Search Results

You are looking at 11 - 20 of 102 items for

  • Author or Editor: Zsuzsanna László x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Magyarország 2020. március 4-én jelentette az első COVID–19-fertőzésben szenvedő beteget. Az új koronavírusnak (SARS-CoV-2) az egészségügyben dolgozók vannak kitéve a legnagyobb mértékben, akik a jelenleg igazolt fertőzöttek 12%-át teszik ki. Az esetek 80%-a enyhe, középsúlyos tünetekkel vagy akár tünetmentesen zajlik. A vírus örökítőanyaga (egyszálú RNS) 30–40 napig mutatható ki RT-PCR technikával a légutakból, a vizeletből, a vérből vett mintákból és – főleg gyermekek esetében – a székletből. A szisztematikus tesztelés hiányában nincs adatunk, hogy a magyarországi járvány kezdete óta vajon hány egészségügyi dolgozó eshetett át a fertőzésen, akik maguk is kritikus fertőzőforrások lehetnek mind az általuk ellátott betegek, mind családtagjaik számára. Fontos lenne tudni keresztmetszeti és longitudinális vizsgálattal is, hogy milyen közöttük a betegséget már átvészeltek, azaz a védettek, az akut fázisban lévők, azaz a fertőzők, és a vírusnaivok, azaz a veszélyeztettek aránya. A rendelkezésre álló laboratóriumi diagnosztikai módszerek közül az RT-PCR mellett az újonnan elérhető, antitestalapú gyorstesztek jöhetnének szóba a kérdés megválaszolására, amelyek gyorsak, könnyen kivitelezhetők, olcsók, és alkalmasak lehetnek az egészségügyi dolgozók periodikus monitorizálására a SARS-CoV-2 által okozott, még ismeretlen időtartamú járvány alatt. Orv Hetil. 2020; 161(21): 854–860.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Károly Vincze, László Herke, József Ferenczy, István Seffer, and Zsuzsanna Lelovics

A szerzők felső testféli (axillaris és palmaris) hyperhidrosis kezelésével kapcsolatos gyakorlatukat foglalják össze. Ismertetik a kóros izzadékonyság klinikai jellemzőit, előfordulási gyakoriságát és patoanatómiai sajátosságait. Bemutatják közel 40 éves gyakorlatukban alkalmazott kezelési módszereiket, azok változását a technikai fejlődés és az újabb ismeretek tükrében. Az első időszakban a nyílt (axillaris) thoracotomiában végzett mellűri deszimpatizációs módszerüket a későbbiekben minimalizált feltárásból (minithoracotomia) történő sympathectomia váltotta fel, amelyet a sympathectomia végzésére osztályukon több mint egy évtizede alkalmazott VATS-módszer követett. A sympathectomiás gyakorlatban kezdettől a Smithwick-féle (T 2 –T 3 ganglionokat és a köteget eltávolító) megoldást alkalmazták. Ismertetik a konzervatív kezelési próbálkozásokat, a lokális excisiós megoldások kritikáját, valamint a plasztikai sebészeti gyakorlatban alkalmazott Clostridium botulinum által termelt Botulinum toxin- (Botox-) kezeléseket, azok technikai kivitelezését és eredményességét. Az irodalomban olvasható előfordulási gyakoriság (0,1–1,0%) nagyszámú megoldatlan hyperhidrosis-esetre utal, amely hatékonyabb kivizsgálási és betegirányítási feladatokat igényelne. Tapasztalataik alapján a legeredményesebb módszernek a felső testféli hyperhidrosis kezelésében a T 2 –T 3 ganglionokat és az érintett szimpatikus köteget magában foglaló reszekció tartható. Kétoldali érintettség esetén az egy ülésben végzendő bilateralis VATS-műtét ajánlott. A konzervatív lehetőségek közt – egyedi mérlegelés alapján, döntően axillaris érintettség esetén – a Botox-kezelés lehet hatásos. Jelentősebb, az eredményességet befolyásoló szövődményt vagy kompenzatorikus hyperhidrosist nem észleltek.

