Search Results

You are looking at 61 - 70 of 113 items for

  • Author or Editor: András Szabó x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Arsenic affects large populations and attacks, among others, the nervous system. Waterborne or occupational exposure causes electrophysiological alterations and motor disturbances in humans, and analogous effects were found in animals. Certain phytochemicals may be protective against As-caused damages. In the present study it was investigated whether the flavonoid rutin, applied via the drinking water (2 g/L), ameliorates the effects of arsenic given by gavage (10 mg/kg b.w., in form of NaAsO2) on open field motility, evoked cortical and peripheral electrophysiological activity, and body weight gain in adult male Wistar rats. Body weight gain was significantly reduced from the 4th week of the 6 weeks arsenic treatment and this effect was largely abolished by rutin in the combination treatment group. Rats treated by arsenic alone showed decreased open field motility; latency of the cortical evoked potentials increased and peripheral nerve conduction velocity decreased. These functional alterations were also counteracted by co-administration of rutin, and both the antioxidant and the chelating activity of rutin might have contributed to the ameliorative effect. These results are apparently novel and support the potential role of natural agents in preserving human health in a contaminated environment.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors:
Károly Gábor Szabó
,
Zsolt Szentkereszty
,
László András Tóth
,
László Damjanovich
, and
Péter Sápy

Absztrakt

Esetismertetés: A vesetumorok áttétet általában a májba és a tüdőbe adnak. Más hasüregi szervben (duodenum, másik oldali vese, mellékvese, colon-transversum) való előfordulásuk ritka, a pancreasba történő áttétképződés irodalmi ritkaságnak számít. A szerzők sikeresen operált 82 éves férfi beteg esetét ismertetik, akinek világos sejtes vesetumor pancreas-metastasisát távolították el. A beteg anamnaesisében 8 évvel korábban bal oldali vesetumor miatt nephrectomia szerepel. Magas subileusra utaló tünetek miatt kezelt és kivizsgált betegnél a hasi CT-vizsgálat a pancreasfarok területén térfoglalást igazolt. Az elváltozást splenectomiával kiegészített distalis pancreasresectióval távolították el. A szövettani vizsgálat a világos sejtes vesetumor metastasisát igazolta. Megbeszélés: A pancreas szekunder daganata ritka. Bár a vesetumorok túlnyomórészt máj- és tüdőáttétet képeznek, a világos sejtes vesetumor a pancreasba is adhat áttétet, ezért a hasnyálmirigyben megjelenő térfoglalás esetén gondolni kell az áttétképződésre.

Restricted access

Tüdődaganatok nagy pontosságú stereotaxiás kezelésének bevezetése a Markusovszky Kórházban

Introduction of high-precision stereotactic body radiotherapy of lung tumors at Markusovszky Hospital

Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Ungvári
,
Zsófia Dankovics
,
Döme Szabó
,
Gergely Kovács
,
Gergő Padányi
,
Balázs Kiss
, and
András Csejtei

Bevezetés: A Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Onkoradiológiai Osztályán 2021 szeptemberétől új, modern komputertomográf-szimulátor áll rendelkezésre. A komputertomográf-szimulátor nemcsak megkönnyíti a szakdolgozók munkáját az automata kontúrozóeszközzel, hanem képes négydimenziós komputertomográf-felvételek készítésére is. Ez az opció elengedhetetlen a tüdő- és emlődaganatos betegek sugárkezeléséhez. Célkitűzés: A jelen tanulmányban röviden áttekintjük a tüdődaganatok nagy pontosságot igénylő sugárterápiáját. Összefoglaljuk a betegkiválasztás szempontjait, a tervezési és kezelési minőségbiztosítási folyamatokat, illetve a betegek kezelése során szerzett tapasztalatokat. Módszer: Kutatásunkba 5 beteget választottunk be. Betegségük az alábbi kritériumoknak felelt meg: 1 góc, a tumor átmérője nem haladta meg az 5 centimétert, a beteg nem volt műthető, vagy nem fogadta el a műtétet. A tervezési komputertomográf-felvételt Siemens Somatom go.Sim készülékkel végeztük. Minden légzési fázisban megrajzoltuk a tumor kontúrját, majd ezeket integrált térfogatként összesítettük, és erre készítettük el a besugárzási tervet. A kezeléseket Varian TrueBeam gyorsítón végeztük. Eredmények: A tumor mozgását milliméteres nagyságrendű pontossággal tudtuk követni. Minden kezelés előtt beállító komputertomográf-felvétel készült. A nagyobb dózisú (4 × 12 Gy) kezelés az utolsó beállítófelvételen már tumorméret-csökkenést okozott. Megbeszélés: A stereotaxiás kezelés, amely már Szombathelyen is elérhető, jó alternatíva lehet a nem műthető tüdődaganatos betegek kezelésében. A módszer a betegek számára nem megterhelő: kevesebb alkalom, rövid kezelési idő. Következtetés: Jól tudtuk kompenzálni a légzésből adódó eltéréseket. A későbbiekben szeretnénk a gyorsítót fejleszteni légzéskapuzó rendszerrel, amely még pontosabb kezelést tesz lehetővé. Orv Hetil. 2022; 163(52): 2079–2087.

