Search Results

You are looking at 31 - 40 of 58 items for

  • Author or Editor: Zsolt Kovács x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Veseátültetés utáni sebészeti szövődmények előfordulása a Clavien-beosztás szerint, különös tekintettel a húgyvezeték-anastomosis típusára

Surgical complications after kidney transplantation based on the Clavien classification, especially with regard to the types of ureteral anastomoses

Orvosi Hetilap
Authors:
Lóránt Illésy
,
Roland Fedor
,
Dávid Ágoston Kovács
,
Zsolt Kanyári
,
Gergely Zádori
,
Gergő József Szőllősi
,
Márton Kovács
,
Tibor Flaskó
,
Judit Tóth
,
Richárd Veisz
,
Ivett Belán
, and
Balázs Nemes

Összefoglaló. Bevezetés: Veseátültetést követően a graft és a beteg túlélésére hatással lehetnek a posztoperatív intervenciót igénylő szövődmények. Fontos szempont a műtéttechnikai eredményesség monitorozása. Többek között az irodalomban számos lehetőség ismert a veseátültetés sarokpontjának számító ureteranastomosis elkészítésére is, de az éranastomosisok technikája szintén döntő lehet. Célkitűzés és módszer: Retrospektíven vizsgáltuk a 2010 és 2020 között végzett veseátültetéseket a Debreceni Egyetem Sebészeti Klinikáján. Célul tűztük ki a sebészeti szövődmények vizsgálatát, melyeket rendszereztünk, a módosított Clavien-féle beosztás alapján. A legnagyobb figyelmet az ureteranastomosisokra fordítottuk. Minden betegnél az adott kategóriában legsúlyosabb szövődményt vettük alapul a beosztáshoz. A minimális utánkövetési idő 1 év volt. Az adatokat az SPSS statisztikai program segítségével elemeztük. Eredmények: A vizsgált periódusban 406 veseátültetés történt, melyből 24,4% (n = 99) vesetranszplantáltnál alakult ki intervenciós (sebészeti, radiológiai, urológiai) szövődmény. A betegek átlagéletkora 49,5 ± 13,7 év, 60,8% férfi volt. A kumulatív mortalitás 10,1% volt. Grade 4-es szövődmény a betegek 6,9%-ánál (n = 28), Grade 3-as a 6,7%-ánál (n = 27), Grade 2-es a 3%-ánál (n = 12), Grade 1-es a 7,9%-ánál (n = 32) jelentkezett. A veseátültetés után 20,4%-ban (n = 83) alakult ki későn induló graftfunkció. Következtetés: A legenyhébb kategóriába (Grade 1.) került a legtöbb beteg, a szövődmények jelentős része sebészi, intervenciós radiológiai és urológiai közreműködéssel megoldható volt. Az ureteranastomosisok műtéti technikája és a releváns szövődmények kialakulása között nincs szignifikáns összefüggés. Megfelelő és időben alkalmazott korrekciós kezelés mellett a graft- és betegtúlélést nem rontja szignifikánsan az enyhe és középsúlyos (Grade 1–3.) szövődmények kialakulása. Orv Hetil. 2021; 162(26): 1038–1051.

Summary. Introduction: Complications associated with postoperative intervention may affect graft and patient survival after kidney transplantation. Monitoring the effectiveness of surgery is an important aspect. Ureter anastomosis can be the pivot of kidney transplant, the same as vascular anastomosis, so efficiency of the surgical technique is important to follow up. Objective and method: We retrospectively examined kidney transplants performed between 2010 and 2020 at the Department of Surgery of the University of Debrecen. Data were analyzed by the SPSS statistical program. We aimed to investigate surgical complications, which were systematized based on the modified Clavien classification. In one patient, the most severe complication was used as the basis for the schedule. The minimum follow-up time was 1 year. Results: 406 kidney transplants were performed in the examined period, of which 24.4% (n = 99) developed renal transplant complications (surgical, radiological, urological). The mean age of the patients was 49.5 ± 13.7 years, and 60.8% were male. The cumulative mortality was 10.1%. Grade 4 complication developed in 6.9% (n = 28) of the recipients, Grade 3 in 6.7% (n = 27), Grade 2 in 3% (n = 12), and Grade 1 in 7.9% (n = 32). 20.4% of the recipients had delayed graft function. Conclusion: The Grade 1 group had the biggest case number, so a significant part of the complications could be solved with the help of interventional radiology and urologists. There is no significant association between the surgical technique of ureteral anastomoses and the development of related complications. With appropriate therapy, graft and patient survival are not significantly impaired by the development of Grade 1–3 complications. Orv Hetil. 2021; 162(26): 1038–1051.

