Search Results

You are looking at 11 - 20 of 110 items for

  • Author or Editor: Péter Horváth x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Intraluminalis duodenum-diverticulum okozta acut pancreatitis

Acute pancreatitis caused by an intraluminal duodenal diverticulum

Magyar Sebészet
Authors:
Melinda Szabó
and
Örs Péter Horváth

Absztrakt

Az intraluminalis duodenum-diverticulum egy meglehetősen ritka kongenitális rendellenesség, mely általában csak felnőttkorban kezd panaszokat okozni. Esetünkben egy 26 éves nőbetegnél visszatérő acut pancreatitisek miatti kivizsgálás során igazolódott a háttérben. A diagnózist hasi CT segítségével állították fel, majd endoscopos lokalizációt követően műtétet végeztünk. Az operáció során intraluminalis diverticulumot találtunk, melyet duodenotomiából resecáltunk, és az extrémen tágult epehólyagot eltávolítottuk. Mellékleletként pancreas anularét találtunk. Esetünkkel bemutathattunk egy olyan ritka kombinációt, ahol az intraluminalis duodenum-diverticulum egy másik fejlődési rendellenességgel társult, és acut pancreatitist okozott.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors:
Örs Péter Horváth
and
Lajos Kotsits
Restricted access

New mineral paragenetic, illite Kübler index, chlorite “crystallinity”, apparent crystallite thickness, lattice strain, and K-white mica geobarometric data proved that the Eoalpine (Paleozoic-Mesozoic) metamorphic complex was affected by medium-pressure, high-temperature anchizonal regional metamorphism, whereas the Jurassic ophiolitic mélange and the Late Cretaceous-Paleocene sedimentary sequence of Mt. Medvednica were diagenetically altered. Mineral chemical investigations carried out on phyllosilicate flakes found in various microstructural positions revealed complete mineral chemical homogenization of chlorite and K-white mica of selected slate samples from the Eoalpine (Paleozoic-Mesozoic) metamorphic complex. One possible explanation of this feature is an Alpine (Cretaceous) regional metamorphic event with polyphase deformational history. Variscan low-temperature metamorphism overprinted by an Alpine (Cretaceous) event, with temperatures at least as high as those of the Variscan one, may be an alternative, although more complicated explanation. However, no isotope geochronological evidence supports this assumption. At present only one metamorphic event can be detected. Its physical conditions were ca. 350-400 °C on the basis of illite Kübler index and chlorite Al(IV) empirical thermometers and 3-4 kbar using K-white mica b cell dimension measurements.

