Search Results

You are looking at 41 - 50 of 76 items for

  • Author or Editor: Csaba Tóth x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Mátrai
,
Gusztáv Gulyás
,
László Tóth
,
Ákos Sávolt
,
Csaba Kunos
,
Pál Pesthy
,
Alexandra Bartal
, and
Miklós Kásler

Napjainkban egyre több klinikai tapasztalat kerül ismertetésre az emlőbimbó-megtartó mastectomiákról. A műtét a tumorosan nem érintett bőr és emlőbimbó-areola komplex megőrzésével nagyban elősegíti az azonnali rekonstrukciót és az esztétikai eredményességet. A beavatkozás azonban komoly onkológiai aggályokat is felvet az emlőbimbóban és retroareolarisan visszamaradó parenchyma esetleges okkult vagy új primer tumoros rizikójával kapcsolatosan. A módszer egyre fokozódó népszerűsége ellenére nem áll rendelkezésre bizonyítékon alapuló igazolás. Az irodalmi adatok alapján az emlőbimbó-megtartó mastectomia onkológiai megbízhatóságáról egyértelmű következtetést nem lehet levonni, így az eljárás jelenleg általánosan nem képezi alternatíváját a standard mastectomiának. A kockázatcsökkentő indikációkban a beavatkozás létjogosultsága megalapozottnak tűnik és várhatóan elősegíti, hogy a nagy kockázatú betegek nagyobb arányban elfogadják a sebészi profilaxist. Az eljárás jól szelektált betegeknél, megfelelő pre- és intraoperatív vizsgálatokkal, precíz technikával a beteg adekvát felvilágosítása mellett, a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően, lehetőség szerint klinikai vizsgálatok kereteiben folytatandó. Az érdemi véleményalkotáshoz további hosszú távú eredmények szükségesek. A szerzők közleményükben magyar nyelven elsőként ismertetik részletesen a műtét technikáját és adnak széles körű irodalmi áttekintést. Orv. Hetil., 2011, 152, 1233–1249.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Géza Tóth
,
Ferenc Győry
,
Miklós Bodor
,
Csaba Molnár
, and
V. Endre Nagy

Absztrakt:

A differenciált pajzsmirigydaganatok körébe tartozó papillaris és follicularis carcinomákat együttesen nem medullaris pajzsmirigyráknak nevezzük, melyek az összes pajzsmirigy-carcinoma 90%-át teszik ki. Ezen daganatok 5–10%-a családi halmozódást mutat, és csak elenyésző hányaduk, mintegy 3–5%-uk köthető monogénes öröklődést mutató tumorszindrómához. Az összes többi familiaris nem medullaris pajzsmirigy-carcinoma hátterében egyértelmű genetikai eltérés nem észlelhető. A családi halmozódást mutató nem medullaris pajzsmirigyrákok viselkedése, agresszivitása és kimenetele rosszabb a sporadikus formáénál. Tizenhét évvel ezelőtt, az akkor 45 éves nőnél derült fény pajzsmirigy szolid göbjének hátterében papillaris carcinomájára. Műtétet és radiojód-ablatiót követően levotiroxinkezelés mellett azóta tumormentes. Egy éve 41 éves leányánál multinodularis struma műtéte során tokinfiltrációval és nyaki nyirokcsomóáttétekkel járó papillaris carcinoma igazolódott. 39 éves másik leányánál szűrővizsgálatot követően derült fény multiplex pajzsmirigygöbjeire. A műtét során multiplex papillaris daganatot találtunk tokáttöréssel, érinvázióval, valamint nyaki nyirokcsomóáttétekkel. Totális thyreoidectomiára, valamint centrális nyaki blokkdissectióra került sor. Ezt követően radiojód-terápiát, majd levotiroxint kapott. Esetünkkel szeretnénk felhívni a figyelmet a familiaris nem medullaris pajzsmirigy-carcinomák jelenlétére, azok agresszívebb természetére és emiatt a családszűrés, valamint a kezelési stratégia megválasztásának fontosságára. Orv Hetil. 2020; 161(43): 1849–1854.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Péter Boros
,
Sándor Olvasztó
,
Krisztina Litauszky
,
Fruzsina Bodnár
,
Júlia Mészáros
, and
Csaba Tóth

