Search Results

You are looking at 31 - 40 of 50 items for

  • Author or Editor: Miklós Kásler x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors:
Dávid Pukancsik
,
Péter Kelemen
,
Ákos Sávolt
,
Mihály Újhelyi
,
Eszter Kovács
,
Zoltán Zaka
,
Miklós Kásler
, and
Zoltán Mátrai

Absztrakt

Bevezetés: Az azonnali emlőhelyreállító műtétek – biztosítva az onkológiai radikalitást és a megfelelő kozmetikai értéket – nem késleltetik az adjuváns kezeléseket, lehetővé teszik a képalkotó kontrollt, hosszabb műtéti időt igényelve. Célkitűzés: Hazai betegek körében először, az azonnali, postmastectomiás emlőhelyreállító műtétek eredményeinek felmérése és összehasonlítása a nemzetközi irodalom adataival. Módszer: A szerzők 2011. május és 2014. szeptember között 100 betegen végzett 121 terápiás és kockázatcsökkentő profilaktikus, postmastectomiás, azonnali emlőhelyreállító műtét klinikopatológiai adatainak retrospektív feldolgozását végezték. A műtétek onkológiai, műtéttechnikai és kozmetikai adatait statisztikai módszerekkel elemezték. Eredmények: A betegek átlagéletkora 42,6 év, az utánkövetési idő 29,4 hónap, a műtéti idő 132 perc volt. Leggyakrabban bőrtakarékos mastectomiát végeztek (64%). Az emlőhelyreállítás 70%-ban submuscularis szöveti expanderrel történt. Korai posztoperatív szövődményt 18 esetben, lokoregionális kiújulást egy betegnél észleltek. Az adjuváns kezelések megkezdésének átlagideje 4,8 hét volt. A kozmetikai végeredménnyel a betegek 89%-a volt elégedett. Következtetések: Az azonnali emlőhelyreállítás technikái biztonságosan és eredményesen végezhetők, megfelelve a nemzetközi irodalom eredményeinek. Orv. Hetil., 2016, 157(46), 1830–1838.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Mátrai
,
Pál Pesthy
,
Gusztáv Gulyás
,
Éva Szabó
,
Alexandra Bartal
, and
Miklós Kásler

Az autológ zsírátültetés az esztétikai plasztikai sebészetben gyakran alkalmazott eljárás, ami az utóbbi időben az onkológiai sebészeti beavatkozásokat követő lágyrész-hiányok rekonstrukciójában is egyre népszerűbb. A zsírátültetés máig nem standardizált technikája a daganatos emlő rekonstrukciós sebészetében is rohamosan teret nyer. Figyelembe kell azonban venni, hogy az eljárás nem passzív térfogatpótlás, hanem biológialag aktív, endokrin, parakrin, exokrin funkcióval bíró szövet átültetését jelenti, úgynevezett zsíreredetű őssejtekkel, számos kérdést felvetve az onkológiai biztonsággal és az alapbetegség diagnosztikus utánkövetésével kapcsolatban. Bár a módszerről prospektív, randomizált vizsgálatokon alapuló, hosszú távú eredmények nem állnak rendelkezésre, az irodalmi tapasztalatok reménykeltőek, és megfelelő indikációval, valamint technikával hatásos és sebészeti szempontból biztonságos eljárásról árulkodnak. A szerzők széles körű irodalmi áttekintést nyújtanak, először magyar nyelven, az emlőrák rekonstrukciós sebészetében alkalmazott autológ zsírátültetés indikációit, technikáját, molekuláris kölcsönhatásait, klinikai eredményeit és potenciális veszélyeit is bemutatva. Kezdeményezik továbbá, hogy az autológ zsírátültetéssel rekonstruált emlőrákos esetek megfelelő hosszú távú utánkövetését nemzeti regiszter létrehozásával segítsék elő a beavatkozást végzők. Orv. Hetil., 2012, 153, 1816–1831.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Mátrai
,
Gusztáv Gulyás
,
László Tóth
,
Ákos Sávolt
,
Csaba Kunos
,
Pál Pesthy
,
Alexandra Bartal
, and
Miklós Kásler