Restricted access
Progress in Agricultural Engineering Sciences
Authors: Cecilia Hodúr, Szabolcs Kertész, József Csanádi, Gábor Szabó, and Zsuzsanna László

In this study the performance of a vibratory shear-enhanced processing system (VSEP) for the concentration of cheese whey was assessed and compared with a classical, cross-flow, plate and frame membrane configuration system (3DTA) with the same membrane (i.e. a C30F UF regenerated cellulose UF membrane with a 30 kDa molecular weight cutoff). The temperature and pressure dependences of the permeate flux, the permeate flux reduction ratio, the resistances and the rejection values were investigated. Comparison of the two systems revealed a definite advantage for the VSEP system equipped with the same membrane and operated at the same pressure and temperature. The VSEP system yielded a permeate protein retention of 99.7% vs. 74.5% for the 3DTA system, together with a higher average flux: 54 L m −2 h −1 vs. 44.2 L m −2 h −1 . The flux reduction ratio ( J/J 0 ) was 0.60 vs. 0.42, and the total resistances 2.87*10 +13 m −1 vs. 4.54*10 +13 m −1 for the VSEP and 3DTA system, respectively.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsanna Kahán, Aliz Nikolényi, Gabriella Uhercsák, and László Thurzó

A neoadjuváns (preoperatív) szisztémás terápia jó lehetőség a lokális-regionális kiterjedésű, tünetet okozó emlőrákok kezelésére. A daganat jellemzői alapján megválasztott elsődleges kemoterápia vagy hormonterápia a legtöbbször a daganat kisebbedéséhez vezet, ami kedvez a későbbi emlőmegtartó műtét elvégzésének. A szisztémás terápia hosszú távú preventív (adjuváns) eredményessége nem különbözik a preoperatív vagy posztoperatív alkalmazás szerint, a terápia hatásának in vivo megfigyelt eredménye pedig utal a prognózisra. Végül előny, hogy a műtét előtt bevezetett terápia elvégezhetőségét nem késlelteti esetleges műtéti szövődmény. A neoadjuváns kezelések előtt elengedhetetlen a tumor, illetve a beteg gondos kivizsgálása. Az emlők képalkotó és a tumor szövettani vizsgálata mellett szükség van a beteg teljes kivizsgálására. Fontos a patológiai tipizálás, amely elsősorban a terápia megválasztását, a kemo- vagy hormonszenzitivitás megítélését segíti. A kemoszenzitív tumorok kezelésére leghatékonyabb kombináció a taxán- és antraciklinalapú kemoterápia. Neoadjuváns hormonterápiával főképp menopauzás betegek kezelésével áll rendelkezésre tapasztalat. Valamennyi aromatázgátló effektívebb a tamoxifennél, ezért alkalmazásuk első választásként indokolt. A molekulárisan célzott szerek közül a trastuzumab kemoterápiával kombinálva kiemelkedő hatékonyságot mutat. A primer szisztémás terápia befejezése után újabb stádiummegállapító képalkotó vizsgálat után emlő- és nyirokcsomóműtét következik, és a legtöbbször sugárterápia is. A neoadjuváns szisztémás terápia azonos nyelv és szakmai szabályok alkalmazását követeli meg az összeszokott multidiszciplináris munkacsoport tagjaitól.

Restricted access

Bevezetés: A Gumprecht-rögök (-árnyékok) széteső krónikus lymphoid leukaemiás sejtek, amelyek a perifériás vérkenet készítésekor keletkeznek. Kimutatták kapcsolatukat a cytoskeletalis fehérje vimentin csökkent mennyiségével és fordított összefüggésüket a betegség prognózisával. Célok: A Gumprecht-árnyékok, CD38-, ZAP-70-pozitív sejtek aránya és a kezelés megkezdéséig eltelt idő összefüggésének vizsgálata krónikus lymphoid leukaemiás betegekben. Módszer: A szerzők retrospektíve vizsgálták a Gumprecht-rögök, a CD38- és ZAP-70-pozitív sejtek arányát 50 krónikus lymphoid leukaemiás beteg perifériás vérmintáiban és ennek összefüggését a kezelés megkezdéséig eltelt idővel. Eredmények: A követési idő alatt 21 beteg kezelése vált szükségessé, ezek medián Gumprecht-arány-értéke 9,9%, míg a nem kezelteké 26,8% volt, a küszöbértéket 20%-nál határozták meg. A követési idő alatt a küszöbérték alatti Gumprecht-rög-arány esetén a betegek 59,3%-ának, e felett csak 21,7%-ának kezelése vált szükségessé. Ezek az értékek hasonlóak a CD38 és ZAP-70 prognosztikus értékéhez. A vizsgált prognosztikus markerek kombinálásával a kezelést igénylő betegek aránya 75–77,8%-ra emelkedett. A kezelés megkezdéséig eltelt medián időtartam <20% Gumprecht-rög esetén 19 hónap, e felett viszont 36,15 hónap, alacsony Gumprecht-rög-arány és CD38-pozitivitás esetén 14,14 hónap, magas Gumprecht-rög-arányú és CD38-negatív betegeknél 32,92 hónap, az ezeken kívüli értékeknél 18,43 hónap volt. A szerzők az annexin V- és 7-AAD-jelölődés alapján apoptózisba került sejtek és a Gumprecht-rögök aránya közötti összefüggést esetbemutatással is szemléltetik. Következtetés: A Gumprecht-rögök arányának meghatározása egyszerű, olcsó és a CD38-, ZAP-70-meghatározásokhoz hasonló érzékenységű módszer lehet a krónikus lymphoid leukaemiás betegek prognózisának megítélésére. A módszerek kombinációja az előrejelzés érzékenységét növeli. Orv. Hetil., 2012, 153, 1732–1737.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Major, Réka Gindele, Zsuzsanna Szabó, Natália Jóni, Zsuzsanna Kis, László Bora, Péter Bárdossy, Tamás Rácz, Tamás Karosi, and Zsuzsanna Bereczky

