Search Results
You are looking at 51 - 60 of 157 items for
- Author or Editor: László Csaba x
- Refine by Access: All Content x
In recent years and decades, two new fish species, the Caucasian dwarf goby (Knipowitschia caucasica) and the Amur sleeper (Perccottus glenii) have become members of the Hungarian fish fauna. In a 14-month study on the parasite fauna of these species, the authors detected 11 parasite species in the Caucasian dwarf goby and 17 species in the Amur sleeper. All parasites found in dwarf goby belong to species commonly occurring also in native Hungarian fishes, but three species (Goussia obstinata, Gyrodactylus perccotti and Nippotaenia mogurndae) collected from the Amur sleeper are introduced species new for the Hungarian fauna.
Bevezetés: Az első vonalba tartozó vérnyomáscsökkentőktől elvárható, hogy csökkentsék a cardiovascularis morbiditást és mortalitást. A thiazid vízhajtók ez irányú hatékonyságát több metaanalízisben leírták. Az indapamid hatásosságát bár számos tanulmány vizsgálja, eddig nem készült az összes adatot összefoglaló elemzés. Célkitűzés: az indapamid hatásosságát vizsgáló összes randomizált kontrollált vizsgálat adatainak szintézise. A tanulmányok eredményeit a különböző cardiovascularis és biztonsági végpontok szerint elemezzük. Módszer: A MEDLINE adatbázisban megkerestük az összes randomizált kontrollált indapamidvizsgálatot 1995 és 2005 között. Csak a kettős vak-, párhuzamos lebonyolítású vizsgálatokat vontuk be. Az adatok metaanalízisét állandó és véletlen hatású modellekben is elvégeztük, az eredményeket Mantel–Haenzel-próbával, inverz varianciapróbával teszteltük. Eredmények: 9 vizsgálat és 10 108 beteg adatait elemeztük. 48, stroke-on átesett beteg indapamidkezelésével megelőzhető egy újabb stroke-esemény (NNT = 47,8; 95%; KI: 29,6–126,6). 5 vizsgálatban 7085 beteg adatai alapján az indapamid a szisztolés vérnyomást 7,28 (95%; KI: 6,37–8,19), a diasztolés vérnyomást 3,50 Hgmm-rel (95%; KI 2,99–4,01) nagyobb mértékben csökkentette, mint a placebo. 5 vizsgálatban 2856 beteg szisztolés vérnyomását az indapamid 1,30 Hgmm-rel (95%; KI: 0,28–2,31) nagyobb mértékben csökkentette, mint az aktív kontroll, a diasztolés vérnyomáscsökkentés esetében nem volt szignifikáns különbség. 505 beteg adatai alapján az indapamid 6,50 g/m 2 -rel (95%; KI: 0,81–12,9) nagyobb mértékben csökkenti a bal kamrai izomtömegindexet, mint az enalapril. 6206 beteg követése során a gyógyszerhez köthető mellékhatások előfordulásának gyakorisága hasonló a placebóéhoz (rr = 0,97; 95%; KI: 0,76–1,22). Következtetések: Az indapamid hatásos az újabb stroke megelőzésében, hatékonyan csökkenti a vérnyomást és a bal kamrai izomtömegindexet. A kezelés biztonságosan alkalmazható.
