Search Results

You are looking at 21 - 26 of 26 items for

  • Author or Editor: Márta Csabai x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az Interkulturális Érzékenység Skála magyar változatának pszichometriai vizsgálata orvostanhallgatók és pszichológia szakos hallgatók mintáján

Psychometric properties of the Intercultural Sensitivity Scale in Hungarian medical and psychology students

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Lilla Lucza
,
Tamás Martos
,
Viola Sallay
,
Anne Weiland
,
Peter Vermeir
, and
Márta Csabai

Háttér és célkitűzések

Az egyre növekvő kulturális diverzitás következtében az utóbbi évek nemzetközi és hazai tudományos irodalma egyre több figyelmet fordít az interkulturális kompetencia mérési és fejlesztési feladataira a gyógyításban. Jelen vizsgálatban célunk az Interkulturális Érzékenység Skála magyar változatának pszichometriai vizsgálata orvostan- és pszichológushallgatók körében, feltárva emellett az empátiával való konvergens validitását és a skálán különböző demográfiai változók mentén megjelenő különbségeket és együtt járásokat.

Módszer

A kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálatban 396 magyar, gyógyító szakmára készülő hallgató demográfiai és Interkulturális Érzékenység Skála, valamint Interperszonális Reaktivitás Index adatait elemeztük. Az eredeti 5 faktoros kérdőívstruktúra érvényességi és megbízhatósági vizsgálatai mellett korreláció, független mintás t-próba, egyutas ANOVA teszteket és lineáris regressziót alkalmaztunk.

Eredmények

Az eredeti skála nem mutatott megfelelő és érvényes illeszkedést magyar mintán, helyette egy alternatív, rövidített, 3 faktoros struktúra bizonyult a legjobban illeszkedőnek, elfogadható vagy jó belső megbízhatósági mutatókkal. Eredményeink szerint a nyelvismeret és az empátia két dimenziója jelentős bejóslója az interkulturális érzékenységnek: a perspektívafelvétel pozitívan, a személyes distressz pedig fordított irányban jelezte azt előre.

Következtetések

Egy olyan magyar nyelvre adaptált mérőeszközt alakítottunk ki, mely megbízhatóan méri a magyar gyógyító szakmára készülők interkulturális érzékenységét. E készség fejlesztése napjainkban az egészségügyi képzések fontos feladata. A hallgatók nyelvtanulásának, kultúrközi tapasztalatszerzésének és empátiafejlesztésének támogatása mellett az interdiszciplináris és interkulturális felépítésű gyógyítói tanuló- vagy kutatócsoportok igen hasznos együttműködésének irányába mutatnak a jelen kutatás eredményei.

Open access

A cardiovascularis rizikóbecslés és az egészségmagatartás kapcsolata pszichoszociális tényezők tükrében.

A Budakalász Epidemiológiai Vizsgálat utánkövetése

Relationship between cardiovascular risk assessment and health behavior in the light of psychosocial factors.

Follow-up of the Budakalász Epidemiological Study
Orvosi Hetilap
Authors:
Zsófia Ocsovszky
,
Tamás Martos
,
József Otohal
,
Blanka Berényi
,
Béla Merkely
,
Márta Csabai
, and
Zsolt Bagyura

Bevezetés: A cardiovascularis rizikó csökkentésére irányuló megelőző erőfeszítések ellenére a szív- és érrendszeri halálozás mértéke nő. A rendszerszintű, protokolláris, kibővített cardiovascularis szűrés működtetése lehet egy olyan populációs stratégia, amelynek hosszú távú hatása hozzájárulhat a mortalitás csökkenéséhez. Célkitűzés: A jelen tanulmány célja, hogy a Budakalász Epidemiológiai Vizsgálat (BEV) utánkövetéseként megvizsgáljuk a résztvevők 2012 és 2019 között történt egészségmagatartás-változását. Módszer: A hatékony utánkövetés érdekében létrehoztunk egy cardiovascularis egészségmagatartás-indexet. A kutatásba olyan, közepes és magas cardiovascularis rizikójú vizsgálati személyeket vontunk be, akik 2012-ben részt vettek a BEV komplex cardiovascularis rizikóbecslésében (n = 502). A 2019-es utánkövetés kérdőívében a BEV-alapvizsgálatban is felvett alapadatok (demográfia, egészséges életmód, rizikóviselkedés, gyógyszeresen kezelt betegségek), továbbá újonnan felvett pszichológiai kérdőívek (Észlelt Stressz, WHO Jóllét, Beck-féle Reménytelenség Skála, az egészség területére adaptált Társas Támogatás, ABCD Risk Questionnaire) szerepeltek. Eredmények: Az elemzésünkben létrehozott cardiovascularis egészségmagatartás-index minden faktora 70% fölötti javulást mutatott 2012 és 2019 között. A résztvevők 37,6%-a tett valamit az egészségéért, bevallásuk szerint 30,3%-nak nagy vagy nagyon nagy hatással volt az életére a 2012-es BEV-vizsgálat a vizsgálatot követő egy évben, illetve 24,7%-nak a jelenlegi életére is. A javuló egészségindexek szignifikáns korrelációs összefüggést mutatnak a pszichés faktorokkal. A pszichés faktorok pozitív irányú összefüggést mutattak a jólléttel (tau_b = 0,344) és negatívat az észlelt stresszel (tau_b = –0,225) és a reménytelenséggel (tau_b = –0,206). Következtetés: Hét évvel a BEV cardiovascularis rizikóbecslését követően a vizsgálatban korábban részt vevőknél jelentős egészségmagatartás-változást tapasztaltunk. A javuló értékek magasabb mentális jólléttel járnak együtt. A BEV életmóddal való kapcsolatából és a szándékolt változtatásból arra következtethetünk, hogy a cardiovascularis rizikó-becslésnek az egészségmagatartás-változás irányában előremozdító befolyása van. Orv Hetil. 2023; 164(4): 119–131.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Melinda Látos
,
Katalin Barabás
,
György Lázár
,
Ferenc Marofka
,
Edit Szederkényi
,
Pál Szenohradszky
, and
Márta Csabai

