Search Results

You are looking at 31 - 40 of 109 items for :

  • Author or Editor: László Csaba x
  • Medical and Health Sciences x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Magyar Onkológia
Authors:
Csaba Polgár
,
András Csejtei
,
Gabriella Gábor
,
László Landherr
,
László Mangel
,
Árpád Mayer
,
György Németh
, and
János Fodor
Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
János László Iványi
,
Éva Marton
,
Márk Plander
,
Gabriella Gyánó
,
László Czumbil
, and
Csaba Tóth

A primer központi idegrendszeri lymphoma külön entitás, amelyet az agy-gerincvelő, szem kizárólagos lymphomás érintettsége és a szisztémás betegség egyidejű hiánya jellemez. Az extranodalis lymphomák között is ritka, emiatt az optimális kezelés nehezen definiálható. Célkitűzések: Retrospektív elemzésben vizsgálták osztályukon 1998–2009 között kórismézett, kezelt primer és/vagy relabált központi idegrendszeri lymphomás betegeik kombinált (kemo-, radioterápia) kezelésével nyert adatait. Betegek és módszer: Ezen időszak alatt (átlagos követési idő: 13,2 hó) 427 újonnan kórismézett non-Hodgkin-lymphomás beteg közül 22-nél diagnosztizáltak központi idegrendszeri lymphomát (5,15%, 16 agyi és hat gerincvelőt érintő/epiduralis eset). Szignifikáns férfitúlsúlyt (14:8) találtak, az életkori megoszlás 34–77 (átlag: 60,7; medián 64 év) volt. Intraocularis lymphomás esetük nem volt, szerzett immundeficientiát nem mutattak ki. A központi idegrendszeri lymphomát idegsebészi reszekcióval vagy stereotaxiás biopsziával nyert minták szövettani vizsgálatával igazolták. Az agyi lymphomások minden esetben B-sejtes diffúz nagysejtes, míg a gerincvelőt komprimálók alacsony malignitású szövettani csoportba tartoztak. Kezelés: Az epiduralis lymphomás betegek – a follicularis csoport kivételével – lokális radioterápiát, utóbbiak sugárkezelésük előtt rituximabot tartalmazó polikemoterápiát kaptak. Agyi lymphomában nagy dózisú methotrexatot (3 g/m 2 4 órás cseppinfúzióban) adtak, amelyet 4 hetenként legalább három alkalommal megismételtek. A methotrexatinfúzió után 24 órával leukovorint adtak. A szisztémás kezelés után intrathecalis citosztatikus kombinációt (cytosin-arabinosid, methotrexat, dexamethason) alkalmaztak. A terápiás válasz felmérése (agyi NMR, koponya-CT, PET/CT) után teljes koponyairradiáció (30 Gy), residualis lymphománál a tumorágyra még kiegészítő sugárkezelés történt. Relapsus/rezisztens állapot esetén salvage-kezelésként a methotrexatkúrát cytosin-arabinosiddal kombinálták (3 g/m 2 naponta 2×4 órás cseppinfúzióban 4 hetente megismételve). Eredmények: Komplett remissziót kilenc agyi és négy epiduralis lymphomásnál értek el (13/22; 59,0%), közülük egy relabált, salvage-kezelésre sem reagált, elhunyt. Kilenc betegnél elégtelen terápiás választ láttak, öt beteg mellékhatások miatt csak egy-két methotrexatciklust kapott, négy másik beteg pedig a betegség progressziója miatt halt meg. Az összesített túlélés agyi lymphomásoknál 19,5, az epiduralis csoportban 14,1 hónap volt, a betegség progressziójáig eltelt átlagos idő pedig 4,5 hónap (2–6,5; medián 4 hónap) volt. A kétéves túlélés 50%. Kognitív funkciók javulását nyolc esetben észlelték. A kemoterápia mellékhatásai nagyrészt a vérképzést érintették, nyolc betegben károsodott veseműködést, illetve szepszist észleltek. A radioterápia mellékhatásai elhanyagolhatóak voltak. Konklúzió: A kombinált, először szisztémás-intrathecalis polikemoterápia, gondos szupportív kezelés, majd az ezt követő gócdózisú koponyairradiáció hatásosnak tartható, relapsus/progresszió esetén nagy adagú cytosin-arabinosid és methotrexat kombinációja javíthatja a kezelés sikerességét. A kezelés befejezése után a PET/CT negatív lett öt betegüknél, akik azóta is betegségmentesek.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Ivett Hegedűs
,
Csaba Csizmadia
,
Zoltán Lomb
,
László Cseke
,
Yadamsuren Enkh-Amar
,
László Pajor
, and
Barna Bogner