Restricted access

Abstract

Metamorphic mineral assemblages in low-temperature metaclastic rocks often contain paragonite and/or its precursor metastable phase (mixed K-Na-white mica). Relationships between the bulk rock major element chemistries and the formation of paragonite at seven localities from Central and SE-Europe were studied, comparing the bulk chemical characteristics with mineral assemblage, mineral chemical and metamorphic petrological data. Considerable overlaps between the projection fields of bulk chemistries of the Pg-free and Pg-bearing metaclastic rocks indicate significant differences between the actual (as analyzed) and effective bulk chemical compositions. Where inherited, clastic, inert phases/constituents were excluded, it was found that a decrease in Na/(Na+Al*) and in K/(K+Al*) ratios of rocks favors the formation and occurrence of Pg and its precursor phases (Al* denotes here the atomic quantity of aluminum in feldspars, white micas and “pure” hydrous or anhydrous aluminosilicates). In contrast to earlier suggestions, enrichment in Na and/or an increase in Na/K ratio by themselves do not lead to formation of paragonite. Bulk rock chemistries favorable to formation of paragonite and its precursor phases are characterized by enrichment in Al and depletion in Na, K, Ca (and also, Mg and Fe2+). Such bulk rock chemistries are characteristic of chemically “mature” (strongly weathered) source rocks of the pelites and may also be formed by synand post-sedimentary magmatism-related hydrothermal (leaching) activity. What part of the whole rock is active in determining the effective bulk chemistry was investigated by textural examination of diagenetic and anchizone-grade samples. It is hypothesized that although solid phases act as local sources and sinks, transport of elements such as Na through the grain boundaries have much larger communication distances. Sodium-rich white micas nucleate heterogeneously using existing phyllosilicates as templates and are distributed widely on the thin section scale. The results of modeling by THERMOCALC suggest that paragonite preferably forms at higher pressures in low-T metapelites. The stability fields of Pg-bearing assemblages increase, the Pg-in reaction line is shifted towards lower pressures, while the stability field of the Chl-Ms-Ab-Qtz assemblage decreases and is shifted towards higher temperatures with increasing Al* content and decreasing Na/(Na+Al*) and K/(K+Al*) ratios.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A gastrooesophagealis refluxbetegség a fejlett országokban a leggyakoribb gastrointestinalis betegségek közé tartozik. Terápiájában a konzervatív kezelés mellett dedikált esetekben ma is nagy szerep jut a sebészeti beavatkozásoknak. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a Pécsi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján 2007 és 2014 között Nissen-féle fundoplicatión átesett betegek műtéti és 6 hónapos követéses eredményeinek feldolgozása, irodalmi eredményekkel való összehasonlítása (quality control) és a sikerességet befolyásoló faktorok (elsősorban a pszichiátriai társbetegség dokumentált jelenléte és antidepresszánsszedés) felderítése volt. Módszer: 166 beteg összesen 183 műtéti és posztoperatív adatai kerültek kigyűjtésre a Pécsi Tudományegyetem betegadatbázisából. Statisztikai analízis: Az adatok elemzése leíró statisztikával – relatív gyakoriság – és odds ratióval 95%-os valószínűségi szinttel történt. Eredmények: Vizsgálatunk kimutatta, hogy a primer fundoplicatiók leggyakoribb indikációja a protonpumpagátló (PPI)-refrakteritással társuló hiatus hernia volt (54%). A reoperációk indikációi gyakoriság tekintetében jelentős eltéréseket mutattak az irodalmi adatokhoz képest, azonban a reoperációs ráta centrumunkban (8%) megfelelt a nemzetközi tapasztalatoknak (5–10%). A műtétet követően a betegek 62%-ának volt valamilyen panasza. A puffadás kivételével ezek gyakoribbak voltak a nők körében. Operáció után 93,67% tapasztalt valamilyen szintű javulást a refluxos tüneteiben. Ismételt PPI-kezelésre 37%-nak volt szüksége 6 hónapon belül. Különböző posztoperatív beavatkozásokra az esetek 9%-ában került sor. A női nem és pszichiátriai társbetegség rontotta, az utóbbi esetben az antidepresszánsszedés javította a műtét eredményességét. A reoperációk eredményessége elmaradt a primer operációétól. Következtetések: Megfigyeléseink alapján elmondható, hogy a centrumunkban alkalmazott fundoplicatiók eredményessége megfelel a nemzetközi eredményeknek, a szorongásos-depressziós pszichiátriai társbetegségek okozta rosszabb posztoperatív eredmények (tünetjavulási arány) feltehetően kivédhetők vagy mérsékelhetők megfelelően beállított antidepresszáns kezeléssel, de ebben a kérdésben további tanulmányok szükségesek. Orv Hetil. 2018; 159(25): 1013–1023.

Restricted access

Nyelőcsőpótlás hybrid, supercharged jejunummal

Esophagoplasty with hybrid-supercharged jejunum

Magyar Sebészet
Authors:
Örs Péter Horváth
,
András Papp
,
András Vereczkei
, and
Gábor Pavlovics

Összefoglaló. Bevezetés: Esetünkben nyelőcsőtumor miatt történt nyelőcső reszekció és bal colonféllel pótlás egy korábban gyomor reszekált betegen. A graftelhalás miatt a nekrotizált vastagbélszakaszt eltávolítottuk. Az egy év múlva végzett rekonstrukciónál kombinált vérellátású jejunummal való pótlást alkalmaztunk. A három egyenes ág lekötése után a Roux kacs nem volt elég hosszú, ezért a 2. és 3. egyenes ág között az árkádot átvágva már biztonságosan felért a nyakra. A 3. ág által ellátott terület vérellátását a mammaria interna arteriájából biztosítottuk és a vénás elvezetést egy vena saphena szegmenttel biztosítottuk a vena jugularis externa felé. A jejunum graft folytonossága megmaradt. A beteg meggyógyult.

