Search Results

You are looking at 21 - 30 of 39 items for

  • Author or Editor: Csaba Balázs x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

Célkitűzés: Számos közlemény és saját adataink is azt mutatják, hogy tisztán in situ ductalis carcinoma (DCIS) esetén nem javasolt a rutinszerű őrszemnyirokcsomó-biopszia (SLNB). Ahhoz azonban, hogy elkerülhessük a második műtétet a specimen szövettani vizsgálata során észlelt invazív tumor miatt, preoperatíve kell minél nagyobb biztonsággal meghatározni az invázió valószínűségét. Retrospektív tanulmányunk célja a hengerbiopszia (CB) szenzitivitásának vizsgálata és klinikai és patológiai faktorok prediktív értékének meghatározása invázió vonatkozásában a mintavétel során tisztán DCIS-nek bizonyult emlődaganatokban. Anyag: 2006. január és 2011. december között 1311 esetben végeztünk műtétet emlő rosszindulatú daganata miatt, 50 esetben mutatott a preoperatív diagnosztika során végzett CB DCIS-t. Végleges szövettani vizsgálat 17 (34,7%) esetben invazív daganatot bizonyított, ennek előfordulását vizsgáltuk a betegek kora, a tumortest vagy microcalcificatio mérete, a nukleáris gradus, a comedonecrosis jelenléte, illetve az észlelés módja (szűrés vagy tünetek alapján) függvényében. Eredmények: Azt találtuk, hogy a szűrésen kiemelt, tünetmentes betegek esetében nagyobb eséllyel lesz a végleges diagnózis DCIS, mint a már szimptomatikus (tapintható csomó) esetekben (25/32 vs. 7/17). Ugyancsak összefüggést találtunk a betegek kora és az invazivitás között. 60 évnél fiatalabb betegek esetében lényegesen kisebb volt az invazív daganat előfordulása, mint az ennél idősebbeknél (7/32 vs. 10/17). A hengerbiopszia során meghatározott tumorgradus szintén előjelzője lehet az invazivitásnak, ugyanis adataink szerint a magas gradus (G3) szignifikánsan nagyobb valószínűséggel jelez a végleges szövettani feldolgozáskor talált invazív tumort, mint az alacsony (G1) vagy intermedier (G2) csoportban (3/18 vs. 14/31). Következtetések: Fentiek alapján nagyobb betegszámon végzett vizsgálatokkal pontosabban meghatározható azon betegek köre, akiknél – bár a henger-biopszia DCIS-t mutatott, az invázió fokozott esélye miatt – egy ülésben SLNB elvégzése is javasolt, azonban fenti esetekben rutinszerű axillaris staging nem indokolt.

Restricted access

Abstract

The bionomics and distribution of Scythris sinensis () were studied in Hungary from 2004 to 2018. The host plant was found to be Chenopodium album L. The larva feeds on the leaves in a loose web. The length of the larval stage varies from 12 to 15 days, that of the pupal stage from 7 to 10 days of the summer generation. The species is generally bivoltine in Hungary, but in the southern, warmer areas a third partial generation may occur. Adults of the second and third generations have characteristic yellow patches on the forewing. The species overwinters as pupa in a white cocoon near the host plant. The immature stages and the adult are illustrated and a map of the Hungarian records is given with two Figures.

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Zoltán Demeter, Elena Palade, Éva Balogh, Csaba Jakab, Róbert Farkas, Balázs Tánczos, and Sándor Hornok

Here we report a case of canine babesiosis with unusual morphology of the causative agent. A male, seven-week-old Labrador retriever puppy, exhibiting severe anaemia and haemoglobinuria, was presented at the Clinic of Internal Medicine in February 2011. The puppy was euthanised. The most relevant pathological changes were icterus, severe splenomegaly, generalised lymphadenopathy and haemoglobin nephrosis. Samples were collected from various organs for histology within one hour post mortem. Impression smears were also prepared from the spleen after overnight storage at 4 °C. Tissue sections and smears showed the presence of multiple, coccoid intraerythrocytic bodies that measured 1–2 μm and resembled small babesiae. No large piroplasms were seen. DNA was extracted from the spleen, and a conventional PCR was performed for the amplification of a 450-bp region of the 18S rRNA gene of piroplasms. The causative agent was identified as Babesia canis canis, with 99% sequence identity to other European isolates. Sequence identity to B. gibsoni was only 91%. This is the first account to verify that the morphology of the large canine piroplasm, B. canis, can be uniformly small babesia-like post mortem or following the storage of tissue samples.

