Search Results

Háttér és célok: Kutatásunkban elszegényített beszédingerek két típusát használtuk gyerekek és felnőttek beszédészlelési képességének vizsgálatára.

Módszer: Vizsgálatunkat 5-6 éves gyermek és felnőtt mintán végeztük, szinuszhullámú és amplitúdómodulált beszédingerek – magyar nyelvű mondatok – segítségével. Beszédingereinket természetes kiejtésű változatokból szintetizáltuk.

Eredmények: Korábbi angol nyelvű vizsgálatok eredményeihez hasonlóan azt tapasztaltuk, hogy mindkét korcsoport igen jól érti ezeket a szintetizált beszédfajtákat, bár a felnőttek jobban teljesítenek a gyerekeknél. Ugyanakkor adataink eltérő képet mutatnak a kétféle szintézistípus viszonyáról az angol nyelvű vizsgálatokhoz képest. Míg angol anyanyelvű mintáknál a gyerekek a szinuszhullámú beszédet relatíve jobban értették, mint az amplitúdómoduláltat, felnőtteknél pedig ez a viszony megfordult, a magyar nyelvű vizsgálatok esetén gyerekeknél egyforma teljesítményt találtunk a kétféle ingertípusra, míg felnőtteknél az amplitúdómodulált ingerek előnyét találtuk (lehetséges ugyanakkor, hogy ez csak az ingernehézségi paraméterek eltérő beállításának következménye). A lexikai restaurációs hatásokat jelezte, hogy a mondatok első főnévi csoportjának felismerése igen erősen korrelált a mondatok további részének felismerésével.

Konklúzió: Adataink részben reprodukálják az angol nyelven végzett vizsgálatok eredményeit. Új eredményként kétféle perceptuális tanulási hatást sikerült elkülönítenünk: az azonnali perceptuális tanulás gyerekeknél és felnőtteknél is megfigyelhető, míg a próbák során jelentkező gyakorlási, tehát az egyes mondatok közötti transzferhatás csak felnőtteknél.

Patay Pál: L. A. Horváth-K. H. Simon, Das Neolithikum und die Kupferzeit in Südwesttransdanubien. (Inventaria Praehistorica Hungariae IX.) A Magyar Nemzeti Múzeum kiadása, Budapest 2003. 253 oldal; Szabó Miklós: U. Jantzen, Die Wasserleitung des Eupalinos. Die Funde. Samos XX. Bonn 2004. XIX + 373 oldal, 18 melléklet, 104 tábla; Kemenczei Tibor: V. Dergačev, Die äneolithischen und bronzezeitlichen Metallfunde aus Moldavien. Prähistorische Bronzefunde. Abt. XX, Bd. 9. Stuttgart 2002. 251 oldal, 134 tábla; Szirmai Krisztina: Tóth I., Mithras Pannonicus. Specimina Nova Universitatis Quinqueecclesiensis XVII. Budapest-Pécs 2003. 146 oldal, 42 tábla + 12 szövegközi kép; Kiss Etele: „Die Welt von Byzanz” - Europas östliches Erbe. Glanz, Krisen und Fortleben einer tausendjährigen Kultur. München, Museum für Vor- und Frühgeschichte, Archäologische Staatssammlung 2004. október 22.-2005. április. Kiállítási katalógus. Kiadja L. Wamser (Schriftenreihe der Archäologischen Staatssammlung Bd. 4). München 2004. 496 oldal, 541 kép; Holl Imre: Der Schatzfund von Fuchsenhof. Hg. B. Prokisch-Th. Kühtreiber. Studien zur Kulturgeschichte von Oberösterreich F. 15. Linz 2004. 954 oldal, 152 ábra, valamint fotók 609 katalógustételről; CD-ROM. Verlag Publication Pno 1, Weitra

