Search Results
You are looking at 31 - 36 of 36 items for
- Author or Editor: Tamás Forster x
- Refine by Access: All Content x
Jelenleg az echokardiográfia a legszéleskörűbben alkalmazott rutin noninvazív diagnosztikus eljárás, amelynek segítségével a mitralis billentyű morfológiája és funkciója jellemezhető. Ennek az összefoglaló jellegű közleménynek a célja az egyik legújabb echokardiográfiás fejlesztés, a transthoracalis real-time háromdimenziós echokardiográfia szerepének bemutatása a mitralis billentyű vizsgálatában.
A klinikai tapasztalat azt mutatja, hogy a jelenleg elérhető kritériumok alapján kiválasztott szívelégtelen betegek közel egyharmada a kardiális reszinkronizációs terápia (CRT) ellenére nonreszpondernek bizonyul, vagyis az optimális kezelés ellenére klinikai állapotukban javulás nem észlelhető. Ez a tény vezetett ahhoz a kutatási irányhoz, hogy találjunk olyan, noninvazív képalkotó diagnosztika (például echokardiográfia) során mérhető és/vagy számítható értéket, amely alkalmas a diszszinkrónia megítélésére és jobban segíti kiválasztani a CRT-re alkalmas betegeket. Ennek az áttekintő közleménynek a célja a legújabb noninvazív echokardiográfiás módszer, a real-time háromdimenziós echokardiográfia lehetséges szerepének bemutatása lenne az elérhető irodalom alapján.
Absztrakt
Bevezetés: A teljes nagyér-transzpozíció az egyik leggyakoribb, cyanosissal járó veleszületett szívfejlődési rendellenesség. Célkitűzés: A szerzők célja a teljes nagyér-transzpozíció miatt Senning- és Mustard-féle műtéten átesett betegeik hosszú távú túlélésének, funkcionális stádiumának, aritmológiai kontrolljának és életminőségének elemzése és összehasonlítása volt. Módszer: A vizsgálatban 85, teljes nagyér-transzpozíció miatt operált beteg vett részt, közülük 37 esetben Senning-műtét, míg 48 esetben Mustard-műtét történt. Valamennyi esetben utánkövetéses vizsgálatot végeztek. Eredmények: A több évtizedes utánkövetés sikeraránya 74%-nak bizonyult. A 31 utánkövetett Senning-műtött közül 12-en hunytak el a követés során (39%), míg a 32 Mustard-műtött közül 16-an haláloztak el (50%) (p = 0,45). Nem volt különbség a szívelégtelenség és az aritmiák jellemzői között sem a két betegcsoportban. Az életminőséget és a funkcionális kapacitást jellemző paraméterek kedvezőbbnek bizonyultak a Senning-műtött betegekben. Következtetések: A Mustard- és Senning-műtött TGA-betegek mortalitásában és morbiditásában szignifikáns különbség nem volt igazolható. A Senning-műtött betegek életminősége és funkcionális kapacitása a hosszú távú követés eredményei alapján kedvezőbb. Orv. Hetil., 2016, 157(3), 104–110.
A hypertrophiás cardiomyopathia egy relatíve gyakori öröklődő betegség, amely sajátos kardiális morfológiai és funkcionális eltérésekkel jár együtt. Az echokardiográfia a cardiomyopathiás betegek noninvazív vizsgálatának egyszerű, könnyen kivitelezhető és megtanulható módszereként szolgál. Ennek az összefoglaló jellegű közleménynek a célja az egyik legújabb echokardiográfiás fejlesztés, a real-time háromdimenziós echokardiográfia lehetséges diagnosztikus szerepének bemutatása hypertrophiás cardiomyopathiában.
Absztrakt
Köszönhetően az egyre tökéletesedő műtéti technikáknak és a technikai fejlődésnek, ma már sok, congenitalis szívbetegségben szenvedő egyén éri meg a felnőttkort. Ezeknek a betegeknek a jobb ellátása céljából egy regiszter összeállítása mellett döntöttek, amely jelenleg 2770 beteg 3043 műtéti beavatkozásának adatait tartalmazza, amelyeket közel 30-féle diagnózis miatt végeztek. Jelen tanulmány célja a regiszter-összeállítás okainak és alapjainak bemutatása. Orv. Hetil., 2015, 156(20), 794–800.
A kardiológiai betegek ellátásában a noninvazív vizsgáló módszereknek alapvető jelentőségük van. Elméletileg a szív akkor vizsgálható tökéletesen, ha természetének megfelelően három dimenzióban rögzítjük a szívciklus szerint. A második generációs, immár real-time (vagyis valós idejű) háromdimenziós echokardiográfok elméletileg optimális lehetőséget nyújtanak a cardialis struktúrák háromdimenziós elemzésére. Real-time 3-dimenziós echokardiográfia során pontosan mérhetők a kamrai és pitvari térfogatok, valamint a kamrai izomtömeg. A billentyűk és a congenitalis abnormalitások ‘en-face’ vizsgálhatók. Használhatóságát terheléses protokollok alkalmazása mellett igazolták. A jelen összefoglaló közlemény célja a módszer bemutatása, lehetséges előnyeinek tisztázása a jelenleg még fennálló technológiai korlátok bemutatásával együtt.
