Search Results

You are looking at 51 - 60 of 77 items for

  • Author or Editor: Attila Oláh x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Sebészeti varrógépek: definíciók és fogalomtár

Surgical staplers: definitions and functions

Magyar Sebészet
Authors: Tamás Molnár F., Péter Zsoldos, and Attila Oláh

Összefoglaló. A szerzők a sebészeti varrógépekkel kapcsolatos technikai fogalmak rendszerezett definícióját végzik el. Nem titkolt céljuk a sebészeti eszközök közbeszerzése során észlelhető félreértések elkerülése, a kettős vagy még többes értelmezések tisztázása, a fogalmak egyértelműsítése.

Summary. Definition and systemic review of the different surgical staplers are offered in a comprehensive manner. Improved efficacy in tender decisions, better understanding and usage of clear categories are the main targets of the present overview.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Sándor Valent, Orsolya Oláh, Levente Sára, Attila Pajor, and Zoltán Langmár

Napjainkban a hüvelyi ultrahangvizsgálat a nőgyógyászati rutinvizsgálatok szerves részét képezi. Szinte nincs olyan nőgyógyászati kórkép, amelynek diagnosztikájában ez a vizsgálóeljárás ne jelentene segítséget. A petefészek- és méhtestrák felismerésében is igen fontos a szerepe, sok esetben már önmagában ezzel a vizsgálattal valószínűsíthető a diagnózis. Közleményünkben az ultrahangvizsgálat szerepét kívánjuk bemutatni a méhtestrák és a petefészekrák diagnosztikájában, a legújabb kutatási eredmények (Doppler-technika, háromdimenziós technika) összefoglalásával együtt. Orv. Hetil., 2011, 152, 1887–1893.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: Péter Kupcsulik, Attila Nagy, György Lázár, József Farkas, Aurél Ottlakán, György Martyin, Tibor Oláh, Tibor Dinka, Attila Oláh, and Ferenc Jakab

Absztrakt

Jóllehet a körvarrógépek használta világszerte elterjedt, különösen a rectumanastomosisok elkészítésére, a forgalomban lévő eszközök alkalmazhatóságáról kevés közlés lát napvilágot. 2008. május és 2009. március között 9 sebészeti osztályon összesen 136 betegen alkalmaztak CS® körvarrógépeket anastomosis készítésére a rectumon. A prospektív vizsgálat a rectum felső és középső harmadán készített varratokat elemezte, a vizsgálatba 5 olyan esetet is bevontak, ahol az anastomosis a rectum alsó harmadában készült. 115 adenocarcinoma, 16 egyéb malignus daganat, 5 benignus elváltozás miatt került sor infraperitonealis resectióra. 20 műtét laparoscoppal, 116 hagyományos módon történt. A 32 mm átmérőjű eszközt 50, a 28 mm-est 85, a 25 mm-est 1 esetben használták. Intraoperatív technikai hiba 4 esetben fordult elő, a kiegészítő beavatkozással az anastomosis korrigálható volt. Posztoperatív szövődmény ezekben az esetekben nem fordult elő. Késői varratelégtelenséget 5 esetben észleltek, ebből 3 spontán gyógyult, 2 esetben reoperációra került sor. A teljes beteganyagban 2 haláleset fordult elő, ez 1,4%-os mortalitásnak felel meg. A CS® körvarrógépek megfelelőnek bizonyultak infraperitonealis rectumanastomosis céljára.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: László Hidi, Csaba Csobay-Novák, Attila Nemes, Balázs Nemes, Zoltán Oláh, Dániel Pál, and Péter Sótonyi

