Search Results
You are looking at 21 - 30 of 35 items for
- Author or Editor: Ferenc Köteles x
- Refine by Access: All Content x
Abstract
Perceptual characteristics of curatives can have an impact on their expected effectiveness. The hypotheses of the present work were that differences can be found among preferences of different looking tablets and these preferences are determined by the combination of the effect, colour and shape/size of tablets. In the paper-and-pencil study, the estimated probabilities of choice for tablets with different perceptual characteristics were rated in three effect groups on five-grade Likert scales by 181 university students (mean age: 19.8 years, 37.9% males). Significant differences were found among the ratings of tablets within every effect group. White tablets were generally preferred in the analgesic-antipyretic group. Small, round, white and blue tablets proved to be the most attractive in the sedative-hypnotic group and small, round, red and yellow tablets in the spasmolytic group. Considering tablets with a given pharmaceutic effect, patient's choice is influenced by the combination of colour and shape/size. Discrepancies between the expected and the actual perceptual characteristics of medicines might influence their overall effectiveness and patient's adherence to treatment.
Elméleti háttér: Számos vizsgálat kimutatta a rendszeres sport pozitív hatásait: jobb emocionális és pszichés állapot, az önértékelés növekedése a fizikai hatékonyságon keresztül, a testről alkotott kép és testi tudatosság javulása. Cél: A tanulmány célja a rendszeres aerobikozás pszichológiai jólléttel, önértékeléssel, valamint testi tudatossággal való feltételezett pozitív együttjárásának vizsgálata volt. Ismereteink szerint a mai napig nem jelent meg az önértékelés és a testi tudatosság kapcsolatát vizsgáló magyar kutatás. Módszer: 208, 18—60 év közötti (átlag: 28,4 ± 8,46 év) aerobikozó vagy zumbázó nővel vettük fel a Rosenberg-féle Önértékelés Skálát (RSES), a Kontingens Önértékelés Kérdőívet (CSES), a Testi Abszorpció Kérdőívet (SAS), a WHO Jól-lét Kérdőív rövidített változatát (WBI-5) és a Rövidített Pozitív és Negatív Affektivitás Skálát (PANAS). Eredmények: A gyakorlás kezdete óta eltelt idő szignifikánsan korrelált a globális önértékeléssel (Kendall tau-b: 0,12; p < 0,05) és szignifikáns negatív korrelációt mutatott a negatív affektivitással (Kendall tau-b: —0,12; p < 0,05). A heti edzésgyakoriság pozitívan korrelált a pszichológiai jólléttel (Kendall tau-b: 0,23; p < 0,001), a testi abszorpcióval (Kendall tau-b: 0,10; p < 0,05) és negatívan korrelált a negatív affektivitással (Kendall tau-b: —0,14; p < 0,01). A függő változóként a pszichológiai jóllétet vizsgáló bináris logisztikus regressziós modellben a heti edzésgyakoriság, a globális önértékelés és a testi abszorpció együttesen a teljes varianca 18,1%-át (Cox & Snell), illetve 24,3%-át (Nagelkerke) magyarázta. A globális önértékelés bináris logisztikus regressziós modelljében az iskolai végzettség (pozitív kapcsolat), a negatív affektivitás és a kétféle kontingens önértékelés (negatív kapcsolat) együttesen a teljes variancia 29,3%-át (Cox & Snell), illetve 39,1%-át (Nagelkerke) magyarázta. Következtetések: Az eredmények szerint elmondható, hogy nők körében a rendszeresen végzett aerobik magasabb globális önértékeléssel, nagyobb pszichológiai jólléttel és testi tudatossággal, valamint alacsonyabb negatív affektivitással járt együtt.
Absztrakt
Elméleti háttér
Az önértékelés alapvető pszichológiai szükséglet, ám az én értékelésének a mentális egészség szempontjából nemcsak pozitív, hanem negatív következményei is lehetnek. Az önegyüttérzés jó alternatívát kínálhat, mivel nem foglalja magába az én-érték becslését. Az önegyüttérzés pozitívan korrelál a mentális egészség indikátoraival és fordított együttjárást mutat számos negatív pszichológiai jellemzőivel.
Cél
Az Önegyüttérzés skála magyar változatának (SCS-H) kidolgozása, pszichometriai elemzése és kérdőíves validálása.
Módszer
544 egyetemista (214 férfi, 330 nő; átlagéletkor 24,45 ± 4,67 év), egy hónappal később pedig ebből a mintából 163 fő töltötte ki a következő kérdőíveket: Önegyüttérzés skála (SCS), Rosenberg-féle Önértékelés skála (RSES), Kontingens Önértékelés kérdőív (CSES), Diszpozicionális Optimizmus kérdőív (LOT-R), Spielberger-féle Vonásszorongás skála (STAI-T), Beck Depresszió kérdőív (BDI).
