Search Results
You are looking at 11 - 20 of 35 items for
- Author or Editor: Márta Fülöp x
- Refine by Access: All Content x
A kulturális összehasonlító pszichológia 30 éve Magyarországon
30 Years of Comparative Cultural Psychology in Hungary
A tanulmány célja a kulturális összehasonlító pszichológia szakterület elmúlt harminc évének áttekintése, a kutatási területek és az intézményesülés bemutatása. A rendszerváltás előtti tematikák rövid ismertetése után a rendszerváltás utáni, a rendszerváltás társadalmi-kulturális változásait feltárni kívánó kutatások sorozata következik. A rendszerváltás, a nemzetközi szakmai együttműködések felszabadításával lehetővé tette azt, hogy a korábban kutatott tematikák kibővüljenek és egyre több kutatónak nyíljon arra lehetősége, hogy egy-egy kutatás erejéig vagy akár kutatássorozatok formájában kulturális összehasonlító vizsgálatokat végezzen. Az utóbbi évtizedben Magyarország ugyancsak képviselteti magát a nagy, sok országra kiterjedő, kulturális összehasonlító kutatásokban is, így lehetővé válik számos pszichológiai konstruktum esetében a magyar válaszadókra jellemző pszichés működésmódok nemzetközi összehasonlításban történő elhelyezése.
A tanulmány bemutatja azokat az intézményi központokat is, amelyek a kulturális összehasonlító kutatások jelenlegi magyarországi műhelyei, az ott dolgozó kutatókat és a jelenleg kutatott tematikákat.
The aim of the paper is to review the past thirty years in the field of cultural comparative psychology, to present research areas and institutionalization. After a brief description of the topics before the change of regime, a series of post-change studies exploring the socio-cultural cha,nges of the change of regime follow. The change of regime, with the release of international professional collaborations, has made it possible to expand the topics previously researched and to give more and more researchers the opportunity to carry out cultural comparative studies to the extent of a single research or even in the form of a series of research. In the last decade, Hungary has also been represented in large, multi-country, comparative cultural research, thus making it possible to place the psychological functioning of Hungarian respondents in international comparisons in the case of many psychological constructs.
The study also presents the institutional centers that are the current workshops of cultural comparative research in Hungary, the researchers working there and the topics currently being researched.
Summary
A jelen vizsgálat a fejlődéslélektani vizsgálatok azon sorába tartozik, amelyek azt kívánják feltárni, hogy miként fejlődik a társas jelenségek megértése a gyermekkor során. A választott interperszonális jelenség a versengés volt, amely a gyerekek életének számos helyszínén (családban, játszótéren, óvodában, iskolában) előfordul._
Kulturális sokk? Kulturális különbségek Budapesten tanuló amerikai egyetemisták szemével
Culture shock? Cultural differences reflected in the narratives of American sojourners studying in Budapest
Absztrakt
Jelen kutatásban Budapesten tanuló amerikai egyetemisták (N = 61) akkulturációs tapasztalatait vizsgáltuk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az amerikai és a magyar kultúra találkozásakor milyen pszichológiai folyamatok zajlanak le, továbbá hogy e találkozások tükrében milyen kulturális profil rajzolódik ki. Az amerikai egyetemisták egy kulturális élménynapló keretében számoltak be a tapasztalt kulturális különbségekről és hasonlóságokról, valamint hogy milyennek ítélték meg az új kulturális közeghez történő alkalmazkodásukat és milyen támogató, illetőleg nehezítő tényezőket azonosítottak. A beszámolók tartalomelemzése során öt fő kategória emelkedett ki, amelyek mentén a diákok kulturális élményeiket rendezték: az USA és Magyarország között észlelt kulturális különbségek (pl. mindennapi élethez kapcsolódó eltérések, interperszonális kapcsolatok különbségei, különbségek az oktatásban stb.); az interkulturális találkozásra adott érzelmi válaszok (az átélt érzelmek inkább negatívak, mint pozitívak); az átélt kulturális sokk okai (nyelv, rasszizmus, kommunikációs jellegzetességek stb.); megküzdési stratégiák (elutazás előtti megküzdési stratégiák, megérkezés utáni megküzdési stratégiák); a külföldi tanulás diákok által megnevezett előnyei és pozitív következményei (kulturális tanulás, személyes növekedés). A vizsgálat eredményei hasznosak lehetnek hazánk kultúratudatának növeléséhez, valamint hozzájárulhatnak az interkulturális tréningek, tanácsadások hatékonyabb megszervezéséhez.
