Search Results
You are looking at 11 - 16 of 16 items for
- Author or Editor: Zsolt Visy x
- Refine by Access: All Content x
The two Augusti and two Caesars of Diocletian's tetrarchy have been commilitones, originating from the Balkanic provinces. They were chosen by Diocletian an the basis of friendship that was corroborated by family connections. Although these connections were changed partly because of invidia, Diocletian achieved a remarkable success through his system which was tightly connected with the possible oracle of a celtic sibyl. She said that Diocletian would became emperor if he slayed the wild boar. As Diocletian killed Flavius Aper (= boar), the oracle came true. The only representation of the boar slaying that relates to Diocletian is an inscribed tegula with such a representaion found in Intercisa.
The listing order of the auxiliary troops in the Roman military diplomas has two main types. It could be made according to the increasing numbers in the name of the troops or according to their dislocation in the province. The geographical order was used in some of the Danube provinces at first within the numerical order in the first half of the 2nd century AD (cryptotopographical order), and from 143/144 under Antoninus Pius and later in a real topographic order. In the present study this ordering has been examined in all the three Dacian provinces and it could be pointed out, that in this period the mixed listing order was applied. It allows the topographic order but lacking enough control data it cannot be stated always for sure. It is questionable that a topographic listing was applied in Dacia Superior, but it could be stated perfectly for Dacia Porolissensis and partly for Dacia Inferior.
Kutatások az énlaki (Inlăceni) castellumban
New research in the auxiliary fort at Énlaka/Inlăceni (Romania)
Absztrakt
A 2021-es ásatás a két oldalkapu területén zajlott. Kiderült, hogy a kőkapuk tornyai később, Caracalla alatt épültek. A porta principalis sinistra területén a 3. század közepén épült kapunyílást elzáró fal maradványai is napvilágra kerültek. Az ásatás során a cohors VIII Raetorum építési feliratának töredéke került elő a 149. évből. Az új felirat nemcsak az építés pontos idejét jelzi, hanem azt is, hogy az építtető ez a cohors volt, és nem a korábban feltételezett cohors IIII Hispanorum.
The excavation in 2021 took place in the areas of the two side gates. It turned out that the stone gate towers were built later, under Caracalla. In the area of the porta principalis sinistra, the remains of the wall blocking the gate opening, which was built in the middle of the 3rd century, dame to light. During the excavation, a fragment of the building inscription of the cohors VIII Raetorum from the year 149 was found. The new inscription not only indicates the exact time of construction, but also indicates that the builder was this cohort and not the previously assumed cohors IIII Hispanorum.
A pannoniai késő római „belső erődök”
Late roman ’inner forts’ of Pannonia
A 4. századi Pannoniában hatalmas erődítmények épültek olyan területeken, ahol korábban sem erődök, sem nagyobb települések nem voltak. E belső erődök rendeltetéséről hosszú vita folyt. A kérdésre a jelen tanulmány új szempontok felvetésével új választ kínál.
K. Gehrig: Die Greifenprotomen aus dem Heraion von Samos. (Samos IX.) Bonn 2004. XI + 354 oldal, 13 szövegközi kép, 130 tábla; Tulok M.-Makkay J.: Angol-magyar és magyar-angol régészeti kifejezések szótára. English-Hungarian and Hungarian-English dictionary of archaeological terms. Enciklopédia Kiadó, Budapest 2004;
A Pompe-kór kialakulásáért az alfa-glikozidáz enzim autoszomális recesszíven öröklődő hiánya, illetve kóros működése felelős. Célok és módszerek: A szerzők tanulmányukban 11, Pompe-kórral diagnosztizált magyar beteg klinikai fenotípusát elemezték, és nyolc esetben az enzimpótló kezelés melletti hosszmetszeti megfigyelés eredményeit értékelték. Eredmények: Egy betegben az első tünet már az újszülöttkorban jelentkezett, kezdeti cardiomyopathia és nagyon enyhe izomhypotonia formájában. A korai kezdet ellenére a progresszió nagyon lassú volt: négyéves korától részesült enzimpótló kezelésben, hatévesen motoros deficit már nem volt észlelhető. Egy beteg 2,5 évesen tünetmentes. A felnőttkori formákban 20 és 50 év között kezdődtek az első tünetek, a végtagövi izomgyengeség spektruma az enyhétől a súlyos érintettségig terjedt. Három esetben légzési elégtelenséget észleltek. Az enzimpótló terápiát a legtöbb esetben szignifikáns izomerő-fokozódás és a légzési működés javulása követte. Következtetések: Hazai Pompe-kóros betegekre a fenotípus széles variabilitása jellemző. Korai enzimpótló kezeléssel egy gyermek esetében teljes tünetmentességet, előrehaladott állapotú légzési elégtelenségben szenvedő betegnél az önálló légzés visszanyerését, és ezáltal jelentős életminőség-nyereséget lehetett elérni. Orv. Hetil., 2011, 152, 1569–1575.