Eredmények
Az Önegyüttérzés skálán végzett feltáró és megerősítő faktorelemzéssel egy 6 faktoros, 21 tételes kérdőívet sikerült kidolgozni. Az Önegyüttérzés skála magas reliabilitás értéket (Cronbach-α: 0,86 és 0,91) és jó teszt-reteszt korrelációt (r = 0,74; p < 0,01) mutatott. Az önegyüttérzés a vonásszorongással, a depresszióval és a kontingens önértékeléssel negatívan, míg a diszpozicionális optimizmussal és a globális önértékeléssel pozitívan korrelált.
Következtetések
Az Önegyüttérzés skála 21 tételes magyar változatának pszichometriai jellemzői jónak mondhatók, ugyanakkor a végső értékeléshez további vizsgálatokra van szükség.
Vizsgálatunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy vény nélkül kapható fájdalomcsillapító szerek esetében a hatást leíró részek különbözősége, a szövegekben előforduló pozitív szuggesztiók befolyásolhatják-e a betegek gyógyszerválasztását.15 recept nélkül megvásárolható (OTC), nem-szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) betegtájékoztatójának gyógyhatásokat leíró részét („Mi az XXX tabletta és mire használható?”) értékeltettük 200 alsóéves egyetemi hallgatóval (18 és 25 év között, átlagéletkor: 19,76 ± 1,495 év; 38% férfi) az érthetőség és az észlelt hatásosság szempontjából.A betegtájékoztatók között mind az érthetőség, mind az észlelt hatásosság szempontjából szignifikáns különbségeket találtunk. Az értékelést pozitívan befolyásolta a szöveg terjedelme (a szavak és karakterek száma), a felsorolt panaszok és betegségek, valamint a hatásosságra vonatkozó kifejezések (szuggesztiók) száma. A választást az érthetőség és a hasznos információk mennyisége befolyásolta a legerősebben. A legjobbnak értékelt leírások terjedelme az átlagosnál hosszabb volt, valamint több hatást és tünetleírást tartalmazott.A betegtájékoztatók számos hasznos (placebo, informálás, a betegek védelme) és potenciálisan káros (nocebo: mellékhatások leírása) hatással is bírnak.Az intelligens gyógyszertervezés keretein belül, a biztonságos és hatásos gyógyszerhasználat érdekében, a mellékhatások leírása mellett a gyógyító hatásokkal kapcsolatos teljesebb körű informálásra és a pozitív szuggesztiókra is érdemes lenne több figyelmet fordítani.
A nem-ionizáló elektromágneses terek egészségkárosító hatása nem bizonyított, a lakosság körében mégis gyakoriak az elektromágneses expozícióknak tulajdonított nem-specifikus tünetek. Feltételezzük, hogy a panaszok jelentős részben a kulturális és szociális környezet sugallta negatív elvárásokra, illetve bizonyos hajlamosító személyiségvonásokra vezethetők vissza. Vizsgálatunkban 185 alsóéves egyetemi hallgató 15 kedvezőtlen és 7 kedvező tünet közül választotta ki azokat, amelyeket korábban tapasztalt és elektromágneses tér hatásának tulajdonított. Emellett pszichológiai kérdőíveket töltöttek ki (vonásszorongás – STAI-T, testi tünetek észlelése – PHQ-15, élettel való elégedettség – SWLS), valamint megjelölték az átlagos számítógép- és mobiltelefon-expozíciójuk mértékét is. Célunk a mért pszichológiai változók és az elektromágneses tereknek tulajdonított panaszok mennyiségi és minőségi kapcsolatának vizsgálata volt. A résztvevők nagyobb arányban ítélték az elektromágneses terek hatását kedvezőtlennek, mint kedvezőnek, különös tekintettel a központi idegrendszeri tünetekre. A panaszok számát közvetlenül csak a számítógép- használat gyakorisága, illetve a testi tünetek észlelése (PHQ-15) jelezte előre, míg közvetetten, a testi tüneteken keresztül, a vonásszorongás (STAI-T) és a résztvevők neme is hatással volt a tünetszámra. A elektromágneses terek károsító hatásairól szóló, az emberek védelmét, óvatosságuk fenntartását szolgáló tájékoztatás gyakran negatív elvárásokat kelthet, ami – egyes személyiségtényezőktől függően – nem-specifikus egészségproblémákhoz vezethet, ezért az EMF hatásaival kapcsolatban célszerű lenne ezt is figyelembe venni, és objektívebb információkat nyújtani a közvélemény számára.
