Search Results
You are looking at 41 - 50 of 105 items for
- Author or Editor: Attila Kovács x
- Refine by Access: All Content x
A kismedencei szervek süllyedésének és a női terheléses vizeletvesztésnek a konzervatív és sebészi kezelése Magyarországon.
Felmérés az egészségügyi szolgáltatók körében
Conservative and surgical treatments performed for symptomatic pelvic organ prolapse and stress urinary incontinence in Hungary.
A survey among the health care providers
Bevezetés és célkitűzés: Mivel klinikai iránymutatások a genitalis prolapsusok kezelésére Magyarországon nem léteznek, a süllyedéses kórképek konzervatív és sebészi ellátási stratégiája országon belül nem standardizált, és széles határok között mozog. A Magyar Kontinencia és Urogynekológiai Társaság megalakulásának tiszteletére célul tűztük ki a jelenlegi kezelési elvek felmérését a genitalis prolapsusok és a női terheléses vizeletvesztés vonatkozásában. Módszer: Létrehoztunk egy 20 kérdésből álló online kérdőívet, melyet 40 urológiai és 65 nőgyógyászati osztálynak továbbítottunk 2021 szeptemberében és októberében. Eredmények: Az online kérdőívre adott válaszok aránya 24,76% volt. A válaszadók 96,15%-a a panaszokat okozó süllyedéses kórképek kezelésére elsőként választandó módszerként a konzervatív terápiát ajánlja a betegeknek. A mellső kompartment panaszokat okozó süllyedése esetén a legtöbben a mellső hüvelyfali plasztikát (28,96%) és a laparoszkópos sacrohysteropexiát/sacrocolpopexiát (27,42%) választják mint sebészi ellátást. Apicalis prolapsus esetén a laparoszkópos sacrofixatio az elsőként választandó módszer válaszadóink körében (35,88%). A női terheléses vizeletvesztés kezelésében a transobturator (61,53%) és a transvaginalis (15%) szalag implantációja a leginkább alkalmazott sebészi módszer. Következtetés: Eredményeink jó alapot biztosíthatnak a női terheléses vizeletvesztés és a genitalis prolapsusok diagnózisának és ellátásának magyarországi továbbfejlődéséhez, melyet az Európai Uroginekológiai Társasághoz való friss csatlakozásunkkal talán könnyebben elérhetünk. Továbbá uroginekológiai szakképesítéssel a betegellátást még színvonalasabbá tehetnénk. Orv Hetil. 2022; 163(52): 2072–2078.
Abstract
“Feed the global population and regenerate the planet.”
The conditions necessary for the implementation of the above commonly used slogan did not exist 10–15 years ago. We did not have access to the information and databases that would have allowed us to increase yields for the purpose of feeding the growing population. While increasingly meeting sustainability requirements and regenerating the Earth. Anthropocentrism, the belief that humans are superior to everything else, benefits humans by exploiting human greed and ignorance, which is a dead end for both individuals and societies. Only humans can ignore the dynamic equilibrium processes of nature and disregard the consequences that adversely affect future generations. Ecocentric agricultural practices have several prerequisites. It is important for the academic sphere to recognize its significance. Another fundamental challenge is the continuous monitoring of the production unit and its close and distant environment for the purpose of decision preparation using Big Data. The Internet of Things (IoT) is a global infrastructure that represents the network of physical (sensors) and virtual (reality) “things” through interoperable communication protocols. This allows devices to connect and communicate using cloud computing and artificial intelligence, contributing to the integrated optimization of the production system and its environment, considering ecocentric perspectives. This brings us closer to the self-decision-making capability of artificial intelligence, the practice of machine-to-machine (M2M) interaction, where human involvement in decision-making is increasingly marginalized. The IoT enables the fusion of information provided by deployed wireless sensors, data-gathering mobile robots, drones, and satellites to explore complex ecological relationships in local and global dimensions. Its significance lies, for example, in the prediction of plant protection. The paper introduces small smart data logger robots, including the Unmanned Ground Vehicles (robots) developed by the research team. These can replace sensors deployed in the Wireless Sensor Net (WSN).