Közleményünkben egy protonpumpagátló kezeléssel összefüggésben kialakult, táplálkozási nehezítettség miatt teljes gastrectomiához vezető, továbbá egy passzázszavart még nem okozó masszív fundusmirigy-polyposis esetét mutatjuk be, emellett irodalmi áttekintést adunk az elváltozás gyakoriságáról és kialakulásának hátteréről, és ennek kapcsán röviden összefoglaljuk a protonpumpagátló kezelés és egyéb makro- és mikromorfológiai gastricus eltérések esetleges kapcsolatát vizsgáló tanulmányok eredményeit. A gastrectomiához vezető masszív fundusmirigy-polyposis a tartós protonpumpagátló kezelés ritka szövődménye, saját esetünk a második közölt a világon, de a terápia elterjedtsége miatt ennek gyakoribbá válása várható. Orv. Hetil., 2012, 153, 351–356.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Csaba Dzsinich
,
László Entz
,
Péter Berek
,
Gábor Vallus
,
László Barta
,
Gabriella Nagy
, and
Gabriella Nyiri

Absztrakt

Bevezetés: Az aortacoarctatio a leggyakoribb congenitalis cardiovascularis elváltozások egyike, azok 5–8%-ában fordul elő. Típusos előfordulási helye az isthmicus szakasz. Atípusos helyen kialakuló coarctatio az esetek mintegy 1%-ában fordul elő és többnyire súlyos hypertoniával szövődik. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a kórkép sebészi kezelési lehetőségeinek és azok hosszú távú eredményeinek ismertetését 27 beteg műtéti kezelésével szerzett tapasztalataik alapján. Módszer: A 35 évet felölelő utánkövetés során a diagnosztika és a kezelési módszerek változtak. Napjainkban a morfológiai diagnózis legáltalánosabb módszerei a komputertomográfiás angiográfia és a mágneses rezonanciás angiográfia. Az aortarekonstrukció lehetőségei az endovascularis technikák bevezetésével gazdagodtak, de atípusos aortacoartatio esetében a szerzők ma is túlnyomóan változatos sebészi megoldásokat alkalmaznak. Eredmények: A műtétek után nem veszítettek el beteget. A hypertonia minden esetben jelentősen csökkent. Gyermekkorban operált esetekben a növekedés okozta testméretváltozások 3 esetben újabb rekonstrukciós műtétet indokoltak. Következtetések: Az atípusos aortacoarctatio individuális sebészi módszerekkel eredményesen kezelhető. Gyermekkorban operált esetekben a testméret-növekedés a rekonstruált aortaszakasz revízióját teheti szükségessé. Orv. Hetil., 2016, 157(26), 1043–1051.

Open access
Magyar Sebészet
Authors:
László Orosz
,
Csaba Ötvös
,
Gergő Haba
,
Zoltán Szalai
, and
Dezső Tóth
Restricted access

Sebészi megoldások krónikus multivisceralis arteriás elzáródások esetében

Surgical solutions in multivisceral arterial occlusions

Magyar Sebészet
Authors:
Csaba Dzsinich
,
László Barta
,
Klaudia Bogdány
,
Tamás Tóth
,
Tibor Pataki
, and
Gabriella Nagy

Összefoglaló. Bevezetés: A zsigeri artériák akut elzáródása fulmináns klinikai képpel társul, és az esetek jelentős százalékában gyorsan halálhoz vezet. Ha ezen artériák obliteratív folyamata lassan alakul ki, a zsigeri artériák gazdag kollaterális kapacitása a klinikai tüneteket sokáig elfedi. Az esetek egy részében az anatómiailag közel fekvő renalis artériák obliteratív folyamata, illetve a társuló aortoiliacalis szűkületek és/vagy elzáródások rendkívül szerteágazó klinikai képet okozhatnak. Az átfedések más hasi betegségekkel félrevezetők lehetnek, emiatt késedelmes felismerésük súlyos következményekkel járhat. Előfordulásuk nem gyakori, ismeretük azonban nélkülözhetetlen mind a diagnosztika, mind a megoldás szempontjából. Dolgozatunkban e bonyolult kórkép eseteit tárgyaljuk, és ismertetjük a megoldások lehetőségeit.

Summary. Introduction: Acute occlusions of the visceral arteries result in fulminant clinical consequences and without fast and appropriate treatment may lead to fatal outcome. If the obliterative disease has slow progression the huge capacity of the collateral circulation of the visceral arteries may remain free of symptoms at long run. By progression of the obliterative disease and extension to both, the renal arteries and the aortoiliac segment the clinical picture becomes more colourful. Symptoms mimicking other abdominal disorders may easily lead to misdiagnosis and/or unnecessary delay of adequate treatment – finally to organ or life threatening condition. In the present paper we deal with this infrequent, but severe disease in order to recognize it in time, to recommend proper diagnostic workup and propose adequate treatment.