Open access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
János Kátai
,
Thomas Döring
,
Magdolna Tállai
,
Andrea Balla-Kovács
,
István Henzsel
,
Marianna Makádi
,
Zsolt Sándor
, and
Imre Vágó

The size of the arable land is constantly decreasing all over the world due to severe anthropogenic disorders. Plant production therefore has to be adapted to changing environmental conditions along with the proper selection of crop varieties and the application of sustainable environmental technologies which also consider economic aspects. The investigations were carried out in the Westsik long-term fertilization experiment near Nyíregyháza, East Hungary, which was set up in 1929 (89 years ago). Alternative forms of nutrient supplies (A) (green manure, straw with and without fermentation, organic fertilizer with and without inorganic fertilizer supplements) were used in different crop rotations. The test plant was potato (Solanum tuberosum L.) and the soil type sand with a low humus content (Arenosols). A further long-term experiment is located on calcareous chernozem soil (Chernozems) in Debrecen (set up in 1983, 35 years ago). In one part of this experiment, organic farming (OF) has been carried out with a pea, winter wheat and maize crop rotation for over 15 years with no inorganic fertilization. In another block in this experiment, changes in soil properties as a result of the medium and high doses of fertilizers applied in intensive farming (I) were evaluated with a maize (Zea mays L.) monoculture as the test plant.

The results obtained with alternative nutrient supplies (green manure, fermented and unfermented straw, farmyard manure, fertilization) proved that the soil organic carbon content increased to varying degrees in humus-poor, acidic sand soil. The organic matter content of the soils increased in response to the treatments, contributing to a significant enhancement in soil microbial parameters (MBC, saccharase, dehydrogenase and phosphatase enzyme activities).

The carbon dioxide production and saccharase enzyme activity in organic plots (OF) were significantly lower than in intensively farmed (I) soils. At the same time, in the case of organic farming (OF) the microbial biomass carbon, phosphatase and dehydrogenase activity were significantly higher in OF plots than in I plots. Compared to the control soil, MBC was 7-8 times higher in organic plots and 1.3-3.8 times higher in intensive plots.

Organic farming on chernozem soil generally resulted in higher microbial activity (MBC, phosphatase, saccharase and dehydrogenase enzyme activity) than in either intensively farmed chernozem or in the case of alternative farming (A) on sandy soil.

Restricted access

Tíz év tapasztalatai a transzkatéteres aortaműbillentyű-implantációval a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben

Transcatheter aortic valve replacement – 10 years experience at Gottsegen György National Cardiovascular Center in Hungary

Orvosi Hetilap
Authors:
Adrienn Mandzák
,
Gábor Dékány
,
Márton Vértesaljai
,
Mátyás Pál
,
Zsolt Piróth
,
Tünde Pintér
,
Attila Kovács
,
Gergely Agócs
,
Satish Sai
,
Géza Fontos
, and
Péter Andréka

