Search Results
You are looking at 21 - 30 of 65 items for
- Author or Editor: Péter Róbert x
- Refine by Access: All Content x
Absztrakt
Bevezetés: A szerzők centrális pancreatectomia kapcsán nyert tapasztalataikról számolnak be, rövid irodalmi áttekintést is nyújtva. Anyag és módszerek: 7 betegnél végeztek centrális pancreatectomiát benignus vagy alacsony malignitású daganat miatt, illetve egy esetben pancreasruptura volt az indikáció. Leggyakrabban alkalmazott technikájuk során a pancreas distalis részét Roux-kacsba szájaztatták, a proximalis metszlapot varratokkal zárták, majd jejunummal fedték. Eredmények: Összesen három szövődményük volt (37%), míg reoperációra nem került sor, beteget nem vesztettek el. A nyomon követés során sem az endocrin, sem az exocrin működésben károsodást nem észleltek. Következtetések: Megfelelő javallattal és technikával elvégezve a centrális pancreatectomia biztonságos műtét, és kiváló funkcionális eredménnyel jár.
A talaj N-szolgáltató képessége és az elérhető termés – többek között – függ a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyiségétől. Jelen tanulmányban vizsgáltuk, hogy a növényi kondíció és a termés hogyan változik a táblán belül egy heterogén növényállományban, és milyen összefüggésben van a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyiségével. Egy 10,4 hektáros mintaterületről növénymagasság térképet készítettünk, majd a különböző magasságú állományrészekben több ismétlésben mintavételi pontokat jelöltünk ki. Mintavételi pontonként termés- és talajmintákat vettünk. A mérési eredmények alapján megállapítottuk, hogy a termés, a levelek SPAD-értéke és a talajban lévő 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyisége a növénymagasság növekedésével nőtt, míg a termésben jelentkező heterogenitás csökkent. Megállapítottuk, hogy a növényállomány heterogenitásában szerepet játszhat a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyiségének területi variabilitása is. A termés becsülhető a 0,01 M CaCl2-oldható szerves N-frakció mennyisége és a termés közötti összefüggést kifejező regressziós egyenletek alapján, viszont a becslés pontossága a különböző kondíciójú állományrészekben eltérő.
Absztrakt:
A percutan nervus tibialis stimuláció (PTNS) a legegyszerűbb, legkevésbé invazív és jól tolerálható neuromodulációs eljárás az alsó húgyutak és a székletürítés működését befolyásoló terápiás elektrofiziológiai technikák között. A PTNS során a medencefenéki izmok és a húgyhólyag afferens idegeinek stimulációja történik a sacralis plexuson keresztül (S2–4) a nervus tibialis posterior felől egyszer használatos vékony tűelektróda és többször használatos stimulátor segítségével. A széles körű klinikai használat ellenére hatásmechanizmusa nem pontosan ismert. Hatásosnak tekinthető túlműködő hólyag szindróma kezelése során, alkalmazása az Európai Urológiai Társaság vizeletincontinentia-irányelvének megfelelően javasolt antimuszkarinterápiára refrakter nőbetegek esetében. Túlműködő hólyagszindrómában kezelési hatékonysága a sacralis ideg neuromudulációjához hasonló. 2003 óta alkalmazzák székletincontinentia terápiájaként, szerepe azonban a megfelelő vizsgálatok hiánya miatt egyelőre kérdéses. A hagyományos kezelési lépések hatástalansága esetén a krónikus kismedencei fájdalom terápiájában szintén szerephez jut a PTNS. Jelentős mellékhatás a PTNS használata során nem került leírásra. Orv Hetil. 2018; 159(43): 1735–1740.
