Search Results

You are looking at 11 - 15 of 15 items for

  • Author or Editor: Soltész Péter x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

IKT-használat 10–18 éveseknél egy ikt-eszközhasználati kérdőív bemutatása

ICT usage in 10–18 old hungarian students presentation of an ICT usage questionnaire

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
László Dorner
,
Andrea Hatvani
,
Tünde Taskó
,
Péter Soltész
,
Magdolna Estefánné Varga
, and
Mária Dávid

Háttér és célok: Ma már szinte közhelynek számít, hogy az infokommunikációs technológiák terjedése teljesen megváltoztatta a mindennapjainkat, legyen szó akár tanulásról, akár munkáról vagy kikapcsolódásról. Ez különösen igaz a digitális bennszülöttek, a Z generáció tagjaira, akik a korábbi generációkhoz képest már igen korán találkoznak a digitális technológiákkal, életük szerves részévé válik. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy milyen mintázatokat mutat az IKT-eszközök használata a 10–18 éves korosztály körében napjainkban. Kutatásunk célja feltárni, hogy a Z generációhoz tartozó („millenials”) három korosztály (10, 14 és 18 évesek) között különbségeket találunk-e az IKTeszközhasználati szokások, ismeretek és attitűdök terén. Feltételezhetően ugyanis kora gyerekkorukban még az egymáshoz közel eső korosztályokba tartozó tanulók is eltérő hatásoknak voltak kitéve ezen a téren a gyors technológiai változások következtében.

Módszer és minta: 2014 februárjában lezáruló keresztmetszeti vizsgálatunkban 492 fős iskolás mintán (194 fő 10 éves; 166 fő 14 éves és 132 fő 18 éves) vizsgáltuk az IKT-eszközhasználati szokásokat. A vizsgálat egri és Eger környéki általános és középiskolákban zajlott. A nemek aránya a mintában kiegyensúlyozottnak tekinthető (205 fiú és 287 lány). Kutatócsoportunk által kifejlesztett online IKT-használati kérdőívet használtunk, mely 42 itemet tartalmaz (főként 5 fokú Likert-típusú skálák és zárt kérdések), és az IKT-eszközhasználati szokások, ismeretek és attitűdök, valamint a párhuzamos feladatvégzés (multitasking) gyakoriságának vizsgálatát tűzi ki célul.

Eredmények: Korosztályonként azonosítottuk az eszközhasználat mennyisége szerint elkülöníthető csoportokat, így a mérsékelt IKT-használók, az átlagos IKT-használók és a gyakori IKT-használók csoportjai képezték a további vizsgálatok (például online kognitív próbák) összehasonlítási alapját. Ezen csoportok mind az eszközhasználat módjában, mint az eszközök iránti attitűdökben szignifikáns eltérést mutattak. A számítógépes eszközök (asztali számítógép, laptop, táblagép) birtoklása terén nagy szórást mutat a minta, átlagosan 2,25 eszköz található egy családban. Elmondható, hogy míg a 18 éves korosztály gyakran 10 éves kora után használta először az IKT-eszközöket (átlagosan 9,5 évesen kezdték el), addig a 14 és a 10 éves korosztálynál nem ritka a 4-5 éves korban elkezdett eszközhasználat sem (előbbi korcsoport átlag 8, utóbbi 6,5 éves korában kezdte el használni). A multitasking leginkább a 18 éves korosztályra jellemző.