Artificial concerns. Effects of a commercial advertisement on modern health worries and sympathetic activation
Mesterséges aggodalmak. Egy hirdetés modernkori egészségféltésre és szimpatikus aktivációra gyakorolt hatása
Theoretical background
Many companies offer products that are claimed to protect against harmful environmental factors. Advertisements of such products are designed to maximize risk perception and worrying, which may have a negative impact on psychological functioning and health. Public worry about the harmful effects of various environmental factors may also be boosted.
Aim
To measure the impact of an advertising film on worrying and sympathetic activation.
Methods
100 young adults completed questionnaires measuring constructs that were connected to modern health worries in past studies (somatosensory amplification, health anxiety, subjective somatic symptoms, beliefs about the validity of complementary and alternative medicine, holistic health beliefs, and spirituality). Participants were asked to watch an advertising film exaggerating the risks posed by electromagnetic radiation or a control film. Sympathetic activation (as assessed by heart rate) was measured before and after the intervention. Worrying (as assessed by the Radiation sub-scale of the Modern Health Worries Scale) was measured before and after the intervention, and three weeks later.
Results
Compared to the control film, the advertisement caused an acute increase in heart rate (t(98) = 4.122, p < .001). Concerning worrying, a mixed analysis of variance indicated a significant group × time interaction (F(2,98) = 3.455; p = .034). In the post hoc analysis, the control group showed no significant deviations from baseline. In the intervention group, however, significant (p < .05) differences were found from baseline at both follow-ups. Acute change in worrying was not connected to any assessed psychological construct (i.e., no effect modification was found).
Conclusions
Commercial advertisements of certain health protecting products can play a role in the generation and maintenance of modern health worries. From a broader point of view, such advertisements may contribute to both the social amplification of risk and possible development of a moral panic.
Jelen tanulmányban bemutatjuk a Groningen Alvásminőség Skála (Groningen Sleep Quality Scale) magyar verziójának 201 személy adatain nyugvó pszichometriai jellemzőit. A skálát két független mintán — 123 egyetemista és 78 pszichiátriai beteg által kitöltött kérdőív alapján — vizsgáltuk meg. A Groningen Alvásminőség Skála belső reliabilitása mindkét minta esetében kifejezetten jónak bizonyult, a Cronbach alfa értéke mindkét esetben meghaladta a 0,85-ös értéket. A skála validitás vizsgálatát 4 különböző kérdőív — a WHO jóllét kérdőív rövidített változata (WBI-5), a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változata (BDI-R), a Szubjektív Testi Tünet Skála (PHQ-15) és a Vonásszorongás kérdőív (STAI-T) segítségével végeztük el. A négy kérdőív adatai és az egyes kérdőívek alvásminőségre vonatkozó tételei mindkét mintán szignifikáns és közepesen erős korrelációt mutattak a Groningen Alvásminőség Skálán nyert eredményekkel. A skála bináris logisztikus regresszió analízise alapján a WHO-5, a PHQ-15 és (tendenciaszinten) a BDI-R szignifikáns hatása a teljes variancia egynegyedét magyarázta meg. Az eredmények alapján a Groningen Alvásminőség Skála magyar verziója kifejezetten jó pszichometriai jellemzőkkel bír, ezért úgy véljük, hogy a skála értékesen bővítheti a szubjektív alvásminőséget vizsgáló mérőeszközök sorát.
Abstract
A considerable proportion of the total effect of a drug can be due to non-specific effects. Important sources of such effects are the expectations evoked by the look-and-feel of the curatives. In this study the origin of these expectations was examined. 109 female university students completed two paper-and-pencil tests about expected connections among look-and-feel of curatives and their effects, and about personal drug experiences. Significant preferences in perceptual characteristics were found in 10 drug effects out of 19. In 5 cases out of the 10 preferred tablets, the preferences were partly explainable by previous experiences of participants. Although direct learning as a source of tablet colour preferences is an obvious assumption, there has not been any research in this area. Possible consequences of changing drug expectations by direct learning are discussed and several health psychological conclusions are drawn.
