Search Results

You are looking at 21 - 30 of 37 items for

  • Author or Editor: Csaba Sándor x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Magyar Sebészet
Authors:
Csaba Berki
,
Elemér Mohos
,
György Réti
,
Tamás Kovács
,
Zoltán Jánó
,
József Mohay
,
Sándor Horváth
,
Gábor Bognár
,
Krisztina Bene
,
Myroslav Horzov
,
Gábor Sándor
,
Gábor Tornai
,
Petra Mohos
,
Péter Szenkovits
,
Tibor Nagy
,
Csaba Orbán
,
Vivien Herpai
, and
Attila Nagy

Absztrakt

Célkitűzés: Akár colitis ulcerosa (CU), akár familiaris poliposis (FAP) miatt történik a J-pouchcsal rekonstruált proctocolectomia, a késői komplikációk vonatkozásában lényeges a colonnyálkahártya teljes eltávolítása, ugyanakkor a hosszú távú funkcionális eredmények érdekében nagy jelentőségű a minél kisebb traumával járó műtéti technika. Mindkét szempontnak megfelelni látszik az általunk 2000 óta alkalmazott, procedure for prolaps and haemorrhoids (PPH) géppel készített ileoanalis anastomosis. Betegek és módszer: 1990. márciustól 2016. szeptemberig 117 beteg került osztályunkon CU vagy FAP miatt J-pouchcsal készített és ileoanalis anastomosissal rekonstruált proctocolectomiára. Az első időszakban kézi anastomosist készítettünk (29 beteg), majd 2000-től használtuk rutinszerűen a PPH-gépet (88 beteg). Tehermentesítő ileostomát többnyire alkalmaztunk. A 117 beteg adatait kórházunk adatbázisából dolgoztuk fel, közülük 45 jelent meg kontrollvizsgálaton és további 31-et telefonon értünk el, így 76 beteg (65%) volt utánkövethető. Detektáltuk a székletürítés gyakoriságát, a loperamidszedést, az inkontinencia fokát (Wexner-score), valamint a perianalis dermatitist. Az átlagos követési idő a kézi varrattal készített anastomosis csoportban 18,6 év, a PPH-géppel készített csoportban 7,6 év volt. Eredmények: A kézzel varrt anastomosis csoportban 4/29 betegnél (13,8%) kényszerültünk a pouch exstirpatiójára és végleges ileostoma készítésére (két pouchitis, egy pouchelhalás és egy recidív rectumtumor), a napi átlagos székletürítés száma: 4,3, a Wexner-score 8,5 volt, 2/15 beteg él (13,3%) inkontinencia miatt ileostomával. A PPH-géppel készített anastomosis csoportban 4/88 betegnél (4,5%) távolítottuk el a pouchot (pouchitis), átlagosan 4,0 alkalommal volt naponta székletük, az inkontinenciascore 7,6 volt, 4/61 betegnél (6,6%) maradt inkontinencia miatt az ileostoma végleges. Konklúzió: Tapasztalataink alapján a PPH-géppel készített anastomosis technikailag jól kivitelezhető, elvi okok miatt a rectumnyálkahártya eltávolításának vonatkozásában hatékony, a funkcionális eredmények szempontjából pedig jobb eredményt észleltünk, mint a kézzel varrt anastomosis esetén. Adataink a kis esetszám miatt további megerősítésre szorulnak.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors:
Zoltán Jánó
,
Elemér Mohos
,
György Réti
,
Tamás Kovács
,
József Mohay
,
Csaba Berki
,
Sándor Horváth
,
Krisztina Bene
,
Myroslav Horzov
,
Gábor Bognár
,
Gábor Sándor
,
Péter Szenkovits
,
Petra Mohos
,
Gábor Tornai
, and
Attila Nagy

