Search Results

You are looking at 21 - 30 of 45 items for

  • Author or Editor: Adorjáni Zsolt x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

The Isthm . 5. 56–58 is one of the few highly controversial cruxes in Pindar, though it may be an interpretative and not a textual one. The kernel of the ambiguity is in the expression ὄπιζ ἐλπὶδων. After examining the various interpretations my paper analyses the concept underlying the rare and quaint word ὄπιζ from Homer on, which turns out to be a strong visual metaphor in Pindar as well. My reading of the passage: nec labor ingens occaecatus est, nec tot sumptus, qui aciem spei excitaverunt is examined within the context of the poem, and the relevance of the keen visual metaphor prevalent in Pindar’s whole poetry is elucidated.

Restricted access

The paper deals with some parts of the first, seventh, eighth and ninth book of the Pharsalia that focus either on Pompey or Caesar. The aim of the analysis of these passages is to show that Lucan alluded to Latin as well as Greek poets in order to place the characters of his heroes in a wider literary and mythical context.

Restricted access

Minden Pindaros-óda szembesít az egység mibenlétével, mely a Pindaros-kutatás talán legfontosabb kérdése. Ám minden költemény más és más módon egységes, s ez igaz a hatodik olympiai ódára is, melyet a költő egyik legnagyszerűbb versének szokás tartani. Jelen tanulmányban megmutatom, hogy az O. 6 egységét a költő (Pindaros) és a jós (Hagésias, a győztes és Iamos, a mondabeli ős) metaforikus párhuzama biztosítja, melynek alapja két, a költőre és a jósra egyaránt jellemző mozzanat: az isteni ihlet és kimondás-kifejezés pillanata. Ezek jelennek meg a jós (Iamos) elhivatásának leírásában (58–70), majd a költő saját tevékenységére reflektáló megnyilatkozásában (82–91), mely a vers legvitatottabb soraiban fogalmazódik meg. E magból sugárzanak szét a költő és a jós tevékenységének metaforái a győzelmi óda egészében.

Restricted access
Antik Tanulmányok
Authors: Mária Adorjáni, Zsolt Adorjáni, and János Nagyillés
Restricted access

A következő elemzést az a megfigyelés indokolja, hogy Kallimachos Zeus-himnuszának epilógusa (h. 1. 91 sk.) utal az archaikus költő-filozófus Xenophanés egyik töredékére (fr. 34. 1 sk.). Hogy ez eleddig senkinek sem tűnt fel, annak tudható be, hogy Xenophanés töredékét több szerző idézi különféle változatban, Kallimachos pedig nem arra a szövegre utal, amelyik ma elfogadottnak tekinthető, hanem arra, melyet Plutarchos (de aud. poet. 2. 17 E) őrzött meg nekünk. Ez az észrevétel vezet tovább az allúzió szerepének vizsgálatához, amelyben a vendégszöveg a himnikus formakinccsel ötvöződik.

Restricted access

A tanulmány célja újolag szemügyre venni a Phaethón töredék kapcsán felmerülő három legfontosabb kérdést és az arra adott válaszokat: milyen jellem és összeütközés húzódik meg a főhős végletes tiltakozása mögött a házasság ellen, kicsoda a rejtélyes menyasszony, végezetül meglévő ismereteink alapján milyen befejezés látszik megfelelni a drámai szövetnek? Dolgozatomban Goethe helyreállítási kísérletének kitüntetett figyelmet szentelek, mi több a költő egyes javaslatai nem csak művészileg, de filológiailag is helytállónak bizonyulnak. Némi személyes elfogultsága mindenesetre már a phaethóni jellem új értelmezése és a hybris-dráma átértékelése felé mutat a Faust II Euphorion-jelenetében.

Restricted access

Kallimachos Artemis-himnusza

Megjegyzések a művészi egység és a datálás kérdéséhez

Antik Tanulmányok
Author: Adorjáni Zsolt

Kallimachos Artemis-himnusza az a költemény a himnuszok könyvében, melynek művészi egysége, különösen Wilamowitz elmarasztaló ítéletének hatására, mind a mai napig élénk vita tárgya. Jelen tanulmányban ehhez a kérdéskörhöz szólok hozzá. Először a himnusz könyvben elfoglalt helyét, illetve a többi vershez való viszonyát vizsgálom. Ezek után kísérletet teszek az egység jellegének meghatározására a kohéziós elemek feltérképezésével, miközben eredményeimet kritikusan ütköztetem korábbi befolyásos nézetekkel, különösen a „fejlődéspszichológiai” irányzattal. Végezetül kiszélesítem a vizsgálatot a költemény tágabb történelmi kontextusára, és ennek keretében javaslatot teszek datálására is.

Open access