Összefoglaló. Bevezetés: A transzkatéteres aortaműbillentyű-beültetés (TAVI) az idős, súlyos aortastenosisban szenvedő, multimorbid, magas műtéti kockázattal rendelkező betegek esetében javasolt a szívsebészeti aortaműbillentyű-beültetés alternatívájaként. Célkitűzés: Jelen munkánkban az intézetünkben elindult TAVI-program első 10 éve alatt elvégzett 463, TAVI-n átesett beteg rövid és hosszú távú eredményeit tekintjük át és értékeljük. Külön vizsgáljuk az első 200 beteg és az utánuk következő 263 beteg eredményeit. Módszer: 2008. november 11. és 2018. december 31. között 463 betegnél végeztünk TAVI-t. Betegeink átlagéletkora 79,6 év, átlagos logisztikus EuroSCORE-értékük 19,0%, átlagos STS-score-értékük pedig 5,2% volt. A beavatkozás előtt az esetek 72%-ában NYHA III-as vagy IV-es funkcionális stádiumban voltak. A beavatkozások 92,8%-át transfemoralis behatolásból végeztük. Az aortabillentyűn mért átlagos gradiens 50 Hgmm, a billentyűarea 0,55 cm2 volt. Az esetek mintegy 2%-ában az aortabillentyű-bioprotézis restenosisa miatt „valve-in-valve” beavatkozást végeztünk. Eredmények: A TAVI után a 30 napos halálozás 5,2%, az 1 éves pedig 16,4% volt. A TAVI-t követően kialakult szövődményeket a VARC-2 kritériumrendszere alapján értékeltük. A beavatkozás után 2,2%-ban fordult elő major stroke. A leggyakoribb szövődmény, a posztoperatív pacemakerimplantáció (19,9%) aránya szignifikánsan csökkent a később TAVI-n átesett 263 beteg esetében (26,5% vs. 14,8% [p = 0,002]). A vérzéses szövődmények aránya a percutan beavatkozások bevezetésével szignifikánsan emelkedett ugyan (10% vs. 20,2% [p = 0,016]), de ez nem járt a mortalitás emelkedésével. Következtetés: Az eredmények alapján elmondhatjuk, hogy a TAVI intézetünkben is biztonságos alternatívát jelent a magas műtéti rizikóval rendelkező, súlyos, tünetes aortastenosisban szenvedő betegek esetében. Orv Hetil. 2022; 163(6): 229–235.

Summary. Introduction: Transcatheter aortic valve implantation (TAVI) is an alternative treatment to surgical aortic valve replacement for elderly, high surgical risk patients. Objective: The aim of this study was to evaluate the short- and long-term outcomes of those 463 patients who underwent TAVI during the first 10 years in our TAVI program. We compare the first 200 patients’ results with the further 263 patients’ results. Method: Between 11th November 2008 and 31st December 2018, 463 patients underwent TAVI. The average age of the patients was 79.6 years, the average logistic EuroSCORE was 19.0%, the average STS score was 5.2%. 72% of the patients were in NYHA III or IV stage before TAVI. 92% of TAVIs were performed from femoral arteries. Average mean gradient was 50.0 mmHg and aortic valve area was 0.55 cm2, respectively. In 2% of the cases, “valve-in-valve” intervention was performed because of the restenosis of former aortic valve prosthesis. Results: 30-day mortality was 5.2% and the 1-year mortality was 16.4% after TAVI. Post-TAVI complications were evaluated according to the VARC-2 definitions. Major stroke occurred in 2.2% after TAVI. The most common complication was pacemaker implantation (19.9%), but their incidence was significantly reduced between the 2 groups (26.5% vs. 14.8% [p = 0.002]). The incidence of vascular access site complications was significantly higher between the 2 groups (10% vs. 20.2% [p = 0.016]), but it did not affect the mortality. Conclusion: Based on our results, TAVI is a safe alternative treatment for patients with severe, symptomatic aortic stenosis in our institute as well. Orv Hetil. 2022; 163(6): 229–235.

Restricted access

Terhességhez kapcsolódó szemészeti változások és a szülésvezetés módjának szemészeti kérdései

Pregnancy-related ocular changes and the choice of delivery mode in the presence of ophthalmological diseases

Orvosi Hetilap
Authors:
Cecilia Czakó
,
Illés Kovács
,
Gábor László Sándor
,
Mónika Ecsedy
,
Dorottya Szabó
,
Dávid Szécsi
,
Júlia Benkovics
, and
Zoltán Zsolt Nagy

Összefoglaló. A terhesség során a szervezet hormonrendszerében jelentős változások mennek végbe, melyek a magzat optimális anatómiai és élettani fejlődését, valamint a várandósság terminusig történő kihordását biztosítják. Ezen hatások sokszor a reproduktív szervrendszeren kívül más szerveket is érinthetnek, így a szemet és a szem függelékeit. A szemészeti változások élettani és kóros eltérésekben nyilvánulhatnak meg, melyek a legtöbbször átmenetiek és ártalmatlanok, bizonyos esetben azonban terápiás beavatkozást igényelhetnek, vagy súlyos háttérbetegség kórjelzői lehetnek. Közleményünkben áttekintjük a terhességhez kapcsolódó leggyakoribb fiziológiás szemészeti változásokat és egyéb patológiás szemészeti kórképeket, melyek a várandósság alatti megváltozott hormonális, immunológiai és metabolikus hatásokra kialakulhatnak, progrediálhatnak vagy fellángolhatnak. Ezenkívül ismertetjük a szülésvezetés módjának szemészeti indikációból történő eldöntésének vonatkozásait és a szülés kapcsán előforduló szemészeti szövődményeket. Orv Hetil. 2021; 162(52): 2089–2099.