Absztrakt
Bevezetés: A vékonybél ischaemiás-reperfusiós (I-R) károsodása napjainkban is magas mortalitással járó kórkép, mely az arteria mesenterica superior (AMS) occlusiója vagy keringési redisztribúció során jöhet létre. Kísérletünk célja a posztkondicionálás lokális és távoli szervekre kifejtett protektív hatásának vizsgálata volt, patkányvékonybél ischaemiás-reperfusiós modelljében. Módszerek: Hím Wistar-patkányokon az AMS 60 perces occlusióját hoztuk létre. Az állatokat (n = 30) három csoportra osztottuk: áloperált (Álop), I-R kontroll (I-R) és posztkondicionált (PC). Az utóbbi csoportban a kirekesztést követően 2 percen át 6 ciklusban 10 másodperces felengedés és reocclusio repetitív ismétlése után került sor reperfusióra. A 6 órás reperfusio végén az állatokat exsanguináltuk, a vékonybél mindhárom szakaszából, illetve a tüdőből, a veséből és a májból szövettani mintákat vettünk, valamint nyálkahártya-kaparékból homogenizátumot készítettünk az antioxidáns status meghatározása céljából. Eredmények: A kontrollcsoportban nagyobb szöveti destrukcióra utaló jeleket észleltünk a vékonybelek, a tüdő, a vese és a máj tekintetében egyaránt. A károsodás mértékével összhangban a „wet/dry” ratio (p = 0,026) és a szérumkreatinin (p = 0,013), ASAT (p = 0,038), LDH (p = 0,028) és CK (p = 0,038) szintjének szignifikáns emelkedése volt mérhető a kontrollcsoportban a posztkondicionált csoporthoz képest. Javult továbbá a vékonybél-nyálkahártya antioxidáns statusa és a szérum-IL-6 koncentrációja (420 pg/ml vs. 188 pg/ml). Következtetés: A posztkondicionálás csökkentette a vékonybél lokális ischaemiás-reperfusiós károsodását. A strukturális károsodás mérséklődésén túlmenően javult a szisztémás antioxidáns status, és csökkent a távoli szervek károsodása.
Absztrakt
A talpi lágyrész-hiány gyakran komoly kihívást jelentő probléma. Bemutatott esetünk kapcsán a helyreállítás gyakoribb lehetőségeit tekintjük át, és egy jól alkalmazható, megbízható lehetőségre szeretnénk felhívni a figyelmet. ALT (antero-lateral thigh) lebenynek a talpra történő szabad átültetésével a mechanikai igénybevételt jól tűrő pótlásra nyílik lehetőség.
A magyar talajművelésben a kezdetektől az 1900-as évek közepéig a hagyományos szántásos rendszerek domináltak. Az ekék tökéletesedése révén a mélyebb szántások hozzájárultak a talajminőség romlásához.
Az 1900-as évek első évtizedeiben a külföldön kidolgozott művelési módszerek még kevesek érdeklődését keltették fel, azonban a szántásnál kedvezőbb körülmények létrehozása érdemi figyelmet keltett.
Az 1970-es évektől a talajvédő művelés Magyarországon is kedvező fogadtatásra talált. Kísérletekkel igazolódott, hogy a direktvetés előnyei – folyamatosság esetén – a hatodik-hetedik évtől észlelhetők. A mulcshagyó művelés kultivátor alkalmazása esetén rövidebb idő alatt nyújtotta a várt talajvédelmi előnyöket, ennek tudható be a gyorsabb terjedése. A kultivátoros művelés értékét a felszínvédő mulcshagyás, a talajminőség megóvás és a biológiailag aktív talaj erősítette meg.
Az időjáráshoz kapcsolható szélsőségek megjelenése az 1980-as évektől újabb művelési megoldások felé fordították a figyelmet. A talajlazítás a vízbefogadás és tárolás, a mulcshagyás, valamint a növények mélyebb gyökerezése révén került a korábbinál szélesebb körű alkalmazásra. A sávos művelési rendszer a nemzetközileg bizonyított eredmények hátterével számos magyar gazdálkodónál is sikeressé vált.
A magyar talajművelés előrehaladásában a talajközpontú szemlélet kiszélesedése, a növényközpontú szemlélet felváltása révén eredményezett kedvező változásokat a talajállapot javulásában.
Tekintettel a talajok sokféleségére és a talajállapot eltéréseire, jelenleg a termőhelyhez, talajhoz adaptált művelési rendszer alkalmazása látszik eredményesnek. Az időjárási szélsőségek fokozódása általában és adott termőhelyen is rangsorba állítja a lehetséges módszereket. A korábban jónak tartott megoldások, beleértve a szántást, ugyanis már egyre kevésbé biztonságosak.
A talajkímélő művelés iránti érdeklődés közel százhúsz évre tekint vissza Magyarországon. Sajátos, de az előrehaladás és a visszatartás tényezői a talajművelésben párhuzamosan jelentek meg az eltelt évek alatt. A művelési előrehaladást visszafogó tényezők között a sok évtized óta fennálló hiedelmek voltak a leginkább hátráltatók, mivel figyelmen kívül maradt a talajvédelem, továbbá a klímaváltozással kapcsolatos veszélyek enyhítésének igénye. Az előrehaladást a talajvédelem felvállalása, a gazdálkodási színvonal emelésének esélye és a klímakár csökkentés kényszere mozdította elő. Az előrehaladást alátámasztó tényezők között legfontosabbak a talajállapot tartós javulása és a klíma eredetű károk enyhítése, továbbá a termés biztonság megtartása és javulása.