Az autológ zsírátültetés az esztétikai plasztikai sebészetben gyakran alkalmazott eljárás, ami az utóbbi időben az onkológiai sebészeti beavatkozásokat követő lágyrész-hiányok rekonstrukciójában is egyre népszerűbb. A zsírátültetés máig nem standardizált technikája a daganatos emlő rekonstrukciós sebészetében is rohamosan teret nyer. Figyelembe kell azonban venni, hogy az eljárás nem passzív térfogatpótlás, hanem biológialag aktív, endokrin, parakrin, exokrin funkcióval bíró szövet átültetését jelenti, úgynevezett zsíreredetű őssejtekkel, számos kérdést felvetve az onkológiai biztonsággal és az alapbetegség diagnosztikus utánkövetésével kapcsolatban. Bár a módszerről prospektív, randomizált vizsgálatokon alapuló, hosszú távú eredmények nem állnak rendelkezésre, az irodalmi tapasztalatok reménykeltőek, és megfelelő indikációval, valamint technikával hatásos és sebészeti szempontból biztonságos eljárásról árulkodnak. A szerzők széles körű irodalmi áttekintést nyújtanak, először magyar nyelven, az emlőrák rekonstrukciós sebészetében alkalmazott autológ zsírátültetés indikációit, technikáját, molekuláris kölcsönhatásait, klinikai eredményeit és potenciális veszélyeit is bemutatva. Kezdeményezik továbbá, hogy az autológ zsírátültetéssel rekonstruált emlőrákos esetek megfelelő hosszú távú utánkövetését nemzeti regiszter létrehozásával segítsék elő a beavatkozást végzők. Orv. Hetil., 2012, 153, 1816–1831.

Abstract

One of the most dangerous diseases is cancer, nearly 2 million new cancer types are diagnosed each year, worldwide, causing most of the death. Therefore, cancer is in the focus of many types of research. To prevent the proliferation and spreading of malignant cells, several compounds have been developed in chemotherapy, however, a significant proportion of these have serious side effects, and resistance is commonly emerging early after administration. Tumor cells require tropomyosin-containing actin network for their growth and survival. The tropomyosin profile is considerably changed in cancers resulting in the dramatic rearrangements of the actin cytoskeleton structure, therefore anti-tropomyosin compounds can be a new perspective in cancer therapy, such as TR100 which was reported to be capable of destroying cancer cells in a highly tumor-specific manner by increasing the depolymerization of the actin filament. On the other hand tumor cells can commonly communicate with each other via membrane nanotubes (NTs) for which actin is essential for growth. Tumor cell NTs may transport not only signal molecules, or cell organelles, but resistance factors against chemotherapeutic agents to help to survive. Immune cells also frequently use membrane nanotubes for communication, therefore, in this study we focused on the visualization of the effect of TR100 on the morphology and formation of B lymphoma cell NTs with superresolution structured illumination microscopy. TR100 treatment caused spectacular changes on the NT forming capability and the morphology of B cells in a concentration dependent manner, while low concentration of the agent significantly promoted NT formation, and at the same time produced shorter and thicker tubes in the early stage of their formation, in higher concentration it affected mainly only the cells, causing the rounding and finally the death of them. We were not able to detect any significant change on cells with extended nanotubular network, suggesting that TR100 is a less potent candidate in anti-cancer therapy.