Absztrakt

Bevezetés: Az Endologix a hagyományos implantációs technikától eltérő, aortoiliacalis stentgraftrendszert fejlesztett ki (Nellix, EVAS – endovascular aneurysm sealing system). Magyarországon az első beültetés 2016 elején a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán történt. Metodika: A Nellix két, egyenként 10 mm-es, választható hosszúságú, ballonos fedett stentből, az ezeket körülvevő két endobagből, ezekbe tölthető, az aneurysmazsákot kitöltő biokompatibilis polimerből és egy művelet-összehangoló konzolból áll. Használati kritériumok: nyakhossz: ≥10 mm, nyakátmérő: 18–32 mm, angulatio: ≤60°, aneurysma áramló lumen: ≤60 mm, aneurysma maximális átmérője: >50 mm, arteria iliaca communis minimális és maximális átmérője: ≥ 9 mm és ≤ 35 mm. Eredmények: Hat elektív Nellix-beültetésére került sor klinikánkon. A betegek átlagéletkora 68,33 ± 12,44 év, a férfiak aránya 100% volt. Három esetben (50%) izolált, két esetben (33,33%) arteria iliaca communis aneurysmával kombinált infrarenalis aortaaneurysma és egy esetben (16,67%) arteria iliaca communis aneurysma miatt végeztünk műtétet. Az átlagos posztoperatív ápolási napok száma 5,17 ± 1,47 nap volt. A perioperatív időszakban egy esetben (16,67%) jelentkezett láz, illetve egy esetben (16,67%) femoralis sebgyógyulási zavar. Az átlagos utánkövetési idő 177,17 ± 96,91 nap volt. Endoleak, graftmigráció, aneurysmazsák-növekedés, reoperáció vagy exitus egyik esetben sem volt. Egy betegnél (16,67%) a beavatkozást követő harmadik héten bal hemiparesissel járó, maradványtünet nélkül gyógyuló stroke jelentkezett. Következtetések: Az EVAS új technológiájának köszönhetően, rövid és középtávú eredmények alapján, bonyolult anatómiai helyzetekben is alacsony perioperatív mortalitással-morbiditással használható, illetve csökkenti az endoleakek, graftmigráció és aneurysmazsák-növekedés előfordulását.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Márton Berczeli, Brigitta Szilágyi, Attila Lovas, Dániel Pál, Zoltán Oláh, Klára Törő, and Péter Sótonyi

Absztrakt:

Bevezetés: Számos közlemény vizsgálta már az időjárási paraméterek változásának cardiovascularis kórképekre gyakorolt hatását. Ezek bizonyították az aortaaneurysma-ruptura előfordulásának és az időjárás változásának kapcsolatát is. Nincsenek azonban ismereteink a függés mértékéről, arról, hogy mennyire számottevő tényezők az egyes időjárási paraméterek ezen halálokok esetén. Célkitűzés: Kutatásunk célja, hogy a halálos kimenetelű aortakatasztrófa nyomás- és hőmérsékletváltozástól való függésének mértékét feltárjuk, a kapcsolat intenzitását egy új módszerrel meghatározzuk. Módszer: A korábban a tüdőembóliás halálozás és az időjárás összefüggésének tanulmányozására fejlesztett programunkat futtattuk olyan aortaaneurysmás haláleseteket tartalmazó adatsoron, amelyben az említett kórkép miatt bekövetkezett aortaruptura vezetett a páciensek halálához. A 2005. január 1. és 2014. január 1. közötti időszak eseteit tekintettük át a Semmelweis Egyetem kórbonctani adatbázisában. 152 aneurysmás eseményt vizsgáltunk a halál napján és az azt megelőző napon mért nyomás- és hőmérséklet-változás függvényében. Eredmények és következtetés: Az említett időtartamban a halálos kimenetelű aortakatasztrófa előfordulásának gyakorisága a vizsgált csoportban kismértékű függést mutatott a két vizsgált paramétertől. Az aortaaneurysma-rupturákkal összefüggésben a légnyomásváltozás szerepét jelentősebbnek találtuk a napi középhőmérséklet szerepéhez képest. A légnyomás növekedésével emelkedett az aneurysma rupturájával összefüggő halálesetek gyakorisága. Az eredmények ismeretében úgy véljük, hogy matematikai modellünk jó kiindulópont lehet populációs szintű és prospektív vizsgálatokhoz egyaránt. Orv Hetil. 2018; 159(37): 1501–1505.