Absztrakt

Bevezetés: Bár a stomaképző műtétek száma napjainkban egyre csökken, azonban amennyiben valamilyen oknál fogva mégis erre kényszerülünk, akkor akár 50%-ot elérő gyakorisággal számolhatunk parastomalis sérv kialakulásával. Az esetek mintegy harmadában ezek műtéti korrekcióra szorulnak, gyakran sürgősséggel, ügyeleti körülmények között. Az alkalmazott műtéttípusok nem egységesek és a nemritkán nagy kihívást jelentő eljárások komplikációrátája magas. Osztályunkon 2003 óta alkalmazunk speciális háromdimenziós hálókat a parastomalis sérvek megelőzésére és megoldására. Betegek és módszerek: 2012. január 1-jétől 2016. június 1-jéig prospektív, kontrollált, randomizált vizsgálat keretében abdominoperinealis exstirpatióval egyidejűleg 38 esetben végeztünk preventív hálóbeültetést, illetve 14 esetben már meglevő parastomalis sérvet korrigáltunk hálóbeültetéssel. A kontrollcsoportokban eddig 46, illetve 18 beteg szerepel a preventív, illetve rekonstrukciós ágon. A bevonást 2017-ig végezzük. A preventív csoportban 22 esetben laparoszkóposan, 62 esetben nyitottan végeztük a Miles-műtétet. A rekonstrukciós csoportban hat esetben laparoszkóposan, 26 esetben nyitottan végeztük a különböző típusú hasfal-rekonstrukciókat. A vizsgált időszakban az átlag utánkövetési idő 19,2 hónap volt a hálós és 22,6 hónap volt a nem hálós alcsoportokban a preventív ágon, és 25,9 hónap, illetve 20,4 hónap volt a hálós, illetve háló nélküli alcsoportokban a rekonstrukciós ágon. Eredmények: Az eredmények részletes statisztikai analízisét a vizsgálat lezárultával fogjuk elvégezni. Az interim eredmények alapján a komplikációarányok nem különböznek számottevően a hálós, illetve a nem hálós csoportok között. Az eddig vizsgált időszakban a preventív vizsgálati ágon parastomalis sérv kialakulását a nem hálós csoportban 18 esetben (39.1%), a hálós csoportban három esetben (7,8%) észleltük. A rekonstrukciós ágon rekurrenciát a nem hálós csoportban nyolc esetben (44%), a hálós csoportban pedig egy esetben (7,1%) észleltünk. Következtetések: Eredményeink korrelálnak az irodalomban egyre szaporodó különböző hálóbeültetéses eljárásokkal. Ezt elsősorban a parastomalis sérvek kialakulási patomechanizmusának megértésén alapuló egyedi hálókonstrukciónak tulajdonítjuk.

Restricted access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors:
Flóra Sebők
,
Csaba Dobolyi
,
Dóra Zágoni
,
Anita Risa
,
Csilla Krifaton
,
Mátyás Hartman
,
Mátyás Cserháti
,
Sándor Szoboszlay
, and
Balázs Kriszt

Due to the climate change, aflatoxigenic Aspergillus species and strains have appeared in several European countries, contaminating different agricultural commodities with aflatoxin. Our aim was to screen the presence of aflatoxigenic fungi in maize fields throughout the seven geographic regions of Hungary. Fungi belonging to Aspergillus section Flavi were isolated in the ratio of 26.9% and 42.3% from soil and maize samples in 2013, and these ratios decreased to 16.1% and 34.7% in 2014. Based on morphological characteristics and the sequence analysis of the partial calmodulin gene, all isolates proved to be Aspergillus flavus, except four strains, which were identified as Aspergillus parasiticus. About half of the A. flavus strains and all the A. parasiticus strains were able to synthesize aflatoxins. Aflatoxigenic Aspergillus strains were isolated from all the seven regions of Hungary. A. parasiticus strains were found in the soil of the regions Southern Great Plain and Southern Transdanubia and in a maize sample of the region Western Transdanubia. In spite of the fact that aflatoxins have rarely been detected in feeds and foods in Hungary, aflatoxigenic A. flavus and A. parasiticus strains are present in the maize culture throughout Hungary posing a potential threat to food safety.

