Search Results
You are looking at 41 - 50 of 245 items for
- Author or Editor: Anikó x
- Refine by Access: All Content x
This paper is concerned with repetitive adverbials in Hungarian. It presents an overview of the different Hungarian equivalents of again, addressing their properties and their relevance. One of the goals of this paper is descriptive; it offers a systematic description of Hungarian repetitives. In addition, it provides evidence for two major claims. First, meaning differences (including the restitutive — repetitive ambiguity) are due to structural rather than lexical differences. Second, repetitives do not form a homogeneous set. The possible scope positions and in some cases, the denotation, of repetitive adverbials differs. This difference, in general, cannot be predicted from the morphological makeup of the repetitives, so an independent specification of the unexpected properties is necessary.
Digitális egyenlőtlenségek Magyarországon
The Digital Inequality in Hungary
Absztrakt:
A tanulmány a digitális egyenlőtlenségek fogalmaival és főbb kutatási irányaival ismerteti meg az olvasót. Kitér Magyarország jelenlegi helyzetére és összeveti azt az európai országok digitális hozzáférési adataival, megállapítva, hogy Magyarország inkább a leszakadó országcsoportok közé tartozik. Az írás a nemzetközi tanulói teljesítménymérések adatai alapján azt is vizsgálja, hogy a digitális írástudás területén a tradicionális egyenlőtlenségi dimenziók érvényesülnek-e. Megállapítható, hogy Magyarországon az oktatási egyenlőtlenségek dimenziói e területen is hasonlóan működnek, csak még inkább elmélyülnek.
A média hatása a szociális viselkedésre és a társas kapcsolatok alakulására serdülőkorban
The Impact of Electronic Media on Social Behaviour and Social Relationships in Adolescence
Absztrakt:
A tanulmány célja a média, főként az internet szociális viselkedésre gyakorolt hatásának elemzése serdülőkorban. A munka első része a szociális viselkedést irányító kompetencia összetevőivel, illetve a szociális tanulás folyamatával foglalkozik. A tanulmány második nagy egysége azt vizsgálja meg, hogy van-e különbség az online és az offline környezetben alkalmazott szociális viselkedési formák között, és mindez hogyan hat a serdülők társas kapcsolatainak alakulására. Az empirikus vizsgálatokból nyert adatok inkább azt mutatják, hogy az internet használata alapvetően nem változtatja meg a fiatalok szociális viselkedését és társas kapcsolatrendszerét.
Mesterséges intelligencia az oktatásban: kihívás vagy lehetőség?
Artificial Intelligence in Education: Challenge or Possibility?
Abstract
During the research entitled Teaching Creative Music, the focus is on getting to know creative music, which is becoming more and more widespread in Hungary, however using it, but still takes up little space in our music education, and its impact in high school and university environments is limited. The Kodály Concept contains a number of well-established practices also László Sáry’s collection of Creative Music Exercises (Sáry, 1999), mainly evoking Christian Wolff and John Cage, evoking the work of Stockhausen, also works well, but there is no teaching aid for the secondary school classes (9-12) based on different combinations of systematic vocal and rhythmic tasks – although in the 2017 NAT [“National Curriculum”], creative music activity as a reproduction is included as a requirement among the development tasks. There is also less experience among those pursuing higher music studies in terms of methodological preparation at the national level.
We believe that much more student-based assignments should be used in high school singing and music education so that their classroom motivation and musical creativity can develop further, and their subject-related knowledge deepen.
We are interested in the “rehabilitation” of this field, as there are a lot of opportunities in the creative music exercises, during which repetitive activity and musical creativity are essential, and Odena and Welch have already studied the latter (Odena–Welch, 2007).
Music pedagogical research supports the need to study the field, as high school students are undermotivated in their lessons and their musical creativity is not sufficiently exploited (Deliège–Wiggins, 2006).
In this article, we would like to explore an analysis of some of the practices of a creative music course over a semester in terms of how student activity and creativity changed during the 9 hours of the practice (measured with 3 groups per week). For all of this, we also use elements of Teachout and McKoy’s model, who examined music teacher attributes in terms of teacher success and failure.