A szerzők sorra veszik a placebo terápiás felhasználása mellett, illetve ellen szóló különböző nézetrendszereket, érveket és implicit hiedelmeket. Áttekintik és értékelik az eddig született kutatási eredm__
Validation of the Hungarian version of the short form of Spiritual Connection Questionnaire (SCQ-14)
A Spirituális Kapcsolat Kérdőív rövid változatának (SCQ-14) magyar validálása
Background: Spirituality is a human specific phenomenon associated with positive mental and physical health outcomes. From a scientific point of view, it is a complex construct which can be investigated in various ways. The Spiritual Connection Questionnaire (SCQ) measures spirituality independently from religiousness thus it appears to be an appropriate measure to assess religious and non-religious aspects of spirituality. Aim: The present study aimed to develop and validate the Hungarian version of the short form of the Spiritual Connection Questionnaire (SCQ-14). Furthermore, it aimed to investigate spirituality’s association with affect and thinking style. Methods: Participants of two non- representative community samples (n = 387 and n = 145) completed the following questionnaires online: short form of the Spiritual Connection Questionnaire, Spiritual Transcendence Scale, Rational–Experiential Inventory, and Positive and Negative Affect Schedule. Results: The Hungarian SCQ-14 showed an excellent internal consistency (Cronbach’s α = 0.94 and 0.97 on Sample 1 and 2, respectively). Confirmatory factor analyses indicated inappropriate fit with the theoretically assumed one-factor model (χ 2 = 435.848, df = 77, p < 0.001; CFI = 0.904; NFI = 0.886; RMSEA = 0.110 [90% CI = 0.100–0.120] on Sample 1, and χ 2 = 247.132, df = 77, p < 0.001; CFI = 0.917; NFI = 0.885; RMSEA = 0.123 [90% CI = 0.106–0.141] on Sample 2). In contrast, results of exploratory factor analyses indicated a one-factor structure on both samples. The SCQ-14 was positively associated with spiritual transcendence, experiential thinking style, and partly with positive affect. No significant correlations with rational thinking style and negative affect were found. Results of the multiple hierarchical linear regression analysis on both samples revealed a significant contribution of experiential thinking style and spiritual transcendence to spiritual connection after controlling for gender, age, educational qualification, and positive affect. Conclusions: The Hungarian version of the Spiritual Connection Questionnaire (SCQ-14) is a valid, psychometrically sound measure. Spiritual transcendence and experiential thinking style independently contribute to spiritual connection.
Elméleti háttér: A spiritualitás humánspecifikus jelenség, amelynek pozitív hatása a testi és mentális egészségre nézve bizonyított. Tudományos szempontból a spiritualitás meglehetősen összetett fogalom, számos különböző mérőeszközzel vizsgálható. A Spirituális Kapcsolat Kérdőív (Spiritual Connection Questionnaire, SCQ) vallástól függetlenül értékeli a spiritualitás szintjét, így vallásos és nem vallásos személyek körében egyaránt alkalmazható. Cél: Jelen kutatás célja Spirituális Kapcsolat Kérdőív rövid változatának (SCQ-14) magyar nyelvű validálása volt. További cél volt a spiritualitás gondolkozási stílussal és affektivitással való összefüggésének vizsgálata. Módszerek: A kutatás két nem reprezentatív mintából áll (n = 387 és n = 145), amelynek résztvevői a Spirituális Kapcsolat Kérdőív rövid változatát, a Spirituális Transzcendencia Kérdőívet, az Észszerűség–Megérzés Kérdőívet, valamint a Pozitív és Negatív Affektivitás Skálát töltötték ki online formában. Eredmények: Az SCQ-14 magyar változata kiváló belső konzisztenciát (Cronbach-α = 0,94 az első, és 0,97 a második mintán) jelzett. A konfirmatív faktoranalízis nem mutatott megfelelő illeszkedést az eredeti egyfaktoros modellhez képest (χ 2 = 435,848, df = 77, p < 0,001; CFI = 0,904; NFI = 0,886; RMSEA = 0,110 [90% CI = 0,100– 0,120] az első mintán, és χ 2 = 247,132, df = 77, p < 0,001; CFI = 0,917; NFI = 0,885; RMSEA = 0,123 [90% CI = 0,106–0,141] a második mintán). Ezzel szemben a feltáró faktoranalízis eredménye egyfaktoros modellt mutatott mindkét minta esetén. Az SCQ-14 továbbá pozitív irányú összefüggést mutatott a spirituális transzcendenciával, a tapasztalati gondolkodási stílussal, valamint részben a pozitív affektivitással is. A spirituális kapcsolat és negatív affektivitás, valamint a racionális gondolkodási stílus között nem jelentkezett szignifikáns korreláció. A mindkét mintán lefuttatott többszörös hierarchikus lineáris regresszió eredményei szerint a tapasztalati gondolkodás és a spirituális transzcendencia a nem, a kor, az iskolai végzettség és a pozitív affektivitás kontrollálása után is szignifikáns kapcsolatban maradt a spirituális kapcsolat pontszámmal. Következtetések: A Spirituális Kapcsolat Kérdőív rövid változatának magyar verziója valid, jó pszichometriai mutatókkal bíró mérőeszköz. A spirituális transzcendencia és a tapasztalati gondolkodás egymástól függetlenül is hozzájárulnak a spirituális kapcsolathoz.
