Search Results

You are looking at 21 - 26 of 26 items for

  • Author or Editor: Ferenc Túry x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A divatipar egészségvédelmi szabályozása

Health protective regulation of the fashion industry

Orvosi Hetilap
Authors:
Nikolett Bogár
,
Ferenc Túry
, and
Bea Pászthy

Összefoglaló. A divatiparra vonatkozó egészségvédelmi szabályozások hiányosak. A karcsúság elérését célzó szociokulturális nyomás a divatiparon belül fokozott, a divatmodelleket gyakran késztetik kórosan alacsony testsúly elérésére, ami pszichológiai abúzusnak felel meg. Ezért a modellek közt az evészavarok prevalenciája magasabb az átlagpopulációhoz képest. A divatvilág veszélyei között ezeken túl a szexuális abúzus, a financiális visszaélések, illetve a fiatalkorúak foglalkoztatásával kapcsolatos szabályozatlanság említendő. A kockázatok csökkentése érdekében fontos volna nemzetközi szabályozásokat bevezetni a divatszakmában. Az erre irányuló kezdeményezések először 2006-ban jelentek meg Spanyolországban: a modellek foglalkoztatásának feltétele volt az egészséges tápláltsági állapot alsó határától minimálisan elmaradó testtömegindex (18,0) elérése. Később Franciaországban az evészavarok gyakoriságának mérséklésére törvénybe foglalták a modellek kötelező egészségügyi vizsgálatát, illetve az utólagosan módosított divatfotók megjelölését. E szabályozások azonban könnyen kijátszhatók. A törvényhozás mellett különböző szervezetek alkottak olyan irányelveket, amelyek a modellek egészségvédelmét szolgálták. Ezek az iránymutatások elsősorban a biztonságos munkavégzésre, a fiatalkorúak foglalkoztatásának korlátozására és az emberi méltóság megtartására irányulnak. A divatszakmában előforduló feszültségek vezettek továbbá olyan nonprofit szervezetek megalakulásához, amelyek a modellek érdekvédelméért dolgoznak. A divatmodellek egészségvédelmét célzó jogi szabályozás a mai kultúrában domináns karcsúságideál megváltoztatását is szolgálná, mert a szociális tanulás révén a divatot követő átlagnépesség utánozza a modelleket. A divatmodellek egészségének védelme tehát népegészségügyi vonatkozással is bír. Orv Hetil. 2021; 162(23): 905–910.

Summary. The fashion industry is lacking sufficient health protective regulations. There is an increased sociocultural pressure to be thin. Fashion models are often forced to reach abnormally low body weight, which can be regarded as psychological abuse. This leads to a higher prevalence of eating disorders among models compared with the general population. Some of the other dangers associated with the fashion industry are sexual harassment, financial exploitation, and unregulated minor labour force. To reduce these risks, it is crucial to introduce international regulations in the fashion industry. The first initiative for such regulations took place in Spain in 2006 when the condition for models’ employment was for their body mass index (BMI) not to drop below 18.0, which is close to the low end of healthy BMI. Later in France, to decrease the prevalence of eating disorders, a legislation on compulsory medical examination for models was made. Also, retouching of photos had to be disclosed. Regulations like these, however, can easily be eluded. Different organisations implemented guidelines, such as establishing safe working conditions, limiting underage labour force, and maintaining dignity to protect models’ health. Tension within the fashion industry led to the formation of non-profit organisations seeking the protection of models’ interest. Regulations protecting models’ health in the fashion industry would encourage society to adjust its predominant ideal for thinness. Just as the general population tends to follow fashion trends portrayed by fashion models, so would they likely imitate the new look of models. Hence, the protection of models’ health goes beyond the fashion industry. It has public health implications as well. Orv Hetil. 2021; 162(23): 905–910.

Open access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Ferenc Túry
,
Melinda Bimbó
,
Ágoston Gyollai
,
István Tiringer
, and
Fruzsina Iszáj
Restricted access

Az orvosi pszichológia fejlődése hazánkban: szemléleti keretek, határterületek és alkalmazások

The medical psychology in Hungary: way of thinking, frame of references and applications

Orvosi Hetilap
Authors:
János Kállai
,
Katalin Barabás
,
Ferenc Túry
,
Márta Csabai
, and
Péter Molnár

Absztrakt:

