Search Results

You are looking at 21 - 29 of 29 items for

  • Author or Editor: Edit Czeglédi x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Háttér: A rendszeres testedzés fizikumra és mentális egészségre gyakorolt pozitív hatását számos vizsgálat alátámasztja, azonban egyes tanulmányok szerint a testedzésnek negatív következményei is lehetnek, például a testedzésfüggőség és a negatív testkép. Célkitűzés: Vizsgálatunk fő célja a testedzésfüggőség korrelátumainak felmérése volt fitneszedzést folytató nők körében. A kutatás keretében magyar nyelvre adaptált Testértékelési Skála (Body Appreciation Scale; BAS) pszichometriai vizsgálatát ugyancsak célul tűztük ki. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves, online adatgyűjtést alkalmazó vizsgálatunkban 1231 nő vett részt (átlagéletkor: 31,3 év; szórás = 7,83 év). Mérőeszközök: önbeszámolós antropometriai adatok (testsúly, testmagasság), a testedzés típusára és gyakoriságára vonatkozó kérdések, Testedzés Addikció Kérdőív, Testértékelési Skála. Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis nem támasztotta alá a BAS egyfaktoros struktúráját (χ2 (65) = 1496,81; p < 0,0001; CFI = 0,87; TLI = 0,82; RMSEA = 0,134; RMSEA CI90 = 0,128—0,140). Az elméleti alapon felállított négyfaktoros szerkezet viszont elfogadható illeszkedést mutatott (χ2 (59) = 691,72; p < 0,0001; CFI = 0,94; TLI = 0,91; RMSEA = 0,093; RMSEA CI90 = 0,087—0,100; ∆χ2 = 805,09; ∆DF = 6; p < 0,0001). A kérdőív belső megbízhatósága jónak bizonyult (Cronbach-alfa = 0,91). Az edzések gyakoribb volta (β = 0,15; p < 0,001), a felsőfokú iskolai végzettség (β = 0,13; p < 0,001) és az idősebb életkor (β = 0,09; p = 0,001) a test kedvezőbb, míg a nagyobb mértékű észlelt súlyfelesleg a test kedvezőtlenebb (β = —0,40; p < 0,001) értékelését jelezte előre. A testedzésfüggőség kockázatának prevalenciája 6,7%. A minta 62,4%-a nem függő, de problémás testedzőnek bizonyult. A testedzésfüggőség szempontjából veszélyeztetettek kisebb mértékű észlelt súlyfelesleggel bírnak (OR = 0,94; p = 0,014) és többet edzenek (OR = 3,19; p < 0,001), mint a testedzésfüggőség szempontjából tünetmentes társaik. Konklúzió: Eredményeink hozzájárulhatnak a testedzésfüggőség problémakörének jobb megismeréséhez, illetve az intervenciós programok kidolgozásához.

