Search Results

You are looking at 11 - 16 of 16 items for

  • Author or Editor: Tamás Pintér x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A coronariaáramlási rezerv (CFR) a bal coronaria leszálló szárában (LAD) szignifikáns szűkület hiánya esetén a microvascularis (disz)funkció jellemzésére használható hemodinamikai index. Célkitűzés: Jelen tanulmány célja a LAD-ban mért CFR prognosztikus értékének tisztázása lenne, amennyiben a koronarográfia során a LAD-ban szignifikáns szűkület nem volt igazolható. Módszerek: A jelen tanulmányban 166 olyan beteg eredményeit elemeztük, akiknél a CFR-vizsgálatok idején elvégzett koronarográfia a LAD-ban szignifikáns szűkületet (>50%) nem mutatott ki. Valamennyi esetben transthoracalis és terheléses transoesophagealis echokardiográfia (CFR-mérés), valamint koronarográfia történt. Eredmények: A továbbkövetés átlagos ideje 93±34 hónap volt, sikeressége 75%-osnak bizonyult (124/166). A továbbkövetés időszaka alatt 27 beteg hunyt el, 16 beteg esetén hirtelen szívhalál, 3 esetben akut szívelégtelenség, 2 esetben stroke volt a halál oka, míg 6 beteg pulmonalis, illetve gastrointestinalis tumoros folyamat miatt halt meg. A ROC-analízis során a CFR ≥ 2,13-t találtuk a legnagyobb pontosságú cut-off (határ-) értéknek a túlélés előrejelzésében (szenzitivitás 67%, specificitás 60%, görbe alatti terület 62%, p = 0,046). A 2,13-nál alacsonyabb CFR-rel bíró betegekben a továbbkövetés során szignifikánsan több esemény történt, mint az annál nagyobb értékkel bíróknál (32% vs. 13%, p < 0,05). A multivariáns logisztikus regressziós modell során a CFR [hazard ratio (HR) 2,43, p = 0,04] és a bal kamrai végszisztolés térfogatérték [HR 1,49, p = 0,03] bizonyult a túlélés független prediktorának. Következtetések: Hosszú távú továbbkövetéses vizsgálataink alapján megállapíthatjuk, hogy a CFR a túlélés független prediktora a LAD szignifikáns szűkületét nem mutató betegekben.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Ilona Szmirnova
,
Emese Gellérd
,
Gábor Tamás Pintér
,
György Szmirnov
,
Zsolt Németh
, and
György Szabó

Absztrakt:

Bevezetés: A szellemi fogyatékosok fogászati ellátása egyre nagyobb kihívások elé állítja az egészségügyet. Magyarországon mintegy 100 000 olyan értelmi fogyatékos van, akik speciális ellátásra szorulnak. Célkitűzés: Retrospektív vizsgálatunk célja, hogy nemzetközi összehasonlításban összefoglaljuk a Semmelweis Egyetem (SE) Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinikájának Rehabilitációs Osztályán az utóbbi 5 évben ellátott szellemi fogyatékos betegek demográfiai adatait, a beteganyag összetételét és a terápiás eredményeket. Módszer: A súlyos értelmi fogyatékosok fogászati ellátása csak altatásban lehetséges. A SE Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinikáján az utóbbi 5 évben 1717 felnőtt értelmi fogyatékos beteget kezeltek altatásban. (Enyhe, közepes, súlyos értelmi fogyatékosokat, Down-kórosakat, autistákat, epilepsziás és pánikbetegeket.) Eredmények: A legfontosabb eredmény, hogy úgy tűnik, az akut fogászati, szájsebészeti ellátás csaknem megoldott. Az ezeket a betegeket segítő alapítványokkal, szervezetekkel jó kapcsolatrendszer alakult ki. Megmutatkozott viszont az az óriási szükséglet, amely az értelmi fogyatékos betegek prevenciójával, gondozásával kapcsolatos. Következtetés: Magyarországon még nem született olyan felmérés, amely ezeknek a betegeknek a fogászati ellátási szükségleteit objektíve felmérte volna. Nemzetközi viszonylatban viszont több ilyen közlemény ismert. Ezek alapján megállapítható, hogy mind a cariesfrekvencia, mind a parodontalis betegségek előfordulása növekszik a korral és a retardáltság mértékével. A szájhigiéné nem kielégítő, a betegek, illetve gondozóik nem kapnak kielégítő információt, csak nagyon kevesen vesznek részt megfelelő képzésben, nem motiváltak a szájüregi egészség megőrzésében. A fogászati ellátás – az akut esetek kivételével – nem kielégítő. A kezelésben a prevenció érdekében szorosan együtt kell működni az erre szakosodott civil szervezetekkel, alapítványokkal, gyógypedagógusokkal, pszichiáterekkel. Orv Hetil. 2019; 160(35): 1380–1386.

Open access
Cereal Research Communications
Authors:
Zoltán Nagy
,
Szilárd Czóbel
,
János Balogh
,
László Horváth
,
Szilvia Fóti
,
Krisztina Pintér
,
Tamás Weidinger
,
Zsolt Csintalan
, and
Zoltán Tuba
Restricted access

Daganatos nőbetegek termékenységének megőrzése.

II. Lehetőségek az alkalmazott kezelések mellett az egyes daganattípusokban

Fertility preservation in female cancer patients.

