Search Results

Absztrakt:

Bevezetés: A kompromisszumos választás („compromise effect”) a marketing világában jól ismert, ám egészségügyi vonatkozásban ritkán vizsgált jelenség. Fogászati szempontból a betegeknek sok esetben az egyetlen könnyen értelmezhető információ az ár, ezért kizárólag erre alapozzák döntésüket. Célkitűzés: A jelen vizsgálat célja annak meghatározása, hogy a kompromisszumos választás szerepet játszik-e a fogászati kezeléssel kapcsolatos döntések meghozatalában, és ha igen, hogyan befolyásolják az olyan tényezők, mint az észlelt minőség, a tájékoztatás során használt szakzsargon vagy a saját fog megőrzésének igénye. Módszer: A kérdőívalapú vizsgálatot 676 önkéntes részvételével végeztük. A kérdőívek kitöltése anonim módon történt. Ugyanannak a kérdőívnek összesen 8 változatát készítettük el, melyek a következő információkat tartalmazták változó kombinációban: öt különböző fogászati kezelés neve az olcsótól a drágáig, a lehetséges költségek, valamint a kezeléssel kapcsolatos kiegészítő információk. A betegeket megkértük, hogy a kérdőíven jelezzék preferenciáikat. Statisztikai analízis: A válaszok relatív gyakorisága és a rendelkezésre álló kiegészítő információk közötti összefüggés szignifikanciáját khi-négyzet-próbával és Fisher-féle egzakt próbával határoztuk meg. Eredmények: A válaszadók alapvetően nem heurisztikus alapon hozták meg kezelésükkel kapcsolatos döntéseiket, aminek oka valószínűleg a fogászati kezeléssel kapcsolatos előítéleteikben és korábbi tapasztalataikban keresendő. A legfontosabb tényezőnek az esztétikum bizonyult, és a várható tartósság is jelentősen befolyásolta a betegek választását. Következtetés: A kiegészítő információk befolyásolhatják és befolyásolják a betegek fogászati kezeléssel kapcsolatos tájékozott döntéseit, feltéve, hogy az információk átadása világos, megfelelő és érthető formában történik. Mindez a professzionális kommunikáció fontosságát mutatja. Orv Hetil. 2019; 160(38): 1503–1509.

Bevezetés: A QLDS (Quality of Life in Depression Scale) egy, a depressziós betegek életminőségének meghatározására alkalmas kérdőív, melyet az elmúlt években számos nyelvre adaptáltak. Jelen munka célja a kérdőív magyar nyelvű adaptációja, ezáltal az első magyar nyelvű, valid depresszióspecifikus életminőség-mérce létrehozása. A kérdőív adaptálása három fázisból állt; fordítás, próbainterjúk készítése (face validity, content validity) és a kérdőív pszichometriai tesztelése. Célkitűzés: A QLDS magyar nyelvű adaptálása, továbbá pszichometriai tesztelése. Módszer: A kérdőív fordítása az ún. „kettős (dual) módszer” alkalmazásával történt. A depressziós betegek bevonásával készített próbainterjúk (field-test interview) azt vizsgálták, hogy a kérdőív alakilag és nyelvileg megfelelő-e. A pszichometriai teszt (postal survey) során a kérdőív megbízhatóságát (test-retest reliability), homogenitását (internal consistency) és szakmai validitását (construct validity) határoztuk meg. Eredmények: A próbainterjúba bevont 25 beteg a kérdőív egyes állításait érthetőnek, betegségükre vonatkozóan relevánsnak ítélte. A pszichometriai tulajdonságok tesztelésénél (postal survey, n = 50) a belső konzisztencia mérésére szolgáló Cronbach α-koefficiens megfelelően magas értéket mutatott a vizsgálat mindkét időpontjában (0,95). A megbízhatóság mértékét jelző Spearman korrelációs együtthatóra (0,89) kapott magas érték alapján a QLDS esetében kis random hibával számolhatunk. A QLDS eredménye a vártnak megfelelően korrelált a Nottingham Health Profile (NHP) egyes dimenzióval, igazolva ezzel a mérce konvergencia és divergenciavaliditását. Következtetések: A fenti eredmények alapján a kérdőív adaptálása sikeresnek bizonyult. A mérce alkalmas depressziós betegek állapotának követésére, valamint klinikai vizsgálatokban történő felhasználásra.

