Search Results

You are looking at 51 - 60 of 99 items for

  • Author or Editor: János Fehér x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Welcome Address

To Our Authors, Lectors, Referents and Readers – Dear Readers and Authors

Hungarian Medical Journal
Authors:
János Fehér
and
Zsolt Bucsi Szabó
Restricted access

At history-taking, the assessment of the amount of regular alcohol consumption means data to be recorded on the basis of the patient’s self-report. In many cases, however, patients do not genuinely inform their physician on the extent of their alcohol consumption, and in certain cases they simply conceal it. In order to prove the diagnosis in diseases of alcoholic origin (e.g. hepatic disease), an objective parameter may often be needed to demonstrate concealed alcohol consumption. An objective marker of alcohol consumption is also required in other cases, as at taking out a life insurance policy or when forming a medical expert opinion in forensic medicine. The amount of carbohydrate-deficient transferrin may be such an indicator.The authors review the pathomechanism of carbohydrate-deficient transferrin formation, the methods of determination, the importance of carbohydrate-deficient transferrin in the diagnostics of diseases caused by alcohol consumption, as well as its role in confirming alcohol consumption in life insurance and in forensic medicine.

Restricted access

Abstract

Abstract

Hepatocellular carcinoma develops frequently following upon chronic hepatitis C- and B virus infections. Hepatitis B virus directly, while hepatitis C virus indirectly play an important rule in hepatocarcinogenesis.

The aim of our work

To demonstrate a very unique and interesting case in which after the elimination of an early detected duplex hepatocellular carcinoma with a combination therapy of PEG-interferon-alfa-2a and ribavirin we could eliminate hepatitis C virus.

Case presentation

53-year-old male patient with chronic hepatitis C infection in his anamnesis. In 1995 histological examination confimed cirrhosis in his liver. One year later he was non-responder for conventional interferon therapy. In 2002 CT examination confirmed a process with multiple plexus in the liver. With cytological proof of hepatocellular carcinoma the resection of the tumor by left-lobectomy of the liver was carried out. Four years after the operation a one year PEG-interferon-alfa-2a and ribavirin combined therapy had been applied. The patient became virologically negative.

Conclusion

In chronic liver diseases a carcinoma may develop at the same time at several centers. PEG-interferon-alfa-2a and ribavirin therapy can be effective in chronic liver disease as well as after resection of estabilished hepatocellular carcinoma.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Anita Netyő
,
Gabriella Lengyel
, and
János Fehér

A vér és a szövetnedvek hepatitis C-vírus-fertőzést terjesztő szerepe bizonyított. Elsősorban ellenőrizetlen vérkészítmények transzfúziójával, kontaminált eszközökkel történő perkután inokulációval, fertőzött anyáról csecsemőre, valamint szexuális úton terjed. A családon belüli mindennapos kontaktus révén akvirált fertőződés igen ritka, de a szakirodalomban találhatunk ilyen adatokat. Célkitűzés: A Semmelweis Egyetem II. Belgyógyászati Klinika hepatológiai ambulanciáján megjelent betegek között is találtunk olyan esetet, melyben felmerül a hepatitis C-vírus családon belüli átvitele. Munkánkban ezt mutatjuk be. Esetbemutatás: 47 éves krónikus C-hepatitisben szenvedő nő lányának szérumában hepatitis C-vírus-ellenes antitest jelenléte volt kimutatható. Megbeszélés: A hepatitis C-vírus hosszú lappangási ideje, az akut C-hepatitis enyhe, kevéssé jellegzetes tünettana és a nagy százalékban kialakuló tünetmentes betegség miatt a hordozó személy és családja hosszú ideig nincs tudatában a fertőződés lehetőségének, amelynek esélyét a nem megfelelő személyi higiéné növelheti. Konklúzió: A hepatitis C-vírus-fertőzés ritkán halmozódhat családon belül. Minden esetben ajánlott felhívni a C-vírust hordozó személy és családtagjainak figyelmét a személyi higiéné fontosságára.

Restricted access

A krónikus B- és C-hepatitis talaján gyakran alakul ki hepatocellularis carcinoma. A hepatitis B-vírus direkt módon, a hepatitis C-vírus indirekt módon játszik szerepet a hepatocarcinogenesisben. Célkitűzés: Egy olyan különlegesen érdekes eset demonstrálása, amelynek során az idejében felfedezett duplex hepatocellularis carcinoma műtéti megoldását követően kombinált PEG-interferon és ribavirin kombinált kezelés a hepatitis C-vírus eliminálásához vezetett. Esetbemutatás: Ötvenhárom éves férfi beteg anamnézisében krónikus C-hepatitis-fertőzés szerepel. 1995-ben a szövettani vizsgálat már májcirrhosist igazolt. Egy évre rá hagyományos interferonkezelésre nonreszponder volt. A CT-vizsgálat 2002-ben többgócú térfoglaló folyamatot igazolt a májban. A citológiai vizsgálattal is alátámasztott operábilis hepatocellularis carcinoma miatt bal oldali hepatolobectomia történt. A műtét után 4 évvel egy évig tartó PEG-interferon-α-2a- és ribavirinkezelésre virológiailag negatívvá vált. Következtetés: Krónikus májbetegségekben több gócból is kiindulhat neoplasztikus folyamat egy időben. A PEG-interferon- és ribavirinkezelés hatásos lehet előrehaladott krónikus májfolyamatok esetén is, akár a már kialakult hepatocellularis carcinoma műtéti eltávolítását követően.