Open access

Nagy áramlású oxigénnel végzett terápia az intenzív osztály keretein kívül alkalmazva: lehetőség a gépi lélegeztetés késleltetésére vagy elkerülésére COVID–19-ben

Usage of high-flow oxygen therapy outside the intensive care unit: a possibility to delay or prevent the need for mechanical ventilation among COVID-19 patients

Orvosi Hetilap
Authors:
András Béres
,
Katalin Orbán
,
Zsolt Szinku
,
György Kövér
,
Krisztina Szabó
,
Erzsébet Papp
, and
János Fogas

Összefoglaló. Bevezetés és célkitűzés: Szakirodalmi adatok a súlyos lefolyású COVID–19 terápiájában a noninvazív megoldások előnyét jelezték a prompt invazív megoldásokhoz képest. A COVID–19-pandémia drámai helyzetében felmerült a nagy áramlású oxigénnel (HFO) végzett terápia alkalmazásának létjogosultsága az intenzív terápiás osztály (ITO) keretein kívül. A szerzők a súlyos hypoxiával érkező páciensek számára a „high-flow” kezelés legjobb orvosi gyakorlatát keresték. Módszer: Áttekintették a COVID–19-pandémia első három hullámában a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Infektológiai Osztályán HFO-val kezelt páciensek dokumentációját (n = 193). Nemparaméteres statisztikai módszerekkel elemezték a HFO-kezelés előtt és alatt mért oxigénszaturáció-értékeket, a HFO-kezeléssel töltött napok számát és az egyes páciensek kórlefolyásának kimenetelét: a hazabocsátást, az ITO-ra áthelyezést vagy a halálozást mint három lehetséges végpontot megjelölve. Külön értékelték a harmadik hullám időszakát (a standard terápia ekkorra kialakult). Eredmények: A járvány előrehaladtával a MET- (Medical Emergency Team) rendszer igénybevétele 811%-ra emelkedett, a HFO-készülékek száma 567%-kal nőtt. A COVID–19-protokoll szerinti kezelés mellett HFO-terápiára szoruló páciensek 18,7%-a invazív megoldást elkerülve, gyógyultan távozhatott, optimális terhelés és szakmai tapasztalat mellett ez az arány elérte a 36%-ot is. A hazabocsátható páciensek csoportjában a kezdeti szaturációk medián értéke 78%, a teljes HFO-kezelés ideje 8,5 nap volt. A páciensek 1%-ában pneumothoraxot, pneumomediastinumot észleltek. A végül közvetlenül hazabocsátható, illetve ITO-ra került páciensek kezdeti oxigénszaturáció-értékének különbsége nem bizonyult szignifikánsnak. Következtetés: A jelen közlemény is alátámasztja, hogy a kezdeti alacsony szaturációérték önmagában nem jelenti az invazív beavatkozás létjogosultságát ebben a kórképben. „High-flow” kezeléseket az intenzíves kezelés előszobájaként nem intenzíves szakemberek is végezhetnek COVID–19-betegekben, rendszeres intenzíves konzultáció mellett, hogy a HFO-kezelés melletti rosszabbodás minél inkább felfedezhető legyen. Orv Hetil. 2022; 163(7): 254–266.