Hagyományos kezelésre refrakter, fistulás Crohn-betegek kezelésében a chimer antitumornekrózis-faktor-alfa- (infliximab-) terápia igen hatékony, bár a betegek egy részében infliximabrezisztencia alakulhat ki. A szerzők egy infliximabrezisztens, 12 éves Crohn-beteg fiú esetét ismertetik, akinek luminális gyulladása mellett 3 aktív perianalis fistulája is volt. Teljesen humanizált antitumornekrózis-faktor-alfa- (adalimumab-) kezelést követően a 10. héten a fistulák bezáródtak, a korábbi magas aktivitási index normalizálódott. Validált életminőségi mutatók szintén szignifikánsan javultak. Az eset alapján infliximabrezisztens Crohn-beteg gyermeknél az adalimumabterápia sikerrel alkalmazható.

Absztrakt

Az infektív endocarditis a szervtranszplantált betegek körében aluldiagnosztizált kórkép. A kórokozók spektruma különbözik az átlagpopulációt érintőtől. A szerzők az 58 éves nőbetegben atípusos kórokozó által okozott, atípusos megjelenésű infektív endocarditis eredményes kezeléséről számolnak be. A betegnél alkoholos májcirrhosis talaján kialakult májelégtelenség miatt 2000. februárban májátültetést végeztek. Egy évvel a májátültetést követően krónikus hepatitis B-vírus-fertőzést állapítottak meg, és a beteg antivirális kezelésben részesült. Kalcineurintoxicitás miatt veseelégtelenség alakult ki, ezt követően a beteg 2007 júliusában vesepótló kezelésre szorult. 2013 novemberében rövid ideig tartó afázia jelentkezett. A transoesophagealis echokardiográfia az aortabillentyűn vegetációt talált, a mágneses rezonanciás vizsgálat agyi embolisatiót mutatott ki. A laboratóriumi vizsgálatok enyhén emelkedett C-reaktív protein- és normális prokalcitoninszinteket igazoltak, vérképében leukopenia volt látható. Kezdeti antibiotikus terápiaként naponta 2 g ceftiraxont és 60 mg gentamycint iv. alkalmaztak a dialízisek után. A hemokultúravizsgálatok negatívak voltak, a szerológiai vizsgálat Chlamydia pneumoniae-fertőzést igazolt. Moxifloxacinnal kiegészített kezelést követően a neurológiai tünetei visszatértek, ezért műtétre került sor (koronarográfiát követően valvulotomia és coronariabypass-műtét). A beteg állapota a műtét után javult, a neurológiai tünetek nem ismétlődtek. Orv. Hetil., 2015, 156(22), 896–900.

Technological innovations are inclining the world of business to restructure actual business processes at the threshold of the fourth industrial revolution. These circumstances create knowledge-intensive organizational, collective and personal learning environments in which ICT tools play a critical role. This paper investigates knowledge creation patterns inherent in the supply chain of companies that operate in a networked environment in the Székesfehérvár region of Hungary. ICT solutions applied in knowledge creation and collaboration with suppliers and customers in the supply chain were studied in this research. One of the main contributions of the paper is the study of knowledge creation patterns in three dimensions: the Socialization – Externalization – Combination – Internalization (SECI) framework, supply chain processes and ICT solutions, which is a unique approach compared with the frameworks from the relevant literature.

