Search Results

You are looking at 11 - 20 of 115 items for

  • Author or Editor: Tamás Tóth x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Antik Tanulmányok
Authors:
Judit D. Tóth
,
Tamás Mészáros
, and
Gergő Gellérfi
Restricted access
Cereal Research Communications
Authors:
Andrea Huisz
,
Tamás Kismányoky
,
Sándor Hoffmann
,
Tibor Tóth
, and
Tamás Németh
Restricted access
Cereal Research Communications
Authors:
Tibor Tóth
,
Szergej Vinogradov
,
Tamás Hermann
,
Ferenc Speiser
, and
Tamás Németh
Restricted access

Abstract

The anaerobic digestion is a well-known method in waste management of biodegradable wastes to transform waste to energy. Proper digestion requires optimal fermentation conditions to improve the quality and yield of biogas.

The objective of this study was to characterize the biodegradation process of synthetic and organic wastewater. Microalgae (Chlorella vulgaris) were utilized as a bioindicator for anaerobic digestion and monitoring of the fermentation process. Besides bioindication, the viability of the microalgae and the chlorophyll concentration were also assessed in such fermentation processes, since microalgae can be a potential source for biofuel production and a plant nutrient.

The biodegradation process was studied for a month in an anaerobic tank reactor. The fermentation processes and lengths of the fermentation stages were successfully monitored and separately identified based on the pH and gas development. Furthermore, the amount and dynamics of the biogas yield also revealed that the fermentation process was about 510 hours in both cases. In contrast, increased temperature in thermophilic range (45°C) accelerates the degradation processes and resulted in shorter hydrolysis (60 hours), acetogenesis (24 hours) and longer methanogenesis (81 hours) stages, where higher biogas yield was also achieved (59.3%). During the process, the concentration of nutrients showed logarithmical tendencies and COD showed power tendency in time. The extent and the direction of the changes were in correspondence with microalgae activity. In thermophilic circumstances, living microalgae biomass dropped significantly without recovery therefore such an environment is not a viable option for microalgae growth. Moreover, dead microalgae biomass seems to act as a substrate for fermentation slightly increasing the concentration of some nutrients in the wastewater.

Open access
Restricted access

Kutatásunk során a belvíz talajszerkezetre gyakorolt hatását modelleztük háromszor ismételt nedvesítési–száradási ciklussal (WDC) négy darab, közel 10 ezer cm3 térfogatú, bolygatatlan talajmintán.

A talajszerkezet változását vizsgáltuk komputertomográffal (CT), annak érdekében, hogy 1) a minták belso szerkezeti viszonyait láthatóvá tegyük, 2) a mintavételezéssel járó, zavaró falhatást kiküszöbölhessük és 3) a nedvesítési–száradási ciklusok után összehasonlító elemzést végezhessünk.

A három nedvesedési-száradási ciklusból álló kísérlet során az eredendően talajhibától mentes, jó vízgazdálkodású, jó minoségű talajmintákat 880 × 880 µm2 pixel felbontásban felvételeztük komputertomográffal. Meghatároztuk a vizsgálat szempontjából reprezentatív elemi térfogatot, majd a talajoszlopokat e térfogati elemekre osztva elemeztük tovább. A CT-vel mért, sűrűséget jelző Hounsfield-egységeket átszámoltuk száraz térfogattömeg értékekre.

A kísérlet eredményeként a bolygatatlan minták kismértékű térfogattömeg növekedését, valamint a nagyobb méretű pórusok arányának csökkenését figyeltük meg. Ezáltal igazoltuk, hogy talajművelési beavatkozás nélkül, a belvíz okozta tartós vízborítás alatt álló talajok szerkezeti degradációja a későbbiekben tovább növelheti a területen a belvízkockázatot.

Restricted access

Abstract

There are numerous biological agents including bacteria such as Brucella suis, B. abortus, Francisella tularensis, Burkholderia mallei, Coxiella burnetii, Yersina pestis, Bacillus anthracis and Chlamydia psittaci, viruses such as Variola major and V. minor, Flavivirus and Hantavirus, and toxins such as Botulinum toxin produced by the bacterium Clostridium botulinum, Staphylococcus enterotoxin B and Trichothecene mycotoxin reported to have potential to cause illness via water consumption. In the recent years, biological threat prevention for urban water supply systems has been of special interest worldwide, thus, protection against biological agents requires adequate knowledge, available water treatment technologies and preparedness. In this review, the history of biological threat via public water supply, as well as selected early detection methods, prevention strategies and risk assessment models are detailed.

