Search Results
You are looking at 21 - 30 of 105 items for
- Author or Editor: Attila Kovács x
- Refine by Access: All Content x
Retinalis artéria macroaneurysmák diagnosztikai és kezelési lehetőségei eseteink kapcsán
Diagnostic and treatment options for retinal arterial macroaneurysms in relation to our cases
Közleményünkben négy, szövődményes retinalis artéria macroaneurysmával diagnosztizált beteg kórtörténetét mutatjuk be. Célunk a betegség változatos megjelenésének bemutatása és a különböző terápiás lehetőségek ismertetése. A retinalis artéria macroaneurysma ritka, de potenciálisan látásvesztést okozó szemészeti kórkép. Kialakulásának hátterében a retinalis artériának a magas vérnyomás okozta arterioscleroticus átalakulása áll. A macroaneurysmák lehetnek aszimptomatikusak, illetve társulhatnak látásromlást okozó exsudativ vagy haemorrhagiás szövődménnyel. Kezelésük a tünetektől függően történhet lézeres fotokoagulációval, intravitrealis injekciókkal, illetve vitrectomiával. Bemutatott eseteink is szemléltetik, hogy minden eset egyedi mérlegelést igényel, mert az egységes terápiás ajánlás még kidolgozásra vár. A szemészeti kezelés mellett kiemelkedően fontos a beteg belgyógyászati gondozásba vétele. Orv Hetil. 2023; 164(42): 1673–1677.
A coupled groundwater flow and heat transport model was developed for a trans-boundary geothermal reservoir located in the Alpokalja area. The study area lies in the western part of the Pannonian Basin, at the border between Hungary and Austria. The study area contains several famous geothermal water utilizations on both sides of the border, which has an impact on natural groundwater conditions. The aim of the modeling study was to evaluate the natural-state and production-state groundwater conditions, and to make predictions on cross-boundary interferences. A three-dimensional finite element-type coupled geothermal model was constructed to provide a coherent quantitative representation of geothermal flow systems. The model described the hydraulic behavior of the flow system, the interaction between different reservoirs, and geothermal conditions.
Rendszeresen alkoholt fogyasztó, 38 éves férfinél a súlyos, vashiányos anaemia hátterében aranyeres vérzést találtak. Parenteralis vaspótlás ellenére ismételten anaemizálódott, majd romló általános állapot és mélyülő icterus miatt került sor intézeti felvételére. Az elvégzett laboratóriumi vizsgálat során 38 g/l-es hemoglobinérték, súlyos vashiány és májcirrhosis igazolódott, amelynek hátterében a toxikus károsodáson kívül más okot ki lehetett zárni. Életmódváltás, gyógyszeres kezelés, a proktológiai beavatkozások és a szigorú követés hatására állapotában gyors javulás lépett fel, majd a per rectim vérzések is megszűntek. A májzsugor súlyos szövődménye, a gastrointestinalis vérzés leggyakrabban a felső gyomor-bél traktusból származik. Ritka az alsó traktusból, azon belül az aranyerekből történő vérzés ebben a betegségben, amely – mint a szerzők esetében is – életet veszélyeztető vérvesztést is okozhat. Kezelésére eredményes módszer a más, invazív beavatkozásokhoz képest kevesebb szövődménnyel és kisebb fájdalommal járó sclerotherapia. Cirrhosis hepatis aranyérrel való társulása esetén is elmondható, hogy a kezelés hosszú távú eredményességét döntően befolyásolja a beteg megfelelő együttműködési készsége. Orv. Hetil., 2013, 154, 382–386.
A rosszindulatú daganatos megbetegedések súlyos népegészségügyi problémát jelentenek Magyarországon. A daganatos halálozás mérséklésére a tünet- és panaszmentes személyek szervezett szűrővizsgálata a legígéretesebb stratégia. A szakterület mai állása szerint a népegészségügyi szűrővizsgálat kritériumait a mammográfiás emlőszűrés, a citológiai vizsgálatot alkalmazó méhnyakszűrés és a székletbeli rejtett vér immunkémiai kimutatásán alapuló vastagbélszűrés elégíti ki. A szájüregi daganatok és a prosztatarák korai felismerésére szolgáló epidemiológiai módszerek hatásossága máig nem bizonyított, ezért csak az orvosi gyakorlat részeként, alkalomszerűen alkalmazhatók. A korai tüdőrák felismerésére még nem rendelkezünk hatásos módszerrel, ezért nem szerepel a népegészségügy napirendjén. – A szervezett, azaz személyes meghívást, visszahívást és követést alkalmazó szűrővizsgálatok helyt kaptak a Nemzeti Népegészségügyi Programban. A népegészségügyi szűrés koncepciója összhangban van az Európai Unió irányelveivel. A szűrővizsgálati programok megszervezése, koordinálása és értékelése az Országos Tisztifőorvosi Hivatal feladata. Az elmúlt években kiépült a feladat ellátására alkalmas adminisztratív és információs rendszer, beleértve az országos szűrési nyilvántartást, az ÁNTSZ intézeteire alapozott szűrési koordinációs rendszer, valamint az országos igényeket kielégíteni képes mammográfiás és citológiai hálózat. A vastagbélszűrés feltételeinek megteremtése folyamatban van. A közlemény összefoglalja a megoldásra váró feladatokat és a szervezett szűrés várható eredményeit.