Summary. Introduction and objectives: Previous studies have shown the advantage of non-invasive over prompt invasive approaches in the treatment of patients with severe COVID-19. The dramatic situation of the pandemic raised the legitimacy of using high-flow oxygen therapy (HFO) outside the intensive care unit (ICU). The authors investigated ways of its best practice. Method: They retrospectively analysed documentation of patients receiving HFO in the first three waves of the pandemic on the Infectious Diseases’ Ward (n = 193), to record oxygen saturation levels before and during HFO, number of treatment days. Discharge at home, transfer to intensive care unit and death were chosen as the three possible endpoints. The period of the third wave (standard therapy established) was analysed separately. Results: As the pandemic progressed, the usage of MET (Medical Emergency Team) grew to 811%, the number of HFO devices grew by 567%. With concomitant standard COVID-19 therapy, 18.7% of the patients requiring HFO could be discharged home, avoiding invasive solutions. With optimal workload and experience, this ratio reached 36%. Among patients later discharged home, the median oxygen saturation before HFO was 78%, the total time with HFO was 8,5 days. The occurrence of pneumothorax or pneumomediastinum was 1%. The difference in oxygen saturation before HFO between the patients later discharged home and those transferred to ICU was not significant. Conclusion: The results support the assumption that low oxygen saturation at admission does not inevitably require invasive intervention in COVID-19 patients, high-flow oxygen therapy can also be performed by non-ICU professionals as ante-room to the ICU, under regular supervision by ICU experts, so that the deterioriation of the patients’ condition is discovered appropriately. Orv Hetil. 2022; 163(7): 254–266.

Open access

Cushing-szindrómát okozó gyermekkori mellékvesekéreg-adenoma

Pediatric adrenocortical adenoma presenting with Cushing’s syndrome

Orvosi Hetilap
Authors:
Bence Bukovszky
,
Zsófia Gács
,
Zoltán Jenővári
,
Délia Somogyi
,
Tamás Micsik
,
András Szabó
, and
Ágnes Sallai

Összefoglaló. A gyermekkorban kialakuló Cushing-szindróma ritka betegség, a leggyakrabban exogén szteroidadás következményeként jelentkezik. A daganatos betegségek közül a hypophysis kortikotropint szekretáló adenomája, illetve a mellékvesekéreg-tumorok okoznak a leggyakrabban Cushing-szindrómát. Jelen tanulmányunkban egy Cushing-szindrómával diagnosztizált fiú esetét mutatjuk be. Az endokrinológiai kivizsgálás adrenokortikotropin (ACTH)-independens hypercortisolismust támasztott alá. A hasi MRI-felvételen egy éles határral rendelkező, 3,5 cm nagyságú terime ábrázolódott a jobb mellékvese-régióban. A tumort parciális mellékvese-eltávolítás során távolították el. A szövettani elemzés mellékvesekéreg-adenomát igazolt. A gyermek klinikailag és laborértékei alapján gyógyultnak tekinthető. A Cushing-szindrómával kezelt betegek hosszú távú nyomon követése szükséges, melynek során szükség szerint biztosítani kell a glükokortikoidok és az egyéb szteroidhormonok megfelelő pótlását, a kialakult szövődmények kezelését, és adott esetben időben fel kell ismerni a Cushing-szindróma késői relapsusát is. Orv Hetil. 2022; 163(10): 407–412.

Summary. Cushing’s syndrome (CS) in children is a rare disease, most frequently caused by either an adrenal tumor or a corticotropin-secreting pituitary adenoma. Its early detection and effective treatment are highly important to avoid the short- and long-term consequences of hypercortisolism. We report a case of a child with Cushing’s syndrome resulting from an adrenocortical adenoma. Endocrinological data revealed adrenocorticotropin (ACTH) independent hypercortisolism. MRI scan of the adrenal glands showed a single, well-encapsulated tumor on the right adrenal gland with a diameter of 3.5 cm. Adrenal gland sparing surgery was performed with total excision of the tumor. The histological analysis confirmed the diagnosis of adrenal adenoma. The child was cured clinically and biochemically. The long-term follow-up of patients treated for Cushing’s syndrome should include the adequate replacement of glucocorticoids and other steroid hormones, treatment of osteoporosis and other pathologic effects of hypercortisolism and long-term screening for the relapse of Cushing’s syndrome. Orv Hetil. 2022; 163(10): 407–412.

Open access

Génvizsgálat Treacher Collins-szindrómában

Gene testing in Treacher Collins syndrome

Orvosi Hetilap
Authors:
Anna Zsigmond
,
Ágnes Till
,
Adrienn Lilla Pintér
,
Anita Maász
,
András Szabó
, and
Kinga Hadzsiev