Restricted access

Háttér: A nyugati kultúrában negatív attitűdök kapcsolódnak az elhízáshoz. Az elhízással kapcsolatos előítéletek már óvodáskortól kezdődően kimutathatók. A negatív előítélet és diszkrimináció káros hatást gyakorolhat az elhízott gyermekek és serdülők mentális és testi egészségére. A stigmatizáció típusának és mértékének felmérése kulcsfontosságú lehet a megfelelő intervenciós programok kidolgozása szempontjából. Célkitűzés: A vizsgálat célja az elhízással kapcsolatos attitűdök konatív (viselkedéses) komponensét felmérő Közös Tevékenységek Kérdőív (Shared Activities Questionnaire) magyar változatának kidolgozása és pszichometriai elemzése volt. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 370, 10–15 év közötti tanuló (145 fiú és 225 lány) vett részt. Mérőeszközök: Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változata, vizuális analóg skála, melléknévlista. Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis alátámasztotta a Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változatának faktorszerkezetét. A mérőeszköz konvergens validitása és belső megbízhatósága is alátámasztást nyert. Az eredmények szerint az elhízott gyermekek megítélése kedvezőtlenebb a Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változatának valamennyi alskáláján, mint a normális súlyú gyermekeké. Konklúzió: A vizsgálat megerősíti az általunk kidolgozott Közös Tevékenységek Kérdőív magyar változatának konstruktumvaliditását. A kérdőív az elhízással kapcsolatos attitűdök konatív komponense ígéretes mérőeszközének tűnik, s lehetőséget nyújt az elhízással kapcsolatos attitűdök egy aspektusának felmérésére. A mérőeszköz további vizsgálatokba való bevonását javasoljuk.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A cukorbetegség világméretű problémája hazánkban is egyre súlyosabb népegészségügyi kérdéseket vet fel. Az elsődleges okaként megjelölt elhízásról az utóbbi években a civilizációs ártalmak komplex megértésére terelődött a hangsúly: felmerült és igazolódott az alvásproblémák és a stressz szerepe a betegség kialakulásában és az állapot súlyosbodásában. Célkitűzés: A vizsgálat célja a stressz, az alvásproblémák és a diabetes összefüggéseinek vizsgálata a reprezentatív Hungarostudy 2013 kutatás mintáján. Módszer: A keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatban 2000 felnőtt vett részt. Átlagéletkor: 46,9 (SD = 18,24) év. BMI-átlag: 26,0 (SD = 4,97) kg/m2. Mérőeszközök: szociodemográfiai adatok, a kezelt cukorbetegség jelenlétére vonatkozó kérdés, tünetlista, Észlelt Stressz Kérdőív. Eredmények: Az adatfelvétel időpontját megelőző egy évben kezelt cukorbetegség előfordulási gyakorisága 8,2%. A diabetesszel kezeltek észlelt stressz-szintje szignifikánsan magasabb, mint a cukorbetegséggel nem kezelteké (t(1944) = –2,586; p = 0,010). Az észlelt stressz a potenciális háttérváltozók kontrollja mellett tendenciaszintű kapcsolatot mutat a diabetesszel (OR = 1,03; p = 0,052). Az elmúlt hónapra vonatkozóan alvással kapcsolatos problémák jelenlétéről a válaszadók 26,0%-a, míg fáradtságról és energiahiányról a válaszadók 40,2%-a számolt be. Az alvással kapcsolatos problémák jelenléte (χ2(2) = 61,108; p<0,001), és a fáradtság, illetve energiahiány érzése (χ2(2) = 51,061; p<0,001) egyaránt szignifikánsan gyakoribb a cukorbetegséggel élőknél. A kezelt cukorbetegség a potenciális háttérváltozók kontrollja mellett is előre jelzi az alvásproblémák (OR = 1,77; p = 0,003), valamint a fáradtság és energiahiány (OR = 1,88; p = 0,004) jelenlétét. Következtetés: Eredményeink rámutatnak arra, hogy a világ más részein érvényesülő tendenciáknak megfelelően mind az alvásproblémáknak, mind a stressznek jelentős szerepe van a cukorbetegség alakulásában Magyarországon is. Mindez felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzetközi protokolloknak megfelelően szükség lenne mind a cukorbetegség megelőzése, mind ellátása során ezen tényezők hatékony szűrésére és kezelésére. Orv Hetil. 2019; 160(47): 1872–1880.

Open access

Absztrakt:

Az egészségügyi ellátórendszeren belül az ápolói pályán dolgozók fokozottan veszélyeztetettek a kiégési szindróma (érzelmi kimerültség, elszemélytelenedés, a személyes hatékonyság és a teljesítmény csökkenése) kialakulása szempontjából. A kiégés nemcsak az egyénre nézve bír kedvezőtlen egészségi és gazdasági következményekkel, hanem rontja a kezelési együttműködést és az ellátás minőségét, illetve befolyásolja a műhibák és a szövődmények előfordulási gyakoriságát is. Éppen ezért a kiégési szindróma felismerése, megelőzése és kezelése össztársadalmi érdekünk. A tanulmányban bemutatjuk a kiégés előfordulási gyakoriságát a hazánkban dolgozó ápolók körében, valamint a kiégés prevenciójának lehetséges színtereit és módjait, különös tekintettel a pszichológiai tanácsadás szerepére, illetve lehetőségeire. Mindez gyakorlati szempontú hozadékkal járhat a kiégés megelőzéséért folytatott küzdelemben. Orv Hetil. 2019; 160(1): 12–19.