Absztrakt

Bevezetés: A cardiovascularis betegségek kialakulása szempontjából a krónikus veseelégtelenség a legfőbb kockázati tényezők egyike. Annak ellenére, hogy a krónikus dialíziskezeléssel szemben a vesetranszplantált betegek életkilátásai és életminősége jelentősen jobb, a jó graftműködés mellett bekövetkezett halálozás leggyakrabban cardiovascularis eredetű. A komplex részfolyamatok érelmeszesedésre gyakorolt hatása tetten érhető a megszokott diagnosztikus eszközökkel, és noninvazívan mérhető az artériás stiffness (érfali merevség) vizsgálatával. Célkitűzés: Artériás funkciós paraméterek változásának noninvazív klinikai vizsgálata közvetlenül a vesetranszplantációt követően. Módszer: Prospektív, követéses vizsgálatban 17 (8 nő, 9 férfi; életkor: 46,16 ± 12,19 év) cadavervese-transzplantáción átesett beteg noninvazív módon rögzített artériás funkciós paramétereit, laboreredményeit, klinikai állapotát vizsgálták a perioperatív időszakban, abból a célból, hogy észlelhető-e már a műtét után közvetlenül mérhető változás. A méréseket a transzplantációs műtétet megelőzően (1. mérés), majd azt követően 24 óra múlva (2. mérés), végül hetente egyszer (3–4. mérés) végezték standard körülmények között. Korrelációanalízist végeztek a stiffness és a hagyományos laboratóriumi paraméterek között. A stiffnessparaméterek rögzítésére az oszcillometriás elven működő, TensioMed Arteriográfot használták. Az arteria carotisok és a kardiális státusz rögzítését ultrahanggal (bal kamrai ejekciós frakció, bal kamra falvastagsága, a diasztolés diszfunkciót jelző E/A hányados, jobb kamrai nyomás) készített leletek alapján végezték. A statisztikai analíziseket Windows StatSoft 7.0 szoftver segítségével végezték. Statisztikai különbözőséget állapítottak meg p<0,05 szignifikanciaszint esetén. Eredmények: A posztoperatív időszakban az augmentációs index és a pulzushullám-terjedési sebesség szignifikáns csökkenését észlelték. Következtetések: Eredményeik szerint az artériás stiffness monitorozása transzplantált betegeik körében alkalmasnak tűnik a globális cardiovascularis kockázat megítélésére. A végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő betegek artériás funkciós tulajdonságai már a műtétet követő napokban noninvazív eszközökkel is kimutathatóan javulnak. Az artériás stiffness rendszeres monitorozása a műtétet követő felülvizsgálatok alkalmával lehetővé teheti a korai és célzott kezelést, hozzájárulva a veseátültetés hosszú távú eredményeinek további javulásához. Orv. Hetil., 2016, 157(24), 956–963.

A régészeti örökség megmentése és feltárása, eredményes feldolgozása, gondos megőrzése és hatékony továbbadása érdekében 2019 őszén Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke, egy középtávú Régészeti Stratégia elkészítését kezdeményezte. Az ELTE BTK Régészettudományi Intézetében született jelen javaslat az elméleti keretek rövid felvázolásával kísérli meg összefoglalni a magyar régészet előtt álló lehetőségeket és legfontosabb feladatokat. A magyar régészetet az elmúlt évtizedekben az ellentmondásos és kapkodó törvényalkotás, a változó és mindinkább romló feltételekkel működő intézményi háttér határozta meg, amely a régészet jelentős presztízsvesztéséhez vezetett. A múlt történetileg hiteles rekonstrukciója érdekében a jelen írás a magyar régészeti örökség gondozásának feladatait a nemzetközi kutatás kihívásainak figyelembevételével határozza meg mind a feltáró és feldolgozó munka, mind a múzeumi megőrzés és bemutatás, az állami feladatvállalás, mind pedig az egyetemi oktatás és a közösségi továbbadás területén. A szerzők írásukat vitaindítónak szánják, és várják a régészeti örökség sorsáért aggódó szakemberek és művelt polgárok véleményét.