Összefoglaló. A Treacher Collins-szindróma a mandibulofacialis dysostosisok csoportjába tartozó kórkép. Főbb jellegzetességei a maxillaris és mandibularis dysostosis, az antimongoloid szemrések, az alsó szemhéj colobomája, illetve a vezetéses halláscsökkenés. A szindrómával járó tünetek egyénenként és családon belül is nagyon eltérőek lehetnek; legenyhébb formái csaknem észrevehetetlenek, míg a súlyosabb esetekben az életet veszélyeztető légúti szövődmények léphetnek fel. Hátterében az esetek döntő többségében a TCOF1-gén eltérései játszanak szerepet, mely eltérések autoszomális domináns módon öröklődnek. Esetbemutatásunk célja, hogy felhívjuk a figyelmet a genetikai vizsgálat elvégzésének fontosságára olyan, klinikailag jól felismerhető tünetegyüttes, mint a Treacher Collins-szindróma esetén. Bár a betegség a klinikai kép alapján diagnosztizálható, az ismétlődés kockázatát csak úgy tudjuk pontosan meghatározni, ha ismerjük a családtagok genotípusát. A bemutatott család több tagjánál kimutatható volt a TCOF1-gén mutációja, annak ellenére, hogy klinikai tünetük nem volt. A jelenség magyarázata az inkomplett penetrancia, azaz a hibás gén fenotípusosan nem kerül kifejeződésre. Orv Hetil. 2020; 161(52): 2201–2205.

Summary. Treacher Collins syndrome belongs to the group of mandibulofacial dysostoses. Its main features are maxillary and mandibular dysostosis, downward-slanting palpebral fissures, coloboma of the lower eyelid and conductive hearing loss. The symptoms associated with the syndrome can vary greatly from individual to individual and within the family. In its mildest form, the syndrome is almost imperceptible, and when severe, life-threatening respiratory complication can occur. TCOF1 is the major gene involved with an autosomal dominant mode of inheritance. The purpose of our case study is to draw attention to the importance of performing genetic testing in a clinically recognizable disorder such as Treacher Collins syndrome. Although the disease can be diagnosed based on the clinical symptoms, the risk of recurrence can only be accurately determined if the genotype of the family members is known. Several members of the presented family had a mutation in the TCOF1 gene despite having no clinical symptoms. The explanation for this phenomenon is incomplete penetrance, i.e., the defective gene is not expressed in the phenotype. Orv Hetil. 2020; 161(52): 2201–2205.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Regina Lukács
,
Miklós Resch
,
András Papp
,
Antal Szabó
,
Ágnes Borbándy
,
Hanna Menkens
,
Huba Kiss
, and
János Németh

Bevezetés: Az exsudativ időskori maculadegeneráció kezelésére alkalmazott intravitrealis ranibizumabinjekcióval szerzett eddigi tapasztalatok kedvezőek. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki az intravitrealis ranibizumabterápia kétéves/hosszú távú funkcionális és anatómiai eredményeinek felmérését. Módszer: Egycentrumú prospektív vizsgálatban 46 beteg (átlagéletkor: 75±9,1 év) adatait dolgozták fel. A kezelési protokoll szerint a betegek az első három hónapban havonta kaptak 0,5 mg ranibizumabinjekciót, majd szükség szerint (pro re nata). A legjobb korrigált visus, illetve a centrális retinavastagság változását követték. Eredmények: A legjobb korrigált látóélesség változása a követési idő végére sem a kezelés előtti értékhez képest (p = 0,760), sem az első év végi eredményhez képest nem volt statisztikailag szignifikáns (p = 0,154). A centrális retinavastagság a kiindulási értékhez képest szignifikánsan csökkent (p = 0,000001), az első év végi értékhez képest nem volt szignifikáns a változás (p = 0,875). Következtetések: Nedves típusú maculadegenerációban szenvedő betegeknél pro re nata protokoll szerinti intravitrealis ranibizumabkezeléssel hosszú távon a látóélesség stabil marad, az exsudatio hatékonyan csökkenthető Orv. Hetil., 2013, 154(45), 1790–1797.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Antal Szabó
,
András Papp
,
Ágnes Borbándy
,
Zsuzsanna D. Géhl
,
Zoltán Zsolt Nagy
, and
Miklós Resch