Restricted access
Magyar Onkológia
Authors: Csilla Pesznyák, Csaba Weisz, Réka Király, Balázs Kiss, Stipan Zelić, István Polgár, and Pál Zaránd

Absztrakt

A jelen közlemény célja, hogy bemutassa, milyen követelményeknek kell, hogy megfeleljen egy számítógépes rétegvizsgáló (CT) készülék, amennyiben nemcsak diagnosztikus célra szeretnék használni, hanem a besugárzástervezés alapjául szolgáló CT-felvételek elkészítéséhez is. A szerzők különböző fantomokkal tesztelték a készülékeket, ellenőrizték a CT-számok pontosságát, a CT-asztalok minőségét és mechanikus paramétereit. A különböző gyártók berendezéseinél mért CT-számok megfelelnek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség követelményeinek. A CT-készülékek geometriai torzítása elhanyagolható, míg az asztalok mechanikus paramétereinek értékei igen változók. A szerzők véleménye szerint a biztonságos működéshez nélkülözhetetlen a minőségellenőrzési-minőségbiztosítási protokoll kidolgozása.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Antal Salamon, Balázs Hepp, Ákos Mátrai, Csaba Biró, Katalin Ágota, Emőke Fata, Zoltán Lőcsei, and Erzsébet Toldy

Bevezetés: A csonttörések fontos kockázati tényezője a D-vitamin-hiány. A 25-hidroxi-D-vitamin-szintek és gyógyulási, túlélési kilátások közötti kapcsolatról még kevés adat áll rendelkezésre. Célkitűzés: A D-vitamin-ellátottság tanulmányozása csípőtáji törésekben. Módszer: 2013. februártól szeptemberig 203, csípőtáji törés miatt műtött beteg (74,8±11,5 év; férfi:nő: 67:136) adatai kerültek feldolgozásra a 25-hidroxi-D-vitamin- és a parathormonszintek vizsgálatával. Kontrollként szolgált 74 személy. Eredmények: A D-vitamin-hiány és a szekunder hyperparathyreosis szignifikánsan gyakoribb volt a csípőtáji törést szenvedettekben, mint a kontrollokban (72% vs. 45% és 33% vs. 17%). A műtét után jobb állapotúak 25-hidroxi-D-vitamin-szintje magasabbnak (p<0,001) bizonyult a rosszabb állapotú betegekéhez képest. Az elhunyt (medián túlélés: 19 [5–52] nap) 31 betegnek szignifikánsan alacsonyabb volt a 25-hidroxi-D-vitamin-szintje, mint a túlélőké (22,6 [9,5–45,0] vs. 33,0 [16,5–56,6] nmol/l). Következtetések: Csípőtáji törött betegekben a D-vitamin-hiány, valamint a műtét utáni állapot és a 25-hidroxi-D-vitamin-szintek közötti pozitív korreláció megerősíti a D-vitamin-pótlás fontosságát mind a törésmegelőzésben, mind a törésgyógyulásban, sőt a túlélés esélyének növelésében is. Orv. Hetil., 2014, 155(17), 659–668.

