Search Results

You are looking at 11 - 13 of 13 items for :

  • Author or Editor: V. Molnár x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Physiology International
Authors:
G. Molnár
,
V. A. Gyarmathy
,
J. Takács
,
S. Sándor
,
B. Kiss
,
J. Fazakas
, and
P. L. Kanizsai

Abstract

Objectives

Conditions that have similar initial presentations as sepsis may make early recognition of sepsis in an emergency room (ER) difficult. We investigated whether selected physiologic and metabolic parameters can be reliably used in the emergency department to differentiate sepsis from other disease states that mimic it, such as dehydration and stroke.

Methods

Loess regression on retrospective follow-up chart data of patients with sepsis-like symptoms (N = 664) aged 18+ in a large ER in Hungary was used to visualize/identify cutoff points for sepsis risk. A multivariate logistic regression model based on standard triage data was constructed with its corresponding receiver operating characteristic (ROC) curve and compared with another model constructed based on current sepsis guidelines.

Results

Age, bicarbonate, HR, lactate, pH, and body temperature had U, V, W, or reverse U-shaped associations with identifiable inflexion points, but the cutoff values we identified were slightly different from guideline cutoff values. In contrast to the guidelines, no inflexion points could be observed for the association of sepsis with SBP, DPB, MAP, and RR and therefore were treated as continuous variables. Compared to the guidelines-based model, the triage data-driven final model contained additional variables (age, pH, bicarbonate) and did not include lactate. The data-driven model identified about 85% of sepsis cases correctly, while the guidelines-based model identified only about 70% of sepsis cases correctly.

Conclusion

Our findings contribute to the growing body of evidence for the necessity of finding improved tools to identify sepsis at early time points, such as in the ER.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Péter Antal-Szalmás
,
Gergely Ivády
,
Attila Molnár
,
Zsuzsa Hevessy
,
Valéria Kissné Sziráki
,
Anna V. Oláh
,
Ágota Lenkey
, and
János Kappelmayer

Bevezetés: A szerzők a laboratóriumi diagnosztikai tevékenység hatékonyságát jellemző paraméter, az ún. „turnaround time” meghatározására alkalmas számítógépes programot dolgoztak ki laboratóriumukban. A turnaround time a minta laboratóriumba való beérkezése és az orvosi validálást követő eredménykiadás között eltelt idő, mely jól jellemzi az eredménykiadás hatékonyságát, és ezért a laboratóriumok működésének fontos minőségügyi paramétere. Módszer: Analízisük során a sürgős, rutin- és speciális vizsgálatokat külön kezelve 6 hónap adatait dolgozták fel, és a turnaround time medián, 5- és 95-percentil értékeit adták meg. Meghatározták emellett a maximálisnak definiált turnaround time értéket (sürgős 1 óra, rutin 4 óra, speciális 2–14 nap) meghaladó turnaround time értékű vizsgálatok („kiesők”) arányát is az összes vizsgálati számra vonatkoztatva. Eredmények: A sürgős vizsgálatok esetében a medián turnaround time 9–70 perc, a rutinvizsgálatoknál pedig 33–190 perc között volt. A speciális vizsgálatok jóval heterogénebb képet mutattak, és általában megállapítható volt, hogy a kis mintaszámú, nem automatizált, immunkémiai és hemosztázis-tesztek esetében magas a turnaround time értéke és a kiesők aránya. A rutinvizsgálatok longitudinális analízise egyértelműen mutatta, hogy 2006 első félévében javultak a vizsgálatok turnaround time értékei a laboratórium valamennyi részlegén. A turnaround time hosszát befolyásoló egyik lényeges paraméter az orvosi validálás ideje, ami jelentősen csökkenthető egy autovalidáló program segítségével. A szerzők adatai alapján az autovalidálás bevezetése akár 1–2 órával is csökkentette a rutinvizsgálatok medián turnaround time értékeit. Az alkalmazott számítógépes program alkalmas akár a mintaszállítás effektivitásának jellemzésére is, amit a szerzők két különböző mintaszállítási infrastruktúrával rendelkező sürgősségi részlegük összevetésével mutattak be. Következtetések: Az itt ismertetett turnaround time analízis az általános rutin része a világ fejlettebb országaiban tevékenykedő diagnosztikai laboratóriumokban, ugyanakkor az első ilyen próbálkozást jelenti Magyarországon.

Restricted access
Acta Physiologica Hungarica
Authors:
G.Zs. Toth
,
Adam Tarnoki
,
D.L. Tarnoki
,
A. Racz
,
Z. Szekelyhidi
,
L. Littvay
,
K. Karlinger
,
A. Lannert
,
A.A. Molnar
,
Zs. Garami
,
V. Berczi
,
I. Suveges
, and
J. Nemeth

Spherical equivalent (SE) has not been linked to increased cardiovascular morbidity.

Restricted access