Search Results

You are looking at 21 - 30 of 41 items for

  • Author or Editor: Beáta Tóth x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Gábor Orosz
,
Mária Benyó
,
Bernadett Berkes
,
Edina Nikoletti
,
Éva Gál
,
István Tóth-Király
, and
Beáta Bőthe

Background and aims

Tinder is a geo-located online dating application, which is present in almost 200 countries and has 10 million daily users. The aim of the present research was to investigate the motivational, personality, and basic psychological need-related background of problematic Tinder use.

Methods

After qualitative pretest and item construction, in Study 1 (N = 414), confirmatory factor analysis was conducted to corroborate the different motivational factors behind Tinder use. In Study 2 (N = 346), the associations between Big Five traits, Tinder motivations, and problematic Tinder use were examined with structural equation modeling (SEM). In Study 3 (N = 298), the potential role of general self-esteem, relatedness need satisfaction, and frustration in relation to Tinder-use motivations and problematic Tinder use was examined with SEM.

Results

In Study 1, a 16-item first-order factor structure was identified with four motivational factors, such as sex, love, self-esteem enhancement, and boredom. In Study 2, problematic Tinder use was mainly related to using Tinder for self-esteem enhancement. The Big Five personality factors were only weakly related to the four motivations and to problematic Tinder use. Counterintuitively, Study 3 showed that instead of global self-esteem, relatedness need frustration was the strongest predictor of self-esteem enhancement Tinder-use motivation which, in turn, was the strongest predictor of problematic Tinder use.

Discussion

Four motivational factors were identified as predictors of problematic use with need frustration being a relevant background variable instead of general personality traits.

Open access

X kromoszómához kötött limfoproliferatív betegség (XLP): Az Epstein–Barr-vírus (EBV) találkozása egy ritka génhibával

X-linked lymphoproliferative syndrome (XLP): When Epstein–Barr virus (EBV) meets a unique mutation

Hematológia–Transzfuziológia
Authors:
Livia Vida
,
Gábor Ottóffy
,
Barnabás Rózsai
,
József Stankovics
,
Beáta Tóth
,
Zoltán Nyúl
, and
Béla Kajtár

Absztrakt:

Az X kromoszómához kötött limfoproliferatív betegség (XLP) ritka immundeficienciával járó szindróma, melyet az SH2D1A gén mutációja okoz. A betegséget az Epstein–Barr-vírusfertőzés aktiválja, melynek következtében súlyos immundiszfunkció alakul ki. A klinikai kép heterogén és a fatális kimenetel nem ritka. Az új, 2017-es s WHO klasszifikáció az XLP-t a limfoproliferációval társuló primer immundeficienciák között tárgyalja.

Az XLP általában fiatal férfiakat érintő betegség, mely elsősorban az Epstein–Barr-vírussal (EBV) való első találkozás következtében manifesztálódik. Az SH2D1A gén által kódolt SAP fehérje elkerülhetetlenül szükséges a megfelelően hatékony antivirális immunválasz, illetve a T-, B- és NK-sejtpopulációk közötti hatékony kommunikáció kialakulásához, ezért az XLP betegekben kontrollálatlan és progresszív immunrendszer túlaktiválás alakul ki, melyből hiányoznak a regulatorikus mechanizmusok, így aztán potenciálisan halálos kimenetel mellett számos egyéb komplikáció is felléphet, mint például a hemofagocitás limfohisztiocitózis, a limfómagenezis vagy a diszgammaglobulinémia.

Esetbemutatásunkban egy 17 éves fiatalember történetét prezentáljuk, aki súlyos és komplikált mononukleózissal került felvételre. Betegsége gyorsan progrediált, diffúz ARDS, hepatosplenomegalia, majd végül fatális, fulmináns májelégtelenség alakult ki, 1 nappal az SH2D1A génmutáció jelenlétének igazolása után elhunyt.

Az XLP diagnózisa és kezelése kihívást jelent mind a klinikusok, mind a patológus számára, mivel a betegség igen ritka, leggyakrabban negatív anamnézisű fiúgyerekekben és kamaszokban manifesztálódik. Esetbemutatásunk célja felhívni a figyelmet erre a potenciálisan fatális ritka betegségre.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Sámson
,
Beáta Gábor
,
Petra Görög
,
Csaba Tóth
,
Ákos Rőthy
, and
Zoltán Lőcsei

Absztrakt:

A szerzők az arteritis temporalis egy ritka, kezdeti diagnosztikai nehézséget okozó, azonban a kortikoszteroidkezelésre jól reagáló manifesztációját mutatják be esetük kapcsán. A kórlefolyás ismertetése mellett röviden összefoglalják a betegség jellemzőit, a patogenezist, a lehetséges terápiát. Orv. Hetil., 2017, 158(2), 77–80.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Tünde Fischer
,
Márta Tiboly
,
Péter Tóth
,
Mária Szenes
,
Zoltán Völgyi
,
Otília Bali
, and
Beáta Gasztonyi

