Search Results

You are looking at 71 - 80 of 134 items for

  • Author or Editor: Pléh Csaba x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Két akusztikus mondatfelismerési kísérletben a 0-tól 43 másodpercig tartó intervallumban variáló felismerési időket, valamint a célmondat és a próbamondatok közötti viszonyokat változtatva vizsgáltuk. A magyar nyelv jó ellenőrzési lehetőséget nyújt azokra a hagyományos elméletekre nézve, amelyek szerint, miközben a mondatok formáját könnyen elfelejtjük, a mondatok jelentését megőrizzük. A magyarban a mondatok információs szerkezete könnyen szembeállíthatóvá teszi a semleges, valamint a jelentéssel kapcsolatos szórendi változatokat. A kísérlet e-mail-anyagában a célmondatként való felismerést hasonlítottuk össze azonos, semleges szórendi változatokkal, parafrázisos és fókuszbaemelést használó mondatokban. Az eredmények részben alátámasztották kiinduló hipotéziseinket, ugyanakkor az is kiderült, hogy a magyar mondattan finomságai, Sachs (1967), valamint Johnson-Laird és Stevenson (1970) eredeti téziseinek finomítását igényli. A fókuszbaemelést használó mondatok még 40 másodperc után is világosan szembeálltak a fókuszt nem használó kiinduló célmondatokkal. Úgy tűnik tehát, hogy a magyar mondatok emlékezeti leképezésében az információstruktúrát valamiféleképpen megtartjuk. Klasszikus eredményekkel összhangban a semleges szórendi változatok az esetek 60%-ában, már 16 másodperc után is téves felismeréshez vezetnek. Várakozásainkkal ellentétben azonban a parafrázisokat még 40 másodperc után is 60%-ban helyesen ismerték fel. Ahhoz tehát, hogy az emlékezeti parafrázis egyenértékűség jelek közötti variációit tisztázzuk, többféle parafrázis jellegű mondatanyag összehasonlítására lesz szükség. Vizsgálataink alátámasztották kísérletünk fő gondolatmenetét: a magyar mondatok információs szerkezetét a hosszú távú emlékezetben is megőrizzük, szemben a semleges szórendi változatokkal. Ez az eredmény felveti azt, hogy részletesebb vizsgálatokra van szükség, gazdagabb ingeranyaggal annak tisztázására, hogy mi is a forma, és mi is a jelentés az emlékezeti rendszerben.

Restricted access

The primary goal of this research was to examine the processing of emotionally valenced and neutral words in the context of bilingualism. The objective was to find out, using an experimental measure of automatic emotional activation, if there were differences in response time in the first and the second language, Hungarian and Serbian respectively. The sample consisted of early Hungarian-Serbian bilinguals, assimilated into the Serbian majority culture.The emotional Stroop task is an experimental paradigm, which has been adapted to measure bilingual population in the past few years. The emotional Stroop interference could be counted from response time latencies, which is usually an effect showing longer responses to negative vs. neutral information.Hungarian and Serbian negatively, positively and neutrally valenced words were used in the research. Our hypothesis was that there would be a similar emotional activation in the first and the second language and that negative words would be processed the longest.The result of the research was a significant main effect of word type, where the negative information captured the attention for a longer period of time than the neutral one. A similar pattern of word processing showed in both languages, there were no significant differences between Hungarian and Serbian reaction times and the interaction between word type and language was not significant. The results suggested that early Hungarian-Serbian bilinguals were equally effective and fast in monitoring emotional information in both of their languages, giving emphasis through more elaborative processing to the threatening stimuli.

Full access

A dolgozat az egy- és kétirányú viszonyt kódoló szerkezetek feldolgozásával foglalkozik. A kétirányú (szimmetrikus) komitatív konstrukciók olyan eseményeket írnak le, amelyekben a két szereplő ugyanolyan mértékben érintett (például János Marival csókolózott), az egyirányú (aszimmetrikus, instrumentális jellegű) komitatív szerkezetek esetén (például János kikezdett Marival) viszont az egyik szereplő ágens (’János’), a másik pedig páciens (’Mari’). Az önütemezett olvasási paradigmát használtuk annak kiderítésére, hogy a két szerkezet mennyiben más mentális reprezentációkat hív elő. Azt találtuk, hogy a szórend függvényében eltér a két konstrukció megértése, illetve az alanyra való visszautalás (anafora) feldolgozása. Eredményeink összességében arra mutatnak rá, hogy az egy- és kétirányú konstrukciók különböző mentális reprezentációkat hívnak elő automatikusan valós idejű nyelvi megértés során. Az eredményeket a szimulációs paradigma (Bergen, 2007) és a szituációs modell elmélet (Zwaan, Radvansky, 1998) keretein belül értelmezzük.

Restricted access
Full access
Restricted access
Restricted access

Az érzelmi információ feldolgozása kétnyelvűeknél az utóbbi években több kutatás fókuszpontjává vált. A vizsgált csoportok között vannak korai és kései kétnyelvűek is, a nyelvi dominancia és a nyelvek kombinációi is variálódnak. A kognitív nézőpont képviselői sok esetben a kétnyelvűek végrehajtó funkcióira helyezik a hangsúlyt és ez a trend megfigyelhető az affektív információ feldolgozásában is, amit a végrehajtó funkciókat affektív szinten mérő feladatok megjelenése jelez.Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk, mennyire dolgozzák fel az érzelmi információt Stroop-feladatban magyar-szerb kései kétnyelvűek a magyar és a szerb nyelvben. Az érzelmi információ a feladat szintjén irreleváns disztraktorként volt jelen.Eredményeink szerint a második nyelvet alacsonyabb szinten ismerő személyeknél nyelvtől függetlenül megjelenik az érzelmi Stroop-hatás, a negatív információ lassúbb feldolgozása a semlegessel szemben, valamint a nyelvi dominancia is kirajzolódik az anyanyelvi gyorsabb válaszadáson keresztül.

Restricted access
Restricted access