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az aphakia műtéti korrekciója sokszor komoly kihívás az operatőr számára. A szerzők célja a retropupillarisan beültetett irisklip műlencsékkel szerzett tapasztalataik ismertetése. Módszer: A 2014. január 1. és 2015. december 31. közötti eseteket gyűjtötték össze retrospektív módon. Azokat a betegeket vonták be a tanulmányba, akiknél retropupillarisan irisklip VRSA 54 (AMO Advanced Medical Optics, Amerikai Egyesült Államok) beültetését végezték el. A betegek követési ideje legalább három hónapos volt. Értékelték a műlencse stabilitását, a műtéti és műtét utáni szövődményeket és a betegek látóélességét. Eredmények: A fenti időszakban 11 esetben (egy nő, tíz férfi) végeztek ilyen beavatkozást. A műtét idején a betegek átlagéletkora 57,7 év volt (25–74 év). Négy esetben primer, hét esetben szekunder beültetést végeztek. A műlencse az irishez minden esetben rögzíthető volt. A műtét előtti legjobb korrigált látóélesség 0,43 (0,1–1,0), a követési idő végén 0,49 (0,04–1,0) volt. Következtetések: A rertopupillarisan beültetett iriskliplencse-implantációval a betegek minden esetben jól rehabilitálhatóak voltak. Orv. Hetil., 2017, 158(1), 20–24.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Somlyai
,
Miklós Molnár
,
Gábor Laskay
,
Mariann Szabó
,
Tamás Berkényi
,
Imre Guller
, and
András Kovács

A felszíni vizekben a deutérium (D) koncentrációja több mint 16 mmol/l (150 ppm), az élő szervezetekben 10 mmol/l fölötti. A csökkentett deutériumtartalmú (30±5 ppm) vízzel folyó kutatások során korábban azt tapasztalták, hogy a deutériummegvonás gátolta a sejtosztódást in vitro különböző tumoros sejtvonalakban (PC-3, humán prosztatatumor; MDA, humán emlőtumor; HT-29, humán vastagbéltumor; M14, humán melanoma). A csökkentett deutériumtartalmú víz tumorregressziót idézett elő humán eredetű tumorral xenotranszplantált, immunszuppresszált egerekben (MDA és MCF-7 humán emlőtumor, PC-3 prosztatatumor), és apoptózist indukált in vitro és in vivo . A csökkentett deutériumtartalmú víz (25±5 ppm) részleges vagy teljes tumorregressziót idézett elő spontán tumoros kutyákban és macskákban. A készítményt 1999-ben daganatellenes állatgyógyszerként törzskönyvezték (Vetera-DDW-25 A.U.V., 13/99 FVM). Injekciós változatát klinikai vizsgálatban sikeresen tesztelték. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet 5621/40/95 számú engedélye alapján, a GCP-elvek betartásával lefolytatott randomizált, kettős vak elrendezésű humán fázis II klinikai vizsgálat szignifikáns különbséget igazolt a kontroll- és a kezelt csoport között a vizsgált paraméterek vonatkozásában. Egyéves utánkövetés során a csökkentett deutériumtartalmú víz szignifikánsan csökkentette a prosztatatumoros betegek halálozási arányát, miközben a túlélés hosszát szignifikánsan növelte. Az eredmények azt igazolják, hogy a sejtek képesek szabályozni a deutérium/hidrogén (D/H) arányát és ennek változtatásával elindítani bizonyos molekuláris folyamatokat, amelyeknek kulcsszerepük van a sejtciklus szabályozásában. Feltételezzük, hogy nem az intracelluláris pH változása, hanem az azt kísérő D/H arány változása adja meg a sejteknek a jelet az S-fázisba lépéshez. A D-koncentráció csökkenése beavatkozik a szignáltranszdukciós folyamatokba, így idézve elő a tumor regresszióját. A D szerepének felismerése a sejtosztódás szabályozásában új lehetőségeket nyit meg a daganatterápia és a megelőzés területén, hozzájárulva ezzel a jelenlegi daganatellenes terápiák hatékonyságának növeléséhez.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Veres
,
Réka Putz
,
Dolóresz Szabó
,
Kriszta Molnár
,
Hedvig Bodánszky
,
Antal Dezsőfi
, and
András Arató

Hagyományos kezelésre refrakter, fistulás Crohn-betegek kezelésében a chimer antitumornekrózis-faktor-alfa- (infliximab-) terápia igen hatékony, bár a betegek egy részében infliximabrezisztencia alakulhat ki. A szerzők egy infliximabrezisztens, 12 éves Crohn-beteg fiú esetét ismertetik, akinek luminális gyulladása mellett 3 aktív perianalis fistulája is volt. Teljesen humanizált antitumornekrózis-faktor-alfa- (adalimumab-) kezelést követően a 10. héten a fistulák bezáródtak, a korábbi magas aktivitási index normalizálódott. Validált életminőségi mutatók szintén szignifikánsan javultak. Az eset alapján infliximabrezisztens Crohn-beteg gyermeknél az adalimumabterápia sikerrel alkalmazható.

Open access