II. Possibilities beside current treatments in different types of cancer
Orvosi Hetilap
Authors:
Dóra Vesztergom
,
Borbála Székely
,
Barbara Hegyi
,
András Masszi
,
Tamás Pintér
,
Bence Csákó
,
István Kenessey
,
Gábor Rubovszky
, and
Zoltán Novák

Magyarországon az elmúlt években évente átlagosan 2066 fertilis korú, 40 év alatti nőnél diagnosztizáltak rosszindulatú daganatos megbetegedést a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint. Az érintett páciensek körülbelül kétharmada olyan gonadotoxikus kezelésben részesül, mely nagy valószínűséggel csökkenti a termékenységet és a későbbi sikeres gyermekvállalás esélyét. Hazánkban jelenleg nincs termékenységmegőrzési témájú szakmai ajánlás, pedig fontos lenne a pácienseket egységes irányelvek mentén tájékoztatni a termékenység megőrzését célzó lehetőségekről. Előző tanulmányunkban az onkoterápiás eljárások gonadotoxikus hatásáról és a jelenleg elérhető fertilitásprezervációs eljárásokról írtunk. Jelen összefoglaló dolgozatunkban az egyes daganatos betegségcsoportok esetén alkalmazott terápiák mellett szóba jöhető fertilitásprezervációs módszereket tekintjük át. A sikeres onkofertilitási program kulcsa az onkológusok és a fertilitásprezervációval foglalkozó reproduktív szakemberek közötti szoros együttműködés. Előző és jelen összefoglaló tanulmányunk alapul szolgálhat egy hazai protokoll kidolgozásának, hogy a fiatal daganatos páciensek nagyobb arányban jussanak hozzá a termékenységmegőrző kezelésekhez, és javuljon az életminőségük. Orv Hetil. 2023; 164(29): 1134–1145.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Noémi Jákob
,
Gábor Tamás Pintér
,
Lili Kotmayer
,
Péter Nagy
,
Csaba Bödör
,
Péter Barabás
,
Janka Bécser
,
György Szabó
, and
Sándor Bogdán

Összefoglaló. A cherubismus ritka, autoszomális dominánsan öröklődő megbetegedés. A fibroossealis elváltozások csoportjába tartozik. Jellemzője az állcsontok szimmetrikus duzzanata, a típusos radiológiai elváltozások és az SH3BP2-gén mutációja. Szövettanilag nem különül el az óriássejtes granulomától. A csontelváltozások és a fibroticus szövet felszaporodása pubertás előtt kezdődik, ezután stagnálás vagy visszafejlődés következik be. A magyar orvosi irodalomban a szerzők elsőként tárgyalják három testvér kórtörténete alapján a cherubismust. A diagnózist a hasonló klinikai tünetek, a típusos kórlefolyás, a szinte azonos radiológiai kép, a szövettan és a genetikai elváltozások biztosítják. A testvérek és az anya csíravonalában kimutatott azonos mutáció akkor is megfelel egy dominánsan öröklődő szindrómának (például cherubismusnak), ha a betegség az anyában klinikailag nem manifesztálódott, de genetikailag igen. A szerzők összefoglalják a kórkép kezelési lehetőségeit: a sebészi (excochleatio, ,,decountouring”, esetleg reszekció) és a gyógyszeres (biszfoszfonát, kalcitonin, szteroid stb.) terápiát. Egyezik a véleményük azokéval, akik azon az állásponton vannak, hogy a beavatkozásokkal várni kell, és meg kell figyelni a betegeket a várható regresszió miatt. Saját eseteikben csak a növekvő tumorrész excochleatióját végezték, főleg kozmetikai okok és a szövettan biztosítása érdekében. Orv Hetil. 2022; 163(11): 446–452.

Summary. Cherubism is a rare autosomal, dominant bone disorder, characterised by symmetrical expansion of the jaws along the typical radiological and genetic (SH3BP2 mutation) features. It belongs to the heterogenous group of fibro-osseous lesions. Its histology is the same as that of giant-cell granuloma. The bone lesions and fibrous tissue expansion increase before puberty and regress thereafter. For the first time in Hungarian medical literature, the authors discuss the condition of cherubism in the case of three siblings. The diagnosis of these three siblings is supported by the clinical, radiological, microscopic and genetic data. In all three, the bone lesions and fibrous tissue expansion increased before puberty and stabilized thereafter. The radiological results and the molecular findings were nearly identical. The identical mutation shown in the germ lines of the three siblings and the mother correspond to a dominantly inherited syndrome (e.g., cherubism) even if the condition did not manifest in the mother. The authors summarize the treatment options of the disease: surgical (excochleation, decountouring, in rare case resection) and drug (bisphosphonate, calcitonin, steroid, etc.) therapy. They agree with those who are of the opinion that interventions should wait and the patients should be observed („wait and see”) for the expected regression. In their own cases, only excochleation of the growing tumor was performed, mainly for cosmetic reasons and to secure the tissue. Orv Hetil. 2022; 163(11): 446–452.

Open access
Magyar Onkológia
Authors:
István Láng
,
Zsuzsanna Kahán
,
Tamás Pintér
,
Magdolna Dank
,
Katalin Boér
,
Gábor Pajkos
,
Zsolt Faluhelyi
,
Béla Pikó
,
Sándor Eckhardt
, and
Zsolt Horváth
Restricted access