Jelen tanulmányban a Magyarországon jellemzően előforduló nehézfém-szennyezők közé tartozó króm, ólom és cink hatását vizsgáltuk egyes talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatókra, valamint összefüggést kerestünk e fémek különböző kivonószerekkel oldható frakciói és a vizsgált biológiai paraméterek között. A kísérletben az egyre elterjedtebben alkalmazott lignitet használtuk stabilizálószerként. A 8 hetes inkubációs modellkísérletet 2006-ban nyírlugosi savanyú homoktalajjal, DISITOBI kísérlettervező és értékelő modellel állítottuk be, mely lehetővé tette a változók lineáris, kvadratikus és párkölcsönhatásainak vizsgálatát. A nehézfémeket és a lignitet 5 különböző dózisban juttattuk az edényekbe. Mértük a Cr, az Pb és a Zn „összes” királyvízzel, illetve desztillált vízzel, acetát-pufferrel, Lakanen-Erviö-féle kivonószerrel oldható fémtartalmat. A talajmikrobiótában bekövetkező változásokat az invertáz enzimaktivitás, az FDA (fluoreszcein-diacetát) hidrolitikus aktivitás (fluoreszcein-diacetát), a mikrobiális biomassza-C (CFE), valamint az „összes” foszfolipid-zsírsav tartalom (PLFA analízis) meghatározásával becsültük. A DISITOBI modellen kívül a változókat főkomponens-analízissel és lineáris korreláció vizsgálattal is értékeltük (StatSoft Statistica 9-es verzió). A vizsgált kivonószerekkel kioldható fémtartalom és az alkalmazott talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatók között ugyan tudtuk igazolni a korrelációt, de jelen kivonószerekkel ez egy esetben sem volt szoros. A főkomponens-analízis, illetve a korreláció vizsgálat alapján megállapítható, hogy nem találtunk összefüggést a királyvizes, a desztillált vizes, az acetát-pufferes, a Lakanen-Erviö-féle kivonószerekkel oldható Cr-, Pb- és Zn-tartalmak, illetve a talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatók változása között. E szerint ezek a kivonószerek nem jelezték a talajmikrobióta számára hozzáférhető frakciót. A króm talajmikrobiótára gyakorolt egyértelműen negatív hatását közepes és laza korrelációban is tapasztaltuk, kivonószertől függetlenül. Részben igazolható volt az ólom negatív hatása, ez azonban eltérő a vizsgált talajmikrobiológiai és -biokémiai mutatók szerint. A cink esetében szinte egyáltalán nem tudtunk negatív hatást kimutatni. Ennek oka feltételezhetően az, hogy a Zn (mint esszenciális elem) jelentős pozitív szerepet játszik a talajmikrobióta működésében.
A szűrővizsgálat elutasításának okai között szerepelnek a szűrés nemkívánatos lélektani mellékhatásai. Ennek lehetséges okai három csoportba sorolhatók: 1. Általános okok, mint például az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét meghatározó emberi magatartás. Különösen azoknak a szolgáltatásoknak az elutasítása gyakori, amelyek nem a jelenben is kínzó tünetek és panaszok orvoslását célozzák, hanem a jövőben majd esetleg fellépő betegségek megelőzését szolgálják; ilyen „jövőre irányuló” szolgáltatás a szűrővizsgálat is. 2. A rákbetegségnek a közfelfogásban rögzült negatív képe és a gyógyíthatóságát illető kételyek. Szóba jönnek továbbá 3. a szűrővizsgálat szubjektív megtapasztalásával közvetlenül összefüggő okok. A szolgáltatóknak törekedniük kell az okok kiküszöbölésére: a) a különböző korú, társadalmi helyzetű és műveltségi szintű rétegekhez szóló egészségnevelés feladata, hogy kialakítsa a betegségmegelőzés szükségességét elfogadó magatartást, és változtasson az embereknek a rákkal szemben eltúlzottan negatív, a vereséget előre elkönyvelő szemléletén; b) a szűrővizsgálatot szolgáltató szakemberek kötelessége, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek a szűrővizsgálattól visszatartó tényezők mérséklése érdekében. Ennek módja a jó munkaszervezés és a szakmai munka minőségének optimalizálása, valamint a jó kommunikáció: a szűrővizsgálat előtti, alatti és utáni felvilágosítás, információszolgáltatás és tanácsadás.