A versengés, győzelem és vesztés szubjektív jelentése magyar, kínai és Magyarországon tanuló kínai diákok körében
Subjective meanings of competition, winning and losing among Hungarian, Chinese, and Chinese immigrant students living in Hungary
Az utóbbi évtizedben növekszik azoknak a kutatásoknak a száma, amelyek a versengés és kimenetei, a győzelem és a vesztés, kulturális meghatározottságát vizsgálják (például FÜLÖP, 201ő; WATKINS, 2006), azonban nem tudunk olyan kutatásról, amely bevándorlók konceptualizációját tárta volna fel.
Jelen kutatás célja a kínai, magyar és Magyarországon élő kínai diákok versengéssel, győzelemmel és vesztéssel kapcsolatos szubjektív jelentésének feltárása, továbbá az akkulturáció nézetrendszerre gyakorolt hatásának vizsgálata volt.
A vizsgálatban 166 (52 kínai, 60 magyar és 54 Magyarországon élő kínai) 13–15 éves diák vett részt. Annak érdekében, hogy a kulturális kitettség hatása megbízhatóan vizsgálhatóvá váljon, a migráns mintát a Magyarországon tartózkodás ideje alapján két részre osztottunk. A szubjektív jelentések feltáráshoz az Asszociatív Csoport Analízis (AGA, SZALAY és BRENT, 1967) technikát alkalmaztuk, melynek keretében a diákok a versengés, győzelem és vesztés hívószavakra asszociáltak (1 perc/hívószó). A jelentéskomponensek és egymáshoz viszonyított százalékos arányuk az asszociációk súlyozása és kategorizálása révén rajzolódott ki.
Az eredmények az akkulturációs folyamatok szubjektív jelentésre gyakorolt hatására hívják fel a figyelmet. A migráns minta jelentésstruktúrája több komponenssel kapcsolatban hasonlóságot mutatott a magyar mintáéval. Az egyes komponensek különböző mértékben voltak érzékenyek az akkulturációra, a legérzékenyebb elem az érzelmi aspektus volt. A kulturális kitettség hatása leginkább a vesztés fogalommal kapcsolatban érvényesült: a régebb óta Magyarországon tartózkodó diákok jelentésstruktúrája a magyarra, a rövidebb ideje hazánkban tartózkodó migránsoké a kínaira hasonlít.
A győzelemmel és a vesztéssel való megküzdés: A serdülők és a felnőttkor küszöbén álló fiatalok összehasonlítása
Coping with winning and losing: Comparison of adolescents and “emerging adults”
A versengési folyamatoknak mindig van eredménye, egy versengési ciklus végén a riválisokból győztesek és vesztesek lesznek. Mind a győzelem, mind a vesztés intenzív érzelmi élmény. Ennek az érzelmi élménynek a természete és a feldolgozása meghatározhatja azt, hogy egy versengési folyamat milyen hatással lesz az egyén későbbi viselkedésére versengési helyzetekben, inkább közelítően reagál vagy inkább elkerülően. Korábbi vizsgálatok már feltárták a győzelemmel és a vesztéssel való érzelmi és viselkedéses megküzdés egymástól jól elkülöníthető mintázatait serdülők (gimnazisták) és a felnőttkor küszöbén lévő (egyetemisták) fiatal felnőttek körében. A jelen tanulmány egyrészt azt vizsgálja, hogy a két csoportban feltárt mintázatok azonosak-e, vagyis ezek a mintázatok mindkét korosztályban azonos érzelmi és viselkedéses élményt jelentenek-e. Másik kérdése az, hogy amennyiben vannak azonos érzelmi és viselkedéses mintázatok, akkor ezeknek az előfordulása különbözik-e a két életkori csoport között. Végül a tanulmány az azonos érzelmi és viselkedéses mintázatok alapján meg kívánja alapozni a győzelemmel és a vesztéssel való megküzdés általános modelljét.
A vizsgálatban 351 középiskolás és 289 egyetemista adatait elemeztük. A válaszadók által kitöltött, a győzelemre és vesztésre adott érzelmi és viselkedéses válaszokat feltáró, zárt kérdéses kérdőív válaszainak faktorelemzése után nyert faktorokon elvégeztük a konstruktum ekvivalencia vizsgálatokat. A két különálló csoport esetében a feltárt reakciómódok többsége konstruktum ekvivalensnek bizonyult, a köztük lévő kapcsolat pedig funkcionálisan ekvivalensnek (azonos irányú szignifikáns korrelációk). A két csoport között nem találtunk életkori különbséget, különbség volt azonban a Budapesten és a vidéken élők és tanulók között. A Budapesten élők (középiskolások és egyetemisták) kiegyensúlyozottabb megküzdési stratégiákkal rendelkeztek, mint a vidéki egyetemisták.
A konstruktum ekvivalens reakciómódok és a közöttük lévő funkcionálisan ekvivalens kapcsolatok arra utalnak, hogy a feltárt megküzdési mintázatok alapját képezhetik egy általános, a győzelemmel és a vesztéssel való megküzdési modell felállításának.
