Search Results

You are looking at 61 - 70 of 77 items for

  • Author or Editor: Oláh Attila x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Elméleti háttér: A mentális egészség egyfajta jóllét biológiai, pszichológiai, társadalmi és spirituális szinten, ezen kívül pedig képesség a pozitív állapotok fenntartására és megélésére, amelyhez a hatékony megküzdés és savoring, valamint a reziliencia és a dinamikus önszabályozás jelenléte is társul. A pozitív pszichológia egyik feladata, hogy érvényes teszteket dolgozzon ki a mentális egészség mérésére. Cél: A Mentális Egészség Teszt (MET) legújabb változatának átfogó pszichometriai ellenőrzése. Módszer: Két, online módon lefolytatott kérdőíves keresztmetszeti vizsgálat. I. 1540 fő (391 férfi, 1149 nő; átlagéletkor 52,0 év, SD = 11,3 év) demográfiai, valamint testi és lelki egészségre vonatkozó kérdések mellett kitöltötte az alábbi kérdőíveket: MET, PERMA Kérdőív, Globális Jóllét Kérdőív, Diener-féle Virágzás skála, Rövidített Savoring Hit Kérdőív, Rövidített Pszichológiai Immunrendszer Kérdőív. II. 1083 fő (233 férfi, 847 nő; átlagéletkor 33,9 év, SD = 12,2 év) demográfiai, a vallásosságra, valamint a testi és lelki egészségre vonatkozó kérdések mellett kitöltötte a MET, Aspirációs Index, Rövidített Beck Depresszió, WHO Jól-Lét, Élettel való Elégedettség, valamint Életcél Kérdőíveket. Eredmények: Az I. mintán elvégzett feltáró faktoranalízis megerősítette a MET ötfaktoros szerkezetét 17 tétellel, s az ezt tesztelő konfirmatív faktoranalízis jó illeszkedésű modellt jelzett. A II. mintában ugyanezen a faktorstruktúrán elvégzett konfirmatív faktoranalízis kiváló illeszkedésű (RMSEA = 0,051; pClose = 0,408; CFI = 0,950; TLI = 0,936). Az öt skála Cronbach-a értékei mindkét vizsgálatban 0,70 felettiek, magas belső konzisztenciát mutatva. A diszkriminációs validitást igazolja, hogy minden skálának van egy minimum 44%-os olyan egyedi része, amelyet a többi négy skála nem fed le. A skálák tartalmi validitását a mentális egészség 10 tesztjével, speciális tesztkérdésekkel és szociodemográfiai mutatókkal sikerült igazolni. Fontos eredmény továbbá, hogy a jóllét pozitív irányú kapcsolatot mutat az anyagi helyzettel; az alkotó-végrehajtó hatékonyság a flow-val és az iskolázottsággal; az önreguláció és a reziliencia az életkorral; a savoring pedig a nőknél minden életkorban magasabb, mint a férfiaknál. Következtetés: a MET a jóllét, a savoring, az alkotó-végrehajtó hatékonyság, az önreguláció és a reziliencia konstruktumok megbízható és érvényes mérőeszközének tekinthető.