Absztrakt:
Bevezetés: A menopausalis genitourinalis szindróma gyakorisága postmenopausában 40–57%. Terápiájában szerepet kap a frakcionált mikroablatív CO2-lézer-kezelés, a módszer hatékonysága azonban mindmáig nem ismert teljes bizonyossággal. Célkitűzés: A postmenopausalis vulvovaginalis tünetek enyhítésére CO2-lézer-készülékkel végzett kezelések hatékonyságának elemzése a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. Módszer: Olyan betegek körében végeztünk a vaginalis mucosára optimalizált funkcionált vaginalis rejuvenációs lézerkezelést, akik a menopausa okozta hüvelyi tünetek miatt keresték fel Klinikánk uroginekológiai szakrendelését. A lézerkezelés három ülésben, 4–6 hetes időintervallumokban történt. Minden páciensnél meghatároztuk a ’vaginal health index’-et (VHI) mint objektív mérőszámot, valamint értékeltük a szubjektív panaszokat vizuális analóg skálával (VAS) minden kezelés előtt és négy héttel az utolsó kezelés befejezése után. A statisztikai elemzést párosított t-próbával végeztük; szignifikánsnak tekintettük, amennyiben p<0.05. Eredmények: 51 páciens került beválogatásra (életkor 57,0 ± 9,9 év). A VHI kezelés előtti átlagos pontszáma 14,0 ± 4,9 volt, majd az első kezelés után 15,0 ± 4,7, a második kezelés után 18,2 ± 4,6, a harmadik kezelés után pedig 19,5 ± 4,9 pontszámra nőtt. A VHI pontszámának növekedése mind a kezelés előtti értékhez képest, mind az egyes egymás után következő kezelések között szignifikáns volt. A VAS kezelés előtti átlagos pontszáma 15,6 ± 14,1 volt, majd az első kezelés után 9,0 ± 10,8, a második kezelés után 5,9 ± 9,2, a harmadik kezelés után pedig 3,4 ± 7,5 pontszámra csökkent. A VAS pontszámának csökkenése mind a kezelés előtti értékhez képest, mind az egyes egymás után következő kezelések között szignifikáns volt. Következtetések: A hüvely frakcionált CO2 mikroablatív lézerkezelése szignifikánsan enyhíti a páciensek postmenopausalis vulvovaginalis tüneteit, mind a páciensek szubjektív értékelése, mind a kezelőorvos által felvett objektív skála alapján. Orv Hetil. 2019; 160(41): 1617–1622.
Az akut pancreatitis viszonylag gyakran előforduló betegség. Évenként 5 és 80 közötti új megbetegedés esik 100 000 lakosra, és ez a szám az utóbbi években növekedést mutat a különböző tanulmányok szerint. A két fő etiológiai faktor az alkohol és az epekövesség. Az alkoholos eredetű hasnyálmirigy-gyulladás a férfiak körében, a biliaris pancreatitis a nők körében gyakoribb. Célkitűzés: a szerzők súlyos akut pancreatitis miatt kezelt betegek adatait elemezik, arra keresve a választ, hogy milyen eltérő sajátságokkal rendelkezik a biliaris és a más etiológiájú pancreatitis. Betegek és módszer: a szerzők 139, súlyos akut pancreatitisben szenvedő beteget kezeltek, akiket etiológiai szempontból két csoportra osztottak: az epeköves (A csoport) és a nem epeköves (B csoport) talajon kialakult súlyos hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedők csoportjára. Összehasonlították a két csoport nem és kor szerinti sajátosságait, a mortalitási és a morbiditási adatokat, a műtétek és az ápolási napok számát. A statisztikai analízishez a χ 2 -tesztet alkalmazták. Eredmények: a szövődmények az epés (A) csoportban súlyosabbak voltak, mint a nem epés (B) csoportban. A halálozás az A csoportban 17,8%-nak, a B csoportban 13,8%-nak bizonyult, míg az átlagos 15,1% volt. A mortalitás a nők körében az A csoportban szignifikánsan magasabb volt. Következtetések: a súlyos epés akut pancreatitisben szenvedő nőbetegek esetében súlyosabb lefolyással, magasabb halálozási aránnyal kell számolnunk. A szerzők az idős, egyéb betegségekkel terhelt epeköves nőknél még a szövődmények jelentkezése előtt elektív cholecystectomiát javasolnak.
Absztrakt:
A szerzők egy 67 éves férfi beteg esetét ismertetik, akinél előzőleg a máj II. szegmentumában képalkotó vizsgálatokkal igazolt térfoglalás miatt II, III szegment teljes és a IV. szegment részleges eltávolítását végezték. Műtét utáni icterus jelent meg, emelkedő tendenciát mutató szérum bilirubin koncentrációval. Képalkotó vizsgálatok elvégzése után reoperatiora került sor. A műtét alatt derült fény a ritka epeúti variánsra. A primér műtétnél a rezekció során lekötésre került a jobb oldali ductus hepaticus, ami intraparenchimálisan ömlött a bal oldali ductus hepaticusba. Az érintetlenül hagyott hílusban nem tűnt fel a jobb extrahepaticus epeút hiánya. Az epeelvezetés Roux-Y-kaccsal végzett hepatico jejunostomiával került megoldásra.