Bevezetés: A szakirodalom alapján a stroke okozta nyelészavar a betegek felét is érintheti. A nemzetközi ajánlások mentén a hazai stroke-betegek táplálásterápiás szakmai irányelve több nyelészavarszűrési módszert ajánl. Ezek közül világszerte elterjedt a Gugging Swallowing Screen (GUSS), mely eddig magyar nyelven nem volt elérhető. Célkitűzés: A GUSS magyar nyelvre történő adaptálása és validálása akut stroke-betegeken. Módszer: A kétfázisú elrendezés első részében az adaptációhoz ötlépéses protokollt állítottunk össze a nemzetközi irányelvek alapján, amelyet a második fázisban validáltunk. A vizsgált betegektől (n = 31) nyert adatokat a száloptikás nyelésvizsgálat (FEES) referenciaértékeihez hasonlítottuk, mind dysphagia-, mind aspiratiokockázat szempontjából. A belső validitást két független megítélőtől kapott adatok (n = 20) összehasonlításával nyertük. Eredmények: Mintánkban a dysphagia előfordulásának gyakorisága a FEES alapján 45%, míg az aspiratióé 32% volt. A megítélők közötti egyetértés erős volt, a GUSS-H-nyerspontok és a dysphagia súlyosságát tekintve egyaránt (κ = 0,899, p<0,001; κ = 0,801, p<0,001). A felmérőlap diagnosztikus érzékenysége jó eredményt mutatott mind a dysphagia, mind az aspiratio kockázatára (szenzitivitás: 93%, 90%; specificitás: 65%, 57%; pozitív prediktív érték: 68%, 50%; negatív prediktív érték: 92%, 92%). Megbeszélés: A GUSS eredeti változatával és más, betegágy melletti felmérésekkel összehasonlítva a GUSS-H a szenzitivitás és a negatív prediktív érték tekintetében az átlagosnál jobb eredményt mutatott. A felmérőlap a dysphagia és az aspiratio kockázatát előre jelzi, a műszeres vizsgálat szükségességére és a dysphagiaétrendre ajánlást tesz. Következtetés: Az akut stroke-betegek táplálásterápiája csak interdiszciplináris ellátás keretében valósulhat meg, amelynek egyik első eleme a nyelészavar szűrése. A jelen tanulmánnyal elérhetővé tettük a GUSS-H-t a magyar szakemberek számára. Orv Hetil. 2022; 163(36): 1431–1439.

Bevezetés: A cerebelláris kognitív-affektív szindróma olyan tünetegyüttest jelent, amely a motoros és végrehajtó funkciók zavarán túl a memória, a váltás-gátlás, a konceptualizálás és az érzelem és viselkedés szabályozásában is megnyilvánulhat. A szindróma felmérésére dedikált magyar nyelvű mérőeszköz eddig nem állt a hazai szakemberek rendelkezésére. Célkitűzés: A kutatás célja volt a Cerebelláris Kognitív-Affektív Szindróma Skála (CCAS-H) magyar mintán történő validációja, diagnosztikus érvényességének felmérése, valamint a teszt közzététele a szakemberek számára. Módszer: Multicentrikus kutatási elrendezésben, hat kórházi osztállyal való együttműködés keretében cerebelláris érintettségű páciensekkel és kontrollszemélyekkel történtek tesztfelvételek 2021. 07. 12. és 2023. 12. 31. között. A statisztikai elemzések során normalitástesztelést, leíró statisztikát, átlagok tesztelését, korrelációszámításokat, valamint ROC-elemzést végeztünk, Cronbach-alfa-értékeket, Cohen-féle kappát határoztunk meg. A normalitás sérülése esetén robusztus próbákat választottunk. Eredmények: 54 cerebelláris és 40 kontrollszeméllyel történt tesztfelvétel, amelyekből különböző alcsoportokat képeztünk. Mintánkban az életkor (r = –0,581***, df = 87, p<0,001) és az iskolázottság (r = 0,360***, df = 87, p<0,001) szignifikáns együttjárást mutatott az összpontszámokkal. A CCAS-H megfelelő belső konzisztenciájú (α = 0,771), teszt-reteszt vizsgálat alapján stabil (r = 0,793***, df =13, p<0,001), és megítélők közti 88,2%-os egyetértést mutatott (𝜅 = 0,779, z = 4,79, p<0,001). A fals pozitív esetek csökkentése érdekében a szindrómát előre jelző vágópontokat megemeltük, így 5 hibapontnál felmerül (szenzitivitás: 100%, specificitás: 43,48%), 6 hibapontnál valószínű (szenzitivitás: 90,91%, specificitás: 62,32%), 7 hibapontnál határozott (szenzitivitás: 81,82%, specificitás: 73,91%) a szindróma előfordulásának valószínűsége (AUC: 0,836). Megbeszélés: Az elemzések a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően készültek. Az eredeti és más validált változatokhoz képest a magyar verzió nagyobb belső konzisztenciát mutatott. A skála stabil és megbízhatóan alkalmazható, emellett ismertetjük a teszt adta újabb kutatási kérdéseket. Következtetés: Az újonnan validált skála alkalmas mérőeszköz a szindróma mérésére. Tanulmányunkkal elérhetővé tettük a CCAS-H-t a magyar szakemberek számára. Orv Hetil. 2024; 165(20): 785–798.