A tanulmány az orvosi pszichológia több évtizedes hazai fejlődésének főbb állomásait, fontosabb fogalmait és alkalmazási területeit mutatja be. A kognitív, valamint az affektív idegtudomány és a fejlődéslélektan modern ismereteinek segítségével felvázolja az orvos és a beteg közt alakuló kötődés és bizalom kettős, evolúciós és kulturális eredetét, a diagnózis és a terápia eredményességét meghatározó tényezőket, valamint az empátia lényegét. Bemutatjuk, hogy a pszichoszomatikus orvoslás napjainkra a mindennapi ellátás részévé vált, tudományosan igazolt eredményeinek felhasználása immár a hatékony gyógyítás alappillére. Az orvosi pszichológia és a magatartástudományok integrált oktatása már az egyetemi évek során ennek a szemléletnek a meghonosítására törekszik. Hangsúlyozza továbbá, hogy a beteg test hátráltatja a lelki funkciók kiteljesedését, a lelki betegség pedig testi betegségek komoly kockázati tényezője. Az egészségpszichológiai gondolkodásmód térhódításának példáján érzékeltetjük, hogy a sikeres egészségügyi ellátás az egészség megőrzésében, az egészségmagatartás fejlesztésében érdekelt, autonóm, önmagukért felelősséget vállaló, tájékozott, megfelelő döntések meghozatalában elkötelezett személyeket és a segítségükre lévő, hasonló képességekkel rendelkező gyógyító személyzetet feltételez. Orv Hetil. 2018; 159(36): 1455–1464.

Open access

A kiégési szindróma megelőzése — A hagyományoktól a modern információs technológiákig

Prevention of burnout syndrome — From the traditions to the modern information technologies

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Gábor András Szényei
,
Szilvia Ádám
,
Zsuzsa Győrffy
, and
Ferenc Túry

Háttér és célkitűzés

A kiégés a segítő foglalkozásúak gyakori szindrómája, mely az egyéni terheken túl az egészségügyi ellátó rendszer nehézségeihez vezet. Megelőzése alapvető fontosságú egyéni és szervezeti szinten egyaránt. Áttekintő tanulmányunkban a kiégés megelőzésének újabb módszereit összegezzük.

Módszer

Az utóbbi évtized irodalmi adatainak áttekintése. Elsősorban az újabb eljárásokat bemutató és hatékonyságot elemző kutatásokra támaszkodtunk (például az „e-mental health” terén végzett vizsgálatokra).

Eredmények

Az elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevencióban gyakran alkalmaznak hagyományos módszereket (például relaxációkat, kognitív-viselkedésterápiás elemeket). Az újabb eljárások között említendők a stresszmenedzsment programjai, a mindfulness alkalmazása. A legmodernebb eszközök az új információs technológiák, amelyekkel egyre több prevenciós program él. Az új prevenciós stratégiák között ki kell emelni a prevenciós eszközök személyre szabott alkalmazását, valamint a szervezeti kultúra fejlesztését célzó programokat, amelyek egészségpolitikai lépések szükségességére is felhívják a figyelmet.

Következtetés

A kiégés megelőzése a munkalélektanban és a segítő foglalkozások terén lényeges feladat a szakemberek védelme és az ellátás minősége, valamint az egészségügyi gazdaságosság szempontjából. A prevenciót szolgáló programok hatékonysága jó, bár még kevés randomizált, kontrollált vizsgálat készült.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Béla Buda
,
István Tiringer
,
Zsuzsanna Kerekes
,
Ferenc Túry
,
Máté Szondy
, and
Tamás Martos
Restricted access
Journal of Behavioral Addictions
Authors:
Ferenc Túry
,
Pál Szabó
,
Szilvia Dukay-Szabó
,
Irena Szumska
,
Dávid Simon
, and
Günther Rathner

Abstract

Background and aims

There are contradictory findings on time changes in the prevalence of eating disorders (EDs). The first epidemiological studies in Hungary were carried out in the late 1980s. The objective of the present study was to follow the changes in the prevalence of EDs in medical students after a period of 22 years.

Methods

A questionnaire survey was conducted in 1989 and in 2010. The sample comprised medical students: 538 subjects (248 males and 290 females) in 1989 and 969 subjects (261 males and 708 females) in 2010. The questionnaire contained sociodemographic and anthropometric items, the Eating Behaviour Severity Scale, the General Health Questionnaire, the Anorexia Nervosa Inventory for Self-Rating, and the Eating Disorder Inventory (EDI). In the second wave, three subscales of the EDI-2 and the SCOFF questionnaire were added.

Results

Current and desired body mass index were significantly higher in the second study. Binge eating at least once a week was reported less frequently (2.7% vs 6.8% in males, 6.1% vs 13% in females) in 2010. The proportion of subclinical anorexia nervosa was higher among females in 2011 (2.5% vs 0.3%, P < 0.01). Among males, the proportion of counterregulatory behaviours increased significantly (from 8.9 to 14.6%).

Discussion and conclusions

The increase of the proportion of subclinical anorexia nervosa and that of male EDs may relate to the importance of the changes in the sociocultural background. Further representative studies are proposed in other countries of Central and Eastern Europe among medical students and in the general population.

Open access