Search Results
You are looking at 31 - 40 of 45 items for
- Author or Editor: Tamás Martos x
- Refine by Access: All Content x
Tanulmányunkban a Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív élet értelmességét mérő alskálája (BSCI-LM) hat-, hét- és nyolctételes magyar változatának megbízhatóságát és érvényességét vizsgáltuk. Elemzéseinket egy 4524 fős, országos reprezentatív, valamint egy 91 fős, kényelmi mintán végeztük. A konvergens és divergens validitás vizsgálatához a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatát, a WHO Általános Jóllét Kérdőívét, az Aspirációs Index rövidített változatát, az Anómia-skála rövidített változatát, az Életcél-kérdőívet, az Egzisztencia-skála rövidített változatát, valamint a Logo-Teszt módosított változatát használtuk. A nagyobb mintán végzett elemzéseink szerint a BSCI-LM mindhárom változata megfelelő belső megbízhatósággal jellemezhető (Cronbach-alfa: 0,73–0,75), és a rövidített verziók az eredeti, nyolctételes alskála elfogadható alternatívái (r6-8=0,94; r7-8=0,98). A BSCI-LM közepesen erős, pozitív kapcsolatban állt az általános jólléttel és az intrinzik célok fontosságával, illetve közepesen erős, negatív kapcsolatban a depressziós tünetegyüttes súlyosságával. Gyenge pozitív kapcsolat mutatkozott továbbá az aspirációs mutató esetében, míg gyenge negatív az anómiával kapcsolatosan. A nem, három életkori csoport, az iskolai végzettség és a családi állapot függvényében a kérdőív hazai sztenderdjeit is felállítottuk. A kisebb mintán végzett elemzéseink szerint a BSCI-LM mindhárom változata közepesen erős, pozitív együttjárást mutatott az Életcél-kérdőíven, a Logo-Teszt módosított változatán és az Egzisztencia-skála rövidített változatán elért pontértékekkel. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a BSCI-LM vizsgálatunkban az élet értelmessége megbízható és érvényes mérőeszközének bizonyult.
Faktorok, magyarázatok a sikeres és sikertelen felsőoktatási tanulmányok hátterében •
A pszichológiai tényezők szerepe a lemorzsolódásban
Factors and Explanations of Successful and Unsuccessful Academic Performance in Higher Education
Célkitűzés
Az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb felsőoktatási problémája a nagyarányú hallgatói lemorzsolódás vagy a diploma nélküli kilépés. A jelenség megértéséhez többféle elméleti és módszertani megközelítést használtak a kutatók. Tanulmányunk célja, hogy áttekintést nyújtson a lemorzsolódás témában megjelenő cikkek szemléletmódjáról, fókuszpontjáról és néhány eredményéről. A különböző megközelítésmódok bemutatása segítheti a meglévő ismeretek integrálását, a további kutatások megtervezését és a beavatkozás programjainak kialakítását.
Módszertan
A lemorzsolódást vizsgáló magyar és angol nyelvű tanulmányok kiválasztása online adatbázisokból történt maghatározott kulcsszavak alkalmazásával. A tanulmányokat a kutatási módszerek (változó és személyorientált módszer) és a vizsgálatok fókuszában álló kérdések (lemorzsolódás okai, működési modellek, változók csoportjainak súlya, hallgatók alkalmazkodási mintázata) alapján soroltuk csoportokba. Eredmények: A témával foglalkozó szakirodalmi anyag áttekintése során négyféle csoport rajzolódott ki. Ezek közül három a változóorientált elemzést alkalmazta, míg a negyedik a személyorientált vizsgálatok csoportját alkotta. A tanulmány részletesen bemutatja e négy témacsoportot: 1. Befolyásoló vagy okozó faktorok csoportosítása; 2. A lemorzsolódást magyarázó modellek; 3. Pszichológiai változók és ezek súlyának azonosítása; 4. Különböző változók mintázata alapján kialakított hallgatói csoportok tanulmányi alkalmazkodása.
Következtetések
A megvitatás kiemeli az egyes megközelítésmódok előnyeit és gyenge pontjait a lemorzsolódás jelenségével kapcsolatban. A tanulmány utolsó fejezete azokat az új szempontokat emeli ki, amelyek a további lemorzsolódáskutatásban és az intervenciós programokban is alkalmazhatók.