Kutatásunk célja az SPSI—A (Social Problem Solving Inventory—Adolescent, Frauenknecht és Black, 2010) adaptálása volt 12 és 16 évesek körében (N=540). A kérdőív konvergens és diszkriminatív validitásának vizsgálatához az SPSI—R-t (Social Problem Solving Inventory—Revised, D’Zurilla és mtsai, 2002), a Davis által kidolgozott empátiakérdőívet (Interpersonal Reactivity Index, 1980), valamint a Spielberger- féle vonás - és állapotszorongást mérő kérdőívet (State-Trait Anxiety Inventory for Children, Spielberger és mtsai, 1973) használtuk. Az eredeti kérdőív 10 faktoros, 64 kijelentésből áll. A feltáró és a megerősítő faktorelemzés eredményei alapján a magyar változat — SPSI—A(H) – 54 tételt tartalmaz, melyek 11 faktorba csoportosulnak (az eredeti Gondolatok faktor kijelentései elkülönülnek a Pozitív gondolatok és a Negatív gondolatok faktorba). A kérdőív mind a 12, mind a 16 évesek mintáján jó megbízhatósággal (a Cronbach-α sorrendben 0,81 és 0,83) mér. Az eredmények alapján az SPSI—A(H)-t alkalmasnak tartjuk a problémamegoldással kapcsolatos automatikus gondolatok, a problémamegoldáshoz való érzelmi, gondolati viszonyulás, az elkerülés, a probléma meghatározása, a célmeghatározás, az alternatív megoldási módok keresése, a következmények végiggondolása, illetve a nem megfelelő megoldás esetében a gondolatok, teendők újraszervezése és az utólagos kiértékelés mérésére.
Achillotenotomiák hosszú távú eredményei spasticus cerebralis paresisben szenvedő betegekben
Long-term follow-up of achillotenotomy in patients with cerebral palsy
Absztrakt:
Bevezetés: A spasticus cerebralis paresisben szenvedő betegek kezelésének egyik legfontosabb faktora az állást és a járásképességet befolyásoló equinuscontractura műtéti megoldása. Klinikánkon nyílt Z-achillotenotomia mellett az Achilles-ín percutan tripla hemisectióját végezzük rutinszerűen. Célkitűzés: Munkánk célja volt, hogy a klinikánkon spasticus cerebralis paresises betegeken végzett achillotenotomiák hosszú távú eredményeit elemezzük, keressük a fő komplikációk prediszponáló faktorait, illetve összehasonlítsuk a nyílt és percutan végzett műtétek hosszú távú kimenetelét. Módszer: Klinikánkon 1990 és 2006 között 211 betegnél, összesen 347 esetben végeztük el az Achilles-ín megnyújtását. 261 esetben percutan, 86 esetben pedig nyílt feltárásból történtek a műtétek. Munkánk során a betegek átlagosan 15 éves utánkövetésének retrospektív analízisét végeztük el. Az egyes esetek hosszú távú eredményeit a műtéti életkor, az alapbetegség topográfiai megjelenési formája és a cerebralis paresis súlyossága alapján elemeztük. A betegek járóképességét, illetve annak változását a kezelés során az úgynevezett ’Physician Rating Scale’ pontrendszer szerint értékeltük. Eredmények: Recidív equinuscontractura miatt 74 esetben végeztünk reachillotenotomiát (21,3%); 14 esetben (4%) a reachillotenotomiát második alkalommal is el kellett végezni. Túlkorrekcióval 12 esetben (3,5%) találkoztunk. Fiatalabb életkorban (<7 év) operált, illetve súlyosabb paresis (GMFCS II–III.) esetén bizonyult a recidívaráta a legmagasabbnak (~26%). A recidíva 9 és 14 éves kor között jelentős halmozódást mutatott. Következtetés: A műtétet követő legfontosabb komplikáció a recidíva volt. Recidíva a legnagyobb arányban a fiatalabb korban operált, az alapbetegség súlyosabb formájában szenvedő betegeknél jelentkezett. Megfigyeltük, hogy a recidíva szoros összefüggést mutat a testnövekedéssel, illetve halmozódást mutat serdülőkorban. Orv Hetil. 2020; 161(8): 306–312.