Absztrakt:

A hasi aortaaneurysmák kezelése vesetranszplantált betegek esetén összetett feladat. Az endovascularis aneurysmarekonstrukció (EVAR) elterjedésével, arra alkalmas esetekben, hatékony megoldást jelent transzplantációt követően is. Esettanulmányunkban vesetranszplantált beteg infrarenalis aortaaneurysmájának terápiáját prezentáljuk. 50 éves vesetranszplantált férfi beteg infrarenalis aortaaneurysmájának endovascularis ellátása közben fellépő technikai nehézség miatt konverzióra kényszerültünk. Nyitott műtét során az aorta kirekesztésének ideje alatt a transzplantált vese keringését extraanatomikus áthidalással biztosítottuk. Átmeneti vesefunkció-romlást követően a graftvese működése évekig megfelelő volt. Saját esetünk kapcsán bemutatjuk az EVAR és a nyitott műtét nehézségeit, a graftvese funkciójának megőrzése érdekében alkalmazott módszereket. Áttekintjük a kapcsolódó szakirodalmat a transzplantált szerv ischaemiás károsodásának megelőzéséhez használható alternatívák tekintetében. Orv Hetil. 2019; 160(37): 1471–1475.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Csaba Halmy
,
Katalin Szetei
,
Zoltán Nádai
,
Pál Pesthy
,
Zsuzsanna Juhász
,
Márta Tóth
, and
András Barta

Az égési sérülés után kialakuló hegesedés gyakran érinti az axillaris régiót. A vállízület mozgását akadályozó hegek eredménytelen konzervatív kezelése esetén műtéti korrekció szükséges. A szerzők az axillaris régió égési sérülése után kialakult mozgáskorlátozottságot okozó instabil hegek miatt korai rekonstrukciót végeztek arteria circumflexa humeri posterior perforátor lebennyel. Véleményük szerint a lebeny, hagyományos szabad lebenyként történő alkalmazása mellett, kiválóan alkalmazható érnyeles szigetlebenyként is az axillaris régió rekonstrukciójában, például hónalji hegkorrekcióban.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Edit Szomják
,
Henrietta Dér
,
György Kerekes
,
Katalin Veres
,
Judit Tóth
,
Sándor Olvasztó
,
Csaba Herczku
, and
Pál Soltész

A perifériás artériás érbetegség napjainkban is aluldiagnosztizált kórkép. Kialakulásában és progressziójában számos befolyásolható és nem befolyásolható rizikótényező bír szereppel. Mint rendszerbetegség részjelensége és indikátora is lehet fatális kimenetelű cardio- és cerebrovascularis eseményeknek. Esetismertetés: A betegség multilokularitását jól példázza a szerzők által ismertetett 73 éves férfi beteg esete, akinél egyidejű carotisérintettség és az alsó végtagok kritikus végtagischaemiáját okozó és aortobifemoralis bypassra szoruló eltérés mellett a szív vonatkozásában többszörös, mechanikai szövődménnyel társult infarktus, inoperábilis coronariastátus, valamint implantálható cardioverter defibrillátort igénylő kamrai ritmuszavar volt jelen. Következtetések: A perifériás artériás érbetegek kezelése során mindenképpen számolni kell a betegség teljes érrendszert involváló természetével, és a körültekintő, komplex terápia mellett is számítani kell a betegség progressziójára, súlyos cardialis, valamint cerebralis események bekövetkeztére, amelyek a beteg halálához is vezethetnek.