A hajléktalanság mint létforma napjaink egyik legsúlyosabb társadalmi, szociális problémája, amelynek megoldása a hajléktalanok és mások számára egyaránt kilátástalannak tűnik, hisz egyelőre nemhogy ők, de a társadalom többsége se tudja, hogy ebben a helyzetben mit kellene tennie. Ebben a problémában csúcsosodnak ki a szociális (munkanélküli ellátás, gyermek- és ifjúságvédelem), valamint egyéb társadalmi (büntetésvégrehajtás) ellátó rendszer, továbbá egyes törvényi szabályozások (pl. a bérlőket nem megfelelően védő szabályozás) hiányosságai. Ugyanakkor ez a jelenség szolgálhat alapjául más, szintén súlyos megoldásra szoruló helyzetnek, mint pl. a bűnözés alakulása, az alkoholizmus, a társadalmi szolidaritás hiánya. Az alkoholizmus a vizsgálatok szerint a hajléktalanság kísérő jelensége, menekülés a kilátástalanság elől, sokszor pedig a fedél nélkül maradás előzménye. A bűnözés ebben a társadalmi csoportban legtöbbször az alkohol szülte indulat eredménye, vagy az áldozattá válás megkönnyítője, és akadnak olyanok is, akik büntetésük letöltése után maradtak az utcán. Ezeket a problémákat egymással összefüggésben kell vizsgálni, kezelni, s mindre javulást hozó megoldásokra kell törekedni, találni és alkalmazni. A hajléktalanok helyzetét csak tovább rontja, hogy kiszolgáltatottságuk, reménytelen helyzetük másoknak is feltűnik, s ezek közül egyesek ezt kihasználva követnek el ellenük bűncselekményeket. Dolgozatunkban a hajléktalanok sérelmére elkövetett bűncselekmények körét tágan kívánjuk értelmezni, s ily módon foglalkozunk a lakásmaffiával mint a hajléktalanná válás egyik okával, amely időben megelőzi magát a hajléktalanságot, és annak egyik kiváltó oka lehet. Említést teszünk a hajléktalanok közreműködésével elkövetett csalásokról is, amelyekben a hajlék nélkülieket mintegy eszközként használják fel, illetve kitérünk a koldusmaffiára is, mint a hajléktalansággal kapcsolatba hozható jelenségre. S végül a hajléktalan bűnözésről is szólunk érintőlegesen azokban az esetekben, amikor mind az elkövetői, mind a sértetti kör a fedél nélküliek közül kerül ki. Ezen utóbbi bűncselekmények némiképp eltérnek a szokványos esetektől.
A szerzők tanulmányukban bemutatják a brit mentálhigiénés kutatás támogatási és pályázati rendszer elmúlt években történt jelentős átalakításának főbb eredményeit. Röviden bemutatják az engedélyeztetési eljárás folyamatát, beleértve az etikai engedélyek megszerzésének menetét is. Rövid nemzetközi kitekintést követően, a szerzők kitérnek az újonnan kialakított rendszerrel szerzett kezdeti tapasztalatokra, a szisztéma előnyeire és hátrányaira.
Elméleti háttér: Az orvostanhallgatók körében egyre gyakrabban kialakuló kiégésnek fontos társadalomorvostani jelentősége van, mivel negatívan befolyásolhatja mentális jóllétüket és a későbbi betegellátás színvonalát. Ezért a kiégés rizikó- és protektív tényezőinek feltárása fontos kutatási cél. A szülői nevelési bánásmód és számos mentális zavar közötti kapcsolatot sok adat támasztja alá. Az elmélyülést — a kiégés antitézisét — a kiégés egyik protektív tényezőjének tartják. A kiégés prevalenciájáról és lehetséges védő tényezőiről orvostanhallgatók körében kevés adat áll rendelkezésre Magyarországon. Célkitűzés: A kiégés prevalenciájának és az elmélyülés, illetve a pozitív szülői bánásmód lehetséges protektív hatásának a feltárása orvostanhallgatók körében. Módszerek: Keresztmetszeti vizsgálat önkitöltős kérdőíves felméréssel 292 orvostanhallgató körében. A kiégést a Maslach Kiégés-teszt Hallgatói Változata (Maslach Burnout Inventory-Student Survey, MBI-SS), az elmélyülési képességet az Utrecht Munkába-mélyülés Teszt Hallgatói változata (Utrecht Work Engagement Scale-Student, UWES-S) és a szülői bánásmódot a Parker Szülői Bánásmód Kérdőív (Parker Parental Bonding Instrument, PBI) felhasználásával mértük. A kiégés és az elmélyülés, valamint a szülői bánásmód közötti kapcsolatot korrelációs analízissel és lineáris regresszióelemzéssel tártuk fel. Eredmények: A kiégés előfordulási gyakorisága magyar orvostanhallgatók körében 24,5 és 55,8% között alakult. A kiégés és az elmélyülés egymásnak megfelelő dimenziói (kimerülés vs. éberség, cinizmus vs. elkötelezettség, valamint hatékonyságcsökkenés vs. elmerülés) között szoros, szignifikáns, inverz kapcsolatot találtunk. Az anyai szeretet-törődés hiánya és az alacsony elmélyülés — az alacsony éberség és elkötelezettség — a kiégés hatékonyságcsökkenést mérő dimenziójával, a magas apai túlvédés és az alacsony elmélyülés — az alacsony éberség és elkötelezettség — pedig a kiégés kimerülés- és cinizmus-dimenzióival mutatott szignifikáns kapcsolatot. Következtetés: A magyarországi orvostanhallgatók körében a kiégés prevalenciája magas. Az elmélyülés hiánya (az alacsony éberség és elkötelezettség) és a negatív szülői bánásmód (az anyai szeretet-törődés hiánya és az apai túlvédés) a kiégés prediktorainak tekinthetők. Eredményeink felvetik az elmélyülés és a pozitív szülői bánásmód lehetséges szerepét a kiégés prevenciójában.
