Search Results

You are looking at 21 - 30 of 39 items for

  • Author or Editor: Tamás Bereczkei x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A szerzők Szondi párválasztási elméletének genealógiai alapjait mutatják be, melyet Szondi első sorsanalitikus témájú tanulmányában 1937-ben hozott nyilvánosságra Analysis of Marriages címmel. A kötet Révész Géza segítségével Hágában látott napvilágot, melyben Szondi családfák és esetelem-zések segítségével ábrázolja az új tárgyválasztási elmélet különböző aleseteit. Szondi koncepciójával kapcsolatban azonban - mintegy hatvan évvel a teória megszületése után - természetszerűleg új nézőpontok és új kérdések merülnek fel, melyeket jelen sorokban elsősorban a modern genetika perspektívájából tekintünk át.

Restricted access

Generosity seems to be a cross-culturally ubiquitous feature of life. Helping others is considered as a costly act through which the altruists gain popularity and reputation in their reference group and this elevated reputation will pay off for them in future social relationships. This costly signaling theory has been widely tested in pre-industrial societies. Our purpose was to examine if the assumptions of CST are verifiable in modern, industrial societies. Using a complex experimental procedure with four subsequent phases we could examine reputation-gaining in realistic conditions. We found that more people are willing to offer help to a charity organization when their group mates are aware of their altruistic intention than those whose offer was concealed from the rest of the group. In return, the offered charity service increased the altruist's reputation in the group; in the light of sociometric surveys they gained more popularity than the others. Finally, it turned out that whereas men are more likely to offer potentialhelp in the presence of others, women provide more actualhelp.

Restricted access

Several former studies have suggested that mates resemble each other in various personality traits. In the recent study Big Five Inventory was used to examine similarities and differences on fundamental dimensions of personality in heterosexual people. Additionally, we predict that homogamy also occurs in homosexual people, which was based on the recent evidence that gay men's mate preferences are hardly distinguishable from those of heterosexual men. However, our hypotheses were not supported by our data. No significant correlations have been found between mates in personality traits in neither heterosexuals, nor homosexuals. At the same time, an interesting result - more exactly, a lack of a significant relationship - was found: compared to heterosexuals, homosexuals, on average, did not show difference in any of the five subscales of Big Five Inventory. The measured similarities in personality traits correspond with some recent studies that concluded that homosexuals have the same set of psychological mechanisms, including sexual mental processes that heterosexuals do, except for sexual orientation. This argument is strongly supported by the modularity conception that states that domain-specific cognitive algorithms are responsible for guiding particular behavioral traits.

Restricted access

Korábbi, az arc elemzésén alapuló vizsgálataink azzal a következtetéssel zárultak, hogy a fenotípusos illesztés modellje mellett bizonyos szexuális imprinting jellegű mechanizmusok is részt vesznek a párválasztásban. Jelenlegi kutatásunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogy a személyiségvonások esetében is kimutatható-e a szexuális imprinting hatása. Vizsgálatunkban 49 házaspár és azok szülei vettek részt, összesen 294 személy. Mindegyikükkel felvettük a Caprara-féle BIG FIVE kérdőívet, és a házaspárokat a s-EMBU retrospektív attachement teszt kitöltésére is megkértük. Hasonlóságot találtunk a férfiak felesége és anyjuk között a BFQ Szociális Kívánatosság és a Lelkiismeretesség faktorában, valamint kimutattuk, hogy az anyai nevelési stílus befolyásolja a férfiak párválasztását. A s-EMBU anyai Elutasítás faktora az Érzelmi stabilitás, az Érzelmi melegség faktor pedig a Barátságosság vonásban fejti ki hatását. Az anyai nevelési stílus pontosabb elemzésekor azt a meglepő eredményt kaptuk, hogy az anyjukkal „rosszabb” kapcsolatban lévő férfiak azok, akik igyekeznek anyjukhoz hasonló feleséget választani az Érzelmi stabilitás és a Szociális Kívánatosság személyiségvonásban. A női párválasztásban csupán egy tendencia jelzi a szexuális imprinting működését: az apjuktól magas Szeretetet tapasztaló nők férje és apjuk a Lelkiismeretesség faktorban hasonlítanak egymáshoz.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Márta Fülöp
,
Tamás Bereczkei
, and
Judit Kovács
Restricted access

Önzetlenség idegenek iránt

Egy evolúciós modell kísérleti ellenőrzése

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Tamás Bereczkei
,
Béla Birkás
, and
Zsuzsanna Kerekes