Restricted access

Jelen cikkünkben egy olyan kísérletet mutattunk be, melyben a talaj szén-dioxid kibocsátását bolygatatlan szerkezetű nagy talajoszlopokból mértük laboratóriumi körülmények között. Az adatokat kielemeztük és a mintavétel ütemezését optimalizáltuk az adatok alapján. Nem találtunk statisztikai különbséget a 3 és 6 óra hosszan tartó inkubáció után mért emisszióértékek között. Így, az inkubáció időtartalmát 3 órára állítottuk be. A különböző talajművelési módokból [szántás (SZ); direktvetés (DV); mélylazítással kombinált tárcsázás (L+T)] származó mintákból mért emisszióértékek összehasonlítása alapján elmondható, hogy a legmagasabb CO 2 -kibocsátásokat a DV kezelésből, míg a legalacsonyabbakat a SZ kezelésből mértük. Ez a kevésbé bolygatott kezelésben a magasabb hozzáférhető szerves-C-tartalommal magyarázható. A vizsgált talajnedvesség-tartományban a kísérlet elején a talajnedvesség növekedésével emelkedő CO 2 -emisszió értékeket mértünk. A kísérlet negyedik hete után csökkenést figyeltünk meg a CO 2 -emisszió értékeiben a szabadföldi vízkapacitás körüli nedvességtartalomnál. Minden kezelésben az idő múlásával – ahogy a szubsztrátok kiürültek – az emisszióértékek egyre alacsonyabbak lettek. Eredményeink ismételten rámutatnak arra, hogy a talajban végbemenő folyamatok gyorsasága és összetettsége miatt szükséges és fontos a terepi és laboratóriumi mérések egymást kiegészítő, együttes értékelése.

Restricted access

A hegsérvek hálóval történő rekonstrukcióját követő késői szövődmény: a pseudocysta-képződés

Late complication after mesh repair of incisional hernias: pseudocyst formation

Magyar Sebészet
Authors:
Gábor Sahin-Tóth
,
Tamás Halász
,
Csaba Viczián
, and
Tibor Oláh

Absztrakt

Bevezetés: A háló alkalmazásával végzett rekonstrukciók egyre gyakoribbak a különféle sérvek ellátásánál, beleértve a posztoperatív sérveket is. A hálós sérvműtétek esetén a leggyakoribb szövődmény a seroma-, haematoma- és abscessusképződés. Korábban irodalmi ritkaságnak számított a késői posztoperatív időszakban megjelenő fibrosus cystás elváltozás, azonban több klinikai tanulmány, valamint saját tapasztalatunk is arra enged következtetni, hogy ez gyakoribb elváltozás, és esetleges jelentkezésével számolnunk kell.

Beteganyag: 2001. január 01. és 2005. december 31. között 148 esetben végeztünk háló beültetésével hasfali rekonstrukciót hegsérv miatt. Késői szövődményként 4–25 hónap után 5 esetben észleltük pseudocysta kialakulását onlay behelyezett polipropilén hálót követően. A cystafal széles excisióját követően betegeink szövődménymentesen gyógyultak.

Megbeszélés: A pseudocysta-képződés etiológiája nem tisztázott, de valószínűsíthető az összefüggés seroma, illetve haematoma kialakulásával, annak ellenére, hogy ezeket az elváltozásokat a közvetlen posztoperatív szakban betegeinknél nem észleltük. Nem bizonyítható az sem, hogy a háló tulajdonsága, illetve beültetésének módja hatással van-e a fibrosus cysta kialakulására. Kiemelendő, hogy az onlay hálós sérvrekonstrukcióknak ezen késői szövődménye csak egy ismételt műtéttel gyógyítható. A pseudocysta-képződés megelőzhetőnek tűnik a sublay és minimálisan invazív technikák szélesebb körű alkalmazásával.

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors:
Eszter Tóth
,
Sándor Koós
,
Csilla Farkas
, and
Tamás Németh
Restricted access