Napjainkban egyre több klinikai tapasztalat kerül ismertetésre az emlőbimbó-megtartó mastectomiákról. A műtét a tumorosan nem érintett bőr és emlőbimbó-areola komplex megőrzésével nagyban elősegíti az azonnali rekonstrukciót és az esztétikai eredményességet. A beavatkozás azonban komoly onkológiai aggályokat is felvet az emlőbimbóban és retroareolarisan visszamaradó parenchyma esetleges okkult vagy új primer tumoros rizikójával kapcsolatosan. A módszer egyre fokozódó népszerűsége ellenére nem áll rendelkezésre bizonyítékon alapuló igazolás. Az irodalmi adatok alapján az emlőbimbó-megtartó mastectomia onkológiai megbízhatóságáról egyértelmű következtetést nem lehet levonni, így az eljárás jelenleg általánosan nem képezi alternatíváját a standard mastectomiának. A kockázatcsökkentő indikációkban a beavatkozás létjogosultsága megalapozottnak tűnik és várhatóan elősegíti, hogy a nagy kockázatú betegek nagyobb arányban elfogadják a sebészi profilaxist. Az eljárás jól szelektált betegeknél, megfelelő pre- és intraoperatív vizsgálatokkal, precíz technikával a beteg adekvát felvilágosítása mellett, a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően, lehetőség szerint klinikai vizsgálatok kereteiben folytatandó. Az érdemi véleményalkotáshoz további hosszú távú eredmények szükségesek. A szerzők közleményükben magyar nyelven elsőként ismertetik részletesen a műtét technikáját és adnak széles körű irodalmi áttekintést. Orv. Hetil., 2011, 152, 1233–1249.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Gusztáv Gulyás
,
Zoltán Mátrai
,
Csaba Kunos
,
Pál Pesthy
,
Zoltán Doleviczényi
, and
Miklós Kásler

Napjainkban az emlődaganatok evidenciára alapozott irányelvekkel és útmutatásokkal történő komplex és koordinált gyógykezelése eredményeként, a hosszú távú túlélés eléri a 80 százalékot. A korszerű emlősebészet az emlődaganat multidiszciplináris kezelésében kiemelkedően fontos szerepet tölt be. A XXI. század emlősebészete a sebészeti diszciplína differenciálódásának új szakasza, amelyben két szakterület, a sebészet és a plasztikai sebészet egy időben azonos szerven végez gyógyító és esztétikai műtétet. A modern emlősebészet alapja az emlődaganat kezelésének komplex szemlélete, a multidiszciplináris együttműködés, az onkoplasztikai gyakorlat, a korszerű eszközök és a kezelési terv alapján választott műtéti technika. A szerzők bemutatják a modern emlősebészet kialakulását, a mastectomiát, emlőmegtartó műtétet, hónalji nyirokcsomók eltávolítását, a profilaktikus mastectomia műtéti változatait és az azonnali, valamint késői emlő-helyreállító műtétek lehetséges változatait. Orv. Hetil., 2012, 153, 31–38.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Mátrai
,
László Tóth
,
Zoltán Szentirmay
,
János Papp
,
Imre Antal
,
Pál Vadász
,
Alexandra Bartal
, and
Miklós Kásler

A mellkasi desmoid tumorok ritka, borderline daganatok. A tumor elsődleges kezelése a radikális sebészi eltávolítás. A mikroszkóposan ép sebészi szél elérése gyakran komoly műtéttechnikai kihívást jelent, mivel a tumor infiltrálhatja a csontos mellkasfalat, a vállöv csontjait, a tüdőparenchymát, a plexus brachialist, valamint a mediastinum vitális képleteit. A mellkas stabilitásának megőrzése, az optimális funkcionális és esztétikai eredmény elérése szintetikus hálók beültetését, illetve autológ szövettel történő plasztikai rekonstrukciókat tehet szükségessé. A multidiszciplináris műtétek még speciális centrumokban is magas morbiditással járhatnak. A szerzők közleményükben multicentrikus retrospektív feldolgozás keretében sporadikus mellkasfali, illetve intrathoracalis desmoid tumorok sebészi ellátásának technikáját elemzik, illetve irodalmi összehasonlítást folytatnak. Orv. Hetil., 2011, 152, 3–13.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
István Láng
,
Zsuzsanna Kahán
,
Erika Hitre
,
Magdolna Dank
,
Gábor Rubovszky
,
Zsolt Horváth
, and
Miklós Kásler