Goals
The most significant challenge of higher education is dropout from college or leaving universities without degree in the last decades. In order to understand dropout phenomenon different theoretical and methodological approaches have been applied. The aim of our study is to overview the approaches, the focuses and the results of different studies concerning the student attrition. The description of different approaches can help to integrate existing information, to plan research proposals and to design intervention programs focusing on dropuot.
Methods
The studies about dropout in English and Hungarian languages have been selected from online database using relevant keywords. Papers were grouped according to their methods (variable- or person-oriented), topics and issues (causes of dropout, models, weight of variables, adjustment patters of students). Results: Four groups have been formed based on the approaches of articles during the review. Three of them use variable-oriented analysis, and the fourth group consists of studies applying person-oriented approach. The four topic groups are analysed in detail: 1. Grouping of causal and influential factors, 2. Explanatory models of dropout, 3. Identifying psychological variables and its weight, 4. Academic adjustment of student groups formed by patterns of different variables.
Conclusions
The discussion highlights the advantages and weaknesses of different approaches concerning the dropout phenomenon. The last chapter of the paper emphasizes those new aspects which can be applied in further research on dropout and intervention programs.
Fiatal felnőttek egészségcéljainak vizsgálata: A cél megközelítő-elkerülő orientációjának személyes kontextusa és a célokhoz társuló szubjektív tapasztalatok
Health goals in emerging adulthood: the personal context of approach-avoidance goal orientation and subjective experiences accompanying these goals
Háttér és célkitűzések
Egészséggel kapcsolatos céljaink szoros összefüggést mutatnak egészség-magatartásunkkal, így ennek vizsgálata fiatal felnőtteknél kiemelten fontos, mivel a fiatal ekkor alakítja ki saját életstílusát. A megközelítő célok egy kívánt állapot elérésére, az elkerülő célok valamilyen kellemetlen állapottól való megszabadulásra vonatkoznak. Kutatásunk két fő irányát egyrészt a megközelítő egészségcélok személyes kontextusa, másrészt a céllal kapcsolatos kedvező tapasztalatot övező kontextuális tényezők azonosítása határozta meg.
Módszer
Keresztmetszeti és kérdőíves vizsgálatunk mintáját 191 fiatal felnőtt alkotta. A célok mérésére a Személyes tervek (Little, 1993; Sheldon és Elliot, 1998; Martos, 2009b) kérdőívet alkalmaztuk. Ennek során a résztvevők maguk sorolták fel három egészséggel kapcsolatos személyes céljukat, majd ezek közül kellett egyet kiválasztaniuk és előre megadott szempontok (pozitív és negatív érzelmek, énkonkordancia, énhatékonyság) szerint értékelniük. Ezt követően történt a célok megközelítő/elkerülő kategóriákba sorolása. A megközelítő célorientáció előrejelzőinek vizsgálatára bináris regresszióelemzést, a célértékeléseket előrejelző kontextuális tényezők meghatározásához pedig három hierarchikus regressziós modellt építettünk fel. Eredmények: A cél személyes kontextusát képező tényezők közül a BMI kategória (túlsúlyos és elhízott) és a dohányzás (ritkán dohányzó és dohányzó) jelzik előre fordítottan a megközelítő egészségcél választásának nagyobb valószínűségét. A céllal együtt járó kedvező tapasztalatokkal (pozitív érzelmek magasabb és negatív érzelmek alacsonyabb gyakorisága, cél magasabb énkonkordanciája, énhatékonyság) a cél megközelítő jellege következetesen együtt jár az egyéb tényezők hatásának kontrollálása mellett is.
Következtetések
Az eredmények afelé mutatnak, hogy a megközelítő orientáció alacsonyabb testtömegindexszel és kevesebb dohányzással jár együtt. Mindezek mellett a célokkal kapcsolatos szubjektív tapasztalatok egyedi összefüggéseket mutatnak a kontextuális tényezőkkel. Eredményeink különféle egészséggel kapcsolatos, fiatal felnőttek számára kialakított intervencióknak is alapjául szolgálhatnak.