Restricted access

Abstract

Hepatic steatosis involves an imbalance between the processes of the hepatocytes’ lipid uptake and lipid elimination, an overproduction results in the accumulation of excess triglycerides in the cells of the liver. Normally about 5% of the cells contain triglyceride; in steatosis this may exceed 50%. Under 50% the condition is called fatty infiltration, and over 50% it is called fatty liver. In mild forms this does not necessarily lead to disorders in cell functions, but in more severe forms it does; it often precedes the death of the cell. Fatty liver can be considered a pathologic condition which makes the liver more susceptible to other toxic influences. It is not a genuine disease; in most cases it is associated with a noxious state or other pathologic process. Alcohol-induced fatty liver is a current epidemie. The abnormal accumulation of fat in parenchymal organs, including the liver, is called fatty transformation or steatosis. Alone and limited to a certain degree of severity (the appearance of fibrosis), it represents a reversible damage; upon cessation of the underlying cause the liver clears its excess triglyceride content. The treatment is to be aimed at the underlying process; up to now there is no known specific medicine that could clearly reduce the fat accumulated in the hepatocytes. Although the etiologic factors of these diseases differ from each other, the pathological changes in the liver are very similar, thus certain drugs could be equally effective for treating them both. Metadoxine is one of those drugs, mainly due to its liver-protective effect against damage from free radicals. As an effective antioxidant, metadoxine regulates glutathione levels in the liver and throughout the body, thus positively influencing the maintenance of systemic redox homeostasis. The authors discuss in detail the effect of metadoxine in the treatment of fatty liver diseases (alcoholic and non-alcoholic), they also review the effect of metadoxine in both in vitro and in vivo experimental conditions.

Restricted access

A herediter intestinalis polyposisszindrómák és a nem polyposisos colorectalis carcinoma ritka, autoszomálisan dominánsan öröklődő kórképek. Az emelkedett vékonybél-karcinóma rizikó és a gyakori akut sebészeti beavatkozásokat eredményező obstrukció és intussusceptio megelőzése miatt szükséges a betegek követése és szűrése. Korábban a kisméretű vékonybélpolipok diagnosztikája nehéz volt, mert a hagyományos radiológiai módszerek diagnosztikus értéke alacsony ezekben az esetekben, és a tradicionális endoszkópos módszerekkel, mint felső endoszkópia, kolonoszkópia és push-enteroszkópia a vékonybél csak részlegesen vizualizálható. A „drót nélküli” kapszulás endoszkópiával lehetővé vált a teljes vékonybél noninvazív, fájdalmatlan vizsgálata. Az eddigi vizsgálati tapasztalatok igazolják a kapszulás endoszkópia hatékonyságát és biztonságosságát ezekben a kórképekben. Ismételt sebészeti beavatkozásokat követően is biztonsággal alkalmazható a módszer, a kapszularetenció veszélye alacsony. A familiáris adenomatosus polyposisban és a Peutz–Jeghers-szindrómában elvégzett összehasonlító vizsgálatok eredményei alapján a kapszulás endoszkópia diagnosztikus érzékenysége lényegesen jobb a báriumos követéses röntgenvizsgálatnál és az MR-enterográfiánál. A vizsgálatok értékelése során viszont problémát jelent a polipok méretének és lokalizációjának meghatározása.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
János Fehér
,
Illés Kovács
, and
Balacco-Gabrieli Corrado

Általános tapasztalatok szerint az iparosodott országok lakosságának döntő többsége krónikus D-vitamin-hiányban szenved a megváltozott életmódi sajátosságok miatt. Újabb kutatások szerint a csontanyagcserére kifejtett hatása mellett a D-vitamin meghatározó szerepet játszik számos alapvető sejtfunkcióban is, mint az osztódás, differenciálódás és anyagcsere. Ezzel magyarázható, hogy az alacsonyabb D-vitamin-szint növeli számos, egymástól jelentősen különböző betegség kockázatát – többek között a fertőzéses, autoimmun, neurodegeneratív és cardiovascularis betegségekét –, valamint a diabetes, az osteoporosis és a daganatos betegségek kialakulásának valószínűségét. Klinikai tapasztalatok szerint megfelelő D-vitamin bevitelével jelentősen csökkenthető ezeknek a betegségeknek a kockázata, illetve kimenetele. Becslések szerint általános alkalmazás esetén ez körülbelül 10% megtakarítást eredményezne az egészségügyi kiadásokban. A tartósan nagy adag D-vitamin helyett azonban a nemkívánatos mellékhatások elkerülésére ajánlatosabb a szinergetikus hatású A-vitaminnal és az ómega-3 telítetlen zsírsavakkal kombinált alacsonyabb dózisú D-vitamin alkalmazása, mint a csukamájolaj. Orv. Hetil., 2011, 152, 323–330.