Összefoglaló. Bevezetés: Mind a dializált, mind a veseátültetett betegek körében vezető haláloknak számít a cardiovascularis megbetegedés. E mögött főképp bal kamrai hypertrophia, volumenterheltség, következményes szívritmuszavar, szívbillentyű-elégtelenség, fokozott atherosclerosis állhat. Célkitűzés: Célunk a vesetranszplantáció hatásának vizsgálata a bal kamra pumpafunkciójára, a szívritmuszavarokat kiváltó és meghatározó tényezőkre és a vitiumokra nézve. Módszerek: A 2014. december 20. és 2018. június 21. közti időintervallumban, a Debreceni Egyetem Szervtranszplantációs Tanszékén felnőtt betegeken végzett veseátültetéseket vizsgáltuk retrospektív analízissel (n = 184). Vesetranszplantációt megelőzően, illetve azt követően 6 és 12 hónappal az echokardiográfiás, a laboratóriumi és a gyógyszeres terápiás értékeket tanulmányoztuk. A statisztikai elemzéseket khi-négyzet-próbával, Fisher-féle egzakt teszttel és Kruskal–Wallis-féle varianciaanalízissel (ANOVA) végeztük (szignifikancia: p<0,05). Eredmények: A bal kamra végsystolés tágassága az átültetés előtt 34,67 mm volt, míg a 6 hónapos eredmény 31,82 mm, a 12 hónapos 32,68 mm volt (p = 0,01). Átültetés előtt a stroke prevalenciája 7,87% volt, míg a beavatkozás után nem fordult elő szélütés (p<0,001). Transzplantáció hatására a bal pitvari átmérő (43,68 mm; 41,59 mm; 41,00 mm; p = 0,0417) és a káliumszint (4,98 mmol/l; 4,49 mmol/l; 4,49 mmol/l; p = 0,01) szignifikáns változást igazolt. Műtét előtt II. fokú mitralis regurgitatiót észleltünk 10,7%-nál, mely 4,3%-ra, majd 2,1%-ra csökkent (p = 0,03). Transzplantációt megelőzően a billentyűmeszesedés előfordulása diabetesesek között 45% (p = 0,20), 6 hónap múlva 46,7% (p = 0,018), 12 hónap múlva 60,0% (p = 0,024) volt. Következtetés: Transzplantáció után a bal pitvari átmérő, a végsystolés bal kamrai átmérő regrediál, csökken a pitvari ritmuszavarok kialakulásának gyakorisága. A mitralis regurgitatio közepesen súlyos fokainál szignifikáns javulást, a diabeteses populáción belül szignifikáns emelkedést tapasztaltunk a meszes billentyűk számát tekintve. Orv Hetil. 2021; 162(26): 1052–1062.

Summary. Introduction: Among the population suffering from end-stage renal failure and the population after kidney transplantation, the leading reason of death is cardiovascular triggered by left ventricular hypertrophy, volume overload, consecutive arrhythmias, valvular insufficiency and increased artherosclerosis. Objective: This study was aimed at examining the effect of kidney transplantation on pump function of the left ventricle, arrhythmic substrates and valvular heart diseases. Methods: At the Division of Organ Transplantation, University of Debrecen, we carried out a retrospective data analysis of adult patients (n = 184) who had kidney transplantation in the period between December 2014 and June 2018. Preoperatively and, then, postoperatively (at 6 and 12 months) we studied the echocardiographic parameters, the laboratory results. Statistical analyses were performed using the chi-square/Fisher’s exact test and Kruskal–Wallis analysis of variance (ANOVA) test. The results were regarded significant if p<0.05 was found. Results: Preoperatively the end-systolic diameter of the left ventricle was 34.67 mm, whereas 6 and 12 months later these values were 31.82 mm and 32.68 mm (p = 0.01). The prevalence of stroke was 7.87% preoperatively; there was no stroke detected postoperatively (p<0.001). The impact of transplantation on the left atrial diameter (43.68 mm; 41.59 mm; 41.00 mm; p = 0.04) and seral potassium level (4.98 mmol/l; 4.49 mmol/l; 4.49 mmol/l; p<0.01) showed significant improvement. Before transplantation, grade 2 mitral regurgitation was observed in 10.7% of the patients, whereas it reduced to 4.3%, then to 2.1% 6 and 12 months postoperatively (p = 0.03). Preoperative valvular calcification was detected in 45% of the diabetic study population (p = 0.20), 6 and 12 months later, in 46.7% (p = 0.018) and 60.0% (p = 0.024). Conclusion: After transplantation, the left atrial and the end-systolic diameter of the left ventricle regrediated, decreasing the frequency of arrhythmic episodes. The number of the middle grade mitral valve regurgitation decreased and the calcification among diabetic population increased significantly. Orv Hetil. 2021; 162(26): 1052–1062.

