Search Results
You are looking at 21 - 30 of 110 items for
- Author or Editor: János Nagy x
- Refine by Access: All Content x
Bevezetés: A szerzők 25 év tapasztalatait közreadó közleménye óta nem jelent meg tanulmány a malignus hematológiai betegségek hazai incidenciájáról. Célkitűzés: A szerzők a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei leukaemia/lymphoma regiszter 1983 és 2012 közötti adatainak elemzésével e betegség incidenciájának tanulmányozását tűzték ki célul. Módszer: A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei leukaemia/lymphoma regiszterben az elmúlt 30 év alatt 3964 újonnan felismert, malignus hematológiai megbetegedésben szenvedő felnőtt beteg adatait rögzítették. Myelodysplasiás szindrómás és monoklonális gammopathiás betegek a regisztráltak között nem szerepeltek. Eredmények: A megbetegedések évenkénti száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is, miként világszerte, emelkedő tendenciát mutatott. A növekedést elsősorban a nem-Hodgkin-lymphoma, a krónikus lymphoid leukaemia és az essentialis thrombocythaemia első években tapasztaltnál jóval gyakoribb megjelenése magyarázta. Következtetések: A szerzők megfigyelései összhangban vannak a nemzetközi felmérések eredményeivel. Az egyes hematológiai entitások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei incidenciája lényegében egyezik a nyugat-európai és az észak-amerikai adatokkal. Orv. Hetil., 2013, 154(47), 1858–1864.
Abstract
Intrahepatic cholestasis of pregnancy is characterized by pruritus, raised maternal liver enzymes and bile acids. It usually presents in the third trimester and rarely before 25 weeks. Ursodeoxycholic acid is the most promising therapy to alleviate symptoms and prevent fetal risk. However, its administration has been restricted for the last trimester as its embryotoxic effect is undetermined. We report here a case of an extremely rare, severe obstetric cholestasis with early onset treated by ursodeoxycholic acid from the 9th week of pregnancy, the earliest ever reported in the literature. The treatment was well tolerated. At the 32nd week urgent caesarean section was performed due to intolerable symptoms, worsening laboratory results and signs of fetal distress. A healthy newborn was delivered. It is concluded that ursodeoxycholic acid in case of a severe early-onset intrahepatic cholestasis may be started in the early pregnancy to improve maternal condition and prevent fetal complications.
Az elmúlt három évtizedben a natriureticus peptidcsalád számos tagját izolálták. Működésük, élettani szerepük újabb részletei váltak világossá. A natriureticus peptidek polipeptidprekurzorokból jönnek létre és endogén rendszerként a szervezet folyadékhomeosztázisának szabályozásában tevékenyek az idegrendszerrel és más hormonokkal együtt. Ennek az egyensúlynak a sérülése az endothel működésének és a bal kamra funkciójának a zavarához vezet, súlyos szövődményeket okozva. Számos cardiovascularis kórképben a diagnózis felállítása és a prognózis mellett terápiás eszközként is szerepet játszanak. Újabban praeeclampsiában is leírták a BNP plazmaszintjének emelkedését. További vizsgálatok segíthetnek a natriureticus peptidek szerteágazó működésének megértéséhez és klinikai felhasználásához. Orv. Hetil., 2011, 152, 1025–1034.
Risks of agricultural water management and opportunities to reduce them in V4 countries
Mezőgazdasági vízgazdálkodás kockázatai és azok csökkentési lehetőségei a V4-ek országaiban
Summary. The food security with good and excellent nutrition quality and food safety with food quantity in the V4 countries is a strategic issue, where society is less tolerant of the risk that can be caused by a short-term disruption of supply chain. Climate change is leading to more extreme weather anomalies, with increasing frequency and intensive amplitudes of drought, floods and excess waters and serious agricultural damages. Agricultural water management problems overlap more national borders, so an agricultural geopolitical risk assessment is justified that would allow for a more coherent cross-border integrated territorial water management decision-making process. In this study, the authors review climatic, hydrological, and crop production risks based on the major river basins in the V4 countries.
Összefoglalás. A V4-ek országaiban a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer folyamatos biztosítása stratégiai kérdés, amelynek rövid idejű zavara is jelentős kockázatokat és társadalmi feszültségeket okozhat. A klímaváltozás egyre szélsőségesebb időjárási anomáliák előfordulásával jár, aminek következtében nő az aszály, árvíz és a belvizek mezőgazdasági kártétele. A mezőgazdasági termelés az egyik legnagyobb vízfelhasználó gazdasági tevékenység a világon, így annak térben és időben történő optimalizálása a klímaadaptáció kulcsterülete. A mezőgazdasági vízgazdálkodási problémák túlnyúlnak az országok határain, így indokolt egy olyan mezőgazdasági geopolitikai értékelése a kockázatoknak, amely lehetővé tenné egy egységesebb határokon átnyúló integrált területi vízgazdálkodási döntéshozatal megalapozottságát. A publikációban a szerzők áttekintik a V4 országainak főbb vízgyűjtői alapján a klimatikus, hidrológiai és termesztéstechnológiai kockázatokat.