Open access

Az alkoholfogyasztás meghatározói közül az alkohol fogyasztásának következményeire vonatkozó elvárásokat és a szenzoros élménykeresést vizsgáltuk. Kutatásunk célkitűzései 1 . az Alkohol Következményeinek Elvárása Kérdőív magyar változata struktúrájának igazolása; valamint 2 . a szenzoros élmény­keresés és az alkoholfogyasztás közötti kapcsolat magyarázata az alkoholhasználat következményeinek elvárásával. A vizsgálati elrendezés: keresztmetszeti, kérdőíves kutatás._a

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Melinda Pénzes
,
Edit Czeglédi
,
Péter Balázs
, and
Róbert Urbán

Absztrakt:

Bevezetés: A serdülőkori dohányzói életutak jellemzőinek ismerete elengedhetetlen a hatékony dohányzásprevenciós programok tervezéséhez. Célkitűzés: Longitudinális vizsgálattal azonosítani a serdülők cigarettahasználatának változásait, valamint a dohányzói életutak alakulásában szerepet játszó kockázati tényezőket. Módszer: Hároméves, évenkénti adatgyűjtéssel folytatott kutatásunkat nagyvárosi serdülők (n = 1092) két életkori kohorszában (6. és 9. iskolai évfolyam) végeztük, önkitöltős kérdőíves módszerrel. A cigarettahasználati adatok alapján öt dohányzói életútcsoportot határoztunk meg. Eredmények: A minta 67,5%-a megőrizte nem dohányzó magatartását, 11,3%-a mindvégig dohányzott, 14,3%-a rászokott, 3,3%-a leszokott, 3,7%-a kísérletező maradt. Az egyes dohányzói életútcsoportba tartozók jelentősen különböztek egymástól a cigarettázó barátok száma, szülői dohányzás, családszerkezet, tanulmányi eredmény és heti zsebpénz kiindulási vizsgálatban tapasztalt jellemzői alapján. Következtetések: A serdülők nem kezelhetők homogén populációként a dohányzást megelőző programokban, mert különböző dohányzó magatartású csoportjaikban eltérő kockázati tényezők kerülnek előtérbe. Orv. Hetil., 2017, 158(2), 67–76.

Open access

Elméleti háttér: A Szülői Konfliktusok Észlelését Mérő Skála (Children’s Perception of Interparental Conflict Scale; CPIC) egy széles körben használt kérdőív, amely a szülői konfliktusok gyermekek által észlelt természetét és a gyermekeknek e konfliktusokra adott reakcióit vizsgálja. Cél: A kutatás célja a CPIC magyar nyelvre adaptálása és pszichometriai elemzése volt. Módszer: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 127 szülő-gyermek pár vett részt. A gyermekek (átlagéletkor = 10,8 év; szórás = 1,05 év; terjedelem: 9—12 év) az alábbi kérdőíveket töltötték ki: CPIC, Vonásszorongás Skála, Gyermek Depresszió Kérdőív. A szülőkkel a Rövidített Házastársi Stressz Skálát vettük fel. Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis nem támasztotta alá a CPIC elméleti, nyolcfaktoros faktorstruktúráját (χ2 (1052) = 1355,0, p<0,001; CFI = 0,892; TLI = 0,884; RMSEA = 0,048, RMSEA CI90: 0,040—0,055, p = 0,698). A Trianguláció alskála három tételének törlésével az illeszkedés elfogadhatóvá vált (χ2 (917) = 1113,4, p<0,001; CFI = 0,929; TLI = 0,924; RMSEA = 0,041, RMSEA CI90: 0,032—0,049, p = 0,960). A négyfaktoros alternatív elméleti modell szignifikánsan rosszabbul illeszkedett az adatokra, mint a nyolcfaktoros modell (Δχ2 = 66,5, Δdf = 22, p<0,001). A kérdőív alskáláinak belső megbízhatósága a Trianguláció alskála (Cronbach-alfa: 0,40) kivételével elfogadható (Cronbach-alfa: 0,63—0,81). A mérőeszköz konstruktumvaliditását támogatja, hogy az alskálák zöme a várakozásnak megfelelő irányú és erősségű lineáris kapcsolatot mutat a depresszióval, a vonásszorongással, valamint a szülő által észlelt házastársi stresszel. Következtetések: Az alacsony mintaelemszám ellenére összességében elmondhatjuk, hogy a CPIC magyar változatának pszichometriai mutatói megfelelőek. Javasoljuk a mérőeszköz hazai kutatásba történő bevezetését és további vizsgálatát.