Daganatos betegek evidencia alapú gondozási stratégiáinak irodalmi áttekintése
Literature review of evidence-based follow-up strategies of cancer patients
A modern kuratív célú kezelések eredményeként a daganatos betegek egyre nagyobb része a primer ellátást követően tartósan tumormentes marad. A kiújulással érintettek többségének életkilátása és életminősége azonban jelentősen romlik a palliatív kezelések ellenére is. A relapsus tünetmentes stádiumban történő, korai észlelése érdekében a betegek előre tervezett gondozási folyamatban vesznek részt, amelynek elsődleges célja a túlélés javítása. Az ellenőrző vizsgálatok optimális és racionális gyakoriságának és eszközeinek evidenciaalapú meghatározására az utóbbi évtizedekben számos vizsgálat és átfogó tanulmány született, amelyekben több szempontból is elemezték az utánkövetési stratégiákat. Az ajánlott gondozási protokollok jelentősen különböznek a daganatok eredete, szövettani jellemzői, stádiuma, prognosztikai faktorai, illetve lokális, „oligometasztatikus” vagy szisztémás relapsusra való hajlama alapján. A recidíva észlelésének célján túl előtérbe került az életminőség, a pszichés status, a pszichoszomatikus panaszok monitorozásának, illetve a protokollok költséghatékonyságának jelentősége is. A szakorvosi leterheltség csökkentésére alternatív megoldás lehet a családorvos vagy képzett szakszemélyzet bevonása a rutin onkológiai gondozásba. A COVID–19-pandémia a telemedicinális leletértékelést és gondozási gyakorlatot hozta előtérbe, ami újabb indoka a gondozási algoritmusok újraértékelésének. A közleményben a gondozási stratégiákat összehasonlító tanulmányok eredményeit tekintjük át, az ezek alapján kialakított racionalizált gondozási protokollok az egészségügyi kapacitások optimális kihasználását segítik, megőrizve a relapsusba kerülő betegek túlélési esélyét. Orv Hetil. 2022; 163(43): 1704–1712.
Abstract
A simple HPLC-UV procedure is described in our paper which is suitable for the rapid and cost-efficient determination of prochloraz in mushrooms. Prochloraz is the only fungicide in EU which use is allowed in mushroom production. The aim of our work was the development of a simple method that is suitable for the control of this pesticide in everyday analyses during mushroom production. The procedure involves a simple sample preparation method based on solid-liquid extraction (modified QuEChERS extraction method EN 15662) followed by an HPLC-UV determination (recovery: 97–99%; limit of detection LOD: 0.01 mg/kg; limit of quantification LOQ: 0.05 mg/kg).
A szerzők áttekintést adnak az obstruktív alvási apnoéhoz társuló szívritmuszavarok típusairól, előfordulási gyakoriságáról, okairól, diagnosztikájáról, illetve azok korszerű terápiás lehetőségeiről. Az obstruktív alvási apnoéban szenvedő betegek 5–50%-ában írtak le nocturnalis bradycardiát, 35%-ában paroxysmalis pitvari, 1–15%-ában kamrai tachyarrhythmiát vagy mindkettőt. A ritmuszavarok gyakorisága az alvászavar súlyosságával növekszik. A hajlamosító tényezők korai felismerése és a betegek megfelelő kezelése elengedhetetlen az életet veszélyeztető, a kórképet súlyosbító arrhythmiák megelőzése érdekében.
Abstract
Potential functional food bakery products were developed and characterized based on White Lupin (Lupinus albus cv. Nelly) flour. Analytical properties of the seeds resemble to previously described Lupinus species, with significantly high protein content (45%). The high protein and dietetic fiber content of the seeds makes Lupin flour suitable to develop potential functional food products with high nutritional values. Results of the development of sweet biscuits and salty crackers enriched with Lupin flour are presented. Sensory evaluation of the bakery products was carried out by 15 panelists using the nine points hedonic scale. Heat stability of White Lupin proteins were investigated by gel-electrophoretic analysis, White Lupin proteins are quite stable at 140°C, after 35 min heating the biscuits still contain 69% of the original amount of proteins. Baking conditions were optimized also based on gel-electrophoretic experiments, the optimal baking time was 30 min at 140°C. Gluten-free Lupin-based biscuits and crackers were produced by completely omitting wheat flour from the recipes.