Ha a nyelőcsőpótlásra rutinszerűen használt gyomor és vastagbél anatómiai okok, előző műtétek vagy szövődmények miatt alkalmatlanok, akkor az egyik utolsó lehetőség a jejunummal való pótlás. A jejunum csak szabad átültetéssel vagy a keringés megerősítésével (supercharging) alkalmas az oesophagectomia utáni biztonságos pótlásra. A kombinált vérellátású jejunum pótlást hybrid, supercharged módszernek neveztük el.

Summary. Introduction: In this case report an esophageal resection due to cancer was performed with a primary left colonic replacement, as the stomach was resected previously. Due to graft necrosis, the necrotized section of the colon was removed. One year later a long jejunal segment with a combined blood supply was used for secondary reconstruction. Even after the ligation of three straight branches, the Roux loop was not long enough to reach up to the neck, however the division of the arcade between the 2nd and 3rd straight branches lengthened it satisfyingly. Blood supply to the region of the farthest branch was provided from the internal mammary artery and venous drainage was provided by a saphenous vein graft to the external jugular vein. The continuity of the jejunal graft was preserved. The patient recovered uneventfully.

If neither the stomach nor the colon routinely used for esophageal replacement are available due to anatomical reasons, previous surgeries, or complications, jejunal replacement can be the last resort. Jejunum is only suitable for safe esophageal replacement by either free transplantation or by supercharging. The procedure when a combined blood supply is provided for the jejunal replacement was named the hybrid-supercharged method.

Open access
Magyar Sebészet
Authors:
Károly Vincze
,
Péter Zádori
,
Zsolt Magyaródi
, and
Gyula Horváth

Absztrakt

A szerzők a világirodalmi ritkaságnak számító atraumaticus (spontán) mellkasfali tüdősérvet ismertetik. Két operált betegük kapcsán bemutatják a sérv kialakulását elősegítő körülményeket és a kórkép klinikai jellemzőit. Mindkét betegük spontán mellkasfali (intercostalis) sérvét chronicus obstructiv syndroma (COPD) okozta makacs köhögés váltotta ki. Az elvégzett multislice spirál CT (MSCT) vizsgálat, valamint a speciális szoftver segítségével készített másodlagos 3D „volume-rendering” (VRT) rekonstrukciós képek egyértelműen utaltak a ritka kórformára. Az MSCT-vizsgálatok a Kaposi Mór Oktató Kórházban készültek, Siemens Somatom Emotion 6 MSCT-berendezéssel. A pontos diagnózis birtokában végzett mellkasfali korrekciók tartós gyógyuláshoz vezettek. A szerzők röviden ismertetik a mellkasfali sérvekkel kapcsolatos hazai és fontosabb külföldi irodalmi vonatkozásokat. A kórkép rendkívüli ritkasága ellenére a kialakulásában szerepet játszó COPD elterjedtsége miatt érdemel figyelmet. A hasonló esetek diagnosztikájában nagy segítséget jelenthet a bemutatott korszerű képalkotó eljárás alkalmazása.

Restricted access

Kedvezőbb műtéti eredmények „onlay” hálóval, mint „sublay” helyzetben beültetettel

Varrattal, illetve hálóbeültetéssel történő hasfal-rekonstrukció prospektív, randomizált, multicentrikus vizsgálata – ötéves utánkövetés eredményei