Az öntözési lehetőség és a tényleges öntözés kulcsszerepet játszik a termés mennyiségének és minőségének stabilitásában. A fokozott vízigényű időszakban fellépő aszály rontja a terméshozamot, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. A termésbiztonság érdekében feltételesen öntözhető északi területeken 4-5 évente (Lengyelország), a V4 országok dél-magyarországi területein 2-3 évente szükséges öntözni. Ennek hiányában akár 50-70%-os terméskieséssel is számolhatunk.
Mivel a V4-ek messze elmaradnak Nyugat-Európa és a mediterrán térség öntözési kapacitásától, így ha a jövőben az öntözési lehetőség nem bővül a V4 országokban, a társadalomnak egyre inkább az öntözés nélküli termesztés veszélyével kell szembenéznie. Ugyanakkor különösen a gyümölcs- és zöldségtermesztés megköveteli az öntözhetőséget. A legelőterületek és a tömegtakarmányok lehetséges csökkenő mennyisége és minősége súlyosan befolyásolni fogja az állati termékek árát, különösen a vízigényes marha- és sertéshús, valamint a tejtermékek esetében.
Az emelkedő fogyasztói árak azonban egyre kevésbé megfizethetőek a társadalom szegényebb része számára. A felszíni víztározásban és a vízgazdálkodásban nagy lehetőségek rejlenek, amelyeknek a rendelkezésre álló pénzügyi források szabnak határt. A felszíni víztestek minősége gyakran nem felel meg az öntözővíz minőségi követelményének, így egyre nagyobb a nyomás a felszín alatti vízbázisokra, ami veszélyezteti az ivóvíz minőségét. A közeljövőben ezért fokozni kell a kapacitásépítést és a rendelkezésre álló jó gyakorlatok megosztását a határokon átnyúló fenntartható területi vízgazdálkodás szereplői között.
Összefoglalás
A fenntartható mezőgazdasági fejlődésben fontos szerepe van a biotrágyáknak, ugyanis a környezet kémiai terhelése nélkül segítik elő a talaj termékenységének fenntartását, növelik a kultúrnövények ellenállóképességét, valamint javítják a termésbiztonságot és a termés minőségét.
2006-tól 2008-ig természetes alapanyagú lombtrágyák hatékonyságát vizsgáltuk szabadföldi körülmények között Hajdúszoboszló déli termelési körzetében, réti csernozjom talajon. Vizsgálatai célunk annak megállapítása volt, hogy a Natur Vita (Chlorella vulgaris és Spirulina platensis), a Natur Plasma (Chlorella spp.) és az Amalgerol Prémium (alginát, mannitol, laminarin stb.) lombtrágyák képesek e további termésnövekedést biztosítani az alaptrágyázáson felül állománykezelésben és tarlókezelésben. A hatékonysági vizsgálatokat vetőmag kukoricaállományban kezdtük el, majd 2008-ban kiterjesztettük az étkezési burgonya-előállításra is.
A vizsgált készítmények képesek javítani a burgonyaállomány kondícióját, valamint az alkalmazott kezeléstől függően az alaptrágyázáson felül további termésnövekedést biztosítanak, viszont kombinált alkalmazásuk nem eredményez szignifikánsan nagyobb termést, mint a készítmények önmagukban történő kijuttatása.
A szigorú dohányzásellenes intézkedésekkel már számos országban sikerült hatékonyan csökkenteni a dohányzó emberek számát. Habár azonnali hatás nem volt érezhető, a dohányzás okozta egészségügyi kiadások jövőbeli csökkenése várható. Fontosnak tűnik az egészségügyi szakemberek dohányzással kapcsolatos szemlélete. Célkitűzés: A szerzők felmérésükben azt vizsgálták, hogyan viszonyulnak az orvostanhallgatók a dohányzáshoz, és felmérték a dohányzásellenes intézkedésekkel kapcsolatos attitűdjeiket. Módszerek: A felméréshez a Globális Egészségügyi Hallgatóknak szóló Felmérés kérdőívének magyar fordítását használták, és a szerzők a szabályozással kapcsolatos kérdéseket értékelték. A kérdőívet I. és V. évfolyamos orvostanhallgatók töltötték ki. A statisztikai analízist SPSS programmal végezték. Eredmények: Összesen 245 hallgató töltötte ki a kérdőívet. A hallgatók által jól ismert a dohányzás egészségkárosító hatása, mégis sok időt töltenek el dohányfüstös környezetben (68%-ban otthon, 85%-ban otthonukon kívül). Véleményük a dohányzásellenes szabályozásról elsősorban a jelenlegi törvénykezést tükrözi, így például csupán a hallgatók 43%-a tiltaná ki a dohányzást a diszkókból/bárokból. Következtetés: Az egészségügyi szakembereknek aktívabban kell részt venniük a megelőzésben és a dohányzásellenes szabályozásban. Az orvostanhallgatókat képezni kell ebben a témában. Orv. Hetil., 2011, 152, 828–833.
