Search Results

You are looking at 31 - 40 of 77 items for

  • Author or Editor: Oláh Attila x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A pancreas sebészete

Surgery of the pancreas

Magyar Sebészet
Author: Dr. Attila Oláh
Restricted access

Absztrakt

Elméleti háttér: Az optimális élmény (áramlat, flow) különböző helyzetekben való vizsgálata széles körű kutatási területté vált a pozitív pszichológiában, azonban az interakciókban való működésmódja továbbra is megválaszolandó kérdést jelent. Cél: Az áramlat-élmény dinamikájának kihívást jelentő, interakciós helyzetekben való kvantitatív vizsgálatának támogatására célunk a Flow Szinkronizáció Kérdőív (FSZK) kidolgozása. Módszerek: A mérőeszköz fejlesztése racionális és empirikus tesztszerkesztési hagyományokat is követ. A kérdőív kidolgozása az elméleti alapon létrehozott tételsor után négy empirikus vizsgálat során valósult meg, melyekben összesen 2077 felnőtt vett részt (két laboratóriumi kísérlet: N1 = 60; N2 = 100; két kérdőíves kutatás: N3 = 358; N4 = 1709). Eredmények: Az eredmények szerint a végső, 28-tételes mérőeszközt öt jól interpretálható faktor alkotja, melyek a közös feladatmegoldáshoz kapcsolódó flow-élményre, valamint a motivációs és koordinációs (feladat- és kapcsolatfókusz) aspektusokra vonatkoznak: 1. Hatékonyság és összehangoltság a partnerrel (12 tétel); 2. Bevonódás-élmény és koncentráció (5 tétel); 3. Motiváció és pozitív hatás a partnerre (3 tétel); 4. Motiváció és tanulás a személy számára (4 tétel); 5. Koordináció a partnerrel a tevékenység közben (4 tétel). A skálák belső konzisztenciája megfelelő. A kérdőív látszatérvényessége elfogadható, az áramlat-élményhez kapcsolódó konvergens validitása megfelelő, a skálák a flow-élmény faktoraival közepes mértékű együttjárást mutatnak. Következtetések: A FSZK kidolgozása hozzájárulhat a flow-szinkronizáció konstruktumának operacionalizálásához és a társas flow-élmények jövőbeni empirikus vizsgálatához.

Restricted access

Elméleti háttér: A flow a jóllét növelésének egyik eszköze is lehet, aktivitáselméletként a viselkedés pozitív következményeire, növekedéshez való hozzájárulására épít. Cél: A társas helyzetben tapasztalt áramlat-élmény összefüggéseit a jóllét különböző dimenzióival – élettel való elégedettség és pszichológiai jóllét – ezidáig nem vizsgálták, holott a társas kapcsolatok jóllétet növelő szerepét több koncepció hangsúlyozza. Jelen kutatás célja ezen összefüggés igazolása. A társas flow gyakoriságát, intenzitását, valamint a flow szinkronizáció tényezőinek hatását vizsgáljuk. Módszerek: 1060 fő, 18 éven felüli vizsgálati személy, életkor: M(SD) = 26,67(10,76) év, vett részt az online kérdőíves módszerrel lebonyolított keresztmetszeti kutatásunkban. A kérdőíveket anonim módon töltötték ki: Általános Flow Leírás, Általános Flow Leírás Társas Interakciókban, Flow Állapot Kérdőív, Flow Szinkronizáció Kérdőív, Élettel Való Elégedettség Skála és Pszichológiai Jóllét Skálák. Eredmények: A hierarchikus lineáris regresszióanalízis alapján elmondható, hogy a társas helyzetben átélt flow-élmény gyakorisága (ß = 0,07; p = 0,038) és intenzitása (ß = 0,08; p = 0,039) az élettel való elégedettség szignifikáns, kismértékű magyarázó tényezője. Az egyéni helyzetben átélt flow gyakorisága (ß = 0,10; p = 0,002) és a társas helyzetben tapasztalt optimális élményhez kapcsolódó szinkronizációs tényezők (az együttműködő, flow-t indukáló helyzet interakciós jellemzői) (ß = 0,15; p < 0,001) szintén szignifikáns meghatározói a pszichológiai jóllétnek. Köuetkeztetések: Eredményeink alapján valószínűsíthető, hogy a flow-élmény társas helyzetben hozzájárul a jóllét különböző aspektusaihoz, átélési gyakorisága, intenzitása, valamint az interakcióból fakadó szinkronizációs dimenziók támogatják a jóllét magasabb szintjének elérését.

Open access

A tanulmány az önmagát az új évezred pszichológiájaként definiáló pozitív pszichológia első évtizedét tekinti át. Kiemeli azokat a témaköröket, amelyeket a pszichológia ezen új irányzata hozott fókuszba. Az új irányzat keretében felbukkanó tematikus gazdagsággal jellemezhető megközelítések közül a jóllét struktúrájával, a pozitív érzelmek kutatásával és az egészséges működés modelljeivel foglalkozik. Ismerteti azokat az empirikus kutatásokat, amelyek a szubjektív jóllét, a pszichológiai jóllét és a szociális jóllét konstruktumainak validitását ellenőrizték. A szerzők hangsúlyozzák azt, hogy a pozitív pszichológia pályafutásának első évtizedében az egészségpszichológiát erőteljesen orientáló irányzat, a közgondolkodásban pedig a pszichológia célját és feladatait illetően szemléletváltást elérő tényező lett.