A Whipple-kór egy krónikus, szisztémás, relapsusokkal kísért, kezelés nélkül halálos kimenetelű bakteriális megbetegedés, amely jelentős diagnosztikus kihívást jelent mind a klinikusok, mind a patológusok számára. A betegség az esetek 80%-ában a középkorú, fehér, kaukázusi férfiakat érinti. Célkitűzés: A szerzők három eset kapcsán mutatnak rá a kórkép diagnosztikájának nehézségeire, valamint irodalmi áttekintést adnak a betegség etiológiájáról, klinikumáról, feltételezett patomechanizmusáról, valamint a kezelés lehetőségeiről. Következtetés: A kórkép kialakulásában immunológiai tényezők játszanak szerepet, azonban még nem tisztázott azok primer vagy szekunder jellege. Elsősorban a bélrendszer betegsége, azonban az extraintestinalis tünetek gyakran évekkel, évtizedekkel megelőzik az intestinalis tünetek megjelenését és a diagnózis felállítását. A betegség igazolásának klasszikus eszköze a vékonybél-biopsziás minták perjódsav-Schiff festése, valamint a kórokozó polimeráz láncreakcióval történő igazolása. A megfelelő antibiotikum kiválasztása és a terápia időtartama empirikus, azonban a kezelésre a legtöbb esetben azonnali válasz következik be. A relapsusok különösen központi idegrendszeri érintettség esetén gyakoriak.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Babett Tóth
,
Zoltán Dénes
,
Emese Kudron
,
Beáta Barta
,
Dóra Szennai
, and
Dóra Terjék

Absztrakt:

Bevezetés: Jelenleg nem rendelkezünk kielégítő adatokkal a rehabilitációs kezelések alatti táplálási problémák megoldásairól. Az alultápláltság és a szekunder sarcopenia komorbiditási tényezők, melyek növelik a szövődményeket, továbbá csökkentik a rehabilitációs kezelés eredményességét. Célkitűzés: A vizsgálat célja az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet betegeinek alultápláltságkockázat-felmérése egy adott időpontban. Módszer: A malnutritiokockázat-szűrés a ’Malnutrition Universal Screening Tool’ skálával történt. Eredmények: Az ellátottak közül (n = 331; átlagéletkor: 59 év) 44% esetében malnutritiokockázat állt fenn. Ebből a betegek 19%-a közepes, míg 25%-a fokozott kockázattal rendelkezett a felmérés időpontjában. A minta 176 férfiből és 155 nőből állt (53%/47%). Az ellátottak 50%-a testtömegindexük alapján a 22–29,9 kg/m2-es interkvartilis-tartományba esett (átlagos testtömegindex 26 kg/m2; s = 6,36). Az Agysérültek Rehabilitációs Osztályának betegei között mutatkozott a legnagyobb számban alultápláltság-kockázat (62,5%, 25 fő). Következtetések: Kombinált, malnutritiokockázatot szűrő módszer kialakítása szükséges a rehabilitációs intézetek betegcsoportjainak esetében, mert a jelenleg használt módszerek nem minden esetben elég szenzitívek. Orv Hetil. 2020; 161(1): 11–16.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
László Szapáry
,
Beáta Horváth
,
Zsolt Márton
,
Gergely Fehér
,
Kálmán Tóth
, and
Sámuel Komoly