Open access

The best solution for enlarging chronic type B aortic dissection is not known. Hybrid surgical and endovascular procedures offer a reliable solution in such circumstances, but technically complex stent-graft designs are sometimes needed when the treatment segment of the aorta presents anatomical challenges. We report a case of a proximally scalloped custom-made stent-graft implantation following left subclavian artery transposition in a formerly cocaine-abuser patient. The one-month follow-up computed tomography angiography showed a proximal endoleak (type Ia) which was successfully solved by coil embolization. Proximally scalloped stent grafts offer a reliable solution in complex aortic dissections involving the supra-aortic branches.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: László Hidi, Csaba Csobay-Novák, Attila Nemes, Balázs Nemes, Zoltán Oláh, Dániel Pál, and Péter Sótonyi

Absztrakt

Bevezetés: Az Endologix a hagyományos implantációs technikától eltérő, aortoiliacalis stentgraftrendszert fejlesztett ki (Nellix, EVAS – endovascular aneurysm sealing system). Magyarországon az első beültetés 2016 elején a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán történt. Metodika: A Nellix két, egyenként 10 mm-es, választható hosszúságú, ballonos fedett stentből, az ezeket körülvevő két endobagből, ezekbe tölthető, az aneurysmazsákot kitöltő biokompatibilis polimerből és egy művelet-összehangoló konzolból áll. Használati kritériumok: nyakhossz: ≥10 mm, nyakátmérő: 18–32 mm, angulatio: ≤60°, aneurysma áramló lumen: ≤60 mm, aneurysma maximális átmérője: >50 mm, arteria iliaca communis minimális és maximális átmérője: ≥ 9 mm és ≤ 35 mm. Eredmények: Hat elektív Nellix-beültetésére került sor klinikánkon. A betegek átlagéletkora 68,33 ± 12,44 év, a férfiak aránya 100% volt. Három esetben (50%) izolált, két esetben (33,33%) arteria iliaca communis aneurysmával kombinált infrarenalis aortaaneurysma és egy esetben (16,67%) arteria iliaca communis aneurysma miatt végeztünk műtétet. Az átlagos posztoperatív ápolási napok száma 5,17 ± 1,47 nap volt. A perioperatív időszakban egy esetben (16,67%) jelentkezett láz, illetve egy esetben (16,67%) femoralis sebgyógyulási zavar. Az átlagos utánkövetési idő 177,17 ± 96,91 nap volt. Endoleak, graftmigráció, aneurysmazsák-növekedés, reoperáció vagy exitus egyik esetben sem volt. Egy betegnél (16,67%) a beavatkozást követő harmadik héten bal hemiparesissel járó, maradványtünet nélkül gyógyuló stroke jelentkezett. Következtetések: Az EVAS új technológiájának köszönhetően, rövid és középtávú eredmények alapján, bonyolult anatómiai helyzetekben is alacsony perioperatív mortalitással-morbiditással használható, illetve csökkenti az endoleakek, graftmigráció és aneurysmazsák-növekedés előfordulását.

Restricted access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors: Flóra Sebők, Csaba Dobolyi, Dóra Zágoni, Anita Risa, Csilla Krifaton, Mátyás Hartman, Mátyás Cserháti, Sándor Szoboszlay, and Balázs Kriszt

Due to the climate change, aflatoxigenic Aspergillus species and strains have appeared in several European countries, contaminating different agricultural commodities with aflatoxin. Our aim was to screen the presence of aflatoxigenic fungi in maize fields throughout the seven geographic regions of Hungary. Fungi belonging to Aspergillus section Flavi were isolated in the ratio of 26.9% and 42.3% from soil and maize samples in 2013, and these ratios decreased to 16.1% and 34.7% in 2014. Based on morphological characteristics and the sequence analysis of the partial calmodulin gene, all isolates proved to be Aspergillus flavus, except four strains, which were identified as Aspergillus parasiticus. About half of the A. flavus strains and all the A. parasiticus strains were able to synthesize aflatoxins. Aflatoxigenic Aspergillus strains were isolated from all the seven regions of Hungary. A. parasiticus strains were found in the soil of the regions Southern Great Plain and Southern Transdanubia and in a maize sample of the region Western Transdanubia. In spite of the fact that aflatoxins have rarely been detected in feeds and foods in Hungary, aflatoxigenic A. flavus and A. parasiticus strains are present in the maize culture throughout Hungary posing a potential threat to food safety.