Summary. During pregnancy, significant changes occur in the endocrine system that ensure the appropriate anatomical and physiological development of the foetus as well as smooth delivery at term. Apart from the reproductive system, these effects can affect other organs such as the eye and ocular adnexa. Ophthalmic changes can manifest in physiological and pathological abnormalities, most of which are transient and harmless; however, some cases may require therapeutic intervention or may be indicative of severe underlying disease. Our review focuses on the most common physiological ophthalmic changes associated with pregnancy and other pathological ophthalmic diseases that may develop, progress or exacerbate due to altered hormonal, immunological and metabolic effects during gestation. Furthermore, aspects of deciding the delivery mode from an ophthalmic indication, along with ocular complications related to childbirth, are described. Orv Hetil. 2021; 162(52): 2089–2099.

Open access

Pachychorioidealis kórképek

Pachychoroid diseases

Orvosi Hetilap
Authors:
Róbert Gergely
,
Mónika Ecsedy
,
Illés Kovács
,
András Papp
,
Miklós Resch
,
Zsuzsa Récsán
,
Antal Szabó
, and
Zoltán Zsolt Nagy

Összefoglaló. Célunk, hogy közleményünkben összefoglaljuk a pachychorioidealis kórképekkel kapcsolatos ismereteket egy-egy saját esettel illusztrálva. Az irodalmi adatok és a saját klinikai tapasztalatok alapján összegeztük a pachychorioidealis kórképekkel kapcsolatos ismereteinket, az alcsoportok kezelési lehetőségeiről összefoglaló folyamatábrát készítettünk. A pachychorioidealis kórképekbe a következő betegségek tartoznak: centrális serosus chorioretinopathia (CSCR), pachychorioidealis pigmentepitheliopathia (PPE), pachychorioidealis neovasculopathia (PNV), polypoid chorioidealis vasculopathia (PCV), peripapillaris pachychorioidealis syndroma (PPS), focalis chorioideaexcavatio (FCE). A pachychorioidealis kórképek közös jellemzője a chorioidea kvantitatív vagy kvalitatív eltérései, melyekhez gyakran subretinalis folyadékgyülem társul. A betegségcsoportnak jelenleg nincs standard kezelési protokollja; a többféle kezelési mód közül néhány hatékonyabbnak bizonyul, az alcsoportok között azonban lényeges különbségek mutatkoznak. Összegezzük, hogy melyik alcsoportban érdemes eplerenonetablettás kezeléssel, mikropulzuslézer-kezeléssel, verteporfinos fotodinámiás kezeléssel (PDT) vagy intravitrealis anti-VEGF-injekciós kezeléssel kezdeni. Orv Hetil. 2020; 162(20): 770–781.

Summary. The aim of this study is to present our knowledge about pachychoroid diseases using case reports, literature review and our own clinical experiences. A summary flow chart of treatment options for the subgroups was prepared, too. Pachychoroid diseases include the following: central serous chorioretinopathy (CSCR), pachychoroid pigment epitheliopathy (PPE), pachychoroid neovasculopathy (PNV), polypoidal choroidal vasculopathy (PCV), peripapillary pachychoroid syndrome (PPS), focal choroidal excavation (FCE). A common feature of pachychoroid diseases is the quantitative or qualitative abnormality of the choroidea, which is often associated with subretinal fluid accumulation. The disease group does not currently have a standard treatment protocol; some of the multiple treatments prove to be more effective, however, there are significant differences between the subgroups. We summarize which subgroup benefits from eplerenone tablet therapy, micropulse laser therapy, verteporfin photodynamic therapy or intravitreal anti-VEGF injection therapy. Orv Hetil. 2020; 162(20): 770–781.

Open access

Cushing-szindrómát okozó macronodularis mellékvese-hyperplasia ARMC5-génmutáció következtében.

Az első hazai eset

Macronodular adrenal hyperplasia causing Cushing’s syndrome due to ARMC5 gene mutation.