Restricted access

Elhanyagolt szeptikus kézsérülés következtében nekrotizált kézháti bőr és extensorapparátus miatt a szerzők reverz radiális lebennyel és egy szervezetbe beépülő, mesterséges bőrrel végeztek rekonstrukciót. Esetbemutatás: Az eset bemutatásával beszámolnak az Integra „mesterséges bőr, irha-újraképződési minta” első hazai alkalmazásáról. Az Integra mesterséges bőr a kézhát radiális lebeny által nem fedett területén, illetve az alkari adóterületen került alkalmazásra. Az Integra beépülését követően a külső szilikonréteget eltávolítva rácsplasztikára került sor. Következtetés: Az adóterületen az Integra 100%-ban, a mesh graft 99%-ban, a kézháton mindkettő 90%-ban tapadt meg, jó funkcionális és esztétikai eredményt biztosítva.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Márta Péntek
,
László Gulácsi
,
Edit Tóth
,
Petra Baji
,
Valentin Brodszky
, and
Csaba Horváth

Absztrakt

Bevezetés: Az osteoporosis-ellátás kulcskérdése a fokozott csonttörési kockázatú betegek azonosítása és kezelése. Célkitűzés: A hazai osteoporosis-szakellátásban megjelenő osteoporosisos nők törési kockázatának felmérése. Módszer: A szerzők keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatot végeztek 2009-ben 11 osteoporosis-centrumban ≥50 éves osteoporosisos nőbetegek körében. Felmérték a főbb törési kockázati tényezőket, a FRAX® kalkulátor magyarországi változatával kiszámolták a 10 éves törési kockázatot. Az egészségi állapotot EQ VAS-sal vizsgálták. Eredmények: Az 1301 beteg átlagéletkora 68,5 (SD = 8,3) év, az EQ VAS 62,0 (SD = 17,2) volt, 690 (53%) betegnek volt már törése. A major osteoporosisos törési és a csípőtörési FRAX® átlagosan 20,1 (SD = 13,9), illetve 10,6 (SD = 12,5) volt (10 éves korcsoportonkénti átlagok: 18,5/9,3; 16,2/6,7; 23,0/13,5; 28,9/18,3). A törésen átesettek értékei szignifikánsan magasabbak voltak (p<0,05). Következtetések: Megközelítően azonos a primer és szekunder törésprevenciós kezelésre járó betegek aránya. Az osteoporosis miatt gondozásban részesülők major osteoporoticus törési FRAX®-értéke jelentős többségben magasabb az Egyesült Királyságban minimumként javasolt 7%-nál. A kutatás alapadatokkal szolgál költséghatékonysági elemzésekhez és a magyarországi intervenciós küszöbértékek kialakításához. Orv. Hetil., 2016, 157(4), 146–153.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zsuzsanna Tóth
,
Edina Nagy-Baló
,
Attila Kertész
,
Marcell Clemens
,
Csaba Herczku
,
Diana Tint
,
Csaba Kun
,
István Édes
, and
Zoltán Csanádi

A pitvarfibrilláció transzkatéteres kezelésére számos rádiófrekvenciás hőablatión alapuló technikát dolgoztak ki az utóbbi 10 év során. Újabban a fagyasztással, a pulmonalis vénák krioballonos izolálásával elért eredmények a rádiófrekvenciás technikákéhoz hasonló hatékonyságot mutatnak az életet leginkább veszélyeztető szövődmények csökkenése mellett. Dolgozatunkban saját eredményeinkről számolunk be a mintegy egy év alatt végzett krioballon-ablatio alapján az első 55 betegen. Módszer: a beavatkozást panaszos, gyógyszerrefrakter, többnyire paroxysmalisan pitvarfibrilláló betegeken végeztük, akiknek lényeges szervi szívbaja nem volt. Minden esetben az összes pulmonalis véna felkeresésére és izolálására törekedtünk 28 mm átmérőjű, dupla falú ballonkatéter használatával, ami a pulmonalis vénaszájadék közelében felfújva a kerülete mentén a bal pitvari szövetet akár –70 Celsius-fokig hűtve megszünteti annak elektromos aktivitását. A beavatkozás alatt heparint, utána orális antikoagulánst alkalmaztunk. A fél éves utánkövetés során EKG-t, 24 órás EKG-Holtert és transztelefonos EKG-monitort használtunk a ritmus monitorozására. Eredmények: 55 betegen (18 nő; életkor 56±33,64 év) 192 pulmonalis véna közül 165 (86%) izolációját sikerült elérnünk a beavatkozás során. Valamennyi pulmonalis vénát 37 betegben (67%) sikerült izolálni. A beavatkozási idő 155,67±100,66 perc (átlag±SD), az átvilágítási idő 34,04±31,89 perc volt. A 6 hónapos utánkövetésnél 34 beteg közül 24-nél (70%) sikerült teljes aritmiamentességet (17 beteg) vagy a ritmuszavar szignifikáns csökkenését (7 beteg) elérnünk. Következtetések: kezdeti tapasztalataink alapján a krioballonos pulmonalis vénaizolálás a rádiófrekvenciás ablatiónál egyszerűbb módszer, ahhoz hasonló eredményességgel a pitvarfibrilláció kezelésére.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
József Gábor Joó
,
Artúr Beke
,
Zsanett Szigeti
,
Ákos Csaba
,
Gábor Mezei
,
Ernő Tóth-Pál
,
Zoltán Papp
, and
Csaba Papp