Cerebrovascularis betegekben gyakoriak a haemorrheologiai és haemostaseologiai paraméterek kóros eltérései. A statinok az ischaemiás stroke prevenciójában hatékonyan alkalmazható szerek, kedvező hatásuk hátterében a lipidszint csökkentése mellett egyéb tényezők is igazolhatók. Célok: Tanulmányukban a szerzők áttekintik az atorvastatin stroke-prevencióval, haemorrheologiai és haemostaseologiai hatásaival kapcsolatos irodalmi adatokat, hivatkozva egy korábbi vizsgálatuk eredményeire, mely kis dózisú atorvastatinkezelés rövid távú haemorrheologiai, valamint endothel-diszfunkcióra és a thrombocytaaggregációra gyakorolt effektusait vizsgálta. Módszerek: 27 krónikus, hyperlipidaemiás agyérbetegnél (átlagéletkor: 61 ± 8 év) meghatározták a szérumlipidszinteket, a haemorrheologiai paramétereket (haematocrit, plazmafibrinogén-koncentráció, plazma- és teljesvér-viszkozitás, vörösvértest-aggregáció és -deformabilitás), a thrombocytaaggregációt kiinduláskor, majd 1 és 3 hónappal napi 10 mg atorvastatinkezelést követően. Az endothel-diszfunkciót jelző von Willebrand-faktor aktivitását a kezelés előtt, majd 1 hónap múlva mérték meg. Eredmények: A plazmakoleszterin-szint átlagos csökkenése 1, illetve 3 hónap múlva egyaránt 28% volt ( p < 0,001), az LDL-koleszterin-szint 40%-kal, illetve 38%-kal ( p < 0,001) csökkent a kiindulási értékhez képest. Az atorvastatinkezelés a teljesvér-viszkozitást a 3. hónap végére, míg a vvt-deformabilitást már az első hónap végére szignifikánsan csökkentette ( p < 0,05). A kollagén indukálta thrombocytaaggregáció a kiindulási értékhez képest szignifikánsan csökkent ( p < 0,001) változatlan antiaggregációs kezelés mellett. Szintén szignifikánsan javult a von Willebrand-faktor-aktivitás már 1 hónapos kezelést követően ( p < 0,05). Következtetések: Mind az irodalmi, mind a szerzők saját eredményei az atorvastatin komplex, kedvező hatására utalnak. A lipidcsökkentő effektus mellett a kis dózisban és rövid ideig alkalmazott atorvastatin javítja a haemorrheologiai paramétereket, a thrombocytaaggregációt és az endothel-diszfunkciót.

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors:
Szabolcs Lechoczki-Krsjak
,
Beáta Tóth
,
Csaba Kótai
,
Imre Martonosi
,
László Farády
,
László Kondrák
,
Ágnes Szabó-Hevér
, and
Ákos Mesterházy

Four nozzle types were tested on large scale trials with 2500 m 2 plot size. The AIC TeeJet, the TeeJet XR, the Turbo FloodJet and the Turbo TeeJet Duo nozzles were tested in 2006 and 2007. 250 l/ha spray amount was used for all nozzles at 7–8 km/hr speed. Nine fungicides generally used to control FHB were tested. Across nine fungicides the mean reduction in symptoms was 60 % for both AIC TeeJet and XR TeeJet nozzles, but the more effective fungicides performed better with the XR TeeJet nozzle. The Turbo TeeJet Duo nozzles reduced the symptoms by 70 % and the Turbo FloodJet nozzle by 80 %. Among the fungicides the Prosaro 1 l/ha was the most effective. The coverage was controlled by water sensitive paper stripes and UV sensitive color mixed into the spray. Data show better uniformity by paper stripes, the UV pictures show that the all-side protection by the Turbo FloodJet nozzle is not perfect, the coverage is less than anticipated. Therefore, further work is necessary for improve the coverage being necessary to an even more effective control. However, the existing improvements allow 80 % or higher reduction with the best fungicides giving a chance for a better protection. Small plot tests with the same fungicides gave highly similar results achieved with the large-scale farm application. Farm efficacy could be forecasted with r = 0.90 correlation based on small plot hand sprayed tests.

Restricted access
Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae
Authors:
Szabolcs Czifra
,
Attila Kreiter
,
Éva Kovács-Széles
,
Mária Tóth
,
Orsolya Viktorik
, and
Beáta Tugya

This paper deals with the archaeological material of a Scythian Age settlement excavated near Nagytarcsa in 2007. Located on the higher terrace of a stream, the site represents a characteristic lowland, hamlet-like settlement of the Vekerzug culture, where animal husbandry played an important role in subsistence. Based on diagnostic ceramic finds and radiocarbon dating the settlement can be assigned to the Ha D2 period. The archaeological description, as well as the evaluation of settlement features and finds, is supplemented with a detailed petrographic analysis with an emphasis on wheel-thrown and Hallstatt type ceramics. The petrographic and geochemical analysis of the sherds and sediments collected on the site aim to confirm archaeological interpretations in order to determine the provenance of the ceramics and to assess whether their technological characteristics suggest specialization in production.