Az emlőrákos halálozás elleni küzdelemben az egészséges életmód és a népességszintű mammográfiás szűrővizsgálat mellett kiemelkedően fontos a szakosodott emlőrákközpontokban végzett korszerű belgyógyászati-onkológiai gyógyszeres terápia. Egy-egy beteg konkrét kezelési tervére a multidiszciplináris onkoteam tegyen javaslatot, még a definitív terápia megkezdése előtt. Az emlőrák gyógyszeres kezelésének stratégiáját alapvetően a daganat biológiai tulajdonságai és kiterjedtsége, stádiuma határozzák meg. A biológiai tulajdonságok közül nagyon fontos a tumor endokrin érzékenysége, humán epidermális növekedési faktor-2 receptor státusa és proliferációs képessége. Az összefoglaló közlemény az emlőrák belgyógyászati-onkológiai gyógyszeres kezelésének (kemoterápia, endokrin terápia, célzott biológiai terápia) stratégiáját a receptorstátus és a proliferációs készség alapján mutatja be a betegség különböző stádiumaiban. Orv. Hetil., 2012, 153, 56–65.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Mihály Bak
,
Ilona Péter
,
Tibor Nyári
,
Péter Simon
,
Mátyás Újlaky
,
András Boér
, and
Miklós Kásler

Absztrakt

Bevezetés: A pajzsmirigybetegségek diagnosztikájának módszertana rendkívül széles, magába foglalja a fizikális, radiológiai, ultrahang-, izotóp-, laboratóriumi és a vékonytű-technikás aspirációs citológiai vizsgálatokat. Célkitűzés: A szerzők célja a pajzsmirigygöbök aspirációs citológiai gyors, azonnal adott diagnózisainak követése, citohisztológiai összehasonlítása, illetve minőségbiztosítása volt. Módszer: 1348 beteg pajzsmirigy-aspirációs vizsgálatát végezték el. A citológiai diagnózisokat a Bethesda System for Reporting Thyroid Cytopathology (2008) klasszifikáció alapján hat kategóriába (I.: nem reprezentatív, II.: benignus, III.: atípusos, IV.: follicularis neoplasia, V.: malignitásra suspect, VI.: malignus) sorolták. A citológiai módszer diagnosztikus érzékenységét a szövettani eredményekhez viszonyítva elemezték. Eredmények: Az 1348 pajzsmirigygöb citológiai diagnózisa a fenti csoportok szerint a következő volt: I.: 214, II.: 986, III.: 56, IV.: 41, V.: 18, VI.: 33 eset. A mintavételeket 227 (16,8%) esetben követte szövettani vizsgálat. Az összesített pozitív-negatív esetek számításánál a benignus kategóriában a pozitív prediktív érték 98,25%, a malignusban pedig 88,46% volt. A IV., follicularis neoplasia csoportban a szenzitivitás 66,67%-nak bizonyult. Következtetés: A szerzők megállapították, hogy tanulmányukban a pajzsmirigygöbök aspirációs citológiai vizsgálata és a Bethesda System for Reporting Thyroid Cytopathology klasszifikáció alkalmazásának minőségbiztosítási eredményei a nemzetközi elvárásoknak megfelelnek. Orv. Hetil., 2015, 156(41), 1661–1666.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Mihály Bak
,
Éva Konyár
,
Ferenc Schneider
,
Mária Bidlek
,
Éva Szabó
,
Tibor Nyári
,
Mária Gődény
, and
Miklós Kásler