Magyar Sebészet
Authors:
György Wéber
,
József Baracs
, and
Örs Péter Horváth

Absztrakt

Bevezetés: A hasfal rekonstrukciójára számos műtéti megoldás ismert, az eredmények azonban meglehetősen szerények és ellentmondásosak. Vizsgálatunk célja a hasfali sérvek varrattal, illetve hálóbeültetéssel végzett műtéti kezelésének valamint az onlay, illetve sublay helyzetben beültetett hálók műtéti eredményeinek összehasonlítása. Anyag és módszerek: A 2002-ben kezdődött multicentrikus, prospektív, randomizált vizsgálatban az ország 20 sebészeti osztályán (lásd Függelék) 953 beteg hasfali rekonstrukcióját végeztük el. A betegeket, a sérv nagysága szerint két csoportba osztottuk: A csoport (n = 494): a sérvkapu nagysága 5–25 cm2 (kis sérv) és B csoport (n = 459): a sérvkapu nagyobb, mint 25 cm2 (nagy sérv). A randomizálásnak megfelelően az A csoportban a hasfal-rekonstrukció varrattal (n = 247), illetve hálóbeültetéssel (sublay n = 247) történt. A 25 cm2-nél nagyobb sérvek esetében (B csoport) hálóbeültetés történt, random módon sublay (n = 235), illetve onlay technikával (n = 224). Az utánkövetés öt évig tartott, és 2009 márciusában fejeződött be. Eredmények: Az ötéves utánkövetés során 219 beteget zártunk ki a vizsgálatból, így 734 beteg (a randomizált betegek 77%-a) adatait tudtuk elemezni. Az A csoport varrattal kezelt 184 betegénél 50 esetben (27%), míg a hálóval kezelt 180 betegénél 15 esetben (8%) találtunk recidív sérvet, a különbség szignifikáns (p < 0,001). A nagy sérvek eseté-ben (B csoport) a 189 sublay meshnél 38 esetben (20%), míg a 181 onlay meshnél 22 esetben (12%) találtunk recidív sérvet, a különbség ugyancsak szignifikáns (p < 0,05). Következtetések: A hálóbeültetés jobb, mint a varrattal történő hasfal-rekonstrukció. A 25 cm2-nél nagyobb sérvek esetében – a szakmai vélekedéssel ellentétben – az „onlay” hálóval szignifikánsan jobbak a műtéti eredmények, mint a „sublay” helyzetben beültetett hálóval.

A randomizált vizsgálat ID száma NCT01018524 (www.ClinicalTrials.gov).

Restricted access

Absztrakt

Szerzők felhívják rá a figyelmet, hogy a pancreascarcinoma miatt végzett műtétek késői eredményei javíthatók az R0 resectiók arányának növelésével. Ennek eléréséhez adhat segítséget egy a pancreasfej eltávolítása során alkalmazható új módszer, amikor a processus uncinatusnál kezdve, caudocranialis irányba (retrograd) történik a dissectio. Ezáltal már az elején látótérbe kerül az arteria mesenterica superior, ami mentén haladva tökéletesebben lehet eltávolítani a peripancreaticus szöveteket, emellett kisebb a vérzés és a nagyérsérülés veszélye is. Szerzők 6 esetük kapcsán is megtapasztalták az említett technikai előnyöket, és valamennyi resectio R0-nak bizonyult a szövettani feldolgozáskor. Irodalmi és saját eredmények alapján ajánlják kipróbálásra a hagyományostól eltérő, retrograd dissectiót carcinoma miatt végzett pancreatoduodenectomia során.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A teljes gyomoreltávolítás következményei a betegek életminőségének jelentős romlását eredményezik, mely postgastrectomiás syndroma néven foglalható össze. Jelen tanulmány célja a különféle táplálkozással kapcsolatos panaszok (étkezési szokások, nyelési panaszok, étvágy), valamint a dumping előfordulásának felmérése és a rekonstrukciótípussal való összefüggésének vizsgálata totális gastrectomián átesett betegeken. Beteganyag és módszerek: Klinikánkon 2005–2009 között 34 gyomorrák miatt totális gastrectomián átesett beteget vizsgáltunk általunk összeállított kérdőívek segítségével. Huszonkét beteg standard Roux-Y rekonstrukción esett át, 12 betegnél Longmire szerinti jejunum-interpozíció történt. A korai dumping-syndroma előfordulását a Sigstad-pontrendszer segítségével vizsgáltuk. Eredmények: A legtöbb vizsgált paraméter tekintetében nem volt különbség a Roux-Y és a jejunum-interpozíciós rekonstrukción átesett betegek között. A korai dumping-syndroma előfordulási gyakorisága azonban szignifikánsan csökkent duodenumbekötés esetén. Következtetés: A duodenalis passage megőrzése totális gastrectomia után mérsékli a korai dumping előfordulását.

Restricted access