Open access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Attila Farsang, Ildikó Bódi, Orsolya Fölker, Krisztina Minkó, Zsófia Benyeda, Ádám Bálint, and Imre Oláh

The aim of this immunocytochemical study was to compare mannose-binding lectin (MBL) production induced by avian coronavirus in the spleen and caecal tonsil (CT). One-day-old specific-pathogen-free (SPF) chickens were experimentally infected with six QX field isolates and the H120 vaccine strain. In the negative control birds, the spleen was MBL negative, while the CT showed scattered MBL-positive cells in close proximity and within the surface epithelium and germinal centre (GC)-like cell clusters. MBL was detectable in the ellipsoid-associated cells (EACs) and cell clusters in the periarterial lymphoid sheath (PALS) by 7 days post infection (dpi). In both organs, the MBL-positive cells occupy antigen-exposed areas, indicating that GC formation depends on resident precursors of dendritic cells. The majority of MBL-positive EACs express the CD83 antigen, providing evidence that coronavirus infection facilitated the maturation of dendritic cell precursors. Surprisingly, co-localisation of MBL and CD83 was not detectable in the CT. In the spleen (associated with circulation), the EACs producing MBL and expressing CD83 are a common precursor of both follicular (FDC) and interdigitating dendritic cells (IDC). In the CT (gut-associated lymphoid tissue, GALT) the precursors of FDC and IDC are MBL-producing cells and CD83-positive cells, respectively. In the CT the two separate precursors of lymphoid dendritic cells provide some ‘autonomy’ for the GALT.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Kullmann, Tibor Kárász, Béla Gartner, Ákos Issekutz, Attila Oláh, and István Rácz

A szerzők 21 éves colitis ulcerosás nőbeteg esetét mutatják be. Azathioprinkezelés mellett pancytopenia és szeptikus sokk lépett fel. A kórképet az immunszuppresszív kezelés mellett aktiválódott cytomegalovirus-fertőzéshez társuló haemophagocytosis szindrómával és szövődményesen kialakult lázas neutropeniával magyarázták. Parenteralis ganciclovir- és széles spektrumú antibiotikus és komplex intenzív osztályos kezelés mellett a beteg gyógyult. Orv. Hetil., 2013, 154(49), 1959–1961.

Restricted access

A perioperatív tápláltsági állapot mint kockázati tényező az onkológiai sebészetben

Perioperative nutritional state as a surgical risk in oncologic patients

Orvosi Hetilap
Authors: Dániel Kollár, Zoltán Benedek-Tóth, András Drozgyik, F. Tamás Molnár, and Attila Oláh

Összefoglaló. Bevezetés: A tumorsebészetben a malnutritio független rizikófaktor. A kockázatcsökkentés egyik fontos eleme a perioperatív tápláltsági állapot felmérésén alapuló klinikai táplálás. Az irodalomban jól dokumentált az időben végzett rizikószűrés fontossága, de ennek módja, különösen hazai környezetben, kidolgozatlanabb. Célkitűzés: A malnutritio szempontjából esendőbb csoportot alkotó onkológiai sebészeti betegek azonosíthatóságának igazolása, a szűrési metódus vizsgálata. Módszer: 2016. október és 2018. november között öt kórcsoportban (emlő, máj, pancreas, mellkas, gyomor-bél rendszer) az igazolt vagy gyanított malignitás, illetve gyulladásos bélbetegség miatt műtétre váró betegeket telemedicina-módszerrel kerestük fel. A rizikócsoportokat (nincs rizikó – alultápláltság valószínűsíthető – súlyos alultápláltság) a sebész és dietetikus által közösen vezetett ’Nutritional Risk Score 2002’ (NRS 2002) szűrő pontrendszerrel állapítottuk meg. Az NRS 2002 pontértékeket a posztoperatív lefolyással vetettük össze (kórházi tartózkodás, 30 napon belüli szövődmények Clavien–Dindo szerinti osztályozása). Prospektív vizsgálatunkban 1556 beteg szerepel. Eredmények: Az emlősebészeti betegek (n = 314) 95,2%-a rizikómentes. A májreszekcióra várók (n = 79) 43%-a valószínűleg vagy biztosan alultáplált. A hasnyálmirigyműtétre előjegyzett betegek (n = 122) 81,2%-a emelt rizikójú. A kuratív célú pancreasreszekción átesett betegek pontértéke alacsonyabb, mint a palliatív műtétben részesülőké (p>0,05). A tüdőreszekcióra váró (n = 219) betegeknél 40,7% került emelt rizikócsoportba. Az emelkedett NRS 2002 érték magasabb szövődményaránnyal járt (p<0,05). Béltraktust érintő műtétek (n = 822) esetén a betegek 71,2%-a valószínűleg vagy biztosan súlyosan alultáplált. Az előrehaladott tumorok és a szövődmények egyaránt erős összefüggést mutattak az NRS 2002 értékkel (p<0,01). Következtetés: Az NRS 2002 szűrőmódszer prediktív értékkel bír mind a tumorstádium, mind a szövődmények tekintetében. Módszerünkkel időben felismerhető a fokozott rizikót jelentő betegcsoport, így a pontérték alapján célzott mesterséges táplálás tervezhető. Orv Hetil. 2021; 162(13): 504–513.