A foetopathologiai vizsgálat nagy jelentőségű, hiszen egy következő terhesség vállalásának szempontjait szem előtt tartva – egyebek mellett – az előforduló rendellenesség ismétlődésének esélyeit hivatott megítélni. Célkitűzés: Vizsgálataink céljául a praenatalis ultrahang-diagnosztika hatékonyságának, illetve a terhességmegszakítást követő foetopathologiai vizsgálat eredményének megítélését, elemzését tűztük ki a jelentősebb craniospinalis malformatiók tekintetében. Módszer: Vizsgálataink során az 1995. január 1. és 2006. december 31. között a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján craniospinalis malformatio miatt megszakított 339 terhesség adatait dolgoztuk fel. Eredmények: A vizsgált esetekben az anyai életkor medián értéke 15 és 47 éves szélső értékek között 27 ± 5,8 év volt. 83 esetben (24,5%) terhelő szülészeti-nőgyógyászati vagy genetikai előzmény fordult elő. A vizsgált 339 esetből 231-ben (68,1%) az ultrahangvizsgálattal nyert és a foetopathologiai vizsgálattal igazolt diagnózisok teljesen megegyeztek, 82 esetben (24,2%) részleges egyezés mellett a boncolás további kórismék felállítására adott módot, míg 26 esetben (7,7%) a praenatalis ultrahangvizsgálat, illetve a foetopathologiai vizsgálat eltérő eredményeket igazolt. Ez utóbbi 26 eset felében (13 eset) a vetélésindukció javallatát ultrahangvizsgálattal igazolt hydrocephalus képezte, melyet a boncolás nem erősített meg, illetőleg egyéb craniospinalis rendellenesség(ek) fennállását igazolta. Következtetések: Mivel a hydrocephalus kórismézése esetenként – tekintettel a sokszínű kóreredetre – a többi craniospinalis rendellenességhez képest későbbi gesztációs korban lehetséges csak, kijelenthető, hogy – mérlegelve a foetopathologiai vizsgálatok tükrében igazolódott diagnosztikai hatékonyságot – a hydrocephalus praenatalis ultrahang-diagnosztikáját a többi craniospinalis rendellenességtől külön, azokétól eltérő időbeli és ultrahang-metodikai elvek alapján célszerű értelmezni.

Restricted access
Progress in Agricultural Engineering Sciences
Authors:
Emna Ayari
,
Csaba Németh
,
Karina Ilona Hidas
,
Adrienn Tóth
,
Dávid Láng
, and
László Friedrich

Abstract

Starting from mechanical revolution, each day new methods and new equipment have emerged. Today, the Ultra Heat Treatment (UHT) is one of the important technologies that permits to the industry to reduce processing time while maintaining the same quality of the products. Egg and egg products are known as heat-sensitive products, so the UHT enables us to preserve their qualities after a heat treatment.

Our aim is to study the effect of UHT treatment (approximately 67 °C for 190 s) on the Liquid Egg Yolk (LEY). For twenty-one days, the color and the apparent viscosity were measured every seven days, we also studied the damage of protein using DSC (Differential Scanning Calorimetry).

Comparing the two graphs of DSC, the denaturation of protein is distinct. The endothermic peak decreased. This could be seen also on the rheological curves. The apparent viscosity is diminished from 231 mPa.s on the 1st day of storage to 224 mPa.s on 21st day. However, the treated LEY could be stored for longer period than the raw LEY.

Open access