Restricted access
Acta Biologica Hungarica
Authors:
Nikolett Baranyi
,
Daniela Jakšić Despot
,
Andrea Palágyi
,
Noémi Kiss
,
Sándor Kocsubé
,
András Szekeres
,
Anita Kecskeméti
,
Ottó Bencsik
,
Csaba Vágvölgyi
,
Maja Šegvić Klarić
, and
János Varga

The occurrence of potential aflatoxin producing fungi was examined in various agricultural products and indoor air in Central European countries including Hungary, Serbia and Croatia. For species identification, both morphological and sequence based methods were applied. Aspergillus flavus was detected in several samples including maize, cheese, nuts, spices and indoor air, and several isolates were able to produce aflatoxins. Besides, three other species of Aspergillus section Flavi, A. nomius, A. pseudonomius and A. parasiticus were also isolated from cheese, maize and indoor air, respectively. This is the first report on the occurrence of A. nomius and A. pseudonomius in Central Europe. All A. nomius, A. pseudonomius and A. parasiticus isolates were able to produce aflatoxins B1, B2, G1 and G2. The A. nomius isolate came from cheese produced very high amounts of aflatoxins (above 1 mg ml–1). All A. nomius, A. pseudonomius and A. parasiticus isolates produced much higher amounts of aflatoxin G1 then aflatoxin B1. Further studies are in progress to examine the occurrence of producers of these highly carcinogenic mycotoxins in agricultural products and indoor air in Central Europe.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors:
Csaba Dzsinich
,
Lajos Zsíros
,
Gábor Vallus
,
Péter Berek
,
Gabriella Nyiri
,
Sándor Pellek
,
János Görög
,
László Szentpétery
, and
Tibor Pataki

Absztrakt

A mellkasi aorta sérülése a traumatológia egyik legsúlyosabb fejezetét alkotja. A nyílt és transmuralis aortasérülés helyszíni halált okoz, a mellkasi aorta tompa sérülése azonban gyors szállítással, diagnosztikával és megfelelő kezelési taktikával az esetek egy részében eredményesen kezelhető. Az aorta tompa sérülése politrauma része, a beteg sorsát az aorta sérülésének súlyossága a társsérülésekkel együtt jelentősen befolyásolja. A prioritások meghatározása alapján dönthetünk a kezelés mikéntjéről és ütemezéséről. Az azonnali, a szubakut és a konzervatív kezelés lehetőségei változatosak, alkalmazásuk kiválasztása nagy tapasztalatot és megfelelő, egyénre szabott terápiás terv követését teszi szükségessé. A kórkép változatossága egységes vezérfonal kialakítását nehezíti, ezért fontosnak tartjuk saját tapasztalataink összefoglalását és a vonatkozó irodalom áttekintését.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Noémi Jákob
,
Gábor Tamás Pintér
,
Lili Kotmayer
,
Péter Nagy
,
Csaba Bödör
,
Péter Barabás
,
Janka Bécser
,
György Szabó
, and
Sándor Bogdán

Összefoglaló. A cherubismus ritka, autoszomális dominánsan öröklődő megbetegedés. A fibroossealis elváltozások csoportjába tartozik. Jellemzője az állcsontok szimmetrikus duzzanata, a típusos radiológiai elváltozások és az SH3BP2-gén mutációja. Szövettanilag nem különül el az óriássejtes granulomától. A csontelváltozások és a fibroticus szövet felszaporodása pubertás előtt kezdődik, ezután stagnálás vagy visszafejlődés következik be. A magyar orvosi irodalomban a szerzők elsőként tárgyalják három testvér kórtörténete alapján a cherubismust. A diagnózist a hasonló klinikai tünetek, a típusos kórlefolyás, a szinte azonos radiológiai kép, a szövettan és a genetikai elváltozások biztosítják. A testvérek és az anya csíravonalában kimutatott azonos mutáció akkor is megfelel egy dominánsan öröklődő szindrómának (például cherubismusnak), ha a betegség az anyában klinikailag nem manifesztálódott, de genetikailag igen. A szerzők összefoglalják a kórkép kezelési lehetőségeit: a sebészi (excochleatio, ,,decountouring”, esetleg reszekció) és a gyógyszeres (biszfoszfonát, kalcitonin, szteroid stb.) terápiát. Egyezik a véleményük azokéval, akik azon az állásponton vannak, hogy a beavatkozásokkal várni kell, és meg kell figyelni a betegeket a várható regresszió miatt. Saját eseteikben csak a növekvő tumorrész excochleatióját végezték, főleg kozmetikai okok és a szövettan biztosítása érdekében. Orv Hetil. 2022; 163(11): 446–452.