Summary. Introduction: Malnutrition is an independent risk factor in oncologic surgery. Perioperative screening and aimed clinical nutrition are key elements in risk reduction. The importance of timely screening has been well published, but its method is underdeveloped, especially in Hungary. Objective: Evaluation of a malnutrition screening method to identify patients at risk in oncologic surgery. Method: Patients were enrolled from October 2016 to November 2018 in five groups (breast, liver, pancreas, thoracic and gastrointestinal surgery). All patients awaiting surgery for suspected or proven malignancy or for inflammatory bowel disease were screened preoperatively via telephone (telemedicine). Probability for malnutrition (no risk – suspicion for malnutrition – severe malnutrition) was jointly assessed by surgeon and dietitian using Nutritional Risk Score 2002 (NRS 2002). Screening results were compared to the postoperative course (including length of stay and 30-day morbidity/mortality using Clavien–Dindo classification). A total of 1556 patients were identified prospectively. Results: 95.2% of breast surgery patients (n = 314) were not at risk. Malnutrition was suspected or detected in 43% of patients awaiting liver resection (n = 79). Increased risk is present in 81.2% of pancreatic surgery cases (n = 122). Pancreas resections with curative intent were associated with lower scores than in palliative operations (p>0.05). 40.7% of the 219 patients scheduled for lung resection had increased malnutrition risk. Higher NRS 2002 resulted in increased morbidity rate (p<0.05). Surgery on the intestines was performed on 822 cases. 71.2% of them had suspected or severe malnutrition. Presence of advanced cancer and complication rate showed strong relations with increased NRS 2002 (p<0.01). Conclusion: Screening with NRS 2002 has predictive value on both tumor stage and complications. Our method is sound to identify patients at malnutrition risk in time, and thus an aimed clinical nutrition therapy can be planned. Orv Hetil. 2021; 162(13): 504–513.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: József Betlehem, Attila Horváth, Zsigmond Göndöcs, Sára Jeges, Imre Boncz, and András Oláh