Pancreas- és periampullaris tumorok kezelése az elmúlt 10 évben klinikánkon
Treatment of pancreatic and periampullary tumours in our department in the last 10 years
Absztrakt
A szerzők 10 év során operált és kezelt 363 pancreas- vagy periampullaris tumoros beteg kórtörténetét elemzik. 175 esetben a folyamat operábilis, míg 188 esetben inoperábilis volt. Ismertetik a preoperatív adatokat (kor, nem, daganat kiindulási helye, főbb klinikai tünetek), valamint a választott műtéti típusokat. A leggyakoribb kuratív beavatkozás a pancreatoduodenectomia volt, míg palliatiónál főleg kettős bypass történt. Részletezik a posztoperatív szövődményeket, különös tekintettel a pancreasfistulára, mely összefüggött az alkalmazott anastomosistechnikával. A reoperációs és korai posztoperatív mortalitási ráta az operábilis esetekben 5,7%, illetve 4,5% volt, míg palliatiókor 1,6%, illetve 6,9%. A radikális műtét után onkológiai konzíliumra került sor, a kezelés eredményeit is taglalják a szerzők. Összefoglalva megállapítják, hogy törekedni kell a kuratív műtétre és a posztoperatív onkológiai kezelésre, mert csak így van esély a hoszszú távú túlélésre.
The length of the streak canal and the area of the teat end were studied by ultrasound during the dry period in 40 Holstein-Friesian cows. In the first week, the values of these teat parameters decreased significantly (P < 0.05) and this did not change significantly until the middle of the dry period. In the last month of gestation, the length of the streak canal was significantly reduced (P < 0.05), while the area of the teat end did not decrease significantly (P > 0.05). At each of the five examination times, a very strong positive correlation (r = 0.85-0.94) was found between the two teat parameters. In healthy cows, the streak canal and the area of teat end, both of which are part of the udder’s defence system, can regenerate sufficiently during the dry period, minimising the risk of contamination through the streak canal and the development of mastitis. If the regeneration of this defence system fails, the chances of infection through the streak canal increase.
Abstract
We analysed and monitored the major chemical composition of cow's bulk milk by Fourier transform mid-infrared (FT-MIR) spectroscopy over a 10-year period in the whole territory of Hungary. In addition, the two most important key parameters for milk quality assessment, total bacterial count (TBC) and somatic cell count (SCC) were also followed. Production parameters showed significant seasonal and yearly changes. The overall mean fat, protein, lactose and solids-non-fat (SNF) contents of cow's milk were 3.81%, 3.32%, 4.74% and 8.76%, respectively. A circannual variation was observed in the chemical composition and yield of milk components of samples examined between 2011 and 2020. Concerning milk fat, milk protein and SNF, the values were the lowest in summer and the highest in winter. In the case of lactose, the minimum values were measured in autumn and the maximum values in spring. An obvious trend of long-term elevation of lactose and SNF was found in the raw cow milk samples over the observed period. The overall mean TBC and SCC of cow's milk were 52 × 103 CFU ml−1 and 270 × 103 cells/ml, respectively. Although there were differences in the monthly average values, no seasonal cyclicality was observed.
A two-way selection procedure was performed on a Landrace pig line. First the cardiac output (CO) values (6.89 ± 1.27 L/min) were estimated by ECG-gated magnetic resonance imaging (MRI) to quantify the heart performance of the boars (n = 30), then total body skeletal muscle volume (MVTB; 48.7 ± 5.17 dm 3 ) was determined applying spiral computerised tomography (CT). The relative cardiac output value (RCO) was developed, expressing the relationship between CO and MVTB. Four superior [RCO value below 6.7 dm 3 / (L * min −1 )] and one minus variant [(8.97 dm 3 / (L * min −1 )] boars were taken into breeding. The best fifteen percentage of the first generation males (n = 30) was characterised according to their RCO values. Significant difference was found between the developed performance measure of the progenies of minus and plus variant boars [8.2 ± 0.65 and 5.63 ± 0.70 dm 3 / (L * min −1 ), n = 7 and 23], respectively. Comparing the existing five progeny groups, all of the ‘HP+’ groups differed significantly from the ‘HP-’ one, where the largest heart performance contrast found was 3.2 dm 3 / (L * min −1 ). Based upon the results, the selection is being continued on a larger population.