Summary. Cherubism is a rare autosomal, dominant bone disorder, characterised by symmetrical expansion of the jaws along the typical radiological and genetic (SH3BP2 mutation) features. It belongs to the heterogenous group of fibro-osseous lesions. Its histology is the same as that of giant-cell granuloma. The bone lesions and fibrous tissue expansion increase before puberty and regress thereafter. For the first time in Hungarian medical literature, the authors discuss the condition of cherubism in the case of three siblings. The diagnosis of these three siblings is supported by the clinical, radiological, microscopic and genetic data. In all three, the bone lesions and fibrous tissue expansion increased before puberty and stabilized thereafter. The radiological results and the molecular findings were nearly identical. The identical mutation shown in the germ lines of the three siblings and the mother correspond to a dominantly inherited syndrome (e.g., cherubism) even if the condition did not manifest in the mother. The authors summarize the treatment options of the disease: surgical (excochleation, decountouring, in rare case resection) and drug (bisphosphonate, calcitonin, steroid, etc.) therapy. They agree with those who are of the opinion that interventions should wait and the patients should be observed („wait and see”) for the expected regression. In their own cases, only excochleation of the growing tumor was performed, mainly for cosmetic reasons and to secure the tissue. Orv Hetil. 2022; 163(11): 446–452.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Csaba Melczer
,
László Melczer
,
Ilona Goják
,
Attila Kónyi
,
Sándor Szabados
,
L. Bence Raposa
,
András Oláh
, and
Pongrác Ács

Absztrakt:

Bevezetés: A rendszeres fizikai aktivitás egészségre vonatkozó hatása közismert, azonban több kutatás leírta, hogy szívbetegek számára is nélkülözhetetlen, továbbá az ülő életmódot folytató szívbetegek számára szekunder prevenciós hatását is kimutatták. Célkitűzés: Jelen tanulmányunk célja annak meghatározása volt, hogy a szívelégtelen betegek esetében telemetriás úton kapott physical activity százalékos érték miként alakítható át MET-értékre, amellyel az egyén fizikai aktivitás során mért oxigénfogyasztása jellemezhető. Módszer: A kutatásban 17 szívelégtelen beteg vett részt, akik közül 3 nő és 14 férfi; életkor 57,35 ± 9,54 év; testtömeg 98,71 ± 9,89 kg; átlagos BMI 36,69 ± 3,67 volt. A fizikai aktivitást jellemző két adatsor felhasználásával lineáris regressziót végeztünk, amelynek során egy matematikai egyenletet kaptunk, így a physical activity százalékérték MET-értékké volt konvertálható. Eredmények: A hatperces sétateszt alatt átlag 416,6 ± 48,2 m-t tettek meg a betegek és a mért MET értékek átlaga 1,85 ± 0,18, a MET heti átlaga 1,12 ± 0,06 volt. Jól kivehető hogy a betegek számára még a 6MWT is egy emelkedett aktivitást jelent a mindennapok aktivitási szintjéhez képest. Következtetés: Módszerünk alkalmazásával a betegek állapotváltozása a reszinkronizációs készülékekbe beépített, fizikai aktivitást mérő mozgásérzékelő adatai alapján, magával az implantált elektronikus eszközzel telemetriásan monitorozható. Orv Hetil. 2017; 158(19): 748–753.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Csaba Melczer
,
László Melczer
,
Ilona Goják
,
Attila Kónyi
,
Sándor Szabados
,
László Bence Raposa
,
András Oláh
, and
Pongrác Ács

Absztrakt:

