Search Results

You are looking at 31 - 33 of 33 items for

  • Author or Editor: Péter Csathó x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Central European Geology
Authors:
Ádám Bede
,
Roderick B. Salisbury
,
András István Csathó
,
Péter Czukor
,
Dávid Gergely Páll
,
Gábor Szilágyi
, and
Pál Sümegi

The Ecse-halom is a burial mound (kurgan) in the Hortobágy region of Hungary. Built in the Late Copper Age/Early Bronze Age by nomadic people from the east, it now stands on the border between two modern settlements. A road of medieval origin runs along this border and cuts deeply into the body of the mound. The southern half of the mound was plowed and used as a rice field, and later a military observation tower was built on top of it. Despite this disturbance, the surface of the mound is in decent condition and provides a home for regionally significant, species-rich loess steppe vegetation. The mound comprises two construction layers as indicated by magnetic susceptibility and thin-section micro-morphological analysis. Examination of organic compounds and carbonate content at various levels showed different values, which suggest a variety of natural and anthropogenic stratigraphic layers. Mid-sized siltstone fraction is dominant in the section. The layers originate from the immediate vicinity of the mound, but have different characteristics than present-day soils. These mounds contain a valuable record of cultural and environmental conditions occurring at the time of their construction, and also serve as a refuge for ancient loess vegetation; therefore their conservation is highly recommended.

Open access

Nyersfoszfátok agronómiai hatékonyságának vizsgálata tenyészedény-kísérletben

II. Összefüggések a nyersfoszfát-féleségek oldékonysága és a vörös here termése, valamint P-felvétele között

Agrokémia és Talajtan
Authors:
Erzsébet Osztoics
,
Péter Csathó
,
Julianna Csillag
,
László Radimszky
,
Gáborné Baczó
,
Krisztina Rajkainé Végh
,
Tünde Takács
,
Marianna Magyar
, and
András Lukács

Tenyészedény-kísérletben savanyú homoktalajon (Nyírlugos) és savanyú agyagos vályogtalajon (Ragály) hat nyersfoszfát (algériai, floridai, é-karolinai, szenegáli, marokkói nyersfoszfát és hyperfoszfát) hatását vizsgáltuk a vörös here termésére, P-tartalmára és P-felvételére. Standard P-forrásként szuperfoszfátot (SSP) alkal-maztunk. Külön kezelésben a szuperfoszfát mellett adagolt kalcium-karbonát hatását is tanulmányoztuk. A nyersfoszfát-féleségekés a P-adagok átlagában a kolloidszegény savanyú homoktalaj vörös here termésének (7,04 g·edény -1 ) kétszeresét takarítottuk be a nagyobb kolloidtartalmú savanyú agyagos vályog talajon (14,26 g·edény -1 ).A P-felvétel viszont az agyagos vályogtalajon a kísérlet átlagában csak 20%-kal volt nagyobb (36,0 mg P·edény -1 ), mint a homoktalajon (28,8 mg P·edény -1 ). A nyersfoszfát-féleségek függvényében, mindkét talajon, a hatóanyag-azonosság elvén beállított 0-100-400-1600 mg (összes) P 2 O 5 ·kg -1 adagok eltérő P-hatásokat eredményeztek. A hozamtöbbletekben és P-felvételben megnyilvánuló P-hatás különbségek szoros összefüggést mutattak az egyes nyersfoszfátok P-oldékonyságában megnyilvánuló különbségekkel. Így mindkét talajon a kiváló természetes oldékonyságú algériai és é-karolinai nyersfoszfáttal történő kezelés eredményezte a legnagyobb terméstöbbleteket és P-felvételt. A másik végletet a kis fajlagos felülettel, alacsony P-oldhatósággal, kis CaCO 3 -tartalommal rendelkező szenegáli nyersfoszfáttal való kezelés jelentette. A nyersfoszfátok P-oldhatóságában meglévő különbségeket számszerűen a relatív agronómiai hatékonysággal (RAE) is kifejezhetjük, amikor a nyersfoszfát hatását a termésre, ill. a P-felvételre egy vízoldható P-műtrágya - kísérletünkben szuperfoszfát - hatásához víszonyítjuk. Mindkét talajon mindkét paraméter alapján a legnagyobb relatív agromómiai hatékonyságú az algériai és az é-karolinai nyersfoszfát, a legkisebb a szenegáli nyersfoszfát volt. A ragályi talajon a nyersfoszfátok relatív agronómiai hatékonyságának sorrendje (akár a vörös here tömege, akár P-felvétele alapján számítva) megegyezik a nyersfoszfátok semleges ammónium-citrátban mért oldhatósági sorrendjével. A nyersfoszfát oldhatósága és a vörös here termése, valamint P-felvétele közötti összefüggést vizsgálva mindkét talajon a leglazább összefüggést akkor kaptuk, ha az adott P-adagokat az összes-P-tartalom alapján adtuk meg, a legszorosabbat pedig a nyersfoszfátok P-tartalmának semleges ammónium-citrátban történő oldhatóságának figyelembe vételekor. Ez, valamint a nyersfoszfátok relatív agronómiai hatékonysági sorrendje azt jelenti, hogy a semleges ammónium-citrát volt a legjobb kivonószer a vizsgált nyersfoszfátok közötti P-oldhatósági sorrend megállapítására. Az egyes nyersfoszfátok hatását külön-külön vizsgálva a vörös here P-felvételére megá_l

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Péter Csathó
,
E. Osztoics
,
J. Csillag
,
T. Lengyel
,
L. Gonda
,
L. Radimszky
,
G. Baczó
,
M. Magyar
,
K. R. Végh
,
M. Karátsonyi
,
T. Takács
,
A. Lukács
, and
T. Németh

Depending on their origin, sedimentary phosphate rocks (PRs) may differ in their P solubility, and, as a consequence, in their agronomic effectiveness. The effect of six phosphate rocks (PR) - originating from Algeria (ALG), North Florida (FLO), North Carolina (NCA), Senegal (SEN) Morocco (MOR) and Hyperphosphate (HYP) with various P solubility (evaluated by 2% formic acid, 2% citric acid, and neutral ammonium citrate) - as well as single superphosphate (SSP) and superphosphate + lime (SSP + Ca) (each P source on 4 P levels, with doses of 0, 100, 400 and 1600 mg P 2 O 5 ·kg -1 soil) on the shoot yield of tillering stage spring barley, soil available P (i.e. H 2 O, Olsen, Bray1, Lakanen-Erviö (LE) and ammonium lactate (AL) extractable P contents) were studied in pot experiments set up with acidic sandy soil (Nyírlugos, Hungary) and acidic clay loam soil (Ragály, Hungary), both with low P supplies.  The average spring barley shoot yield at the beginning of shooting was 95% higher on the colloid-rich acidic (pH KCl : 4.5) clay loam soil than on the colloid-poor acidic (pH KCl : 3.8) sandy soil. The differences in the solubility of phosphate rocks showed close correlation to the differences in P responses. On both soils, the correlation between total PR-P added and P responses in spring barley shoot yield was much weaker than that between neutral ammonium citrate soluble PR-P added and P responses in spring barley shoot yield. When phosphate rocks were applied as P sources, the comparison of soil test P methods showed a different picture on the two soils. In the case of the acidic sandy soil (Nyírlugos), the strongly acid LE-P (r² = 0.83) and AL-P (r² =0.74) tests gave the highest correlation coefficients with spring barley responses to P, while on the acidic clay loam soil (Ragály) these were achieved by the Olsen-P (r² = 0.88) and Bray1-P (r² =0.88) methods. 

Restricted access