A betegséggel, a testtel és a gyógyulási folyamattal kapcsolatos attitűdök és a kognitív reprezentációk jellege számottevő befolyást gyakorol a szervátültetésen átesett betegek felépülésére. Célkitűzés: A Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának Transzplantációs Osztályán több mint egy éve folyó kutatásukban a szerzők 51 veseátültetett személynél megvizsgálták, hogy a hangulati tényezők, a betegséggel és szervvel kapcsolatos reprezentációk kimutatható összefüggésben állnak-e a graft megfelelő működésével. Módszerek: Kutatásukban négy mérőeszköz kombinációját tesztelték: a szorongásszint és a hangulati állapot mérésére a Spielberger-féle állapot- és vonásszorongás kérdőívet és a Beck-féle depresszióskálát alkalmazták, a betegség- és testreprezentációkat, illetve a gyógyulással, az idegen eredetű szerv testi és pszichés integrációjával kapcsolatos nézeteket pedig egy általuk kidolgozott kérdőívvel és rajzteszttel vizsgálták. Eredmények: A szorongó betegek a projektív rajzteszten a transzplantált vesét nagyobbra rajzolták, ami azt jelzi, hogy a szorongás megakadályozza a szerv normális intrapszichés integrációját. Fontos kutatási eredményük, hogy a transzplantáció utáni, vérből kimutatott 10. napi kreatinin- és karbamidszint szignifikánsan alacsonyabb volt azoknál a betegeknél, akik a projektív rajztesztben a veséjüket kisebbre rajzolták. Következtetések: A transzplantált betegek rajzain a vese mérete szorongást jelző funkciót tölthet be, ami egyrészt a vizsgálatukban alkalmazott egyszerű pszichodiagnosztikai eljárás hasznosságára hívja fel a figyelmet, másrészt a prevenció fontosságára. Orv. Hetil., 2012, 153, 592–597.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zsófia Ocsovszky
,
Beatrix Rafael
,
Tamás Martos
,
Márta Csabai
,
Zsolt Bagyura
,
Viola Sallay
, and
Béla Merkely

Absztrakt:

Bevezetés: A cardiovascularis megbetegedések vezető haláloki tényezőként évente 4 millió halált okoznak Európában. Az életmód mellett 25–40%-ra becsülik a pszichoszociális tényezők szerepét a betegség létrejöttében. A felnőttkori szociális izoláció a krónikus stressz forrása, és másfélszeres rizikót jelent a betegség kialakulására. A társas támogatás alacsony szintje és a társas izoláció növeli a depresszió, a magas vérnyomás és az elhízás valószínűségét, ezáltal növelve a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulását is. Célkitűzés: A jelen kutatásban arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan függ össze a vizsgálati személyek egészségmagatartása társas kapcsolataikkal. Továbbá a már korábban validált Multidimenzionális Társas Támogatás Skálát adaptáltuk az egészség területére. Módszer: Az online kérdőíves adatfelvétel 2018 őszén történt (n = 507). Felvételre került a Társas Támogatás Skála egészségre adaptált változata, a szubjektív egészségi állapot, a szubjektív anyagi helyzet, felvettük a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, valamint a WHO Rövidített Jóllét Kérdőívet és az Észlelt Stressz Kérdőívet. Eredmények: A megerősítő faktorelemzés összességében igazolta az eredeti háromfaktoros struktúra meglétét (Cronbach-alfák = 0,945, 0,950 és 0,905). A regressziós modellek szerint az egészséggel kapcsolatban a barátoktól kapott társas támogatás tendenciaszerű pozitív összefüggést mutat az intenzív testmozgással (B = 0,205, béta = 0,096, p = 0,093). Logisztikus regressziós modellben vizsgálva, az egészséggel kapcsolatban kapott társas támogatás nem áll összefüggésben a dohányzással. Csupán az iskolai végzettség mutatkozott szignifikáns tényezőnek (B = –1,284, OR = 0,277, p = 0,000). Következtetés: A Társas Támogatás Skála egészséges életmódra adaptált változatának pszichometriai mutatói mintánkon megfelelőnek bizonyultak. A társas támogatás összefüggést mutatott a mentális egészség mutatóival (depresszió, stressz-szint, jóllét), valamint tendenciaszerű összefüggést a testmozgással. Orv Hetil. 2020; 161(4): 129–138.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Victoria Wittmann
,
Melinda Látos
,
Zoltán Horváth
,
Zsolt Simonka
,
Attila Paszt
,
György Lázár
, and
Márta Csabai