Open access

Daganatos nőbetegek termékenységének megőrzése.

I. Az onkológiai kezelések gonadotoxicitása és a megelőzés lehetőségei

Fertility preservation in female cancer patients.

I. Gonadotoxicity of oncological therapies and possibilities of prevention
Orvosi Hetilap
Authors:
Dóra Vesztergom
,
László Nánássy
,
Csaba Polgár
,
Anna Krádi
,
Viktória Rosta
,
Szilvia Varga
, and
Zoltán Novák

A daganatos megbetegedések incidenciája az életkorral nő. Azáltal, hogy a családalapítás ideje egyre jobban kitolódik, folyamatosan nő azon daganatos betegek száma, akiknél az onkológiai kezelések hatással lehetnek a későbbi családalapításra. A nemzetközi irányelvek alapján minden fertilis korú pácienst, beleértve a fiatalkorúakat is, tájékoztatni kell a tervezett onkológiai kezelés termékenységet érintő káros következményeiről, és amennyiben indokolt, fertilitásprezervációs eljárás tanácsos. A termékenység megőrzését célzó eljárások alkalmazásával nagymértékben javul a páciensek életminősége, és a gyógyulást követően esélyt kaphatnak a családalapításra. A nemzetközi szakirodalom és ajánlások alapján összefoglaljuk a hazai daganatos nőbetegek termékenységének megőrzésére szóba jöhető lehetőségeket. Jelen tanulmányunkban az onkoterápiás eljárások gonadotoxikus hatásáról és a jelenleg rendelkezésre álló fertilitásprezervációs eljárásokról írunk. Munkánk második részében az egyes daganatos betegségcsoportokban szóba jöhető speciális lehetőségekkel foglalkozunk. A két tanulmány alapjául szolgálhat egy hazai protokoll kidolgozásának. Orv Hetil. 2023; 164(28): 1094–1101.

Open access

Arteria basilaris elzáródást okozó traumás arteria vertebralis dissectio

Traumatic vertebral artery dissection causing basilar artery occlusion

Orvosi Hetilap
Authors:
Csaba Zsolt Oláh
,
Attila Sas
,
Benedek Oláh
,
Zsuzsanna Oláh
, and
László Kostyál

Az arteria (a.) basilaris akut elzáródása agytörzsi és kisagyi lágyulást okozhat, mely fatális lehet. Fiataloknál az egyik leggyakoribb oka az a. vertebralis dissectio. Esetismertetésünkben egy 23 éves nőbetegnél egy közúti balesetet követő 4. napon a. vertebralis dissectio következtében elzáródott az a. basilaris, ami súlyos neurológiai állapotot és corticalis vakságot idézett elő. A komputertomográfiás angiográfia az a. basilaris teljes elzáródását és a jobb a. vertebralis hármas–négyes szegmentumában dissectiót igazolt. A koponya-MR-vizsgálat mindkét látókéreg teljes lágyulását igazolta. Mindig gondolnunk kell az a. vertebralis dissectióra politraumatizált betegeknél, illetve ha a fej-nyaki régió torziós vagy ostorcsapásszerű flexiós-extenziós hirtelen mozdulatot végez. Az extracranialis ér dissectiója akár koponya- és nyaki gerinctörés vagy sérülés nélkül kialakulhat. Ha basilaris érocclusiót észlelünk, mindig keresni kell az a. vertebralis dissectio radiológiai jeleit. Orv Hetil. 2023; 164(51): 2033–2038.

Open access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors:
Zsuzsanna Tapaszti
,
Petra Forgách
,
Csaba Kővágó
,
László Békési
,
Tamás Bakonyi
, and
Miklós Rusvai

Microsporidiosis (nosema disease) of the European honeybee ( Apis mellifera L.) is present in bee colonies worldwide. Until recently, Nosema apis had been regarded as the causative agent of the disease, which may have many negative effects on the colony and cause heavy economic losses in apicultures. Another microsporidium species, Nosema ceranae , was reported to infest the Asian honeybee ( Apis ceranae ), but both honeybee species are susceptible to both microsporidia. In the European honeybee N. ceranae was first detected in Spain in the year 2006. As it is difficult to distinguish N. ceranae and N. apis morphologically, a rapid and accurate assay has been developed to differentiate N. apis and N. ceranae based on polymerase chain reaction-restriction fragment length polymorphism (PCR-RFLP) of the partial large subunit ribosomal RNA. The assay was tested on 38 Nosema -infested bee samples, which were collected from geographically distant Hungarian bee colonies representing all regions of the country. Only one sample contained N. apis , and in the other 37 samples N. ceranae was detected, which indicates the dominance of N. ceranae in Hungarian apiaries. This is the first report on the presence of N. ceranae in Hungary.

Restricted access