Theoretical background: Beyond that mental health is related to biological, psychological, social, and spiritual well-being, it is a capacity to maintain and experience the positive conditions with effective coping, savoring, resilience and dynamic self-regulation skills. One of the most important responsibility of positive psychology is to construct scales measuring mental health. Aim: the purpose of this study is to present the psychometric characteristics of the new version of the Mental Health Test (MHT) based on five pillars. Method: Two online cross-sectional studies with self-report questionnaires. Study I: 1540 persons (391 men, 1149 women; mean age 52.0 years, SD = 11.3 years) filled in MHT, PERMA Profiler, Global Health, Diener's Flourishing Scale, Shortened Savoring and Shortened Psychological Immune Competence questionnaires along with questions about physical and psychological well-being and demographic data. Study II: 1083 persons (233 men, 847 women; mean age 33.9 years, SD = 12.2 years) filled in MHT, Aspiration Index, Shortened Beck Depression Inventory, WHO Well-Being Scale, Satisfaction with Life Scale, Purpose in Life Test, and Shortened Young Maladaptive Schema Questionnaire, along with questions about demographic data, religiosity, physical and mental health. Results: In Study I exploratory factor analysis identified the five-factor structure of MHT with 17 items, having also good fit measures in confirmative factor analysis. In Study II the five-factor model of the five subscales yielded excellent fit measures in confirmatory factor analysis (RMSEA = .051, pClose = .408, CFI = .950, TLI = .936). In both studies, Cronbach's a values of the five subscales (all above 0.70) indicated a high level of internal consistency. The discriminant validity is proven by the fact that each subscale had a minimum 44% part not covered by the set of other subscales. The content validity of the subscales was confirmed by ten tests about mental health, some special questions and socio-demographic indicators. Subscale of well-being showed a definite positive correlation with financial background. Creative and executing efficiency correlated with flow and education. We found also a positive correlation of self-regulation and resilience subscales with age, and women showed a higher level of savoring than men at all age levels. Conclusion: MHT can be considered a reliable and valid measurement tool for well-being, savoring, creative and executing efficiency, self-regulation and resilience dimensions of mental health.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Kullmann, Tibor Kárász, Béla Gartner, Ákos Issekutz, Attila Oláh, and István Rácz

A szerzők 21 éves colitis ulcerosás nőbeteg esetét mutatják be. Azathioprinkezelés mellett pancytopenia és szeptikus sokk lépett fel. A kórképet az immunszuppresszív kezelés mellett aktiválódott cytomegalovirus-fertőzéshez társuló haemophagocytosis szindrómával és szövődményesen kialakult lázas neutropeniával magyarázták. Parenteralis ganciclovir- és széles spektrumú antibiotikus és komplex intenzív osztályos kezelés mellett a beteg gyógyult. Orv. Hetil., 2013, 154(49), 1959–1961.

Restricted access
Pszichológia
Authors: Sándor Rózsa, Rita Kálmán, Natasa Kő, Henriett Nagy, Titanilla Fiáth, Anna Magi, Andrea Eisinger, and Attila Oláh

Absztrakt

Az Ekman és Friesen (1976, 1978) által összeállított alapérzelmeket kifejező képgyűjtemény méltán az arcfelismeréssel foglalkozó kutatások egyik legközkedveltebb ingeranyaga.

Tanulmányunkban a fent említett képgyűjteményből összeállított standard módszerrel, az Ekman 60 Arc Teszttel végzett hazai kutatási eredményeinkről számolunk be, melynek empirikus hátterét 208 fős (151 nő és 57 férfi) normatív minta alkotja. Kisebb almintákon az érzelmi arcfelismerésre kidolgozott módszer mellett a Big Five Inventory-t, a Bar-On Érzelmi Intelligencia Kérdőívet, a Pozitív és Negatív Affektivitás Skálákat, a Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatát, a Torontó Alexitímia Skálát, az Érzelmi jelek csoportosítása és a Szempár-tesztet is felvettük.

Az Ekman 60 Arc Teszt skáláinak belső konzisztencia mutatói és teszt-reteszt megbízhatósága összességében jónak mondható, amely eredmények a mérőeszköz reliabilitását támasztják alá. Az Ekman 60 Arc Teszt más önjellemző módszerekkel történő összevetése a módszer érvényességét dicséri, és a képességalapú mérés hasznosságát mutatja.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Veronika Mészáros, Zoltán Cserháti, Attila Oláh, Dóra Perczel Forintos, and Szilvia Ádám

