bemutatjuk, hogy a pszichoszomatikus orvoslás napjainkra a mindennapi ellátás részévé vált, tudományosan igazolt eredményeinek felhasználása immár a hatékony gyógyítás alappillére. Az orvosi pszichológia és a magatartástudományok integrált oktatása már az egyetemi évek során ennek a szemléletnek a meghonosítására törekszik. Hangsúlyozza továbbá, hogy a beteg test hátráltatja a lelki funkciók kiteljesedését, a lelki betegség pedig testi betegségek komoly kockázati tényezője. Az egészségpszichológiai gondolkodásmód térhódításának példáján érzékeltetjük, hogy a sikeres egészségügyi ellátás az egészség megőrzésében, az egészségmagatartás fejlesztésében érdekelt, autonóm, önmagukért felelősséget vállaló, tájékozott, megfelelő döntések meghozatalában elkötelezett személyeket és a segítségükre lévő, hasonló képességekkel rendelkező gyógyító személyzetet feltételez. Orv Hetil. 2018; 159(36): 1455–1464.

Absztrakt

Bevezetés: A gyógyítás sikerességét meghatározza, hogy a beteg érti-e és megfelelően használja-e az orvosi információkat. Ezt jelentős mértékben befolyásolja az úgynevezett „health literacy” (egészségműveltség). Célkitűzés: A tanulmány az egyik legelterjedtebb funkcionális egészségműveltséget mérő eszköz, a Short-Test of Functional Health Literacy, valamint egy előszűrő teszt (Chew-kérdések) magyar adaptációját mutatja be. Módszer: 302 fős felnőttmintán vették fel a célkérdőívet egy nagyobb tesztbattéria részeként, amelyben szerepelt a számolási készségeket mérő Newest Vital Sign teszt is. Eredmények: A Short-Test of Functional Health Literacy olvasott szövegértési rész belső konzisztenciája kimagaslóan jó, a Chew-kérdéseké elfogadható, a számolási részé azonban alacsony megbízhatóságú. A célkérdőív egészségműveltségi szintjeinek magyar eloszlása illeszkedik más európai felmérések adataihoz. A problémás egészségműveltség kategóriába kerülésre a 65 év felettiek és az általános iskolai végzettségűek voltak különösen veszélyeztetettek. A krónikus betegség alacsonyabb egészségműveltséggel jár együtt, ami egybevág más európai eredményekkel. Következtetések: A szerzők által validált mérőeszközök segíthetik a problémás páciensek kiszűrését, a hatékonyabb információmegértést és -felhasználást. Orv. Hetil., 2016, 157(23), 905–915.

Absztrakt:

Bevezetés: Az egészségügyi dolgozók egymás közti kommunikációja, konfliktuskezelése, a megfelelő együttműködés kiemelkedően fontos a betegellátás sikerességében. Célkitűzés: A bemutatott kutatás egy nemzetközi összehasonlító felmérés része. A vizsgálat célja, hogy feltérképezze az egészségügyi dolgozók körében felmerülő konfliktusokat. Módszer: A magyar felmérésben 73 egészségügyi dolgozóval vettünk fel félig strukturált interjúkat a nemzetközi interjúprotokoll szerint, amely során munkahelyi konfliktushelyzetek elmesélésére kértük a résztvevőket. 30 interjút (15 orvos és 15 nővér) Atlas.ti 7 kvalitatív szoftverelemző programmal elemeztünk. A konfliktustörténeteket négy fő kategória mentén vizsgáltuk, ezek a következők: a konfliktusok forrásai, típusai, hatásai és a használt konfliktuskezelési stratégiák. Eredmények: Az interjúkból megismerhető az egészségügyben részt vevők munkahelyi konfliktusokkal kapcsolatos személyes tapasztalata. Kiemelendő a hierarchia és az implicit munkaszervezés jelentős befolyása, főleg az orvosok körében. Az elkerülő konfliktuskezelés miatt a konfliktusok egy része megoldatlan marad, ami negatív hatással jár az egyénre és a csoportra nézve is. Következtetések: Eredményeink segítségével a későbbiekben kialakítható egy egészségügyre specifikus konfliktuskezelési intervenció. Orv. Hetil., 2017, 158(16), 625–632.

Buda Béla: A lélek egészsége. A mentálhigiéné alapkérdései; Pikó Bettina: Kultúra, társadalom és lélektan; Gyöngyösi Zoltán: Az élet és test feletti rendelkezések joga; Desmond Morris: Bensőséges kötelékek; Em Griffin: Együtt-lét. Mitől jó egy csoport?; David Lewis: Hogyan értessük meg magunkat? A hatékony kommunikáció gyakorlati útmutatója; Horányi Özséb (szerk.): A sokarcú kép. Válogatott tanulmányok a képek logikájáról; Nyíri Kristóf - Kovács Gábor (szerk.): Virtuális egyetem Magyarországon;