A kötődés kulturális különbségei
Cultural differences in attachment
Jelen tanulmány a kötődéselméletet a kulturális összehasonlító vizsgálatok tükrében mutatja be. A kötődés jelenségét univerzálisnak fogadja el, de a klasszikus elmélet által leírt legfőbb fejlődési kritériumokat és a különböző kötődési mintázatok megnyilvánulásait kulturálisan meghatározottnak tekinti. Áttekintést nyújt azon vizsgálatokról, amelyek az elmúlt mintegy hat évtizedben a kötődés kultúrközi különbségeinek témakörében születtek.
Elsőként tárgyalja az úgynevezett étikus vizsgálatokat, amelyek a kulturális különbségeket elsősorban a különböző kötődési mintázatok előfordulási gyakoriságában ragadják meg, majd sorra veszi az émikus megközelítéseket, amelyek a kötődéselmélet számos alaptételét kérdőjelezik meg, így például az anya—gyerek kapcsolat monotropizációját, illetve etnocentrikusnak tekintik az anyai érzékenység megnyilvánulási kritériumait. A tanulmány azt a nézetet képviseli, hogy a kötődési folyamatok a gyermeket körülvevő biológiai és társadalmi környezethez történő legjobb alkalmazkodást szolgálják, és ha a társadalmi-kulturális közeg az euro-amerikaitól eltérő, akkor a kötődés folyamatai is eltérőek lesznek.
Absztrakt
A kisiskoláskori versengéssel kapcsolatos kutatási eredmények alapján a 8–9 éves gyerekek számos aspektusból összehasonlítják teljesítményüket társaik teljesítményével (Ruble és Frey, 1991). Ugyancsak ezen eredmények alapján elmondható, hogy a kisiskolás gyerekek pozitívan viszonyulnak a versengéshez (Sándor és mtsai, 2005), valamint szívesen és sokat versengenek, és különösen érzékenyek a versengő játékokban elért győzelemre és vesztésre (Underwood és mtsai, 1999).
Vagyis a szakirodalom és saját vizsgálataink alapján a versengés a kisiskoláskorban lényegében életkori sajátosságnak tekinthető, és hozzátartozik az ilyen életkorú gyerekek iskolai és iskolán kívüli életéhez. Ugyanakkor nincs a szakirodalomban olyan vizsgálat, amely azt kívánta volna feltárni, hogy a versengést gyakran megélő 8–9 évesek milyen fogalmat alakítanak ki erről a jelenségről, milyen szociális reprezentációval rendelkeznek a versengéshez hozzátartozó győzelemről és vesztésről, és milyen érzelmi és viselkedéses reakciók azok, amelyeket a jelenséghez tartozónak ismernek fel. A jelen vizsgálat ezt a hiányt kívánta pótolni.
A vizsgálatban összesen 67 gyermek vett részt: 33 fiú és 34 lány, két budapesti általános iskola második osztályos tanulói. A vizsgálatnak ebben a fázisában a gyerekeknek az volt a feladatuk, hogy a vizsgált versengéssel, győzelemmel, illetve vesztéssel kapcsolatban mondjanak minél több olyan szót, amelyek a vizsgált fogalmakkal kapcsolatosak.
A gyerekek által a három fogalommal kapcsolatban adott asszociációk elemzése a szociális reprezentációk elméleti keretein belül mind a Verges-féle (Verges, 1994), mind az AGA (Asszociatív Csoport Analízis) technikával (Szalay és Brent, 1967) megtörtént.
A két elvégzett vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a Verges-féle asszociációs módszerrel kapott eredmények összhangban vannak az AGA-módszerrel kapott eredményekkel. Az asszociációs vizsgálatok alapján csakúgy, mint a korábbi rajzos vizsgálataink alapján (Fülöp és Sándor, 2008) a 8–9 éves gyerekek a versengés fogalmát elsősorban mint versenyt, ezen belül is leginkább mint sportversenyt értelmezik, vagyis a versengésnek a világos szabályok szerint zajló, szervezett, strukturált formáját ismerik a legjobban. A fogalmat kevésbé kötik a legfőbb életterületeikhez, a családhoz és az iskolához.
A győzelem és a vesztés érzelmileg erősen telített fogalmak, a győzelem egyértelműen pozitív a vesztés pedig negatív érzelmeket idéz. Különösen igaz ez a lányokra, akiknek a reprezentációjában mind a győzelemmel, mind a vesztéssel kapcsolatban több érzelem fejeződik ki.
A fiúkra jellemzőbb, hogy a versengés kapcsán több olyan fogalmat idéznek (autóverseny, foci, boksz stb.), amelyek megfelelnek a hagyományos férfi nemi sztereotípiáknak és jellemzőbben kapcsolnak a három fogalomhoz csapatsportot, mint a lányok.
