Search Results
You are looking at 61 - 70 of 245 items for
- Author or Editor: Anikó x
- Refine by Access: All Content x
The paper investigates the role of regionalization and regional identity in the endeavours of emerging economies to connect successfully to the global world economy. It addresses the question of whether the Association of Southeast Asian Nations (ASEAN), with its loose institutional integration framework, has contributed to the global integration of its very heterogenous members in the first decade of the 21st century — and, if so, what are the drivers behind this. The paper summarizes connecting theories, using a multidisciplinary approach, and uses descriptive statistical analysis to identify the achievements of the ASEAN-6 countries within global trade and foreign direct invesment (FDI) flows in the given time period. We suggest that ASEAN countries, with their efforts to initiate interconnecting regional organizations in Asia, most specifically the ASEAN+3 (APT) construction, did contribute to greater integratedness of member countries; and they have created a regional image with a common market and production base. Such achievements, however, can be in great part attributed to the micro-level activities of international and regional firms wishing to establish cross-border production networks in these countries.
The case study of AVIUM agricultural and AVIUM 2000 food processing co-operatives prepared within the Regoverning Markets programme, we aimed to identify certain conditions and possibilities for the Hungarian SME farmers to join the modern food supply system drastically and continuously changing in the last 15 years. The basic elements of uniqueness and sustainability of the two co-operatives are: optimal size, horizontal and vertical co-ordination and the personality of the chairman. In case of the processing co-operative — which seems to be the more successful at the moment — we can also mention the marketing strategy using diversification in the number as well as in the type of the partners, avoiding the multinationals and exploiting the market niches; the integration of wholesale services and the maximal utilisation of development tenders and subsidies.
Roma diákok iskoláztatása.
Válogatás Liskó Ilona munkásságából
Education of Roma Students.
A Selection From The Work of Ilona Liskó
Tanulói preferenciák, oktatáspolitikai szándékok
Students’ Preferences and the Intentions of Education Policy
Absztrakt:
A tanulmány a középfokú továbbhaladás magyarországi trendjeit mutatja be a középfokú felvételi információs rendszer intézményi adatbázisának idősoros adataira támaszkodva. A reguláris adatbázis tartalmazza az összes középfokra felvételiző jelentkezését képzési típus szerint, megkülönböztetve az elsőhelyes jelentkezéseket. A tanulmány a 2000 óta működő adatbázisból kirajzolódó trendeket vizsgálja, az utolsó négy évet fókuszba állítva. Számba veszi a tanulói preferenciák változását, a képzési kínálat változását képzési típus, fenntartó szerint, valamint mindezek területi különbségeit. Megállapítható, hogy a tanulói preferenciák – az oktatáspolitikai akarat ellenére – inkább az általános képzés felé irányulnak, ebben azonban jelentős területi különbségek vannak. Érzékelhető, különösen a gimnáziumi képzésben, az egyházi oktatás előretörése.
Absztrakt:
Korunk egyik kiemelkedő eredménye a szervátültetés, mely a végstádiumú szervelégtelenségben szenvedő betegek egyetlen kezelési lehetősége. A transzplantációk sikeressége a donorgondozáson, a beteg műtéti előkészítésén, a szervátültetés perioperatív időszakán és az utógondozáson múlik. A sikeres transzplantáció ezért szükségessé teszi a sebész, az aneszteziológus, a radiológus, a belgyógyász-hepatológus, a labororvos és szinte valamennyi társszakma magas szintű, folyamatos együttműködését. Az új kutatási eredmények alapján kialakított komplex interdiszciplináris szemléletnek köszönhetően célzott gyógyszeres kezeléssel, fizioterápiával, pszichoterápiával a beteg állapota javítható, konzerválható lesz a várólistán eltöltött időtartam alatt. A perioperatív graft resuscitatióban történő aktívabb, célzott terápiás lehetőségének megjelenése segítheti a jelenleg még nem transzplantálható rosszabb minőségű graftoknak már a recipiensen kívül (gépi perfúzió) vagy a recipiensben történő resuscitatióját, ezáltal a májtranszplantációk számának növekedését. A hemosztatikus folyamatok mélyebb megismerése a sebészeti technikák fejlődésével együtt növelné a vérkészítménymentes transzplantációk számát, így javítaná a graftok hosszú távú túlélését. A jelen összefoglaló tanulmány célja a májtranszplantáció anesztéziájának és korai intenzív terápiájának bemutatása az alkalmassági elbírálástól az altatáson át a korai intenzív terápiás kezelésig. Orv Hetil. 2018; 159(46): 1891–1897.
