Search Results

You are looking at 11 - 20 of 39 items for

  • Author or Editor: Tamás Bereczkei x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A bevezető röviden áttekinti, miért is volt fontos az egész pszichológiai közösségben a 150 éves Darwin-évforduló. Hogyan tekintenek a pszichológusok az összehasonlító, a szelekciós és az egyéni különbségeket kiemelő darwini gondolatokra. Ezután röviden érinti azt a 2009 áprilisában megrendezett pécsi konferenciát, amelynek előadásait bemutatja a kötet és a tematikus szám.

Restricted access

Absztrakt

Vizsgálatunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen személyiségjellemzők, viselkedéses változók, illetve narratív jegyek jellemzik a Magas (MM), illetve Alacsony (AM) machiavellizmus- pontszámot mutató egyéneket. 150 egyetemista résztvevőnk két társas dilemmahelyzetben – a közjavak játékának együttműködésre, illetve versengésre sarkalló változatában – hozott döntéseket. A Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdőív (TCI) és a machiavellizmus mérésére szolgáló Mach IV. teszt kitöltése mellett arra kértük az egyéneket, hogy indokolják meg az ötfordulós kísérleti játékokban választott stratégiáikat. A machiavellizmus-pontszám pozitív korrelációt mutatott az Újdonságkereséssel. Negatív összefüggés mutatkozott a Mach-érték és a Jutalomfüggés, az Önirányítottság, az Együttműködés és a Transzcendencia pontszáma között. A társas dilemmahelyzetekben a MM-egyének az AM-személyekhez képest érzékenyebbek voltak a társas szituáció jelzéseire, míg az AM-ok döntéseire erőteljesebben hatottak személyiségjellemzőik. E stratégia révén a Magas Machok környezeti tényezőktől viszonylag függetlenül képesek voltak társaik nyereményeit felülmúló hasznot realizálni. A stratégiára vonatkozó indoklások narratív elemzése szerint a versengés helyzetében a MM-ok jelentősen több kognitív tevékenységre utaló igét használtak, mint az AM-személyek. Az együttműködő szituációban az AM-egyéneknél több érzelmekre utaló ige jelent meg, és gyakoribb volt náluk a többes szám első személyű igék használata is, amely a csoporttudat megjelenésére utal.

Restricted access

In this study the most important theories of evolutionary approaches to humor and laughter are considered. Some aspects of humor can be interpreted as a product of natural selection for survival. Other features of humor could have evolved through sexual selection, and may function as courtship tools in the mating process. An attempt has been made to set up specific and testable hypotheses concerning the role of humor in the context of short-term and long-term relationships and the differences between sexes in this respect.

Restricted access

Jelenleg is folyó vizsgálatunk központi kérdése, hogy a személyiség különböző aspektusai miképpen befolyásolják az alkalmazott stratégiát egy versengő viselkedést igénylő szituációban; illetve, hogy mely személyiségtényezők viszik sikerre az egyéneket versengő helyzetekben. Vizsgálatunkban egy valódi pénzért játszott, versengést indukáló kísérleti játékot alkalmaztunk, amely során a személyek választott játékstratégiáit és sikerességük mértékét vetettük össze a személyiségükről – különböző tesztek útján – szerzett adatokkal. A kompetícióban elért siker tekintetében markáns nemi különbségeket találtunk: a férfiak szignifikánsan magasabb összeget nyertek a játék során, mint a nők. A személyiségjellemzők közül a Jutalomfüggőség és a Kitartás faktora mutatott szignifikáns, negatív korrelációt a végső nyereménnyel, amelyet úgy értelmeztünk, hogy minél inkább érzékeny valaki a társak elismerésére – mint egyfajta szociális jutalomra –, annál kevésbé képes hatékony versengésre, és annál inkább hajlik az együttműködésre. A Machiavellizmus mértéke és a játékstratégia, illetve a nyert összeg között nem találtunk szignifikáns kapcsolatot. A résztvevők játék során mutatott szociális értékorientációja (individuális vagy proszociális attitűdje) jelentős hatást gyakorolt felajánlásaik összegére és a játék végső kimenetelére.