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: János Gál, Csaba Jakab, Zoltán Szabó, Péter Pazár, Roland Psáder, Florian Roeber, Árpád Hegyi, Kinga Lefler, Balázs Farkas, and Míra Mándoki

A haemangioma developing in the wall of the oesophagus and protruding into its cavity is reported for the first time from a Red-eared Slider ( Trachemys scripta elegans ). As the tumour mechanically hampered swallowing, the animal was unable to eat and consequently developed a poor condition. Histopathology of the tumour revealed all characteristics of a haemangioma: the blood-filled blood-vessels having an irregular cross-section were lined with endothelial cells. Claudin-5 immunohistochemical antibodies were employed for characterising the tumour, and this examination confirmed our initial diagnosis of a haemangioma.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Csaba Dózsa, Zoltán Szeberin, Péter Sótonyi, Balázs Nemes, Zsombor Tóth-Vajna, Rita Kövi, Petra Fadgyas-Freyler, Gyula Korponai, and Adrienn Herczeg

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A perifériás artériás betegségek legnagyobb alcsoportját az alsó végtagi verőérbetegségek képezik, melyek a népesség mintegy 4–6%-ában fordulnak elő. Magyarországon a vizsgált időszakban összesen 6798 major amputációra került sor. Az időben és megfelelő módszerrel elvégzett kezeléssel az alsó végtagi amputációk (melyek 30 napos mortalitása 20%, 2 éves mortalitása pedig 40–60% közötti) száma hatékonyan csökkenthető. Tanulmányunk célja feltárni az ellátásban rejlő területi különbségeket. Módszer: A perifériás erek kezelése finanszírozási adatainak bemutatása során retrospektív adatelemzést végeztünk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 2015–2017. évi finanszírozási adatainak felhasználásával. A halálozási arány területi különbségeit leíró statisztikával vizsgáltuk, elemezve a halálozási arányszám és egyéb faktorok közötti esetleges összefüggéseket. Eredmények: A kistérségi – járási szintű – elemzés (n = 174) nagy különbségeket tárt fel az országon belül az amputációk 10 ezer lakosra jutó arányát tekintve. Igazolta, hogy az amputációk döntő többségét a járások 30%-ában végzik, vagyis a kiemelkedő rossz hazai amputációs arányszámot a járások mintegy 30%-ának nagyon kedvezőtlen adata okozza. Regressziós elemzés támasztotta alá a járási szintű, akár négyszeres területi különbségek mögött meghúzódó kapcsolatot az amputációs ráta és az egyes szocioökonómiai tényezők, illetve az endovascularis radiológiai ellátás elérhetősége között. A rétegzett többszörös regressziós elemzés rávilágított arra, hogy azokban a járásokban, ahol nem érhető el az endovascularis ellátás (n = 159), az egyetemi végzettségűek aránya sokkal alacsonyabb (β1 = –0,13, 95% CI: –0,18 – –0,09) és a 65 év felettiek aránya magasabb (β1 = 0,14, 95% CI: 0,03–0,24), ami egymás hatásától függetlenül szignifikánsan befolyásolja az amputációs rátát. Azokban a járásokban viszont, ahol elérhető volt az intervenciós radiológiai ellátás (n = 14), a lakosság életkori megoszlása hatott a leginkább (β1 = 0,7, 95% CI: 0,42–0,98) az amputációk gyakoriságára. Következtetés: Területi és szociális alapon jelentős különbségek tapasztalhatók az országban incidenciában, prevalenciában és halálozási rátában is. A betegség kialakulásában, előrehaladásában erőteljesen megjelennek a szociális, képzettségbeli és jövedelmi különbségek, illetve a lakóhelyközeli ellátóhelyi kapacitások hatása is. Orv Hetil. 2020; 161(18): 747–755.

Open access