Search Results
You are looking at 31 - 35 of 35 items for
- Author or Editor: Márta Fülöp x
- Refine by Access: All Content x
„Áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell” – Új megközelítés a magyarországi kivándorlás motívumainak feltárásában
“May fortune’s hand bless or beat you here you must live and die” – A novel approach to exploring the motives of emigration from Hungary
Háttér és célkitűzések: A kivándorlás az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon jelentős. A jelen kutatás célja az elvándorló és a Magyarországon maradó magyarok csoportjában annak feltárása, hogy milyen szubjektív jelentést tulajdonítanak ennek a két csoportnak és ezen keresztül azonosítani a távozást/maradást motiváló elemeket és ezzel hozzájárulni a magyar kivándorlás, illetve otthon maradás motívumrendszerének komplexebb pszichológiai megértéséhez. Módszer: A kutatás során az Asszociatív Csoportanalízis (AGA) módszert alkalmaztuk. A vizsgálatban részt vevők az alábbi hívószavakra asszociáltak: „Magyarországon élő magyar”, „külföldön élő magyar”. Összesen 204 magyar állampolgár: 102 Magyarországon élő és 102 külföldön élő válaszolt. A minta összeállítása nemre, korra, iskolai végzettségre és településtípusra illesztett volt. Eredmények: A vizsgálatban részt vevő lokálisan két helyen élő csoport asszociációi a magyarországi magyarokkal és a külföldi magyarokkal kapcsolatban a szubjektív jelentés erős hasonlóságaira mutattak rá, ami arra enged következtetni, hogy a közös társadalmi-kulturális kontextus befolyásolja a válaszokat. Az országban maradottakat mindkét csoport erősen negatívan, míg a kivándorló csoportot erősen pozitívan látja. A Magyarországon maradókat egyfajta tanult tehetetlenség jellemzi, míg a kivándorló csoportot a bátorság és a kockázatvállalás. A kivándorlás és az országban maradás motívumai az elszakadás és kötődés, a hazafiság és hazafiatlanság, az énfelnagyítás és éndevalváció és a nyitott és zárt gondolkodás dimenziói mentén értelmezhetőek. Következtetések: A vizsgálat a magyarországi és a külföldi léthez eltérő élettapasztalatokat kapcsoló csoportok jelentéstulajdonításának hasonlóságai és különbségei feltárásával hozzájárul az elvándorlás és az otthon maradás motivációinak megértéséhez.
Diák kiégés hagyományos és alternatív pedagógiai programú oktatási intézményekben
Student burnout in schools using traditional and alternative educational programs
Háttér és célkitűzések
A diákok iskolai kiégésének kutatása mára már bekerült a pszichológiai kutatások fókuszába. A középiskolás diákok esetében is megfigyelhető a jelenség, amit a számukra kialakított mérőeszközökkel bizonyítani is lehet. Feltáró jellegű kutatásunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az iskola egyes jellemzői összefüggést mutatnak-e a kiégés mértékével.
Módszer
Kérdőíves kutatásunkban a magyar nyelvre adaptált Diák Kiégés Kérdőívet használtuk (Salmela-Aro, Kiuru, Pietikäinen és Jokela, 2008; Salmela-Aro, Kiuru, Leskinen és Nurmi, 2009; magyar változat: Jagodics, Kóródi és Szabó, 2021). A vizsgálatba középiskolás diákokat vontunk be (N = 2,205), akik eltérő követelményeket támasztó iskolatípusokban tanulnak az iskola jellegét tekintve (szakgimnázium [N = 741]; gimnázium [N = 898]; magasan teljesítő gimnázium [N = 327]; Waldorf-gimnázium [N = 81] és egyéb alternatív gimnázium [N = 151], másrészt megkülönböztethetők hagyományos vagy alternatív pedagógiai program szerint.
Eredmények
Elemzéseink szerint a diákok kiégéspontszáma a szakgimnáziumban tanulók esetében a legmagasabb, míg a legalacsonyabb kiégéspontszám a Waldorf-program alapján működő iskolák tanulóira jellemző. Emellett a középiskolás lányokra magasabb kiégés jellemző, mint a középiskolás fiúkra, amely különbségek iskolatípustól függően eltérőek.
Következtetések
A kutatásunk eredménye cáfolta azt a széles körben elterjedt nézetet, hogy a magas követelményeket támasztó, országosan is kiemelkedő intézmények tanulói lennének a leginkább kiégettek. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy a kiégettség a követelmények és erőforrások egyenlőtlenségével magyarázható, amely a szakgimnáziumokban lehet a legerőteljesebb.