Bevezetés: Több kutatás kimutatta, hogy a szívelégtelenség prevalenciája a nyugati országokban 0,4–2% közötti értékre tehető. Célkitűzés: Tanulmányunk célja annak meghatározása volt, hogy a szívelégtelenséggel élő betegeknél a telemetriás úton kapott fizikai aktivitás százalékos érték felhasználásával megbecsülhető-e a hatperces sétateszt során megtett távolság. Módszer: A kutatásba 17, szívelégtelenségben szenvedő beteget vontunk be (n = 17; életkor 57,35 év ± 9,54; testtömeg 98,71 kg ± 9,89; átlag-BMI 36,69 ± 3,67). A fizikai aktivitást jellemző két adatsor felhasználásával lineáris regressziót végeztünk, amelynek során egy matematikai egyenletet kaptunk, így a fizikai aktivitás százalékérték segítségével becsülhető a hatperces sétateszt során megtett távolság. Eredmények: A kapott adataink további elemzése során arra a következtetésre jutottunk, hogy e betegeknél a CRT-készülékből származó adatok közül a PA% segítségével becsülhetővé válik a hatperces séta alatt megtett távolság, amely e betegek terhelhetőségének egyik jellemző információja lehet. Következtetések: Módszerünk felhasználásával a betegek állapotváltozása az implantált elektronikus eszközzel telemetriásan folyamatosan követhető. Orv Hetil. 2017; 158(35): 1390–1395.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
István Hartyánszky
,
Andrea Székely
,
László Király
,
Zsolt Prodán
,
Sándor Mihályi
,
Gábor Bodor
,
Csaba Tamás
,
Imre Kassai
,
Levente Fazakas
,
András Temesvári
, and
András Szatmári

A felnőttkorban operált veleszületett szívhibák között vezetnek az I. rekonstrukciós beavatkozások: a) frissen felismert betegségek, b) megelőzően inoperábilisnak ítélt kórképek, c) pulmonalis hypertonia, jobbkamra-elégtelenség miatt „elkésett” műtétek. Növekszik a II. REDO műtétek száma: a) residuumok korrigálása, b) kinőtt, diszfunkciós homograftok cseréje, c) műtéti/intervenciós korrigálás utáni recoarctatio (aneurysma, dissectio) sebészete, d) aorta valvulotomia/valvuloplastica, illetve társvitiumok (TGA) korrigálásának következményeként Ross-műtét, műbillentyű-beültetés . Betegek, eredmények: A 2001–2008 között végzett 4496 műtét közül 166 volt fiatal-felnőtt korú (16–52, átlagéletkor: 28 év) (Ia: 77, Ib: 15, Ic: 4, IIa: 11, IIb: 22, IIc: 9, IId: 28). Műtéti mortalitás nem volt, 1 beteg pulmonalis hypertoniás krízisben, 1 jobbkamra-elégtelenség miatti malignus ritmuszavarban, 2 többszerv-elégtelenségben halt meg. Konklúzió: A rizikófaktorokat a pulmonalis hypertonia és a jobbkamra-elégtelenség jelenti. A bonyolult sebészi megoldások a „congenitalis szívsebész” számára nem jelentenek problémát, de koraibb diagnózisok, terápiában az extracorporalis membránoxigenátor használata az eredményeket javíthatja.

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors:
Gábor Cech
,
Diána Sándor
,
Kálmán Molnár
,
Petra Paulus
,
Melitta Papp
,
Bálint Preiszner
,
Zoltán Vitál
,
Ádám Varga
, and
Csaba Székely

Abstract

Two species of the genus Posthodiplostomum (Digenea: Diplostomatidae) (Posthodiplostomum brevicaudatum Nordmann, 1832 and Posthodiplostomum cuticola Nordmann, 1832) are known as parasites of Hungarian native fishes. Metacercariae of P. cuticola are widespread in Europe and cause black spot disease. Several species of Posthodiplostomum were described also from North America but none of them has been isolated in Hungary up to now. Posthodiplostomum centrarchi Hoffman, 1958 has been detected recently in pumpkinseeds (Lepomis gibbosus L., 1758) in several European countries. Posthodiplostomum centrarchi was isolated for the first time in Hungary from pumpkinseeds caught in the Maconka water reservoir in 2015. Thereafter, several natural waters (e.g. the River Danube, Lake Balaton and the Sió channel) were sampled in order to determine its presence and distribution. Only the native species P. cuticola was detected in Lake Balaton on cyprinids but a relatively high infection rate of P. centrarchi was observed in the Sió channel close to the lake. Pathological changes were absent, and metacercariae were mostly attached to the surface of the liver, kidney and heart. The phylogenetic analysis of the ITS and COI sequences of P. centrarchi and P. cuticola clustered into two distinct branches, which was in agreement with the morphological results.

Open access