Restricted access

Elmeolvasó képességünk, mellyel következtetéseket tehetünk mások mentális állapotára, és ezáltal előre jelezhetjük viselkedésüket, nélkülözhetetlen szerepet tölt be mindennapjaink társas interakcióinak hatékony lebonyolításában. A felnőttkori elmeteória egyéni különbségeinek kutatásában eddig az elmeolvasás mint egyfajta kognitív képesség kapott szinte kizárólagos szerepet. Vizsgálatunkban ezt a felfogást kiegészítve egy motivációs szempontú megközelítésre helyeztük a hangsúlyt, melyet később spontán mentalizációként fogunk részletesen tárgyalni. Ez röviden azt jelenti, hogy társas kapcsolatainkban törekszünk mások gondolatainak és szándékainak a feltérképezésére, és motiváltak vagyunk arra, hogy hipotéziseket alkossunk a másik személy mentális állapotára vonatkozóan. Az elmeteória és machiavellizmus pozitív összefüggésére tett korábbi sikertelen kutatásokra reagálva feltételeztük, hogy nem annyira az elmeolvasás mint képesség, hanem a spontán mentalizáció mint egyfajta késztetés mutat összefüggést a machiavellizmussal. A spontán mentalizáció mérésére egy képi ingeranyagot hoztunk létre, és a kísérleti személyeket arra kértük, hogy írják le benyomásaikat a képen látottakról, majd a válaszokat tartalomelemző módszerrel kódoltuk. A machiavellizmus egyéni különbségeit a Mach-IV teszt segítségével mértük. Eredményeink azt mutatják, hogy lényeges egyéni különbségek találhatók a spontán mentalizáció terén, és ezek a különbségek pozitív korrelációt mutatnak a machiavellizmus pontszámaival. Ezt úgy értelmeztük, hogy aki a többieknél nagyobb késztetést, illetve motivációt mutat arra, hogy belehelyezkedjen mások gondolataiba és feltevéseket hozzon létre a másik elméjére vonatkozóan, az sikeresebb lehet a másik személy félrevezetésében és kihasználásában. A sikeres manipuláció feltétele ugyanis gyakran az, hogy a csaló gondolatban egy lépéssel mindig mások előtt járjon, és törekedjen a másik ember belső világának gyors feltérképezésére. Ez a törekvés (spontán mentalizáció) azonban nem feltétlenül függ össze magával az elmeolvasó képességgel; csak az ezt követő kutatások tisztázhatják, hogy mennyiben tekinthetők különálló mechanizmusoknak, és milyen hatást gyakorolnak egymás kialakulására.

Restricted access

Mind a valós életbeli szituációkban, mind kísérleti játékhelyzetekben hatékonyan mozdítja elő a kooperációt az ún. erős negatív reciprocitás vagy altruista büntetés, ahol is a személy saját költségére is szankciókat ró a normaszegőkre. Ugyanakkor valószínű, hogy a szociális kontextus és a résztvevők személyiségének függvényében a büntetés alternatív szerepekre tehet szert. A büntető viselkedés megjelenését vizsgáltuk 80 fő részvételével, erősen versengő jellegű Közjavak játék keretein belül. A közjóhoz való hozzájárulások mértéke a játék alatt a büntetési lehetőség ellenére folyamatosan csökkent. A hozzájárulások mértéke nem gyakorolt szignifikáns hatást sem a kapott, sem pedig a kiosztott büntetésekre. Az eredmények arra utalnak, hogy bizonyos szociális kontextusok (jelen esetben az intenzív versengés) módosító hatással lehetnek a büntetés által játszott szerepre. A résztvevők a magasabb helyezés és az anyagilag eredményesebb végkifejlet elérése érdekében büntették egymást. A büntetés ahelyett, hogy az erős reciprocitás elméletének megfelelően másodlagos kooperációként működött volna, a rivalizálás eszközévé vált. Ezek az eredmények a szükséges módosítások lehetőségét vetik fel a büntető mechanizmusok azon szociális feltételeiben, melyeket az erős reciprocitás elmélete az emberi együttműködés evolúciós magyarázataként határoz meg.

Restricted access

In the vast majority of mammalian species, including humans, males provide less direct care to their offspring than females do. However, the theory of sexual selection suggests that the expression of paternal investment involves trade-offs between mating and parental effort associated with reproductive and survival related costs and benefits. In this view, different social and biological factors can distribute males' reproductive investment across parenting and mating behavior. As for social factors, the quality of resources held by males is one of the primary determinants of males' reproductive success. As for biological factors, the physical attractiveness is also highly correlated with males' mating success through enhanced access to females. In the present study the effect of males' socioeconomic status and facial attractiveness on direct childcare was tested on a sample of 81 Hungarian families. The first prediction was that males who possess lower status tend to engage more in direct childcare than males with higher status. This prediction was partially supported in our results. Second, we predicted that males rated more attractive provide less amount of direct paternal effort. The results seem to support this view in the case of men with higher socioeconomic status.