Restricted access

Társasági hírek

Society news

Magyar Sebészet
Authors: Attila Oláh and Magyar Sebészet Szerkesztősége
Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: István Sugár, Norbert Németh, and Attila Oláh
Restricted access

Absztrakt

Az érzelmi intelligencia kutatási területén az egyik legkritikusabb feladat empirikus érvekkel alátámasztani az intelligencia terminus alkalmazásának „létjogosultságát”. E bizonyítás során a legfontosabb feladat igazolni, hogy a képességként mért érzelmi intelligencia független az intelligenciától és személyiségtől, valamint hogy az érzelmi intelligencia tesztekben nyújtott teljesítmény az életkor előrehaladásával javul. Ez utóbbi fejlődési kritériummal kapcsolatban eddig kevés empirikus adat áll rendelkezésre. Jelen vizsgálat a saját érzelmek észlelésének képességét és más személy érzelmeinek észlelési képességét mérő feladatok, illetve az érzelmi információ detektálásának és adekvát alkalmazásának képességét mérő feladatok kapcsán teszteli, hogy a feladatokban nyújtott teljesítmény javul-e az életkor előrehaladásával. A vizsgálatban magyar iskoláskorúak nagy mintája vett részt. Eredményeink szerint az érzelmi intelligencia feladatokban nyújtott teljesítmény az életkor előrehaladásával javul.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Attila Mokánszki, Anikó Ujfalusi, Erzsébet Balogh, Zsuzsanna Molnár, Tamás Sápy, Attila Jakab, Attila Varga, and Éva Oláh

Bevezetés: A fejlett országokban az infertilitás gyakorisága 10–15%. Az esetek felének hátterében genetikai eltérés állhat. Cél: Az infertilitáshoz vezető genetikai eltérések kimutatása hazai populációban. Módszerek: 195 infertilis nő és 305 infertilis férfi citogenetikai, 17 nő FMR1 gén, 150 férfi Y-kromoszóma-microdeletio-vizsgálatát, 28 esetben a spermiumok számbeli kromoszómaaberrációinak meghatározását végeztük. Egy kiegyensúlyozott transzlokációt hordozó esetében tanulmányoztuk a spermiumkromoszómák szegregációját. Eredmények: Nőkben a leggyakoribb kromoszómaeltérés az X-kromoszóma aneuploidia és a 9-es kromoszóma inverziója (3,6%), férfiakban a Klinefelter-szindróma (3,3%) és az autoszómák transzlokációja (2%) volt. Két nőben az FMR1 gén premutációját igazoltuk. Infertilis férfiakban Y-kromoszóma-microdeletiót csak azoospermiás és súlyos oligozoospermiás esetekben találtunk, parciális microdeletio normozoospermiásokban is megfigyelhető volt. Gyakoribb volt a kromoszómaaberráció, ha a spermiumszám és -mozgás egyaránt kóros volt. Egy 46,XY,t(3;6)(q21;q23) férfi spermiumainak 53,2%-a hordozott kiegyensúlyozatlan kromoszómakészletet. Következtetések: A genetikai eltérés ismerete segít a genetikai tanácsadásban, az utód kockázatának megítélésében és az asszisztált reprodukció legcélravezetőbb módjának kiválasztásában. Orv. Hetil., 2013, 154, 52–61.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Gyöngyi Kökönyei, Sándor Rózsa, András Holics, Attila Oláh, and Zsuzsanna Kulcsár

Vizsgálatunkban a személyiségintegrációjának mérésére a Sheldon és Kasser (1995, 2001) által kidolgozott módszert alkalmaztuk, amely a személyes törekvések kongruenciáját és koherenciáját határozza meg. A személyiség kongruens, ha törekvéseivel „intrinzik módon fontos értékeket szolgál”, és koherens, ha törekvései „egymást támogató jellegűek”. A törekvéseket intrinzik és extrinzik értékekre osztva a módszer külön elemzi a kétfajta értékben megmutatkozó koherenciát, míg a koherencia összértéke motivációs mutatóként szolgál. Eredeti feltevésünk szerint szomatizáló személyekre a személyiségintegráció vizsgált mutatóinak alacsonyabb értékei jellemzők. A jelen vizsgálatban 17 szomatizáló, de pszichiátriai kezelés alatt nem álló személy (akiknél legalább 1 testi panasz minimum 6 hónapja áll fenn) és 16 kontrollszemély személyiségintegrációs mutatóit vetettük össze. Vizsgáltuk továbbá a törekvések mutatói és a Pszichológiai Immunrendszer Kérdőív (PIK), valamint a NEO-PIR skálái közötti együtt­járásokat is. A szomatizációs csoportot a törekvések fokozott külső determinációja jellemezte, a belső determináció mentén a két csoport között nem volt különbség. A koherenciamutatók arra utalnak, hogy a kísérleti csoportra fokozott extrinzik értékkövetés jellemző, a náluk kapott magasabb össz­koherencia értékek a személyek magasabb motiváltságára utalnak, amit a vizsgálatra való önkéntes jelentkezés ténye is igazol. Korrelációs elemzéseink szerint a magasabb szintű törekvések a nem szo­ma­ti­záló csoportnál számos PIK skálával pozitív, az alacsonyabb szintű törekvések negatív kapcsolatban voltak. A NEO-PIR Neuroticizmus skála a külsőleg determinált törekvésekkel pozitív együttjárást mutatott. Ezek a kézenfekvő kapcsolatok a szomatizáló csoportot nem vagy jóval kisebb mértékben jel­lemezték. A szomatizáló csoport fokozottabb külső determinációja, illetve extrinzik értékkövetése, mely csökkent autonómiát jelez, hipotézisünket támogatja, és feltevésünk szerint a szomatizációs zavar pato­gene­zi­sében és fenntartásában szerepet játszhat.

Restricted access