Background and aims
As our health goals show significant correspondence to our health behaviour investigation into these goals in emerging adulthood has unique importance as young adults establish their own lifestyle at that age. Approach goals refer to accomplishing a desired state, while avoidance goals refer to disposing an unpleasant state. Our research was built upon two main research questions: exploring the personal context of approach health goals and identifying possible contextual factors predicting advantageous experiences concerning the goal.
Methods
The sample of our questionnaire study consisted of 191 emerging adults. For capturing the goals the Personal Projects Questionnaire (Little, 1993, Sheldon & Elliot, 1998, Martos, 2009b) was used. In the course of assessment, participants formulated their three goals concerning their health, then they had to choose one of these and rate it along some predefined aspects (positive and negative emotions, self-concordance and self-efficacy). Sequentially these goals were categorised into approach/avoidance categories. For predicting approach goal orientation binary logistic regression analysis was used and then three hierarchical regression analyses were built for identifying contextual factors which can be possible predictors of goal evaluations.
Results
Among factors framing the personal context of the goal BMI category (overweight and obese) and smoking (rarely and regular) predicted the odds of chosing an approach goal. Favourable experiences (higher levels of positive and lower levels of negative emotions, higher self-concordance, self-efficacy) accompanying these goals are associated with the approach nature of the goal consistently besides controlling for other factors.
Conclusions
Results indicate that approach orientation is accompanied by lower BMI index and less frequent smoking. Besides these subjective experiences concerning the goals show unique associations with contextual factors. Our findings can serve as starting-points of health-promoting interventions for young adults.
A Kritika Utáni Vallásosság Skála (Horváth-Szabó , 2003; Hutsebaut , 1996) a vallásosság mérőeszköze, mely a valláshoz való viszonyt két dimenzióban, a Transzcendens Bevonása vs. Kizárása és a Szimbolikus vs. Konkrét értelmezésmód szerint helyezi el. A skálát egyre gyakrabban alkalmazzák olyan módon, hogy főkomponens-elemzéssel kinyerik a két alapvető és független dimenziót, majd ezt a két dimenziót hozzák összefüggésbe további változókkal. A tanulmányban bemutatjuk az ezzel kapcsolatos újabb külföldi eredményeket, valamint az eljárás elméletét és gyakorlatát, melynek hazai alkalmazhatóságát 1820 fős magyar minta adatain ellenőriztük. Eredményeink szerint a flamand és a magyar változat tételeinek struktúrája jelentős mértékben megegyezik. A két alapdimenzió megléte nemtől, vallási hovatartozástól függetlenül a magyar mintán is kimutatható volt, és az egyes mintákban magas volt a kérdőív belső struktúrájának stabilitása. A tanulmányban javaslatot teszünk egy 18 tételes rövidített változatra is, mely jól helyettesítheti a 33 tételes eredeti változatot. Összességében azt találtuk, hogy Kritika Utáni Vallásosság Skála kétdimenziós kiértékelése megbízható eljárás, mely új szempontokkal gazdagíthatja a vallásossággal kapcsolatos pszichológiai kutatásokat.
Egyre több kutatás bizonyítja a vallás pozitív hatását a lelki egészségre nézve. A jelen vizsgálatban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy serdülők és fiatal felnőttek esetében hogyan függ össze a vallásos attitűd a megküzdés adaptív és nem adaptív formáival, valamint hogy lehet-e közvetítő szerepe a megküzdésnek a vallásosság és lelki egészség közötti kapcsolatban. 190 budapesti középiskolás (átlagéletkoruk 16,9 év) és 213 egyetemista (átlagéletkoruk 21,4 év) töltötte ki anonim, önkitöltős kérdőívünket. Eredményeink szerint a transzcendens elfogadása mind a serdülő, mind a fiatal felnőtt mintán erős összefüggést mutat az érzelmi-adaptív megküzdés faktorával, melyben szerepel a társas támasz elfogadása/igénybevétele is. A regressziós elemzés eredményei arra utalnak, hogy az érzelmi-adaptív és a problémaközpontú megküzdés közvetítő tényezőként játszhat szerepet a vallásosság és a pozitív lelki egészség kapcsolatában. A vallásosság változása miatt azonban a vallásosság különböző aspektusai (középiskolásoknál a templomba járás gyakorisága és a transzcendens elfogadása, egyetemistáknál a vallásos kijelentések szimbolikus értelmezése) járulnak hozzá a megküzdési stratégiák választásán keresztül a jobb lelki egészséghez.
