Search Results

You are looking at 21 - 30 of 45 items for :

  • Author or Editor: Adorjáni Zsolt x
  • Arts and Humanities x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Restricted access

Every Pindaric ode poses the question of literary unity, which is the main issue of Pindaric scholarship. But every ode presents a specific form of unity, and so does the Sixth Olympian, one of Pindar’s most accomplished poems, whose ways of achieving unity are the chief concern of this paper. I argue that unity in O. 6 comes about by dint of a metaphoric parallel between the poet (Pindar) and the prophet (Hagesias, the victor, and Iamos, the mythic protagonist). This parallel is based on two significant moments, which are typical of both the prophet and the poet: the moment of inspiration and that of the utterance (of the oracle viz. poem). The same moments are brought to the fore in vv. 58–70 concerning the prophet Iamos, then in vv. 82–91 (the main stumbling block in the interpretation of the poem) concerning the poet Pindar. From this core metaphors of prophetic-poetic activity permeate the whole epinician ode.

Restricted access

The paper deals with some parts of the first, seventh, eighth and ninth book of the Pharsalia that focus either on Pompey or Caesar. The aim of the analysis of these passages is to show that Lucan alluded to Latin as well as Greek poets in order to place the characters of his heroes in a wider literary and mythical context.

Restricted access
Antik Tanulmányok
Authors: Mária Adorjáni, Zsolt Adorjáni, and János Nagyillés
Restricted access

Az alábbi tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy olyan irodalmi és filozófiai szövegeket hozzak összefüggésbe, melyek a jó uralkodó és az istenség kapcsolatáról szólnak. Igyekszem kimutatni, hogy ezen művekben az időbeli és műfaji különbségeken túl feltűnő a tartalmi-motivikus anyag hasonlósága. Az egyik ilyen a jóindulatú tekintet motívuma, mely akár termékenységet is hozhat az országra és népére, a másik a metempsychósis tana, mely a király jövetele és az égi birodalomba való visszatérése mögött felsejlik. Úgy vélem, hogy a hasonlóság pusztán véletlen vagy topikus egybeesés alapján nem magyarázható, így inkább valamely folyamatos hagyományt kell feltételezni. Ennek gyökerét a pythagoreus politikai elméletben látom, mely bizonyos, már Homérosból ismert elképzelésekkel keveredett. Kitekintésképpen a kérdéskör latin irodalmi utóéletét is vázolom.

Restricted access

A tanulmány célja újolag szemügyre venni a Phaethón töredék kapcsán felmerülő három legfontosabb kérdést és az arra adott válaszokat: milyen jellem és összeütközés húzódik meg a főhős végletes tiltakozása mögött a házasság ellen, kicsoda a rejtélyes menyasszony, végezetül meglévő ismereteink alapján milyen befejezés látszik megfelelni a drámai szövetnek? Dolgozatomban Goethe helyreállítási kísérletének kitüntetett figyelmet szentelek, mi több a költő egyes javaslatai nem csak művészileg, de filológiailag is helytállónak bizonyulnak. Némi személyes elfogultsága mindenesetre már a phaethóni jellem új értelmezése és a hybris-dráma átértékelése felé mutat a Faust II Euphorion-jelenetében.

Restricted access