Bevezetés: Az egészségügyi szakdolgozók körében a depresszió és a kiégés előfordulása magas, ugyanakkor megelőzésükről kevés magyarországi kutatási adat áll rendelkezésre. Célkitűzés: A tanulmány a megküzdési stratégiák mediáló szerepét vizsgálja a munkahelyi stressz, a depresszió és a kiégés viszonylatában. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálat 1333 egészségügyi szakdolgozó bevonásával. A résztvevők validált önkitöltős kérdőívek segítségével ítélték meg munkahelyi stresszterheltségüket, kiégettségüket, a depressziós tünetek jelenlétét, valamint megküzdésistratégia-preferenciáikat. Az elemzés strukturális egyenletmodellezéssel történt. Eredmények: A súlyos depresszió prevalenciája 5,6%-os volt. A minta csaknem 50%-a súlyos személyes teljesítménycsökkenésről számolt be. A munkahelyi stressz közvetlenül és közvetetten – a megküzdési stratégiák mediálása által – is előre jelezte a kiégést, illetve a depressziós panaszokat. A megküzdési stratégiák közül a problémahelyzetek reális szemléletét erősítő kognitív átstrukturálás csökkentette a kiégés és depressziós tünetek megjelenésének valószínűségét. Következtetések: A vizsgálat új adatokkal szolgál kognitív szempontú intervenciós stratégiák tervezéséhez, valamint kiemeli a megküzdési stratégiák jelentőségét a depresszió és a kiégés megelőzésében. Orv. Hetil., 2013, 154, 449–454.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: József Betlehem, Attila Horváth, Zsigmond Göndöcs, Sára Jeges, Imre Boncz, and András Oláh

A mentődolgozók egészségi állapota önmagában is befolyásolja a betegellátás minőségét. Magyarország egyes régióiban végzett felmérések ugyan rendelkezésre állnak a mentődolgozók egészségi állapotával összefüggő szokásaikról, azonban ezek nem az egészségi állapot dimenzióinak komplexitásával készültek. A jelenlegi tanulmány célja, hogy bemutassa a mentődolgozók észlelt egészségi állapotával összefüggő jelentősebb munkahelyi és egyéni faktorokat. Módszerek: Keresztmetszeti vizsgálat készült az Országos Mentőszolgálat dolgozói körében 2008-ban. A vizsgálatban a mentőszervezet valamennyi régiója részt vett, ezért a minta jó reprezentatív értékkel bír. A dolgozók közül 364 fő válaszai voltak értékelhetők. Adatfelvétel, -rögzítés és -kódolás után leíró adatbemutatás és Spearman-, χ2-teszt és logisztikus regressziós elemzés történt az SPSS 15.0 szoftverrel. A vizsgálat önkitöltős kérdőívvel készült, amely az észlelt egészségi állapot alábbi fő dimenzióit mérte: egészségi állapot önértékelése, fizikai fittségi állapot önértékelése, napi munkavégzésben akadályozó egészségi problémák. Eredmények: Az eredmények rámutatnak arra, hogy a mentődolgozók észlelt egészségi állapota szignifikánsan nem különbözik az ellátóegység-típusok szerint a legtöbb vizsgált paraméterben, jóllehet az általuk ellátott esetek különböző összetettségűek. Az egészségi állapotuk önértékelésében 1,9-szer (95% CI: 1,2–2,8), a fizikai fittségi állapotuk önértékelését illetően 2-szer (95% CI: 1,3–3) és a mindennapokban jelentkező munkájukat befolyásoló egészségi problémájukat illetően 1,9-szer (95% CI: 1,2–3,1) kedvezőbben élik meg azok a dolgozók, akik valamilyen sportot űznek. Általánosságban elmondható, hogy komoly stressz éri őket, alig van szabadidejük, és kevés rekreációs fizikai aktivitást végeznek. A kedvezőtlen életmódjukból következően a kóros elhízás minden ötödik dolgozónál megjelenik. Következtetések: A fizikai aktivitás képes az egészségi állapotot még akkor is pozitívan befolyásolni, ha már bizonyos panaszok jelen vannak. Rendszeres testmozgást, mely növeli a fizikai fittséget, minden mentődolgozónak végezni kellene, s ez jelentős mértékben javítaná az észlelt egészségi állapotot. Orv. Hetil., 2010, 151, 2089–2098.