Absztrakt:

Bevezetés: A herediter haemorrhagiás teleangiectasia (HHT) egy 1 : 5000 – 1 : 10 000 prevalenciájú, autoszomális domináns módon öröklődő többszervi vascularis anomália. Diagnózisa a klinikai Curacao-kritériumokra épül. Az esetek körülbelül 85%-ában az ENG- vagy az ACVRL1-génben igazolhatók családspecifikus mutációk heterozigóta formában. Célkitűzés: Jelen tanulmányunkban 23 hazai HHT-család klinikai és genetikai vizsgálatát, családszűrését és az alapító hatások vizsgálatát tűztük ki célul. Módszer: A probandokat részben az intézményünk ellátási területének stratifikált populációs szűrésével, részben a genetikai vizsgálat igényével hozzánk forduló egyének között azonosítottuk. A diagnózis a karakterisztikus teleangiectasia lokalizációkkal kiegészített fül-orr-gégészeti fizikális vizsgálatból, a belszervi arteriovenosus malformatiók képalkotó vizsgálataiból, továbbá az ENG- és az ACVRL1-gén szekvenciaanalíziséből állt. A családszűrés része a családfa-analízis, az elsőfokú rokonok fizikális vizsgálata és családspecifikus mutációra történő genetikai szűrése, valamint a definitív/valószínű HHT-betegek és/vagy a mutációhordozó egyének esetében az arteriovenosus malformatiók képalkotó vizsgálata. Eredmények: Huszonkét családban 63 mutációhordozó egyént találtunk, közülük 48-an definitív, 12-en valószínű HHT-betegek. Hét ENG- és ugyanennyi ACVRL1-mutációt észleltünk, többségük patogén. Három esetben alapító hatás igazolódott. Egy definitív HHT-ban szenvedő proband valamennyi vizsgált HHT-specifikus locuson a vad típusú allélt hordozta. Következtetések: A genetikai teszt jelentős szereppel bír a HHT megerősítésében vagy kizárásában a patogén mutációval rendelkező családok fiatal tünetmentes tagjaiban. Az ENG- és az ACVRL-mutáció által okozott betegség tünettana átfedi egymást, így a genetikai leletnek prognosztikai jelentősége nincs. Az alapító mutációk azonosítása az illető régióból származó új HHT-betegek genetikai diagnosztikáját jelentősen egyszerűsítheti. Orv Hetil. 2019, 160(18): 710–719.

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Zsuzsa Kreizinger, Kinga Mária Sulyok, László Makrai, Zsuzsanna Rónai, László Fodor, Szilárd Jánosi, and Miklós Gyuranecz

The susceptibility of 29 Bacillus anthracis strains, collected in Hungary between 1933 and 2014, was tested to 10 antibiotics with commercially available minimum inhibitory concentration (MIC) test strips. All strains were susceptible to amoxicillin, ciprofloxacin, clindamycin, doxycycline, gentamicin, penicillin, rifampicin, and vancomycin. Intermediate susceptibility to erythromycin and cefotaxime was detected in 17.2% (5/29) and 58.6% (17/29) of the strains, respectively. Correlations were not observed between the isolation date, location, host species, genotype, and antibiotic susceptibility profile of strains.