The first Hungarian case
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Hella
,
Judit Tőke
,
Attila Patócs
,
Zsolt Varga
,
Gabriella Dabasi
,
Gábor László Kovács
, and
Miklós Tóth

69 éves nőbetegünk kivizsgálása 2 év alatt bekövetkezett 20 kg testsúlygyarapodás miatt kezdődött. Anamnézisében kezelt hypertonia, hyperuricaemia, kétoldali cataractaműtét, mozgásszervi panaszok szerepeltek. Cukorbetegsége nem volt. A fizikális vizsgálat során visceralis típusú elhízást, proximalis myopathiát, illetve atrophiás, sérülékeny bőrt észleltünk, livid striát nem találtunk. A rövid, kis adagú és a hosszú, kis adagú dexametazonszuppressziós tesztek autonóm kortizol-túltermelést jeleztek (szérumkortizol: 172,6 és 153,2 nmol/l, normálérték: <50 nmol/l). Az alacsony ACTH-szint (<1,11 pmol/l, normáltartomány: 1,12–10,75 pmol/l) ACTH-independens hypercortisolismusra utalt. A hasi CT-vizsgálat mindkét mellékvese macronodularis jellegű megnagyobbodását írta le, a legnagyobb nodularis képlet jobb oldalon 23 × 20 mm, bal oldalon 24 × 30 mm nagyságú volt (natív sorozaton –33 ± 37 HU denzitásértékekkel). A 131I-koleszterinnel végzett mellékvesekéreg-szcintigráfia és SPECT/CT mindkét oldalon közel azonos intenzitású radiofarmakon-felvételt igazolt. A klinikai eredmények alapján ACTH-independens hypercortisolismussal társuló bilateralis macronodularis mellékvese-hyperplasiát véleményeztünk. A beteg perifériás vérmintájának célzott DNS-szekvenálása az ’armadillo repeat-containing 5’ (ARMC5-) gén új, c.1724del28 bp (g.31,476,067–31,476,094) heterozigóta mutációját igazolta. A beteg mindkét gyermekének genetikai szűrése megtörtént az ARMC5-mutáció irányában; a fiatalabb gyermekénél ugyanezt a mutációt igazoltuk. Az ismertetett eset tudomásunk szerint az első, Magyarországon diagnosztizált, csírasejtes ARMC5-mutáció mellett észlelt ACTH-independens hypercortisolismussal társult primer bilateralis macronodularis mellékvese-hyperplasia, amely két egymást követő generációt is érintett. Orv Hetil. 2023; 164(32): 1271–1277.

Open access
Magyar Onkológia
Authors:
Gábor Cserni
,
Monika Francz
,
Balázs Járay
,
Endre Kálmán
,
Ilona Kovács
,
Janina Kulka
,
Zsolt Orosz
,
Nóra Udvarhelyi
, and
László Vass
Restricted access
Interventional Medicine and Applied Science
Authors:
Zsolt Szelid
,
G. Kerecsen
,
P. Maurovich-Horvat
,
Á. Lux
,
E. Marosi
,
A. Kovács
,
R. G. Kiss
,
I. Préda
, and
B. Merkely

Abstract

Diagnostic accuracy of 64-slice CT angiography in the evaluation of in-stent restenosis is improved compared to previous CT methods. The image quality and exact diagnostic performance is, however, limited by several method, stent and patient-related factors. In this retrospective multicenter study the first results with dual source 64-slice scanner are presented in a Hungarian post PCI patient population (n=99). Radiation dose was 11.3±5.2 mSv (average±STD) using a helical scan. In 5.6% of all (n=142) examined stents clinicians were not able to give a final diagnosis using CT scan. This limitation showed correlation with the stent diameter. Nondiagnostic stents were smaller compared to the diagnostic stents (diameter 2.4±0.2 mm versus 3.2±0.5 mm, average±STD, respectively, P<0.01). Despite its high negative predictive value in the detection of restenosis, positive predictive value of CTA is lower, than that of invasive angiography. CT was not powerful enough in our study to distinguish vessel occlusion from severe restenosis. Heart rate was decreased by administration of intravenous metoprolol and in 75.8% of the patients scan was performed at a heart rate over 70 beats/minute, which did not have a significant influence on the diagnostic value.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Kata Kovács
,
Enikő Szakmár
,
Ünőke Méder
,
Márton Kolossváry
,
Zsolt Bagyura
,
Lilla Lamboy
,
Zsuzsanna Élő
,
Attila Szabó
,
Miklós Szabó
, and
Ágnes Jermendy