Absztrakt

A növényi alapú étrend egy régi-új táplálkozási irányzat. Jelen összefoglaló tanulmányban történeti alapokból kiindulva kívánjuk ismertetni ezt a napjainkban egyre népszerűbb táplálkozási törekvést. Célunk bemutatni a növényi alapú táplálkozást mint primer prevenciós eszközt. Irodalmi adatok alapján kritikusan elemezzük a növényi alapú étrendhez kapcsolódó korábbi téves vélekedéseket (fehérje-, B₁₂-vitamin-, folsav-, vasbevitel), és megfelelő fogalmi alapot teremtünk ezen étrend értelmezéséhez, amelynek gerincét a gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek és az olajos magvak alkotják. Ismertetjük a növényi alapú étrend pozitív élettani és betegségkockázat-csökkentő hatását. Az elhízás talaján kialakuló metabolikus és szív-ér rendszert érintő betegségek nagyrészt megelőzhetőek lennének egy helyesen összeállított növényi alapú étrenddel. A daganatos megbetegedésben szenvedő betegek esetén az állati eredetű élelmiszerek háttérbe szorítása a növényi alapúakkal szemben is igazoltan pozitív hatású. Áttekintésünk bemutatja, hogy ez a fajta táplálkozás számos egészségügyi probléma esetén alkalmazható, és hosszú távon is fenntartható megoldást biztosít a legújabb kor egészségügyi kihívásaira. Orv. Hetil., 2016, 157(47), 1859–1865.

Abstract

Guignardia bidwellii, indigenous to North America, is a significant pathogen of grapes long known in Hungary, infecting only the growing green parts of the vine (leaves, petioles, shoots, and bunches). In the absence of adequate plant protection and extreme weather conditions such as a predominantly humid, warm year, black rot of grapes can be expected. The pathogen can cause high yield losses due to grape rot and reduce wine quality if the infection is severe.

The evolution of certain biogenic amine compounds were investigated under the influence of grape black rot. The results obtained showed that they were present in low concentrations from an oenological point of view. Polyphenol composition was consistent with the literature, blackening affected mainly the concentration of catechin. Black rot fungus does not produce β-glucosidase enzyme. In terms of resveratrol content, black rot has no particular effect. However, like Botrytis cinerea, it produces glycerol and, proportionally, gluconic acid in lower concentrations.

It can be concluded that black rot of grapes does not cause health problems when introduced into wine processing.