Pregnant women were examined following healthy pregnancies at term. Amniotic fluids were sampled before arteficial rupture of membranes using closed vacutainer system. Blood samples were also taken from the pregnants simultaneously.Endotoxin concentrations of amniotic fluids were tested by the semiquantitative Limulus amebocyte lysate. Both amniotic fluids and blood samples were tested for the presence of DNA of lymphotropic human herpesviruses. The DNA of human papillomaviruses were tested only in the amniotic fluid samples.One-third of the amniotic fluids tested were found to contain measurable amounts of endotoxin. Lymphotropic herpesvirus DNA was deteced in every fourth amniotic fluid sample and in every 8 th blood sample. The prevalence of papillomaviruses was 7 of 96 samples.No significant correlation was found between the presence of endotoxin and viruses in the amniotic fluids. Epstein-Barr virus, human cytomegalovirus and human herpesvirus type 7 were found more frequently in the amniotic fluids than in blood samples (7 to 1). The prevalence of human herpesvirus 6 and 8 was higher in the blood samples than that in the amniotic fluids.The mean weight of the neonates were not impaired significantly by the presence of either viruses or endotoxin. Possible post partum consequences, i.e. partial immunotolerance to viruses is discussed.
A versengés jutalmazásának hatása a nyáltesztoszteronszintre és a teljesítményre fiatal felnőtt férfiakban: A hiperversengés szerepe
The effect of reward on salivary testosterone level and performance in young adult males during competition: The role of hypercompetitiveness
Korábbi kutatások megmutatták, hogy versengő helyzetben a nagyobb jutalom megnövekedett fiziológiai arousallal jár. Mégis kevés tanulmány érintette a jutalmazás hatását a tesztoszteron (T) szintre, annak ellenére, hogy ez a hormon érzékenyen reagál a versengő helyzetekre és státuszváltozásokra. A jelen kutatás versengő helyzetben vizsgálta a nyáltesztoszteron és fiziológiai arousal (szívritmus, szívritmusvariabilitás) változásait fiatal felnőtt férfi mintán (N = 40, átlag életkor = 21.7 ± 2.3 év). A résztvev ők egy videojátékban versengtek egymással, ahol a páros egyik tagja nyert, a másik veszített a képességeknek és erőfeszítésnek megfelelően. A párosok véletlenszerű csoportosítása alapján résztvevők vagy egyenlő pénzjutalmat kaptak, vagy a győztes több jutalmat kapott, mint a vesztes (egyenlőtlen jutalom). A pszichofiziológiai és endokrinológiai méréseken túl a résztvevők versengéssel kapcsolatos attitűdjeit (hiperversengés, önfejlesztő versengés) és a versengő helyzetben mutatott hangulati változásait is felmértük kérdőívek segítségével. Az eredmények azt mutatták, hogy a versengés mindkét csoportban növelte mind a szubjektív, mind a fiziológiai arousalszintjét, ám a jutalom mértéke nem volt szignifikáns hatással a T szintre. A T szint csak a vesztes hiperversengőkben növekedett szignifikánsan. A kompetitív teljesítmény korrelált a győztesek és vesztesek T szintjével, illetve annak változásával, alátámasztva azt a korábbi megfigyelést, hogy a versengő teljesítmény és a T egymást kölcsönösen meghatározó kapcsolatban állnak. A kapott eredmények összefüggésben vannak a státuszinstabilitás-hipotézissel.
Kínai anyák egy csoportjának beszámolóján keresztül vizsgáltuk kutatásunkban négy európai országban – Magyarországon, Németországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában – élő kínaiak integrációját, szociális támogatottságát, különös tekintettel a magyarországi csoportra. Kérdőíves, 218 kínai anya részvételével végzett vizsgálatunkban a többi csoporthoz képest a magyarországi csoport tagjai kisebb helyi nyelvi kompetenciáról, a helybeliekkel való kapcsolatkeresési hajlandóság alacsonyabb mértékéről, ugyanakkor a transznacionalitás, a Kínával való kapcsolattartás nagyobb intenzitásáról adtak számot. Az itteni kínaiakkal való kapcsolattartási hajlandóságuk viszont nem nagyobb a többi csoportban kapott értékekhez képest, sőt, még alacsonyabb is a nagy-britanniai csoporthoz viszonyítva. A gyerekeik barátai között viszont nagyobb arányban vannak kínai gyerekek, mint más csoportokban. A család mellett az iskola bizonyul a legfontosabb támogatási forrásnak mind a négy országban, mind az érzelmi, mind a praktikus, mind pedig az információs támogatottság terén. Az eredmények valamennyi csoportban több vonatkozásban is az iskola, a tanulás komoly szerepét támasztják alá. Vizsgálati személyeink a kínaiak általános társadalmi integrációjánál sikeresebbnek ítélik az iskolai integrációt, ugyanakkor a többi csoporthoz képest a magyarországi minta kevésbé elégedett ez utóbbi terület sikerességével. Az iskolával, tanulással való elégedettségre és az elégedettség bejósló tényezőinek feltárására is kitértünk.