A mentődolgozók egészségi állapota önmagában is befolyásolja a betegellátás minőségét. Magyarország egyes régióiban végzett felmérések ugyan rendelkezésre állnak a mentődolgozók egészségi állapotával összefüggő szokásaikról, azonban ezek nem az egészségi állapot dimenzióinak komplexitásával készültek. A jelenlegi tanulmány célja, hogy bemutassa a mentődolgozók észlelt egészségi állapotával összefüggő jelentősebb munkahelyi és egyéni faktorokat. Módszerek: Keresztmetszeti vizsgálat készült az Országos Mentőszolgálat dolgozói körében 2008-ban. A vizsgálatban a mentőszervezet valamennyi régiója részt vett, ezért a minta jó reprezentatív értékkel bír. A dolgozók közül 364 fő válaszai voltak értékelhetők. Adatfelvétel, -rögzítés és -kódolás után leíró adatbemutatás és Spearman-, χ2-teszt és logisztikus regressziós elemzés történt az SPSS 15.0 szoftverrel. A vizsgálat önkitöltős kérdőívvel készült, amely az észlelt egészségi állapot alábbi fő dimenzióit mérte: egészségi állapot önértékelése, fizikai fittségi állapot önértékelése, napi munkavégzésben akadályozó egészségi problémák. Eredmények: Az eredmények rámutatnak arra, hogy a mentődolgozók észlelt egészségi állapota szignifikánsan nem különbözik az ellátóegység-típusok szerint a legtöbb vizsgált paraméterben, jóllehet az általuk ellátott esetek különböző összetettségűek. Az egészségi állapotuk önértékelésében 1,9-szer (95% CI: 1,2–2,8), a fizikai fittségi állapotuk önértékelését illetően 2-szer (95% CI: 1,3–3) és a mindennapokban jelentkező munkájukat befolyásoló egészségi problémájukat illetően 1,9-szer (95% CI: 1,2–3,1) kedvezőbben élik meg azok a dolgozók, akik valamilyen sportot űznek. Általánosságban elmondható, hogy komoly stressz éri őket, alig van szabadidejük, és kevés rekreációs fizikai aktivitást végeznek. A kedvezőtlen életmódjukból következően a kóros elhízás minden ötödik dolgozónál megjelenik. Következtetések: A fizikai aktivitás képes az egészségi állapotot még akkor is pozitívan befolyásolni, ha már bizonyos panaszok jelen vannak. Rendszeres testmozgást, mely növeli a fizikai fittséget, minden mentődolgozónak végezni kellene, s ez jelentős mértékben javítaná az észlelt egészségi állapotot. Orv. Hetil., 2010, 151, 2089–2098.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Bernadette Kun, Róbert Urbán, Hedvig Balázs, Máté Kapitány, Henriett Nagy, Attila Oláh, and Zsolt Demetrovics

Háttér: Az érzelmi intelligencia jelenségének kutatásában kiemelt fontossággal bírnak a konstruktum operacionalizálására irányuló törekvések. Az elmúlt két évtizedben számos, a jelenség mérésére alkalmas eszköz született a világon, amelyek többsége az észlelt érzelmi intelligencia szintjét térképezi fel. Az egyik széles körben alkalmazott módszer az Érzelmek Mérése Skála (Assessing Emotions Scale, AES; SCHUTTE, MALOUFF és munkatársai, 1998), amelynek faktorstruktúrája azonban tisztázatlan. A szerzők által eredetileg javasolt egyfaktoros szerkezetet többen kritizálták többfaktoros megoldásokat javasolva. A mérőeszköz magyar verzióval eddig nem rendelkezett, mérési modelljét hazai környezetben még nem vizsgálták. Célkitűzés: Kutatásunk célja a skála (AES-HU) hazai adaptálása volt, valamint annak vizsgálata, hogy az eddig javasolt modellek közül melyik illeszkedik a legmegfelelőbben az empirikus adatokhoz. Módszer: Egy 702 fős hozzáférhetőségi mintán, megerősítő faktorelemzéssel vizsgáltuk az AES-HU skála egy-, három-, négy-, illetve hatfaktoros megoldásait. Eredmények: Eredményeink szerint a legmegfelelőbbnek egyértelműen a háromfaktoros modell bizonyult, annak ellenére, hogy az egy- és a négyfaktoros megoldást sem lehet végérvényesen elvetni. Diszkusszió: Az általunk megerősített háromfaktoros struktúra esetében új faktorelnevezéseket javaslunk. A faktorok szerkezetét jobban leírják ugyanis az „Érzelmek értékelése”, az „Optimizmus és érzelmek szabályozása”, illetve az „Érzelmek intraperszonális és interperszonális hasznosítása” elnevezések.

Restricted access