Restricted access

Az elmeteória - tehát az a képesség, hogy más embereknek önálló mentális állapotokat és tartalmakat tulajdonítunk - fontos szerepet tölt be társas életünkben. Egyfelől megkönnyíti a társakkal való együtt­működést, másfelől lehetővé teszi, hogy manipuláljuk őket saját céljaink elérése érdekében. Vizs­gá­la­tunkban azt a célt tűztük ki, hogy az elmeteória és a társas viselkedésformák bonyolult kapcsolatának néhány alapvető és eddig kevéssé tanulmányozott aspektusát elemezzük. Az elmeolvasó képesség vizs­gálata során a felnőtt kísérleti személyeknek történeteket kellett elemezniük, míg a machiavellizmus és a kooperatív készség szintjének vizsgálata tesztekkel történt. Megállapítottuk, hogy a machiavellizmus erős negatív korrelációt mutat a társas együttműködési készséggel: a mások kihasználására, manipulálására hajló személyek a kooperativitás alacsony szintjét mutatják. Másodszor, szoros összefüggést találtunk az együttműködési hajlam mértéke és az elmeteória mértéke között, amit úgy értelmeztünk, hogy minél jobb elmeolvasó képességgel jellemezhető valaki, annál nagyobb haj­lan­dóságot mutat a másokkal folytatott együttműködésre. Végül, megvizsgáltuk az elmeteória és a machiavellizmus kapcsolatát, és itt nem találtunk szignifikáns összefüggést. Eredményeink nem támasztották alá azt a feltevésünket, hogy azok a személyek, akik könnyebben helyezkednek bele a többiek gondolataiba és értik meg azok szándékait, illetve ismereteit, a többieknél nagyobb hatásfokkal ma­ni­pulálják őket saját céljaik elérésében. Az ered­mények - különösen a harmadik eredmény - értelmezésére felhasználtuk egyrészt a „hideg” és a „me­leg” empátia mint az elmeteória inkább kognitív, illetve inkább emocionális jellegű aspektusainak meg­különböztetését, a morális érzelmek reprezentációjának hiányát és más kognitív magyarázó mo­del­le­ket.

Restricted access

Evolúciós pszichológia – az elmúlt 30 év

Evolutionary psychology – the last 30 years

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Tamás Bereczkei
and
József Topál

Tanulmányunkban arra teszünk kísérletet, hogy áttekintsük a hazai pszichológiai életben megjelenő és egyre markánsabb szerepet játszó evolúciós megközelítéseket. Bemutatjuk a 30 évvel ezelőtti állapotokat és azokat a neves kutatókat, akik az evolúciós pszichológia magyarországi létrejötte mellett bábáskodtak. Ezt követően részletesen is beszámolunk azokról a kutatásokról, amelyek a két nagy hazai evolúciós kutatóműhelyben jöttek létre, nevezetesen a Pécsi Evolúciós Pszichológia Kutatócsoportban és az MTA–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportból kinőtt teamekben. Végül röviden bemutatjuk azokat az eredményeket, amelyek e két nagy műhelyen kívül születtek egy-egy pszichológiai jelenség evolúciós értelmezése kapcsán.

In our paper, we make an attempt to overview those evolutionary approaches that have developed and become increasingly influencing in the Hungarian psychological life. We show the conditions 30 years ago, and those gifted scholars who contributed to the development of evolutionary psychology in Hungary. Then, we give a detailed review on the studies that have been fulfilled in the two basic research centers in Hungary: the Evolutionary Psychology Research Group of Pécs, and the MTA-ELTE Comparative Ethological Team. Finally, we describe the scientific results that have been achieved in the interpretation of specific psychological phenomena outside these main research centers.

Open access

Elmeolvasás és machiavellizmus: A manipuláció szituatív feltérképezése

Mindreading and Machiavellianism: The situated mapping of manipulation

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Edit Szabó
and
Tamás Bereczkei

A sikeres manipuláció elméletileg magas szintű elmeolvasási képességet feltételez, ám az eddigi kutatások, amelyek a machiavellisták vizsgálatára irányultak, nem tudták bizonyítani ezt a tételt. Felmerül ezért a lehetőség, hogy a machiavellisták gyengébb kognitív szinten teljesítenek, mint ahogyan korábban gondolták. Ennek azonban ellentmondanak azok a kísérleti eredmények, amelyek szerint rendkívül sikeresen manipulálnak másokat, és ehhez felhasználják a társas szituáció résztvevőiről alkotott benyomásaikat is. Feltételeztük, hogy ez az ellentmondás feloldható, ha új megközelítésbe helyezzük a machiavellisták elmeolvasását. Vizsgálatunkban egy olyan új módszert használtunk, amely párbeszédekre építve valós társas kontextusokhoz hasonlító ingeranyagot mutat be, és fókuszba emeli a manipulatív taktikák alkalmazását is. Eredményeink alapján a machiavellisták jobban oldják meg a dialógusokra épülő történetek mentalizációs feladatait, mint a narratívákon alapuló történetekét. Emellett másoknál jobban teljesítenek a manipulatív jellegű történetek elmeolvasás-feladataiban, és kifejezett érzékenységet mutatnak a megtévesztés szándékosságának felismerésére. Mindezek tükrében új megvilágításba kerülhet a machiavellisták elmeolvasása.

Restricted access