Stress sensitivity of three related phytopathogenic Fusarium species (Fusarium graminearum, Fusarium oxysporum and Fusarium verticillioides) to different oxidative, osmotic, cell wall, membrane, fungicide stressors and an antifungal protein (PAF) were studied in vitro. The most prominent and significant differences were found in oxidative stress tolerance: all the three F. graminearum strains showed much higher sensitivity to hydrogen peroxide and, to a lesser extent, to menadione than the other two species. High sensitivity of F. verticillioides strains was also detectable to an azole drug, Ketoconazole. Surprisingly, no or limited differences were observed in response to other oxidative, osmotic and cell wall stressors. These results indicate that fungal oxidative stress response and especially the response to hydrogen peroxide (this compound is involved in a wide range of plant-fungus interactions) might be modified on niche-specific manner in these phylogenetically related Fusarium species depending on their pathogenic strategy. Supporting the increased hydrogen peroxide sensitivity of F. graminearum, genome-wide analysis of stress signal transduction pathways revealed the absence one CatC-type catalase gene in F. graminearum in comparison to the other two species.
In the area of the town of Tata (Hungary) there are several Quaternary travertine outcrops, of which the Porhanyó Quarry is the best-exposed one. The travertine of the Porhanyó Quarry can be vertically divided into six units. Algal and other phytoclastic and phytohermal grainstone, boundstone and floatstone are the dominant microfacies. On the walls of the quarry carbonate vents and cones were detected; these forms are indicators of former spring activity at the bottom of a shallow lake. The lake, fed by thermal springs, was formed in a siliciclastic floodplain. The upwelling thermal water brought quartz and other detrital grains from the underlying Pannonian siliciclastic sediments to the surface, concentrating them in the vents. The three main phases of lacustrine evolution were interrupted first by a drying and flooding event, followed by a fluvial-eolian event and finally by eolian sedimentation. The oxygen isotope compositions of the vents differ from the values of vertical sections and slope samples, whereas the carbon isotope compositions show less variation. The different facies migrated during the evolution of the Tata Travertine Complex due to changes in morphology and flow direction. The integrated model of lake evolution suggests an upward cooling climatic trend, beginning with a humid Mediterranean climate in the early phase and closing with a cold, dry continental one in the late phase. The Tata Travertine Complex shows a marked d13C difference from the travertine occurrences of the Buda Mts. that is attributed to local effects. The ascending solutions at Tata may have infiltrated through organic-rich bedrocks and could have carried dissolved C enriched in 12C.
The aim of this study was to examine the effect of twin pregnancy, fetal laterality, the number of corpora lutea (CL) and cavitary CL on pregnancy losses in Holstein-Friesian cows with a positive pregnancy diagnosis based on ultrasonography between days 29–42 after AI. Pregnancy was confirmed by transrectal palpation between days 57–70 after AI and at the time of drying-off as well. Twin pregnancy rate was 8.4% at the time of the early pregnancy examination. Pregnancy loss did not differ between singleton- and twin-carrying animals either between days 57–70 of gestation or at drying-off. More losses occurred in singletons between days 29–42 and 57–70 in cows with cavitary than in cows with noncavitary CL (12.1% vs. 3.6%; P < 0.05) and in cows with double CL than in cows with single CL (7.3% vs. 3.6% %; P < 0.05). Between days 57–70 of gestation and drying-off this difference was still significant (20.7% vs. 3.7%; P < 0.001), while it was non-significant between cows with one CL (5.7%) vs. double CL (3.7%). Cavity occurrence was not affected by hormone therapy prior to AI (either PGF2α or OvSynch; 4.4% vs. 5.4%, respectively); however, the number of CL was reduced by the treatments (11.6 vs. 19.6%; P < 0.0005). In twin pregnancies there was no difference in the pregnancy losses between bilateral and unilateral pregnancies at any time point. The length of gestation was 278.2 ± 10.5 (singleton) and 267.4 ± 31.2 (twin) days, respectively (P < 0.01). The stillbirth ratio was higher in twin carriers than in singleton carriers (19.5% vs. 5.3%; P < 0.001).
Absztrakt:
A modern információs és kommunikációs eszközök egyre inkább a mindennapok nélkülözhetetlen részeivé válnak. Kutatási adatok bizonyítják, hogy az egészség megőrzése és helyreállítása érdekében is eredményesen alkalmazhatók, nemcsak a fiatalok, de az idősebbek körében is, hiszen mára az idősek között is jelentősen elterjedt az internet használata, az egészségügyi alkalmazások azonban kevésbé ismertek. Ez projektünk jelentőségét támasztja alá, hiszen kiemelt fontossággal bír a betegségspecifikus egészségügyi alkalmazások kialakítása és megismertetése. Előzetes felméréseink arra is utaltak, hogy a férfiak erre kevésbé nyitottak, így az ő esetükben specifikus módszerek szükségesek az elektronikus eszközök alkalmazásának elősegítése érdekében. A nagy arányú internetes aktivitás és az információs és kommunikációs érdeklődés megbízható alapot nyújt ezeknek az új technológiáknak az idősek körében való alkalmazására. Így kutatásunk segítségével olyan – a biopszichoszociális alapelveken nyugvó – komplex ellátási modellt tudunk kidolgozni, mely jelentős előrelépést jelenthet az időskori mentális zavarok megelőzésében és korai felismerésében, valamint a dementiával élők és családjuk testi és lelki terheinek enyhítésében. Orv Hetil. 2018; 159(24): 965–973.