Restricted access

Effects of a single aerobic exercise session on body image

Egyalkalmas aerobik edzés hatása a testképre

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Alexandra Béres
,
Edit Czeglédi
, and
Bernadett Babusa

Background and Objectives

Most research on the effects of exercise on body image has concentrated on the benefits of regular exercise. However, some research has indicated that exercise has an immediate impact on body image. The aims of this study were to investigate the immediate effects of aerobic exercise in a fitness class and the at-home environment on body image, and to examine the impact of nutritional status (i.e., normal weight vs. overweight/obesity) and exercise addiction on these changes.

Method

322 Hungarian women participated in the study with two different environmental conditions, fitness class condition (N = 155) and at-home video condition (N = 167). They completed the Body Appreciation Scale and Exercise Addiction Inventory before and after a one-hour aerobic exercise session. Self-report data on weight, height and exercise frequency were also collected.

Results

There were no significant differences between the fitness class and video groups in terms of age, educational level, BMI, body appreciation, exercise frequency and exercise addiction. We found that 7.5% (N = 24) of the participants were at risk for exercise addiction. Aerobic exercise had a significant positive effect on body appreciation (t(321) = 7.564, p < .001) independently from environment and nutritional status. Exercise addiction moderated the relationship between exercise and body image, the at risk for exercise addiction group showed the greatest improvement (F(1) = 3.252, p = .040).

Conclusion

The results indicate that even a one-hour aerobic exercise session has a positive effect on body image; this has important practical implications for intervention strategies and weight-loss treatments.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Ildikó Papp
,
Edit Czeglédi
,
Ágnes Udvardy-Mészáros
,
Gabriella Vizin
, and
Dóra Perczel Forintos

Bevezetés: Az elhízás kezelése korunk egyik legnagyobb kihívása. Célkitűzés: A szerzők célja egy önsegítéssel kombinált viselkedésterápiás testsúlycsökkentő program eredményeinek bemutatása a program során és egy év távlatában. Módszer: A 24 hetes testsúlycsökkentő programban 41, az utánkövetésben pedig 33 felnőtt vett részt. Vizsgálták az antropometriai mutatókat (testsúly, testmagasság), és a résztvevőket kérdőívek kitöltésére kérték fel (21 tételes Háromfaktoros Evési Kérdőív, Testgyakorlás: A változás stádiumai – [rövidített forma]. Eredmények: A program során a résztvevők 87,8%-a elérte a professzionális súlycsökkentő kezelések számára előírt legalább 5%-os fogyást. Az evési magatartás terén, valamint a rendszeres testedzést végzők arányában szignifikáns javulás mutatkozott. A táplálékbevitel tudatos korlátozásának fokozódása nagyobb arányú fogyással járt együtt. A program lezárása után egy évvel a válaszadók 75,8%-a megtartotta a legalább 5%-os testsúlycsökkenést. Az utánkövetésnél az evési magatartás továbbra is szignifikáns javulást mutatott, azonban a rendszeres testedzést végzők aránya már nem volt lényegesen magasabb a program elején mért értékekhez képest. Következtetések: Az eredmények alátámasztják, hogy az elhízás standard viselkedésterápiás kezelésének kiegészítése önsegítő elemekkel költséghatékony módja lehet a sikeres fogyás elősegítésének. Orv. Hetil., 2014, 155(30), 1196–1202.

Open access