Search Results

You are looking at 31 - 40 of 45 items for

  • Author or Editor: Adorjáni Zsolt x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az alábbi tanulmányban amellett érvelek, hogy Platón Phaidrosának egyik passzusában tudatos és jól megszerkesztett allúzió olvasható Pindaros első pythói ódájára és az abban kulcsszerepet játszó Typhón mitikus alakjára. A nyelvi és gondolati párhuzamok elemzésével feltárulnak a platóni szövegrész eddig rejtett jelentésrétegei, többek között a Pindaroson túlmutató zenei metaforák. Ezzel együtt felszínre kerülnek olyan témák, mint egység és sokaság, zenei éthos és kritika, melyek Platón gondolatrendszerében központi jelentőségűek, és az elemzett passzus kifejezésmódját meghatározzák.

Open access

Az alábbi tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy olyan irodalmi és filozófiai szövegeket hozzak összefüggésbe, melyek a jó uralkodó és az istenség kapcsolatáról szólnak. Igyekszem kimutatni, hogy ezen művekben az időbeli és műfaji különbségeken túl feltűnő a tartalmi-motivikus anyag hasonlósága. Az egyik ilyen a jóindulatú tekintet motívuma, mely akár termékenységet is hozhat az országra és népére, a másik a metempsychósis tana, mely a király jövetele és az égi birodalomba való visszatérése mögött felsejlik. Úgy vélem, hogy a hasonlóság pusztán véletlen vagy topikus egybeesés alapján nem magyarázható, így inkább valamely folyamatos hagyományt kell feltételezni. Ennek gyökerét a pythagoreus politikai elméletben látom, mely bizonyos, már Homérosból ismert elképzelésekkel keveredett. Kitekintésképpen a kérdéskör latin irodalmi utóéletét is vázolom.

Restricted access

Kallimachos Artemis-himnusza

Megjegyzések a művészi egység és a datálás kérdéséhez

Antik Tanulmányok
Author: Adorjáni Zsolt

Kallimachos Artemis-himnusza az a költemény a himnuszok könyvében, melynek művészi egysége, különösen Wilamowitz elmarasztaló ítéletének hatására, mind a mai napig élénk vita tárgya. Jelen tanulmányban ehhez a kérdéskörhöz szólok hozzá. Először a himnusz könyvben elfoglalt helyét, illetve a többi vershez való viszonyát vizsgálom. Ezek után kísérletet teszek az egység jellegének meghatározására a kohéziós elemek feltérképezésével, miközben eredményeimet kritikusan ütköztetem korábbi befolyásos nézetekkel, különösen a „fejlődéspszichológiai” irányzattal. Végezetül kiszélesítem a vizsgálatot a költemény tágabb történelmi kontextusára, és ennek keretében javaslatot teszek datálására is.

Open access

A tanulmány célja újolag szemügyre venni a Phaethón töredék kapcsán felmerülő három legfontosabb kérdést és az arra adott válaszokat: milyen jellem és összeütközés húzódik meg a főhős végletes tiltakozása mögött a házasság ellen, kicsoda a rejtélyes menyasszony, végezetül meglévő ismereteink alapján milyen befejezés látszik megfelelni a drámai szövetnek? Dolgozatomban Goethe helyreállítási kísérletének kitüntetett figyelmet szentelek, mi több a költő egyes javaslatai nem csak művészileg, de filológiailag is helytállónak bizonyulnak. Némi személyes elfogultsága mindenesetre már a phaethóni jellem új értelmezése és a hybris-dráma átértékelése felé mutat a Faust II Euphorion-jelenetében.

Restricted access
Restricted access

Vergilius Kallimachosi Pindarosa.

Királyság és gyermek-Iamos a negyedik eklogában (23-25)*

Antik Tanulmányok
Author: Adorjáni Zsolt
Open access
Antik Tanulmányok
Authors: Zsolt Adorjáni, Elvira Pataki, and Imre Áron Illés
Restricted access
Antik Tanulmányok
Authors: Zsolt Adorjáni, Imre Áron Illés, and Miklós Könczöl
Restricted access