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Attila Farsang, Ildikó Bódi, Orsolya Fölker, Krisztina Minkó, Zsófia Benyeda, Ádám Bálint, and Imre Oláh

The aim of this immunocytochemical study was to compare mannose-binding lectin (MBL) production induced by avian coronavirus in the spleen and caecal tonsil (CT). One-day-old specific-pathogen-free (SPF) chickens were experimentally infected with six QX field isolates and the H120 vaccine strain. In the negative control birds, the spleen was MBL negative, while the CT showed scattered MBL-positive cells in close proximity and within the surface epithelium and germinal centre (GC)-like cell clusters. MBL was detectable in the ellipsoid-associated cells (EACs) and cell clusters in the periarterial lymphoid sheath (PALS) by 7 days post infection (dpi). In both organs, the MBL-positive cells occupy antigen-exposed areas, indicating that GC formation depends on resident precursors of dendritic cells. The majority of MBL-positive EACs express the CD83 antigen, providing evidence that coronavirus infection facilitated the maturation of dendritic cell precursors. Surprisingly, co-localisation of MBL and CD83 was not detectable in the CT. In the spleen (associated with circulation), the EACs producing MBL and expressing CD83 are a common precursor of both follicular (FDC) and interdigitating dendritic cells (IDC). In the CT (gut-associated lymphoid tissue, GALT) the precursors of FDC and IDC are MBL-producing cells and CD83-positive cells, respectively. In the CT the two separate precursors of lymphoid dendritic cells provide some ‘autonomy’ for the GALT.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Csaba Melczer, László Melczer, Ilona Goják, Attila Kónyi, Sándor Szabados, L. Bence Raposa, András Oláh, and Pongrác Ács

Absztrakt:

Bevezetés: A rendszeres fizikai aktivitás egészségre vonatkozó hatása közismert, azonban több kutatás leírta, hogy szívbetegek számára is nélkülözhetetlen, továbbá az ülő életmódot folytató szívbetegek számára szekunder prevenciós hatását is kimutatták. Célkitűzés: Jelen tanulmányunk célja annak meghatározása volt, hogy a szívelégtelen betegek esetében telemetriás úton kapott physical activity százalékos érték miként alakítható át MET-értékre, amellyel az egyén fizikai aktivitás során mért oxigénfogyasztása jellemezhető. Módszer: A kutatásban 17 szívelégtelen beteg vett részt, akik közül 3 nő és 14 férfi; életkor 57,35 ± 9,54 év; testtömeg 98,71 ± 9,89 kg; átlagos BMI 36,69 ± 3,67 volt. A fizikai aktivitást jellemző két adatsor felhasználásával lineáris regressziót végeztünk, amelynek során egy matematikai egyenletet kaptunk, így a physical activity százalékérték MET-értékké volt konvertálható. Eredmények: A hatperces sétateszt alatt átlag 416,6 ± 48,2 m-t tettek meg a betegek és a mért MET értékek átlaga 1,85 ± 0,18, a MET heti átlaga 1,12 ± 0,06 volt. Jól kivehető hogy a betegek számára még a 6MWT is egy emelkedett aktivitást jelent a mindennapok aktivitási szintjéhez képest. Következtetés: Módszerünk alkalmazásával a betegek állapotváltozása a reszinkronizációs készülékekbe beépített, fizikai aktivitást mérő mozgásérzékelő adatai alapján, magával az implantált elektronikus eszközzel telemetriásan monitorozható. Orv Hetil. 2017; 158(19): 748–753.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Péter Antal-Szalmás, Gergely Ivády, Attila Molnár, Zsuzsa Hevessy, Valéria Kissné Sziráki, Anna V. Oláh, Ágota Lenkey, and János Kappelmayer