Következtetések: Az egyre korábbi és egyre kiterjedtebb IKT-eszközhasználat következtében érdemes a különböző korosztályok eltérő szükségleteit figyelembe venni az oktatásban. A vizuális túlterhelés egyre több kutatásban kerül elő mint olyan tényező, amely az iskolai eredményességet csökkentheti.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Beáta Nagy
,
Henriett Nagy
,
Tímea Magyaródi
,
Péter Soltész
,
Mária Nábrády
, and
Gyöngyvér Jantek
Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Pál Soltész
,
Zoltán Prohászka
,
György Füst
,
Henrietta Dér
,
György Kerekes
,
Péter Szodoray
,
Margit Zeher
, and
Zoltán Szekanecz

Az atheroscleroticus plakk kialakulásában jelenleg három autoantigént tudunk azonosítani, amelyek patológiai jelentőségét experimentális és klinikai adatok egyaránt bizonyítják. Ezek az antigének a 60 kDa-os hősokk fehérje, a β2-glikoprotein I és az oxidált LDL. Szerepük van az antigénspecifikus T-sejt differenciálódási folyamatokban, valamint ellenük autoantitestes mechanizmusok indulnak be, amelyek prothromboticus hatással bírnak és az atherosclerosis folyamatát felerősítik. Az autoimmun betegségekben ezen tényezők mellett egyéb, betegségenként eltérő mechanizmusok vannak jelen, amelyek összességében az autoimmun vasculopathiák kialakulásához vezetnek. Az összefoglaló közlemény ezen vasculopathiák rövid áttekintését adja.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Boda
,
Miklós Udvardy
,
Katalin Farkas
,
Judit Tóth
,
László Jámbor
,
Pál Soltész
,
Katalin Rázsó
,
Zsolt Oláh
,
Péter Ilonczai
,
Mariann Szarvas
,
Krisztina Litauszky
,
János Hunyadi
,
Tamás Sipos
,
János Kappelmayer
,
Zoltán Veréb
, and
Éva Rajnavölgyi

Súlyos perifériás artériás érbetegségekben a gyógyszeres és/vagy érsebészeti beavatkozások kimerülését követően a tűrhetetlen fájdalom, kiterjedt végtagi fekélyek, gangraenák megszüntetésének egyetlen módja a végtag amputációja. Betegek és módszerek: A szerzők – hazánkban elsőként – 5 előrehaladott perifériás artériás érbetegben (1 arteriosclerosis obliterans és 4 thromboangiitis obliterans) autológ csontvelői eredetű őssejtterápiát végeztek. A csontvelői őssejteket (CD34+ sejtek) crista biopsia végzésével nyerték. Mágneses sejtszeparálással CD34+ sejtszuszpenziót állítottak elő. Meghatározták a CD34+, CD133+ és CD45± sejtek számát és arányát. Az őssejtszuszpenziót intramuscularis injekció formájában a beteg végtagba juttatták vissza. Betegenként 0,37–1,14 × 10 5 /kg őssejt visszaadására került sor. Betegeiket 12 hónapig követték. Vizsgálatok történtek a beavatkozás előtt és után (1, 3, 6, 9 és 12 hónappal). Klinikai vizsgálatok: nyugalmi fájdalom, dysbasiás távolság, ischaemiás fekélyek gyógyhajlama, boka-kar index. Laboratóriumi vizsgálatok: angiográfia (az őssejtterápia előtt és után 1 és 6 hónappal), duplex ultrahang- és lézer-Doppler-scan, transcutan oxigéntenzió mérése, az endothelfunkciók vizsgálata. Eredmények: A nyugalmi fájdalom mind az öt betegük esetében megszűnt. A dysbasiás távolság szignifikánsan nőtt (36/440 m). Három beteg végtagi ischaemiás fekélye begyógyult, egy beteg nagyméretű fekélye lényegesen kisebbé és felületesebbé vált, egy betegben a végtagi fekély nem változott. A kezelt oldalon a boka-kar index szignifikánsan nőtt (0,41/0,83) tizenkét hónappal az őssejtterápiát követően, s nem változott az ellenoldalon. Három betegben tapasztaltak számottevő változást angiográfiával az őssejtterápia után hat hónappal. Csak szerény javulást észleltek color-Doppler- és lézer-Doppler-vizsgálatokkal. Az őssejtterápia előtt és után 1, 6 és 12 hónappal a transcutan oxigéntenzió-értékek a lábháton 18,10/16,78/23,83/37,50 Hgmm-re, míg a lábszáron 36,66/31,25/45,00/37,30 Hgmm-re változtak. A makro- és mikrocirkulációs paraméterek nem mutattak javulást az őssejtterápiát követően 1 hónappal, azonban az őssejtterápia után 3, 6, 9 és 12 hónappal már mérhető javulást tapasztaltak. Szövődményt, mellékhatást nem észleltek. Következtetések: Klinikai eredményeik alapján az autológ csontvelői eredetű őssejtterápiát hatásosnak, tartósnak és biztonságosnak tartják előrehaladott perifériás artériás érbetegségben. Szükség van további klinikai tapasztalatgyűjtésre.