Restricted access
Acta Ethnographica Hungarica
Authors: Zsuzsanna Muntag-Tabajdi, Anikó Báti, László Mód, Krisztina Frauhammer, Lehel Peti, László Lukács, and Julianna Örsi
Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: László Jakab, Zalán Szántó, István Benkő, Zsuzsanna Szalai, László Pótó, and F. Tamás Molnár

Absztrakt

Háttér: Az alapadatok hiánya az egyik fő oka annak, hogy ellentmondásosak a marihuána és a krónikus tüdősérülés közötti kapcsolat megítélése. Anekdotikus esetbeszámolók szerint a fiatal marihuánaszívók körében a spontán primer pneumothorax (SPP) gyakorisága nagyobb, s ez oki kapcsolatot vet fel. Betegek és módszer: Retrospektíve dolgoztuk fel az SPP miatt az elmúlt két évben klinikánkon kezelt 20 beteg adatait. Vizsgáltuk a demográfia és a kezelési mód szerinti információkat, figyeltük a kimenetelt. Khi-négyzet-próbát, Mann–Whitney-tesztet és Fisher-tesztet használtunk statisztikai analízisre. Nem szerinti megoszlás: 16 férfi, 4 nő, átlagéletkor 23,95 ± 4,57 év: min. 18 év, max. 32 év. Önbevallás szerint 13/20 rendszeres cannabishasználó (CH), fogyasztó volt, közülük 11 férfi, 2 nő, átlagéletkor 24,54 ± 4,77 év. Összesen 7/20 betegnek volt már korábban pneumothoraxa. Eredmények: A nem cannabishasználó (NCH) csoportban 3/7 beteg csupán mellűri drainage-ra is gyógyult. 4/7 NCH betegnél „nagy” műtétre volt szükség, mind a négy betegnél VATS-ot végeztünk. A CH csoportban 4/13 beteg csak mellkasi drainage-ra szorult. 9/13 páciens mellkasnyitást igényelt (8 VATS, 1 nyitott műtét). Rövidebb drainage-hosszot észleltünk a NCH csoportban (4,00 ± 1,00 nap NCH vs. 4,5 ± 1,73 nap CH, p = 0,651). Nagyobb volt a nem megfelelő tüdőtágulás vagy tartós áteresztés miatti operatív esetek aránya a cannabishasználó csoportban (69,23% vs. NCH 57,14%, p = 0,651). Mellkasi drainage után 2 betegnél észleltünk recidívát, egy CH, egy NCH betegnél, mindkettő VATS műtétet követően szövődménymentesen gyógyult. A CH csoportban magasabb a recidív légmell aránya (odds ratio 1,56). A szövettani vizsgálat során nem találtunk lényeges eltérést a két csoportban, az operatív esetekből 11/13 betegnél igazolódott emphysaema pulmonum. A megyei demográfiai és klinikai adatokkal egybevetve a klinikai előfordulást, a marihuánahasználók közt magasabb a légmell kockázata (odds ratio 3,86). Következtetések: A kis mintaméret ellenére úgy látszik, van kapcsolat a marihuánahasználat és a SPP közt. Azt nem tudjuk, hogy a cannabis közvetlen oka-e a légmell kialakulásának, vagy csak súlyosbít egy alapvetően meglévő gyenge tüdőparenchyma-állapotot. A fiatalok e kockázatos csoportjában agresszívebb sebészi kezelést ajánlunk, figyelembe véve a mögöttes tüdőparenchyma-károsodást és a magasabb recidívaarányt.

Restricted access

A felsőoktatási kínálat és a munkaerőpiaci kereslet találkozása

Matching Higher Education Supply and Labour Market Demand

Educatio
Authors: László Gadár, Zsuzsanna Banász, Zsolt Tibor Kosztyán, and András Telcs

Összefoglaló. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy a friss diplomások munkaerőpiaci kereslete és kínálata mennyire illeszkedik egymáshoz. Kísérletet tettünk arra, hogy képzési területenként meghatározzuk a legjellemzőbb korai karrierutat egy erre alkalmas hálózatban, modulok feltárásával. Megnéztük a szakterületre leginkább jellemző elhelyezkedésektől való eltérések területi és intézményi eloszlásait. Elemzéseinkhez a Diplomás Pályakövetési Rendszer adatait használtuk fel. A 2014–2015-ös tanév 1. félévében, alapképzésben, legalább abszolutóriumot szerzett (22 759 fő) hallgatók elhelyezkedési adatait vizsgáltuk. Részletesebben két szakterület (gazdaságtudomány, műszaki) képzéseit vizsgáltuk intézményi és megyei bontásokban.

Summary. In this study, we investigated the performance of the recent graduates in the labour market in terms of the supply and the demand matching. A network science based method was introduced to identify the most typical occupations of the graduate’s training area by exploring modules. We analyzed the spatial and institutional differences in the average early career path. Our analysis is based on the data of Hungarian Administrative Career Tracking System. We examined the employment data of students who obtained a bachelor diploma in the 2014–2015 academic year (22,759 people). We studied more specifically the early career path of graduates who graduated in the economic or engineering training area.

Open access