Absztrakt:
A nem alkoholos eredetű zsírmáj a leggyakoribb májbetegség világszerte. Kialakulásában szerepet játszik az egészségtelen táplálkozás, a túlzott kalória- és szénhidrátbevitel, valamint az inaktív életmód. Az egészséges életmódnak, a fokozott fizikai aktivitásnak jelentős szerepe van a betegek gyógyításában. Több vizsgálat igazolta, hogy a rendszeres testmozgásnak kedvező hatása van a máj szövettani eltéréseire, javul az inzulinnal szembeni érzékenység, nő a lipogenezis, javul a szénhidrát-anyagcsere, csökken a steatosis és a fibrosis. A testmozgás hatására csökken a visceralis zsírszövet, melynek fontos szerepe van a májban zajló gyulladásban és kötőszövet-átépülésben. A bélbaktériumok összetételének változása szintén hozzájárulhat a kedvező szövettani változásokhoz. Az emberek mindennapi élete sok esetben nem kedvez a rendszeres fizikai aktivitásnak, sokan nem tudják és nem is akarják ezt elfogadni. A kezelés első és legfontosabb része a betegek meggyőzése a változtatás szükségességéről. A megfelelő fizikai aktivitás önmagában, diéta nélkül képes a májbetegség javítására. Orv Hetil. 2020; 161(6): 203–207.
Mind a diabetes mellitus, mind a pajzsmirigy-rendellenességek a gyakori betegségek közé tartoznak. A cukorbetegek között a pajzsmirigy-rendellenességek két-háromszor gyakrabban fordulnak elő a nem cukorbeteg populációhoz képest. A legfontosabb befolyásoló tényezők az életkor, a női nem és az autoimmun eredetű diabetes mellitus. Tanulmányok szerint a cukorbetegek pajzsmirigy-rendellenességei csak az esetek felében kerülnek időben felismerésre. A közlemény röviden összefoglalja az autoimmun diabetes és thyreoiditis összefüggését, az 1-es típusú cukorbeteg terheseket érintő pajzsmirigy-működési rendellenességek kockázatát. Az összefoglaló érinti a túlsúlyosság és a pajzsmirigyrák összefüggését, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére törzskönyvezett glükagonszerű peptid-1-analóg hatását a pajzsmirigy C-sejtjeire. Orv. Hetil., 2011, 152, 516–519.
A szerzők tanulmányukban a „klinikainak nevezett kutatások” szakirodalmában – vagyis azokban a cikkekben, amelyek címében a „clinical” szó szerepel – tapasztalható tendenciákat vizsgálták az 1991–2010 közötti időszakban. Főbb megállapításaik a következők: 1. A vizsgált szakirodalom az adott időszakban erőteljesen bővült. 2. Az Amerikai Egyesült Államok dominanciája erős, de az összproduktivitást tekintve néhány rohamosan fejlődő ország (különösképpen a távol-keleti régióban Kína, Dél-Korea), az erősen idézett publikációkat illetően a fejlett európai országok lassan csökkentik azt. Olaszország kiemelkedő szereplése külön figyelemre méltó. 3. A szakorvosi területek közül az onkológia előretörése és a belgyógyászat visszaszorulása a leglátványosabb tendencia. 4. A szógyakoriság-vizsgálatok az onkológia és a genetika egyre növekvő súlyát igazolják. 5. A szógyakoriság-vizsgálatok egy lényeges attitűdben változást is feltárnak: a vizsgált időszak során előtérbe kerültek a klinikai kutatások gyakorlati hasznát, hatékonyságát, eredményességét, valamint a kockázatokat hangsúlyozó közlemények, míg a leíró, vizsgálódó megközelítés visszaszorult. A terápia egyre növekvő, a diagnosztika egyre csökkenő szerepet kap ezekben a kutatásokban. Orv. Hetil., 2014, 155(48), 1922–1925.
A szerzők a természet- és társadalomtudományok egymásra gyakorolt hatását az orvosi és társadalomtudományi tudományterületek publikációinak hivatkozási-idézettségi kapcsolatainak feltárásával tanulmányozták. A következőket állapították meg: 1. Az orvosi és társadalomtudományok közötti affinitás az idegtudományok és a pszichológia között a legnagyobb, de jelentős az affinitás a klinikai orvostudományok és az általános társadalomtudományok között is. 2. A „diabetes” témájú belgyógyászati publikációk példája azt sugallja, hogy ezen a területen a 2001–2010 közötti időszakban a társadalomtudományokra való hivatkozások aránya erőteljesen növekszik. Eközben az ugyanebben a témában megjelent társadalomtudományi publikációkban a klinikai orvostudományi cikkekre való hivatkozások aránya folyamatosan magas. 3. A vizsgált mintákban a hivatkozott társadalomtudományi cikkek koreloszlása nem különbözött a többi forrásokétól. 4. A „diabetes” témájú magyar belgyógyászati publikációkban a társadalomtudományi cikkekre való hivatkozások aránya kiemelkedően magas. Ez az eredmény azonban még tisztázásra szorul, mert például a legnagyobb magyar orvosi kutatóegyetemre is kiterjedő intézeti összehasonlító vizsgálat ezt nem támasztotta alá. 5. Az Orvosi Hetilap hivatkozási-idézeti kapcsolatai a társadalomtudományokkal a nemzetközi tendenciáknak megfelelő mértékűnek látszanak. Orvosi Hetilap, 2014, 155(52), 2093–2096.