Restricted access

SARS-CoV-2-fertőzés és annak megelőzése gyermekkori krónikus szisztémás autoimmun betegségekben

SARS-CoV-2 infection and its prevention in pediatric autoimmune diseases

Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Constantin
,
Andrea Kulcsár
,
Péter Krivácsy
,
Zsófia Mészner
,
Andrea Ponyi
,
Attila Tóth
,
Beáta Ónozó
, and
Zoltán Szekanecz

Összefoglaló. A krónikus autoimmun betegségben szenvedőkben a súlyos COVID–19 kialakulásának kockázata magasabb, a SARS-CoV-2-fertőzés pedig a krónikus alapbetegség progressziójához, fellángolásához vezethet. A COVID–19 elkerülésének legbiztonságosabb, legköltséghatékonyabb módszere a vakcináció, illetve az emellett alkalmazott higiénés szabályok betartása, a megfelelő maszk viselése. A hiedelemmel ellentétben önmagában az autoimmun megbetegedés nem jelent oltási ellenjavallatot, sőt a rizikóállapot miatt ezek a betegek az elsők között oltandók. A COVID–19 elleni vakcina alkalmazásának egyetlen egyértelmű kontraindikációja az anamnézisben szereplő súlyos allergiás reakció (anafilaxia) a vakcina valamelyik alkotórészével szemben. A betegek olthatóságát többek között befolyásolja az aktuális betegségaktivitás és az alkalmazott kezelés. Az immunizáció idejét a legbiztonságosabban a gondozó orvos tervezheti meg. Az autoimmun betegek immunizációja során észlelhető oltási reakciók és szövődmények incidenciája megegyezik az egészséges populációban is tapasztalt előfordulási gyakorisággal. Orv Hetil. 2022; 163(11): 414–423.

Summary. The risk of developing severe COVID–19 is higher in patients with autoimmune diseases, and SARS-CoV-2 infection can lead to progression and exacerbation of the underlying chronic disease. The safest and most cost-effective way to avoid COVID–19 is to be vaccinated, to follow the hygiene rules and to wear an appropriate mask. Contrary to belief, autoimmune disease alone is not a contraindication to vaccination and, in fact, patients should be among the first to be vaccinated because of the risk. The only clear contraindication to the use of COVID–19 vaccine is a history of severe allergic reaction (anaphylaxis) to any of the components of the vaccine. Indication of vaccination migh be influenced by, among other things, the current disease activity and the treatment applied. The timing of immunization can be the most safely planned by the attending physician. The incidence of vaccination reactions and complications during immunization in autoimmune patients is similar to that seen in the healthy population. Orv Hetil. 2022; 163(11): 414–423.

Open access

Különböző eredetű malignus agydaganatok invazivitásának panelszerű vizsgálata

Expression pattern of invasion-related molecules in cerebral tumors of different origin

Magyar Onkológia
Authors:
Miklós Petrás
,
Gábor Hutóczki
,
Imre Varga
,
György Vereb
,
János Szöllősi
,
László Bognár
,
Péter Ruszthi
,
Annamária Kenyeres
,
Judit Tóth
,
Zoltán Hanzély
,
Beáta Scholtz
, and
Álmos Klekner

Absztrakt

Az agydaganatok kezelésének hatékonyságát környezeti infiltrációs képességük jelentősen befolyásolja. A várható túlélés az intrakraniális tumorok eltávolíthatóságától nagymértékben függ. A glioblasztómák kifejezetten magas kiújulási arányában döntő szerepe van a környezeti infiltrációnak. Ezzel szemben a hasonlóan anaplasztikus bronchogén adenokarcinóma agyi áttétei sokkal kevésbé szűrik be az agyállományt, így radikális eltávolításuk általában rutinszerűen kivitelezhető. A glioblasztómák kiugróan magas infiltrációs képessége molekuláris hátterének pontosabb megismeréséhez az invázióban résztvevő molekulák mRNS-expressziójának meghatározásával kerülhetünk közelebb. E molekulák együttes, panelszerű vizsgálatát végeztük el két eltérő inváziós képességgel rendelkező tumorban. Idegsebészeti műtéttel eltávolított öt glioblasztóma és öt adenokarcinóma áttéti tumormintán 29 molekula mRNS-expresszióját határoztuk meg kvantitatív reverz transzkriptáz polimeráz láncreakcióval (QRT-PCR), majd 9 célmolekulára vonatkozóan immunhisztokémiai vizsgálatok történtek. Célmolekuláink az epidermális növekedési faktor receptorok (EGFR), az integrin-receptorcsalád és legfontosabb ligandjaik: a kollagének, fibronektin és lamininek köréből kerültek ki. Hat molekula esetében észleltünk szignifikáns mRNS-expresszióbeli különbséget a glioblasztóma és az áttéti daganat között. Immunhisztokémiai vizsgálatokkal négy esetben találtunk proteinszinten verifikálható eltéréseket. A glioblasztómák agyi áttéti daganatot jelentősen meghaladó inváziós tulajdonságáért felelős molekulák panelszerű vizsgálatával egyszerűen és gyorsan meghatározhatók a két daganattípusra jellemző fő különbségek: eredményeink a gliómák invazivitásában már ismert ErbB1 mellett az alfa7 integrin szerepére is felhívják a figyelmet.

Restricted access