Bevezetés: A szerzők a laboratóriumi diagnosztikai tevékenység hatékonyságát jellemző paraméter, az ún. „turnaround time” meghatározására alkalmas számítógépes programot dolgoztak ki laboratóriumukban. A turnaround time a minta laboratóriumba való beérkezése és az orvosi validálást követő eredménykiadás között eltelt idő, mely jól jellemzi az eredménykiadás hatékonyságát, és ezért a laboratóriumok működésének fontos minőségügyi paramétere. Módszer: Analízisük során a sürgős, rutin- és speciális vizsgálatokat külön kezelve 6 hónap adatait dolgozták fel, és a turnaround time medián, 5- és 95-percentil értékeit adták meg. Meghatározták emellett a maximálisnak definiált turnaround time értéket (sürgős 1 óra, rutin 4 óra, speciális 2–14 nap) meghaladó turnaround time értékű vizsgálatok („kiesők”) arányát is az összes vizsgálati számra vonatkoztatva. Eredmények: A sürgős vizsgálatok esetében a medián turnaround time 9–70 perc, a rutinvizsgálatoknál pedig 33–190 perc között volt. A speciális vizsgálatok jóval heterogénebb képet mutattak, és általában megállapítható volt, hogy a kis mintaszámú, nem automatizált, immunkémiai és hemosztázis-tesztek esetében magas a turnaround time értéke és a kiesők aránya. A rutinvizsgálatok longitudinális analízise egyértelműen mutatta, hogy 2006 első félévében javultak a vizsgálatok turnaround time értékei a laboratórium valamennyi részlegén. A turnaround time hosszát befolyásoló egyik lényeges paraméter az orvosi validálás ideje, ami jelentősen csökkenthető egy autovalidáló program segítségével. A szerzők adatai alapján az autovalidálás bevezetése akár 1–2 órával is csökkentette a rutinvizsgálatok medián turnaround time értékeit. Az alkalmazott számítógépes program alkalmas akár a mintaszállítás effektivitásának jellemzésére is, amit a szerzők két különböző mintaszállítási infrastruktúrával rendelkező sürgősségi részlegük összevetésével mutattak be. Következtetések: Az itt ismertetett turnaround time analízis az általános rutin része a világ fejlettebb országaiban tevékenykedő diagnosztikai laboratóriumokban, ugyanakkor az első ilyen próbálkozást jelenti Magyarországon.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Csaba Melczer, László Melczer, Ilona Goják, Attila Kónyi, Sándor Szabados, László Bence Raposa, András Oláh, and Pongrác Ács

Absztrakt:

Bevezetés: Több kutatás kimutatta, hogy a szívelégtelenség prevalenciája a nyugati országokban 0,4–2% közötti értékre tehető. Célkitűzés: Tanulmányunk célja annak meghatározása volt, hogy a szívelégtelenséggel élő betegeknél a telemetriás úton kapott fizikai aktivitás százalékos érték felhasználásával megbecsülhető-e a hatperces sétateszt során megtett távolság. Módszer: A kutatásba 17, szívelégtelenségben szenvedő beteget vontunk be (n = 17; életkor 57,35 év ± 9,54; testtömeg 98,71 kg ± 9,89; átlag-BMI 36,69 ± 3,67). A fizikai aktivitást jellemző két adatsor felhasználásával lineáris regressziót végeztünk, amelynek során egy matematikai egyenletet kaptunk, így a fizikai aktivitás százalékérték segítségével becsülhető a hatperces sétateszt során megtett távolság. Eredmények: A kapott adataink további elemzése során arra a következtetésre jutottunk, hogy e betegeknél a CRT-készülékből származó adatok közül a PA% segítségével becsülhetővé válik a hatperces séta alatt megtett távolság, amely e betegek terhelhetőségének egyik jellemző információja lehet. Következtetések: Módszerünk felhasználásával a betegek állapotváltozása az implantált elektronikus eszközzel telemetriásan folyamatosan követhető. Orv Hetil. 2017; 158(35): 1390–1395.

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors: Attila Farsang, Ildikó Bódi, Orsolya Fölker, Krisztina Minkó, Zsófia Benyeda, Ádám Bálint, Anna L. Kiss, and Imre Oláh

Coronavirus infection delays the development of the cortico-medullary (CM) capillary network which results in retarded development of bursal follicles. The smaller size of the medulla in the coronavirus-infected birds may lead to a lower number of B lymphocytes and bursal secretory dendritic cells, which negatively affects the reactivity and efficacy of the immune system. Contrary to the wild-type infectious bronchitis virus (IBV) strain, infection induced by H120 vaccine virus exerts only a moderate influence on caveolin-1 expression of the CM capillary web and on follicular development compared to the untreated controls.

Restricted access