A citológiai vizsgálatra alapozott szűrővizsgálat – elméletileg – a méhnyak rák teljes eradikációját ígéri: számos országban jelentősen csökkent a méhnyakrák miatti betegségteher. Magyarországon a komplex nőgyógyászati vizsgálatot és kolposzkópiát alkalmazó szűrővizsgálatnak vannak nagy hagyományai, a több évtizedes erőfeszítések azonban nem tükröződnek a halálozásai mutatókban: évente mintegy 500 asszony hal meg méhnyakrák következtében. A magyarországi protokoll a hagyományos „nőgyógyászati szűrés” és a korszerű szervezett szűrővizsgálat közötti kompromisszum: a nőgyógyászati vizsgálat elengedhetetlen eleme a citológiai vizsgálat. A Nemzeti Népegészségügyi Program megteremtette a szervezett szűrés szakmai és szervezeti feltételeit. A 2003 végén megindult személyes meghíváson alapuló szűrőprogram kezdeti tapasztalatai kedvezőtlenek, mert a lakossági részvétel alacsony. Az asszonyok többsége a hagyományos módon, a szervezett szűrőprogramon kívül él a szűréssel, más része pedig figyelmen kívül hagyja a meghívást, és nem fogadja el a felkínált szűrővizsgálatot. A helyzet javítására – a nemzetközi ajánlások figyelembevételével – kísérletek folynak az alapellátás szerepének növelésére. Szükség van a jelenlegi finanszírozási szerződések felülvizsgálatát elősegítő egészségpolitikai döntésekre. Javítani kell a szűrővizsgálatok elérhetőségét és hozzáférhetőségét. Szükség van szakmai szemléletváltásra és hathatósabb lakossági kommunikációra is.
Magyarországon az emlőrák jelentős népegészségügyi probléma. A halálozás mérséklésére a tünetmentes asszonyok szervezett, azaz személyes behíváson, visszahíváson és utánkövetésen alapuló szűrővizsgálata a legígéretesebb módszer. A tapintásos emlővizsgálattal kiegészített mammográfiás szűrés az 50–65 éves korcsoportban bizonyítottan hatásos; praemenopausalis asszonyok esetében a hatásosság még nem bizonyított, ennek ellenére a közvélemény és a szakmai döntéshozókra nehezedő nyomás miatt a perimenopausalis korban levő (45 év feletti) asszonyokat nem rekesztik ki a szűrőprogramból. Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Program megteremtette a szervezett emlőszűrés szervezeti, adminisztratív, jogszabályi és pénzügyi feltételeit, így a szűrőprogram 2002 óta működik. A két szűrési ciklus adatai szerint a szervezett szűrésen a meghívottak mintegy 40%-a vesz részt. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár észrevételei szerint a meghívásos szűrés hatására jelentősen megemelkedett a diagnosztikus mammográfiás vizsgálatok száma; ez arra utal, hogy számosan a szervezett szűrés keretein kívül keresik a szűrés lehetőségét. A szűrővizsgálattal felfedezett emlőrákok száma, ezen belül a kis rákok aránya a nemzetközi standard értékeknek megfelelő. Az ún. intervallumrákok gyakoriságának megállapítására a szűrési nyilvántartással együttműködő patológiai adatbank létesítése folyamatban van. A szervezett emlőszűrés egészség-gazdaságtani elemzés szerint elfogadható a finanszírozó számára.
Magyarországon a szájüreg rosszindulatú daganatai súlyos népegészségügyi problémát jelentenek. Jóllehet korai felismerésükre irányuló szervezett szűrővizsgálatok hatásosságára epidemiológiai bizonyítékkal nem rendelkezünk, tekintettel e betegség népegészségügyi súlyára, a Nemzeti Népegészségügyi Program lakosságszűrési komponense keretében folytatni kell a szájüregi rák előtti állapotok és korai daganatok felismerésére tett erőfeszítéseket. Az egészségügyi kormányzat döntését követően az érintett szakmák képviselőiből munkacsoport jött létre, amely javaslatokat dolgozott ki egy, az országot lefedő, a veszélyeztetett személyeket rendszeresen vizsgáló alkalomszerű szűrővizsgálati rendszer létrehozására. A fogorvosok mellett a háziorvosi és foglalkozás-egészségügyi szolgálat jelentősen hozzájárulhat a szájüregi rák okozta halálozás kívánt mérsékléséhez.