Open access

Egyre több adat szól amellett, hogy a depresszió patomechanizmusában a gyulladásnak, más faktorokkal összhangban, meghatározó szerepe lehet. Klinikai megfigyelések alapján írták le a depresszió társulását egy sor nyilvánvalóan gyulladásos betegséggel, mint a gyomor-bél rendszer gyulladásai és az autoimmun betegségek. A depresszió ugyancsak társulhat cardiovascularis betegségekkel, diabetesszel, neurodegeneratív betegségekkel és daganatokkal, amelyeknek a kialakulásában szubklinikus gyulladás játszik szerepet. Mindez azt sugallja, hogy a depresszió egy krónikus gyulladásos szindróma neuropszichiátriai megnyilvánulása lehet. Számos megfigyelés utal arra, miszerint ezek a gyulladások a nyálkahártyáról, leggyakrabban a gyomor-bél rendszerből indulnak ki. A gyulladás oka a baktériumflóra és a nyálkahártya szimbiózisának felborulása rendszerint a nyálkahártyát károsító életmódfaktorok miatt. Ez a helyi gyulladás citokinek, neuropeptidek és eicosanoidok termelődése révén általános hatást fejthet ki, és ezáltal befolyásolja az egyes szervek, így az agy működését is. A gyulladás mind helyileg, mind általánosan a mitokondriális anyagcsere fokozódását, majd kimerülését okozhatja. Ez egy további új elem a depresszió patomechanizmusában. Végül, ugyancsak klinikai tapasztalatok szerint, a bélgyulladások helyi kezelése megfelelő probiotikumok és vitaminok, valamint az ómega-3 zsírsavak rendszeres bevitelével kikapcsolja azokat a gyulladásos ingereket is, amelyek az agy kóros aktivitását okozzák. A baktériumflóra és a bélnyálkahártya kölcsönhatásának helyreállítása, ezáltal a gyulladás megszüntetése egy új lehetőséget jelenthet a depresszió és a társuló betegségek kezelésében. Ez a kombináció gyorsíthatja, illetve fokozhatja a jelenleg alkalmazott antidepresszáns gyógyszerek és pszichoterápia hatásosságát. További vizsgálatok szükségesek mind a gyulladás patogenetikai szerepéről, mind a gyulladáscsökkentés terápiás hatásának igazolására. Orv. Hetil., 2011, 152, 1477–1485.

Open access

A coeliakia olyan autoimmun enteropathia, amelyet a genetikailag prediszponált egyénekben a gabonafélék gluténje indít el. A betegséget sokáig gyermekkori betegségnek tartották, mivel a klinikai tünetek a glutén étrendbe való beépítésekor jelentkeztek. A coeliakiára specifikus szerológiai markerek elterjedése megváltoztatta a kórkép epidemiológiájával és tünettanával kapcsolatos ismereteket. A diagnosztika nehézsége abból adódik, hogy a gluténszenzitív enteropathiás betegek több mint 50%-ának tünetei atípusosak, és az extragastrointestinalis manifesztációjú coeliakiában szenvedő betegek 90%-ának nincs gastrointestinalis tünete. Jelenleg a coeliakia diagnosztikája a specifikus autoantitestek kimutatásán és a duodenum szövettani értékelésén alapszik. Kezeletlen betegek esetén a felső standard endoszkópia során a nyombélben jól láthatók a boholyatrophia makroszkópos eltérései (Kerking-redőzet elsimulása, a nyálkahártyán áttűnő érrajzolat, a mucosa mozaikszerű rajzolata vagy granuláltsága és a fésűfogszerű redőzet kialakulása). A kapszulás endoszkópia (CE) a hagyományos endoszkópos módszerekkel szemben a teljes vékonybél noninvazív, fájdalmatlan vizsgálatát teszi lehetővé. A vizsgálatok során a vékonybél-nyálkahártya 8:1 arányú nagyításban válik láthatóvá, ami gyakorlott vizsgáló számára lehetővé teszi a boholyatrophia megítélését. Az első tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a standard felső endoszkópia és a kapszulás endoszkópia szenzitivitása és specificitása azonos coeliakiában. A CE előnyét a felső endoszkópiával szemben a vékonybél teljes értékelhetősége jelenti, mert így a betegség kiterjedése és súlyossága is megítélhető. Hátránya a hisztológiai mintavétel hiánya. Bizonyítottan coeliakiában szenvedő betegek esetében, „alarm” tünetek jelentkezésekor a CE „first line” módszerként javasolható.

Restricted access