A szüléssel kapcsolatos attitűdök vizsgálata fiatal nők körében – személyorientált elemzés
The examination of birth attitudes in young women – a person-oriented study
Elméleti háttér: A szüléssel kapcsolatos kognitív és affektív viszonyulási módokat szülésattitűdöknek nevezzük. A szüléssel kapcsolatos attitűdök vizsgálata kiemelt jelentőségű, mivel azok nagyban meghatározzák a szülés preferált módját és később magát a szülésélményt is. Cél: Kutatásunk célja az volt, hogy a szüléssel kapcsolatos attitűdöket személyorientált statisztikai módszerekkel vizsgáljuk annak érdekében, hogy a szüléshez való személyes viszonyulásról differenciáltabb képet kapjunk. Módszerek: Keresztmetszeti kérdőíves kutatásunkban még nem szült és nem várandós nőket vizsgáltunk (n = 302). Hierarchikus klaszterelemzést végeztünk, majd a kapott klaszterstruktúrát megvizsgáltuk az egészségműveltség, a gyakorlati egészségértés, az élettel való elégedettség és a szüléssel kapcsolatos tudás vonatkozásában is. Eredmények: Az eredmények szerint azonosítható egy hét- és egy négyklaszteres struktúra. A továbbiakban a négyklaszteres (Önállóan közelítő, Elkerülő, Külső támaszkereső, Bizakodó) megoldást vizsgáltuk. Ez alapján találtunk szignifikáns különbséget az élettel való elégedettség, az egészségműveltség, valamint a szüléssel kapcsolatos tudás mentén is a klaszterek között. A Bizakodó profil magasabb szubjektív egészségértéssel jellemezhető, mint az Elkerülő [F(3; 298) = 2,51; p = 0,059; η 2 = 0,029], valamint magasabb az élettel való elégedettsége, mint a Külső támaszkereső, valamint az Elkerülő klaszterben [F Welch(3; 143,7) = 4,82; p = 0,003; F Brown-Forsythe (3;235,2) = 5,00; p = 0,002; η 2 = 0,054]. Az Önállóan közelítő csoport szüléssel kapcsolatos tudása szignifikánsan magasabb bármely más profilénál [χ 2(6) = 31,96; p < 0,001; Cramér-V = 0,188]. A profilok nem mutattak szignifikáns kapcsolatot a gyakorlati egészségértéssel. Következtetések: A szüléssel kapcsolatos attitűdök személyközpontú elemzése holisztikus képet adhat a fiatal nők szüléssel kapcsolatos elképzeléseiről és aggodalmairól. Emellett az eredmények megmutatják a szüléssel kapcsolatos attitűdök egyéni különbségeinek hátterét és más személyiségjellemzőkkel való kapcsolatát.
A Spirituális Transzcendencia Skála hazai alkalmazása: elmélet, pszichometriai jellemzők, kutatási eredmények és rövidített változat
Application of the Spiritual Transcendence Scale in Hungary: Theory, psychometric properties, empirical findings and shortened version
Absztrakt
Tanulmányunkban bemutatjuk a Spirituális Transzcendencia Skála (STS, Piedmont, 1999, 2004a) magyar változatának elméleti hátterét és pszichometriai jellemzőit. Két, összesen 803 fős, segítő foglalkozásúakból (hitéleti végzettségűek, pszichoterapeuták és egyéb segítő foglalkozásúak) és nem segítő foglalkozású felnőttekből álló mintában a 23 tételes STS három alskálája, az ima/meditáció által érzett beteljesülés, az univerzalitás és az összekötöttség elfogadható pszichometriai jellemzőket mutatott. Az adatoknak az elméletileg várható, illetve az amerikai mintán mért empirikus komponensstruktúrához való illeszkedése a közepestől a kiválóig terjedt. A tanulmány javaslatot tesz a teszt rövidített, kilenctételes változatára is, mely alskálánként három tételből áll. A validitást tekintve a spiritualitás változói viszonylag függetlenek voltak a személyiség NEO-PI-R kérdőívvel mért öt alapdimenziójától, és az elvárt módon álltak összefüggésben a Kritika Utáni Vallásosság Skála által mért alapvető vallási attitűdökkel. A tanulmány végül leíró adatokat közöl mind az eredeti, mind pedig a rövidített skálára. Az eredmények összességében arra utalnak, hogy a spiritualitás az emberi tapasztalat önállóan is érvényes területe. Egyúttal igazolják, hogy az STS magyar változata jól alkalmazható az egyéni különbségek tanulmányozásában.