Absztrakt:
Bevezetés: Az étkezési szokásoknak meghatározó szerepe van a gastrointestinalis daganat és szív-ér rendszer eredetű halálozásokban. Célkitűzés: Annak vizsgálata, hogy a borfogyasztásnak lehet-e szerepe a két haláltípus kialakulásában Magyarországon. Módszer: A szerzők 206 159 személy adataiból hasonlították össze a gastrointestinalis daganatok és szív-ér rendszeri megbetegedések miatt 2000–2010 között meghalt személyek standardizált elhalálozási arányszámait négy történelmi borvidéken: Tokaj (fehérbor), Eger (vörösbor), Balaton (fehérbor), Szekszárd/Villány (vörösbor) vidékén és a nem borvidék Hódmezővásárhelyen. Eredmények: A Tokaj vidéken volt szignifikánsan a legkisebb a daganatok száma (664), viszont a szív-ér rendszeri betegségek miatti halálozás itt volt a legnagyobb (5955). Ezzel szemben a szív-ér rendszeri betegségek száma Szekszárd-Villány területén (3907) a legkevesebb, míg a daganatoké itt (831) és Eger vidékén (934) a legtöbb. Következtetések: Igazolódott a vörösbor ismert védőhatása a szív-ér rendszeri halálozásokban. A gastrointestinalis daganatos elhalálozás meglepően alacsony előfordulása a Tokaj vidéken – az ivóvíz magasabb szelénszintje mellett – az itteni fehérborok eddig nem ismert sajátosságaira utal. Orv Hetil. 2017; 158(25): 992–998.
Absztrakt:
Bevezetés: A szívelégtelenség gyanúja miatt hospitalizált szívelégtelen betegeknél a natriureticus peptidek meghatározása mind a diagnózis megerősítése, mind pedig a prognosztika szempontjából fontos. A kezelés hatására jelentkező natriureticuspeptidszint-változás mértéke a prognózis egyik meghatározója. Célkitűzés: Annak eldöntése, hogy az akut szívelégtelenség miatt felvett betegeknél a felvételi natriureticus peptid korai ismétlése eredményez-e olyan változást, amely befolyásolhatja a diagnózist és a prognózist. Módszer: Prospektív adatgyűjtés a 2017 és 2018 között a Budai Irgalmasrendi Kórház Kardiológia osztályán kezelt akut szívelégtelen betegekre vonatkozóan, az N-terminális pro-B natriureticus peptid (NT-proBNP) szintjének a felvételkor és 12 órán belül ismételten mért értékeinek összehasonlítására. Azon betegek adatait elemeztük, akiknek a felvételt indokoló panaszai 24 órán belül kezdődtek, és a panaszokat szívelégtelenség okozta. Eredmények: A vizsgált 23 beteg átlagéletkora 77,9 ± 8,3 év volt. A betegek nagy részénél a szívelégtelenséget csökkent szisztolés balkamra-funkciót okozta. Ezen betegeknél az ejekciós frakció 34,1 ± 3,9%-nak adódott. A panasz kezdetétől eltelt idő 6,7 óra ± 2,2 óra volt, míg az ismételt biomarkermeghatározásig eltelt idő 6,5 ± 2,2 órát tett ki a felvételi mérés időpontjához képest. Az NT-proBNP medián értéke 5064 pg/ml-ről 8847 pg/ml-re emelkedett (p<0,0005) a 6 órás kontroll során, ami 75%-os növekedést jelentett. A hs-troponin-T átlaga 46 ± 25 ng/l-ről 78 ± 51 ng/l-re növekedett (p<0,002). Következtetések: Akut szívelégtelenségben jelentős NT-proBNP-emelkedés várható a felvételt követő korai, ismételt mérés eredményeként. Ennek ismerete mind diagnosztikai, mind prognosztikai szempontból jelentőséggel bírhat. A megfigyelésnek nagyszámú betegen való validálása szükséges. Orv Hetil. 2018; 159(25): 1009–1012.