Szabó Miklós: Doktori képzés az ELTE Régészettudományi Intézetében; Borhy László: Válogatás a Régészeti Doktori Program doktori témáiból (ELTE BTK Régészettudományi Intézet); Kocsis László: ROMEC XV. világkonferencia Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban; Fodor István: A X. Nemzetközi Finnugor Kongresszus (Joskar-Ola, 2005. augusztus 15-21.); Siegmar von Schnurbein: A magyarországi régészeti kutatás és a Römisch-Germanische Kommission kapcsolata; Zsidi Paula: Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Bizottságának 2003-2005. évi tevékenységéről; Szabó Miklós, Raczky Pál, Zsidi Paula: Az MTA Régészeti Bizottságának szakmai javaslatai; Raczky Pál: A régészeti lelőhely fogalmának tudományfilozófiai alapon történő axiomatikus meghatározása; Jankovich-Bésán Dénes: Magyar Régész Szövetség alakult

A vashiány a leggyakoribb nyomelemhiány a világon, ezáltal jelentős globális egészségi problémát okoz mind a felnőttek, mind a gyermekek egészségügyi ellátásában. A vashiány számos társbetegséggel jár együtt, és jelentősen befolyásolja az életminőséget. Az anaemia kialakulása előtti felismerésével a tünetek és az életminőség javítható már korai stádiumban. Diagnosztizálásában és kezelésében számos orvosi terület érintett, ennek ellenére egyik diszciplína sem vállalja igazán magára a feladatot. A jelen konszenzusdokumentum célja egy egységes, diagnosztikus és terápiás útmutató létrehozása a vashiány miatt leginkább érintett orvosi területeken. A konszenzusos dokumentumot hematológiai, gasztroenterológiai, szülészet-nőgyógyászati, kardiológiai, gyermekgyógyászati és sportorvostani szakterületen jártas orvosok dolgozták ki, akik a Semmelweis Egyetem Iron Board tagjai. A konszenzusdokumentum szakterületenként tartalmazza a legfrissebb szakmai ajánlást. A vashiánybetegség különböző stádiumainak diagnosztikájához a vérképnek és a vasanyagcserét mutató paramétereknek (szérumvas, transzferrin, transzferrinszaturáció, ferritin) a vizsgálata szükséges. Az anaemia diagnózisához szükséges hemoglobinszint egyértelműen meghatározott, mely minden felnőtt betegcsoportra egyaránt érvényes: férfiaknál <130 g/l, nőknél <120 g/l, míg gyermekeknél életkortól függően változik. Az elsődleges cél a vashiánybetegség okának megállapítása és annak célzott kezelése. Az orális vaskezelés az első vonalbeli terápia a legtöbb esetben, mely biztonságos és hatékony a tünetes vagy anaemia kialakulására nagy kockázatú betegek esetén. Vas(II)-sók alkalmazásakor a készítmény másnaponkénti adagolása javítja az együttműködést, a tolerálhatóságot és a felszívódást. A vas(III)-hidroxid-polimaltóz előnye, hogy nem szükséges éhgyomorra bevenni, emellett már kora terhességben és gyerekeknél is biztonságosan alkalmazható. A C-vitamin használata a felszívódás növelése érdekében a legújabb klinikai vizsgálatok szerint nem jár előnnyel. Intravénás vaspótlás javasolt, ha a vasháztartás gyors rendezése szükséges, ha az orális kezelés nem tolerálható vagy nagy valószínűséggel hatástalan lesz, továbbá elsősorban pangásos szívelégtelenség, várandósság, gyulladásos bélbetegség, felszívódási zavar és preoperatív állapot esetén. Orv Hetil. 2024; 165(27): 1027–1038.