Bevezetés: A cerebelláris kognitív-affektív szindróma olyan tünetegyüttest jelent, amely a motoros és végrehajtó funkciók zavarán túl a memória, a váltás-gátlás, a konceptualizálás és az érzelem és viselkedés szabályozásában is megnyilvánulhat. A szindróma felmérésére dedikált magyar nyelvű mérőeszköz eddig nem állt a hazai szakemberek rendelkezésére. Célkitűzés: A kutatás célja volt a Cerebelláris Kognitív-Affektív Szindróma Skála (CCAS-H) magyar mintán történő validációja, diagnosztikus érvényességének felmérése, valamint a teszt közzététele a szakemberek számára. Módszer: Multicentrikus kutatási elrendezésben, hat kórházi osztállyal való együttműködés keretében cerebelláris érintettségű páciensekkel és kontrollszemélyekkel történtek tesztfelvételek 2021. 07. 12. és 2023. 12. 31. között. A statisztikai elemzések során normalitástesztelést, leíró statisztikát, átlagok tesztelését, korrelációszámításokat, valamint ROC-elemzést végeztünk, Cronbach-alfa-értékeket, Cohen-féle kappát határoztunk meg. A normalitás sérülése esetén robusztus próbákat választottunk. Eredmények: 54 cerebelláris és 40 kontrollszeméllyel történt tesztfelvétel, amelyekből különböző alcsoportokat képeztünk. Mintánkban az életkor (r = –0,581***, df = 87, p<0,001) és az iskolázottság (r = 0,360***, df = 87, p<0,001) szignifikáns együttjárást mutatott az összpontszámokkal. A CCAS-H megfelelő belső konzisztenciájú (α = 0,771), teszt-reteszt vizsgálat alapján stabil (r = 0,793***, df =13, p<0,001), és megítélők közti 88,2%-os egyetértést mutatott (𝜅 = 0,779, z = 4,79, p<0,001). A fals pozitív esetek csökkentése érdekében a szindrómát előre jelző vágópontokat megemeltük, így 5 hibapontnál felmerül (szenzitivitás: 100%, specificitás: 43,48%), 6 hibapontnál valószínű (szenzitivitás: 90,91%, specificitás: 62,32%), 7 hibapontnál határozott (szenzitivitás: 81,82%, specificitás: 73,91%) a szindróma előfordulásának valószínűsége (AUC: 0,836). Megbeszélés: Az elemzések a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően készültek. Az eredeti és más validált változatokhoz képest a magyar verzió nagyobb belső konzisztenciát mutatott. A skála stabil és megbízhatóan alkalmazható, emellett ismertetjük a teszt adta újabb kutatási kérdéseket. Következtetés: Az újonnan validált skála alkalmas mérőeszköz a szindróma mérésére. Tanulmányunkkal elérhetővé tettük a CCAS-H-t a magyar szakemberek számára. Orv Hetil. 2024; 165(20): 785–798.

Absztrakt

Bevezetés: A Debreceni Egyetemen 1991-ben végezték el az első veseátültetést. Hazánk 2013-ban csatlakozott az Eurotransplanthoz. Célkitűzés: A szerzők elemezték a tapasztalatokat. Módszer: 2008. január 1. és 2013. augusztus 31. között (A csoport = 163) és 2013. szeptember 1. és 2015. október 22. között végzett cadavervese-átültetések (B csoport = 90) adatait elemezték. Eredmények: Az élődonorok aránya 3,5%-ról 9,1%-ra nőtt. 2013 óta a recipiensek 25%-a 60 évesnél idősebb, a >30 kg/m² testtömegindex aránya 31%-ra, a diabetesesek aránya kétszeresére emelkedett. Az ureteroneocystostomia mellett bevezetésre került a vég az oldalhoz ureteroureteralis anastomosis. Indukciós kezelés mellett az akut rejectiós epizód jelentősen csökkent (34%-ról 8%-ra). A technikai szövődmények aránya nem változott. A bakteriális fertőzések aránya csökkent (41%-ról 33%-ra). Az 1, 3 és 5 éves veseallograft-túlélések 86,6%, 85% és 82,7%, valamint 88%, 84% és 84% voltak a két csoportban. Következtetések: Az extended criteria donor arány emelkedett. 2013 óta lehetségessé vált az akut humoralis rejectio kezelése. Az esetszám-növekedés mellett az eredmények jók. Orv. Hetil., 2016, 157(24), 925–937.