Absztrakt:

Bevezetés: Interdiszciplináris kutatásokkal igazolták, hogy a daganatos betegség diagnózisa és a diagnózist követő hosszú terápiás folyamat olyan negatív és megterhelő érzelmi állapotot hozhat létre, amely hátráltathatja a páciens fizikai és pszichés felépülését. Célkitűzés: Kutatásunk célja egy komplex pszichológiai intervenciós program kidolgozása emlődaganatos nőbetegek számára és az előzetes eredmények bemutatása. Módszer: 6 hetes vizsgálatunkban 50, sebészeti műtétre váró emlődaganatos páciens került a mintába. A páciensek közül 20 fő az intervenciós csoportba került, 30 fő pedig a kontrollcsoportba. Mérőeszközként szolgált a Beck Depresszió Kérdőív (BDI), a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív (STAI), a Sebészeti Beavatkozástól Való Félelem Kérdőív (SFQ), a Vizuális Analóg Skála (VAS), az Emlődaganatos Betegekre Kifejlesztett Életminőség Skála (FACT-B) és az Emlőrákkezelés Hatását Mérő Skála (BITS). Terápiás eszközként két újszerű eljárás, a PRISM-D rajzteszt és a Testképszobor Teszt került alkalmazásra. Eredmények: A kapott eredmények szerint az intervenció ígéretesnek mutatkozik, a programba bevont személyek a műtéttel kapcsolatos alacsonyabb félelmekről és állapotszorongásról számoltak be 6 héttel a műtét után, mint a kontrollcsoport tagjai. A műtét típusa jelentősen befolyásolta a testkép változásával kapcsolatos stressz mértékét. Következtetés: A kutatás a műtét előtti és a műtét utáni pszichológiai intervenció fontosságára hívja fel a figyelmet emlődaganatos nőbetegek körében. Orv Hetil. 2019; 160(18): 700–709.

Open access

A gyermekszívsebészeti beavatkozás hosszú távú hatásai a pszichológiai fejlődésre

Long-term psychological effects of pediatric cardiac surgery

Orvosi Hetilap
Authors:
Nikoletta Ráhel Czobor
,
Zsófia Ocsovszky
,
Márta Csabai
,
György Róth
,
Barna Konkolÿ Thege
,
László Ablonczy
,
Edgár Székely
,
János Gál
, and
Andrea Székely

Abstract:

Introduction: Maladaptive behavioural patterns among children undergoing cardiac surgery can be related to different perioperative states. Objective: The aim of the present study was to describe the long-term behavioural effects of young children undergoing cardiac surgery and to identify perioperative risk factors associated with the development of coping mechanisms. Method: Data of 80 children undergoing cardiac surgery and 62 healthy controls were examined. The psychosocial characteristics were assessed by the Hungarian adaptation of the Ways of Coping Questionnaire and the Youth Self Report, while perioperative data were collected retrospectively from institutional medical records. Results: Operated children reported significantly poorer coping skills, both in terms of emotion- and problem-focused coping compared to healthy controls. The Youth Self Report showed no significant difference between the surgery and the control groups in terms of internalization and externalization scores. Long-term cyanosis resulted in dysfunctional emotion-focused coping mechanism and somatization, while acyanotic states led to problem-focused difficulties compared to healthy controls. Reoperations and long-term in-hospital stays were related to an escape-avoidant behaviour and a maladaptive emotion-focused coping. Conclusion: Children undergoing cardiac surgery are at higher risk of developing decreased abilities to mobilize emotion- and problem-focused ways of coping and a higher likelihood of somatization. The duration of incomplete circulation, the number of reoperations and the length of in-hospital stays seem to be the most significant influencing factors regarding future behavioural dysfunctions. Orv Hetil. 2020; 161(42): 1787–1796.

Open access