Az Interkulturális Érzékenység Skála magyar változatának pszichometriai vizsgálata orvostanhallgatók és pszichológia szakos hallgatók mintáján
Psychometric properties of the Intercultural Sensitivity Scale in Hungarian medical and psychology students
Háttér és célkitűzések
Az egyre növekvő kulturális diverzitás következtében az utóbbi évek nemzetközi és hazai tudományos irodalma egyre több figyelmet fordít az interkulturális kompetencia mérési és fejlesztési feladataira a gyógyításban. Jelen vizsgálatban célunk az Interkulturális Érzékenység Skála magyar változatának pszichometriai vizsgálata orvostan- és pszichológushallgatók körében, feltárva emellett az empátiával való konvergens validitását és a skálán különböző demográfiai változók mentén megjelenő különbségeket és együtt járásokat.
Módszer
A kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálatban 396 magyar, gyógyító szakmára készülő hallgató demográfiai és Interkulturális Érzékenység Skála, valamint Interperszonális Reaktivitás Index adatait elemeztük. Az eredeti 5 faktoros kérdőívstruktúra érvényességi és megbízhatósági vizsgálatai mellett korreláció, független mintás t-próba, egyutas ANOVA teszteket és lineáris regressziót alkalmaztunk.
Eredmények
Az eredeti skála nem mutatott megfelelő és érvényes illeszkedést magyar mintán, helyette egy alternatív, rövidített, 3 faktoros struktúra bizonyult a legjobban illeszkedőnek, elfogadható vagy jó belső megbízhatósági mutatókkal. Eredményeink szerint a nyelvismeret és az empátia két dimenziója jelentős bejóslója az interkulturális érzékenységnek: a perspektívafelvétel pozitívan, a személyes distressz pedig fordított irányban jelezte azt előre.
Következtetések
Egy olyan magyar nyelvre adaptált mérőeszközt alakítottunk ki, mely megbízhatóan méri a magyar gyógyító szakmára készülők interkulturális érzékenységét. E készség fejlesztése napjainkban az egészségügyi képzések fontos feladata. A hallgatók nyelvtanulásának, kultúrközi tapasztalatszerzésének és empátiafejlesztésének támogatása mellett az interdiszciplináris és interkulturális felépítésű gyógyítói tanuló- vagy kutatócsoportok igen hasznos együttműködésének irányába mutatnak a jelen kutatás eredményei.
AZ AKTÍV-PASSZÍV HALOGATÁS KÉRDŐÍV MAGYAR VÁLTOZATÁNAK PSZICHOMETRIAI JELLEMZŐI ÉS MÓDOSÍTOTT STRUKTÚRÁJA
MODIFIED STRUCTURE AND PSYCHOMETRIC PROPERTIES OF THE HUNGARIAN VERSION OF THE ACTIVE-PASSIVE PROCRASTINATION SCALE
Háttér és célkitűzések
A halogató viselkedés kutatásában egyre hangsúlyosabb szerepet kap a maladaptív passzív halogatás és a hatékony stratégiaként alkalmazható aktív halogatás elkülönítése. Tanulmányunk célja a Choi és Moran (2009) által kidolgozott Aktív-Passzív Halogatás Kérdőív magyar változatának (Szabó, 2012) pszichometriai tesztelése volt. Módszer: Magyar egyetemi hallgatókból álló mintán (N = 843) ellenőriztük a kérdőív struktúráját, reliabilitását és kapcsolatát más pszichológiai tényezőkkel.