Mindennapi tapasztalat, hogy az emberek gyakran nyújtanak segítséget olyan nehéz helyzetbe került személyeknek, akiket nem ismernek és akikkel kapcsolatban nem merül fel a viszonzás lehetősége. Az evolúciós pszichológia régóta birkózik annak a problémának a megoldásával, vajon hogyan alakulhattak ki és maradhattak fenn az önzetlenségnek azok a formái, amelyek nyilvánvalóan hátrányosak az egyén közvetlen túlélése és szaporodása szempontjából. Az egyik megoldást a reputációs elméletek nyújtják, amelyek szerint a jó cselekedet növeli az altruista csoporton belüli jó hírnevét és tekintélyét (reputációját), ami ahhoz vezet, hogy a jótevő számíthat a jövőben a csoporttársak bizalmára és jövőbeni támogatására. A reputációszerzés evolúciós stratégiáinak és mechanizmusainak egyik legígéretesebb magyarázó modellje az ún. költséges jelzés elmélet. Ez a magyarázat azonban mindeddig csupán az iparosodást megelőző társadalmakra korlátozódott, és nem foglalkozott a modern ipari társadalmak sajátos kihívásaival a proszociális viselkedés tekintetében. Vizsgálatunkban egy karitatív szervezet képviselője 16 szemináriumi csoport 186 hallgatóját kérte fel arra, hogy nyújtson egyszeri támogatást szükségben szenvedő ismeretlen embereknek. Eredményeink azt mutatják, hogy többen vállalnak segítséget akkor, ha felajánlásukat csoporttársaik tudtával tehetik meg, mint abban az esetben, ha szándékuk rejtve marad a többiek előtt. Ráadásul a „nyilvános” csoportokban többen ajánlottak fel költséges –tehát viszonylag nagy ráfordításokat igénylő –támogatásokat, mint az „anonim” csoportokban. A közösség előtt demonstrált altruista vállalások hosszú távú előnyöket kínáltak: azok a személyek, akik hajlandóak voltak részt venni a karitatív támogatásban, nagyobb népszerűségre tettek szert a csoportjukban, mint azok, akik nem ajánlották fel segítségüket. A csoporttársak megkülönböztetett figyelmét –amely elsősorban a megbízhatósággal kapcsolatos kulcsokra vonatkozott –két, eg_

Restricted access

Érzelemszabályozás és machiavellizmus kapcsolata az agyi aktiváció tükrében: fMRI-kísérlet

The relationship of emotion regulation and Machiavellianism in the light of neural activation: An fMRI experiment

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Anita Deák
,
Barbara Bodrogi
,
Gábor Perlaki
,
Gergely Orsi
, and
Tamás Bereczkei

A klasszikus nézet szerint a machiavellista személyek érzelmileg nem vagy kevésbé vonódnak be egy helyzetbe. Interperszonális kapcsolataikat a melegség hiánya jellemzi, kerülik mások szoros közelségét. A rájuk váró feladat kognitív aspektusára koncentrálnak, tehát egy helyzet értékelése és pontos megértése vezérli őket. Affektív távolságtartásuk következtében érzelmileg megterhelő helyzetekben is képesek hideg fejjel és logikusan gondolkodni.

A kérdés az, hogy a machiavellisták érzelmi távolságtartása mögött az érzelmek megélésének hiánya áll-e, vagy a kialakuló érzelmeiket erősen kontroll alatt tartják? Kísérletünkben a résztvevők agym7ködését mértük érzelmeket előhívó feladat végrehajtása közben, ami egyúttal megkövetelte a helyzet eltérő nézőpontokból való értelmezését, a rugalmas váltás képességét is. Az eltérő (és átváltást igénylő) helyzetek egyben eltérő érzelmi állapotokat is jelentettek.

Az érzelmi átkeretezési feladat során agyi aktivációt találtunk a machiavellisták hippokampuszában, az inzulában, a hátulsó cinguláris tekervény és a cuneus területén. A machiavellistákra jellemző agyi aktiváció többsége (hippokampusz, cuneus) kognitív funkciókat ellátó területeken jelentkezik. Ezek részt vesznek a figyelmi, emlékezeti folyamatok végrehajtásában, a nem releváns információk gátlásában. Ugyanakkor az érzelemszabályozás agyi folyamatai is megjelennek, melyet az inzula és a hátulsó cinguláris kéreg területeinek aktivációja bizonyít.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy valóban jellemző rájuk egy érzelmi távolságtartás, ugyanakkor intenzív érzelmeket élnek át, amely befolyásolhatja a döntéshozatali folyamataikat.