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A hypothermiás kezelésben részesült hypoxiás-ischaemiás encephalopathiás újszülöttek összegyűjtött vizsgálati adatait elemeztük a Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika hármas szintű Perinatalis Intenzív Centrumában. Módszer: Retrospektív kohorszvizsgálatunkban a 2013–2015 között született, érett, hypoxiás-ischaemiás encephalopathia következtében hypothermiás kezelésben részesült 97 beteg adatait értékeltük, saját fejlesztésű regiszter segítségével. Eredmények: A gyermekek 59,8%-a császármetszéssel született, az első vérgázvizsgálat során észlelt pH 7,0 ± 0,2, pCO2 55,9 ± 27,3 Hgmm, bázishiány 16,7 ± 7,2 mmol/l, illetve laktátszint 13,3 ± 4,7 mmol/l (x ± SD) volt. A hypothermiás kezelés 93,7%-ban már a neonatalis transzport alatt megkezdődött, átlagosan 2,5 ± 0,3 órás életkorban. Az asphyxiához gyakran társuló sokszervi elégtelenség betegeink 83,2%-ánál volt jelen. Az intenzív terápiával töltött medián idő 10,8 nap volt. Betegeink 61,3%-a az intenzív terápiát követően hazaadható volt, 32,2%-uk további klinikai kezelést igényelt, 6,5%-uk meghalt. Következtetés: A saját fejlesztésű regiszter segítségével az elmúlt évek kezelési eredményeinek gyors és könnyen kezelhető leíró elemzése vált lehetővé, ami megteremtette a belső audit és a prospektív betegkövetés feltételeit is. Orv. Hetil., 2017, 158(9), 331–339.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Árpád Kovács
,
Dávid Sipos
,
Gábor Lukács
,
Zoltán Tóth
,
Tímea Vecsera
,
András Kedves
,
Zsolt Cselik
,
Attila András Pandur
,
Gábor Bajzik
,
Imre Repa
, and
Janaki Hadjiev

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Jelen kutatásunk célja a komplex onkológiai ellátás keretében PET/CT alapú 3D-sugárkezelésben részesült betegek klinikai staging N és M változásainak vizsgálata volt a konvencionális keresztmetszeti képalkotó staging információkhoz viszonyítva. Vizsgáltuk a PET/CT detektálta második tumorok jelenlétét, illetve a többletinformációk terápiás döntésekre gyakorolt hatását is. Módszer: 2015. 01. 01. és 2016. 11. 30. között a Kaposvári Egyetem Egészségügyi Központjának Onkoradiológiai Intézetében, onkológiai indikáció szerint 192, PET/CT alapú besugárzástervezésre került beteg anyagát dolgoztuk fel retrospektív módon. Minden beteg hagyományos keresztmetszeti, valamint tervezési PET/CT vizsgálatban részesült. A betegek klinikai N- és M-staging-besorolását az American Joint Committee on Cancer (AJCC) és a Union of International Cancer Control (UICC) rendszere alapján végeztük el. Eredmények: Az N- és M-stádiumokat külön elemezve azt tapasztaltuk, hogy a PET/CT alapján a kiindulási képalkotón alapuló N-stádium 77 esetben, az M-stádium pedig 31 esetben változott meg. Összességében a PET/CT vizsgálat 68 betegnél eredményezte a magasabb klinikai stádiumba sorolást, és 14 esetben alacsonyabb klinikai stádium került megállapításra. A kezelési tervben a betegek 9%-ánál történt változás, és az esetek 20%-ában az N-status változása a sugárkezelés kezelési céltérfogatának kiterjesztését vonta maga után. 15 betegnél addig fel nem ismert másodlagos tumor került leírásra. Következtetés: Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a konvencionális keresztmetszeti staging képalkotásnak az indikált lokalizációkban PET/CT-vel történő kiegészítése pontosabb klinikai N- és M-stádium-besorolást tesz lehetővé, és jelentős mértékben képes befolyásolni a terápiás döntéseket. A PET/CT adta információ ugyancsak komoly segítséget nyújt az okkult második tumorok felismerésében. Intézetünk eredményei harmonizálnak az irodalomban fellelhető nemzetközi adatokkal. Orv Hetil. 2018; 159(39): 1593–1601.

Restricted access