Eredmények
A feltáró és megerősítő faktorelemzések alapján egy passzív és egy aktív halogatás alskála jelenik meg a korábbiakban használt ötfaktoros struktúrával szemben. Az alskálák belső megbízhatósága jónak tekinthető. Az aktív halogatás pozitív, míg a passzív halogatás negatív kapcsolatban áll az önértékeléssel és a tanulási énhatékonysággal. Az időperspektívát tekintve a passzív halogatás a múlt-negatív orientációval pozitív, míg a jövőorientációval negatív együtt járást mutat. A halogatásfaktorokon alapuló klaszterelemzés szerint kialakított csoportok között különbség van a tanulási eredmény tekintetében. A legeredményesebbek a nem halogatók csoportjába tartozók, őket követik az aktív és a passzív halogatók.
Következtetések
Az eredmények alapján kapott nyolcitemes kérdőív alkalmas a klasszikus passzív halogatás, illetve az időnyomás-preferencia kapcsán kialakuló aktív halogatás elkülönítésére. Azonban az eredeti modellben használt további aktívhalogatás-típusok feltárására más eszközök kidolgozása szükséges.
Számít-e, ha közös a cél? Párok személyes terveire vonatkozó közös értékelés, megküzdés és élmény szerepe a párkapcsolati elégedettségben
Do shared goals matter? Shared evaluations, coping and experiences in personal projects of couples and their role in relationship satisfaction
ABSZTRAKT
Elméleti háttér: A célok egyéni szintű konstruktumok, amelyek az önszabályozás és a jóllét fontos tényezői. A párkapcsolati partnerek céljai emellett egyetlen önszabályozó rendszerként is értelmezhetők. Cél: Az egyéni és a közös célok három jellemzőjének vizsgálata (a célok közösként való elismerése, a célokkal kapcsolatos pozitív élmények, és a közös páros megküzdés), illetve ezek összefüggéseinek feltárása a párkapcsolati elégedettséggel. Módszerek: A keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálat résztvevői házas és együtt élő heteroszexuális párok voltak (n = 270 pár; átlagéletkor: 40,1 [SD = 11,2] év és 37,8 [SD = 10,9] év a férfi és női partnereknél). Mérőeszközök: Személyes Terv Kérdőív (a terv közös voltára, a közös pozitív élményekre és a közös páros megküzdésre vonatkozó kérdésekkel), Kapcsolati Elégedettség Skála (RAS-H). Eredmények: A többváltozós elemzésekben az összefüggéseket kontrolláltuk az életkorra, a párkapcsolati státuszra, a párkapcsolat hosszára és a válaszadók szubjektív anyagi helyzetére. Az útelemzés eredményei szerint a partnerek saját terveinek három közös jellemzője egymással összefüggő rendszert alkot. Minél inkább közösnek tekintik a partnerek a személyes terveiket, annál inkább alkalmaznak közös megküzdési stratégiákat a stressz kezelésére (β = 0,37 és 0,35; p < 0,001; a férfi és a női partnernél), és annál több pozitív élményt is élnek át a tervvel kapcsolatban (β = 0,40 és 0,41; p < 0,001; a férfi és a női partnernél). A párkapcsolati elégedettség előrejelzésére felállított aktor– partner interdependencia modell eredményei alapján pedig azt találtuk, hogy az elégedettséget elsősorban a saját közös páros megküzdés jelzi előre mindkét partnernél (β = 0,24 és 0,43; p < 0,001; a férfi és a női partnernél), illetve a férfiak kapcsolati elégedettségét előre jelezte a partnerük közös páros megküzdése is (β = 0,29; p < 0,001). Következtetések: Eredményeink arra utalnak, hogy a személyes tervek „kapcsolati beágyazottsága” létező és jelentős párkapcsolati tapasztalat, amelynek része a terv közösként való értékelésének kognitív, affektív és viselkedéses komponense is. A párkapcsolati elégedettség azonban elsősorban a viselkedésbeli megnyilvánulással, azaz a közös megküzdés tapasztalatával függ össze.