A Nemzeti Népegészségügyi Program az emlőrák szervezett szűrését biztosítja. Célkitűzés: A szerzők vizsgálatának célja az emlő mammográfiás szervezett szűrésében diagnosztizált, „szürke zóná”-ba klasszifikált elváltozások követése és hisztopatológiai összehasonlítása. Módszer: A citológiai diagnózisokat C3, valószínűleg benignus atípiával, illetve C4, malignitásra gyanús terminológiába sorolták. Eredmények: 47 718 szűrésből, a mammográfiás és ultrahangvizsgálatokkal kórosnak bizonyult emlőelváltozásokból 1361 citológiai vizsgálatot végeztek. A „szürke zóná”-ba 183 (13,4%) beteg tartozott, C3 105 (7,8%), C4 78 (5,7%). A 105 C3-esetből 61 (58%) esetében történt műtét, és 20 (32,8%) szövetminta carcinomának, 41 (67,2%) benignusnak bizonyult. A C4 diagnózisok közül 78-ban (100%) végeztek operációt, 69 (88,4%) volt hisztológiailag malignus, 9 (11,6%) pedig jóindulatú volt. Következtetések: A szerzők megállapították, hogy tanulmányukban a szervezett emlőszűrés citológiai diagnosztikájában a „szürke zóná”-ba tartozó esetek minőségbiztosítási eredményei megfelelnek a nemzetközileg elvárt követelményeknek. Orv. Hetil., 2011, 152, 292–295.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Mátrai
,
László Tóth
,
Mária Bidlek
,
Éva Szabó
,
Emil Farkas
,
Ákos Sávolt
,
László Góbor
,
Alexandra Bartal
, and
Miklós Kásler

Az emlőduktoszkópia modern, minimálisan invazív eljárás, amely lehetővé teszi a ductalis rendszer direkt, in vivo megfigyelését, elsősorban váladékozó emlőnél. A gyorsan fejlődő technika alkalmas a ductalis epithelium célzott mintavételére citológiai, valamint molekuláris vizsgálatok céljára. Egyes intraluminalis laesióknál a „high-tech” eszközök már a polypectomiát vagy a lézeres vaporizációt is lehetővé teszik, illetve fontos szerepet játszanak a ductus vagy az úgynevezett terminális ductolobularis egység irányított sebészi kimetszésében. A felsoroltak elősegíthetik a malignomák korai, még a képalkotó megjelenés előtti diagnózisát, illetve a nagy rizikójú betegcsoport kontrollját. Ductalis in situ tumoroknál a duktoszkópia anatómiai egységű sebészi eltávolítást és ezzel emlőmegtartó műtéteknél a radikalitás optimalizálását segítheti. A szerzők először magyar nyelven részletesen közlik az emlőduktoszkópia technikáját, valamint széles irodalmi áttekintést adnak. Orv. Hetil., 2011, 152, 1284–1293.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Mátrai
,
Gusztáv Gulyás
,
László Tóth
,
Ákos Sávolt
,
Mária Bidlek
,
Éva Szabó
,
Pál Pesthy
,
Csaba Kunos
,
Alexandra Bartal
, and
Miklós Kásler

Az összes emlőtumor 5–20%-a centrális elhelyezkedésű. Évtizedeken át, tradicionálisan ezen daganatok sebészi kezelése a mastectomiát jelentette. Az emlőbimbó nagy arányú tumoros érintettsége az emlőbimbó-komplexum radikális sebészi eltávolítását teszi szükségessé. Az onkoplasztikus sebészi technikák jól szelektált esetekben lehetővé teszik, hogy az emlőbimbóval együtt történő radikális centrális quadrantectomiát követően megfelelő esztétikai eredményt érjünk el. Közleményünkben összefoglaljuk a centrális tumorok emlőmegtartó műtéteinek indikációit, technikáit és eredményeit. Orv. Hetil., 151, 2105–2112.

Restricted access