Restricted access

Az unilateralis videoasszisztált torakoszkópos thymomaeltávolítás javallata, korai és középtávú eredményei

Unilateral video-assisted thoracoscopic thymoma resection – Indications, early and mid-term results

Magyar Sebészet
Authors:
József Kas
,
Levente Bogyó
,
Csaba Fehér
,
Áron Ghimessy
,
Balázs Gieszer
,
Luca Karskó
,
Lóránt Kecskés
,
Viktor Lungu
,
László Mészáros
,
Ágoston Pataki
,
Péter Radetzky
,
Róbert Szegedi
,
Bernadett Tallósy
,
Klári Török
,
Attila Vágvölgyi
,
János Fillinger
,
Tünde Harkó
,
Ibolya Soltész
,
Erika Tóth
,
Csilla Rózsa
,
Jenő Elek
,
Erna Ganovszky
,
László Agócs
,
Ferenc Rényi-Vámos
, and
Ákos Kocsis

Introduction

Thymoma is the most common tumour of the anterior mediastinum. Video-Assisted Thoracic Surgery technique of thymoma resection is spreading world-wide, but the thoracoscopic method is still contentious in many ways. Authors evaluate the early and mid-term results of a 17 years period of VATS unilateral approach at 2 Hungarian thoracic surgical centers.

Method

Depending on the anatomical situation of the thymoma, we performed thymectomy, or partial thymectomy (thymomectomy) for the Masaoka–Koga I–II–III stage thymoma from the right or left side through 2 or 3 intercostal ports. We managed the operations with ultrasonic dissector and electrocauter. By using international standards we evaluated perioperative morbidity, mid-term oncological results and clinical symptoms of myasthenia.

Results

23 of the 54 patients were man, 31 were woman, the average age was 58 (26–79) years, 23 of them had myasthenia. The conversion rate was 11,5% (7/61). The average operation time was 84 (39–150) minutes. The average hospitalisation time was 5.5 (3–19) days. The average size of the thymomas was 46 (18–90) mm. The histology resulted thymoma type A in 2 cases, AB in 19 cases, B1/2/3 in 11/11/1 cases, mixed B in 10 cases. The examination of the resection line was R0/1/2 in 42/11/1 cases. The Masaoka–Koga stages were: I (17), IIA (28), IIB (2), III (7). There was 25 thymomectomies, and 29 thymectomies. In seven cases there were extension of the operation to the pericardium (2), to the lung (2), to the phrenic nerve (6), and to innominate vein (1). The in-hospital mortality over 30 day was in 1 case (1.85%). The morbidity was 11/54 (20.4%). The average follow-up time was 62.56 (5–198) months. In the group with myasthenia the effectivity of the operation was 18/21 (85.7%), including complete remission of 5/21 (23.8%). Post-thymectomy myasthenia gravis developed in 2/31 cases (6.5%). The average 5 years survival was 100%, tumour-free 5 years survival was 96%.

Conclusions

The higher proportion of the thymomectomy in the early results, higher conversion rate and lower R0 proportion might be in connection with the attitude of the surgeons, with the learning curve and with the limitations of the unilateral method. After a longer follow-up time late results may become more real and comparable. Instead of unilateral VATS technique we have changed to the subxyphoideal approach of VATS because of its better visualisation.

Restricted access