Restricted access

A machiavellisták érzelmi intelligenciája társas interakcióban

The Machiavellians’ emotional intelligence in social interaction

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Anna Orosz
and
Tamás Bereczkei

Munkánk során a machiavellista stratégia különböző aspektusait vizsgálatuk meg egy kártyajáték segítségével. Ez a kártyajáték a sokak által ismert „Svindli”, amely a másik sikeres megtévesztésén, illetve a másik megtévesztő szándékának a felismerésén és leleplezésén alapszik. Ezzel a játékkal igyekeztünk valós szituációt teremteni a megtévesztő és manipulációs stratégiák vizsgálatára. A résztvevőket a Mach IV teszt segítségével soroltuk alacsony, közepes és magas machiavellista kategóriákba. Egy időben mindhárom kategóriából egy-egy játékos játszott egymás ellen. Eredményeink azt mutatják, hogy a magas Mach-pontokkal jellemezhető játékosok gyakrabban leplezték le társaik valótlan bemondását („blöffjét”), mint az alacsonyabb pontszámú játékosok, miközben ügyesebben rejtették el saját érzelmeiket. A különbség valószínűleg nem a választott játékstratégiára vezethető vissza, inkább arra, hogy a machiavellisták egy életszerű és megtévesztésre lehetőséget adó szituációban jobban felismerik ellenfeleik érzelemkifejezéseit. Ez árnyalja és finomítja azt a képet, amely a korábbi, papír-ceruza teszteket használó vizsgálatokból származik, miszerint a machiavellistákra alacsony érzelmi intelligencia jellemző. A regressziós elemzés szerint a machiavellizmus befolyásolja a valótlan állítások leleplezésének relatív gyakoriságát (az ún. S indexet), ez utóbbi pedig hatást gyakorol a megszerzett nyeremény nagyságára.

Restricted access

A machiavellista személyek sikeresen használnak ki másokat, annak ellenére, hogy hiányosságokat mutatnak a szociális megismerés különböző területein, különösen az elmeolvasásban. A közelmúlt kutatásai kimutatták, hogy rendkívül szenzitívek a szociálisdilemmahelyzetek társas jelzéseire, és képesek arra, hogy rugalmas döntéseket hozzanak a változó szituációkban. A kérdés az, hogy milyen kognitív képességek és ezek neurális alapjai a felelősek a machiavellisták döntési folyamataiért? Feltételeztük, hogy a magas Machpontszámmal rendelkező személyek fokozott aktivitást mutatnak azokon az agyi területeken, amelyek fontos szerepet játszanak a jutalomkeresésben, a kockázatos helyzetek előrejelzésében és a következtetések levonásában. E hipotézis ellenőrzésére fMRI-méréseket végeztünk olyan személyeknél, akik egyidejűleg egy bizalom játékban működtek közre. A hipotézissel egybehangzóan magas aktivitási szintet találtunk a machiavelliánus személyek talamuszában, anterior cinguláris kérgében, továbbá az alsó és középső frontális tekervényben. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy noha a machiavellisták az átlagosnál valószínűleg roszszabb elmeolvasó képességgel rendelkeznek, olyan kognitív heurisztikákat használnak döntéseikben, amelyek sikeressé teszik őket mások kihasználásában. Sikerük abból fakadhat, hogy folyamatosan monitorozzák a többiek viselkedését, és ahhoz igazítják döntéseiket, annak érdekében, hogy növeljék hasznukat.

Restricted access

Az evolúciós pszichológia paradigma újragondolása: A továbblépés irányai

Re-thinking of the Evolutionary Psychology Paradigm: Trends of the Advancement

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Lajos Szabó
and
Tamás Bereczkei

Az evolúciós pszichológia (EP) legnagyobb érdeme, hogy következetesen kifejtett formában mutatta be, hogy a darwini evolúcióelmélet alkalmas a pszichológiára mint tudományterületre vonatkozó metaelmélet szerepének betöltésére. Az irányzat által képviselt adaptácionista megközelítés mindmáig nagyszámú pszichológiai jelenségnek új szempontokon alapuló vizsgálatához és magyarázatához járult hozzá. Más tekintetben viszont az EP mint paradigma némileg egyoldalú maradt – ami részben a keletkezésének időszakában dominánsnak mutatkozó kognitív elméletek (így pl. Chomsky-féle innátista megközelítés, a Fodor képviselte modularizmus) feltételek nélküli elfogadására vezethető vissza. Az egyoldalúság kialakulásához az is hozzájárult, hogy az EP képviselői nem szenteltek kellő figyelmet a humángenetika, a fajok közötti összehasonlító pszichológia és a kulturális pszichológia terén zajló fejlődésnek. Az ebből adódó korlátokra és leegyszerűsítésekre az EP-vel szembeni kritikák már több alkalommal rámutattak. A kritika azonban önmagában nem jelent megújulást. Ebben a tanulmányban ezért az evolúciós pszichológiai megközelítés újraaktualizálásának lehetőségeit, a továbblépés irányait vesszük számba. A legújabb, a genetikai hatásokkal, az állati elme működésével vagy épp a pszichológiai különbségek kulturális hátterével kapcsolatos tudományos eredmények ugyanis lehetőséget kínálnak arra, hogy a Tinbergen négy kérdése által kijelölt területeken újragondoljuk és kiegészítsük az evolúciós pszichológia eredeti feltevéseit.

Open access