Search Results

You are looking at 71 - 80 of 134 items for

  • Author or Editor: Pléh Csaba x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Két akusztikus mondatfelismerési kísérletben a 0-tól 43 másodpercig tartó intervallumban variáló felismerési időket, valamint a célmondat és a próbamondatok közötti viszonyokat változtatva vizsgáltuk. A magyar nyelv jó ellenőrzési lehetőséget nyújt azokra a hagyományos elméletekre nézve, amelyek szerint, miközben a mondatok formáját könnyen elfelejtjük, a mondatok jelentését megőrizzük. A magyarban a mondatok információs szerkezete könnyen szembeállíthatóvá teszi a semleges, valamint a jelentéssel kapcsolatos szórendi változatokat. A kísérlet e-mail-anyagában a célmondatként való felismerést hasonlítottuk össze azonos, semleges szórendi változatokkal, parafrázisos és fókuszbaemelést használó mondatokban. Az eredmények részben alátámasztották kiinduló hipotéziseinket, ugyanakkor az is kiderült, hogy a magyar mondattan finomságai, Sachs (1967), valamint Johnson-Laird és Stevenson (1970) eredeti téziseinek finomítását igényli. A fókuszbaemelést használó mondatok még 40 másodperc után is világosan szembeálltak a fókuszt nem használó kiinduló célmondatokkal. Úgy tűnik tehát, hogy a magyar mondatok emlékezeti leképezésében az információstruktúrát valamiféleképpen megtartjuk. Klasszikus eredményekkel összhangban a semleges szórendi változatok az esetek 60%-ában, már 16 másodperc után is téves felismeréshez vezetnek. Várakozásainkkal ellentétben azonban a parafrázisokat még 40 másodperc után is 60%-ban helyesen ismerték fel. Ahhoz tehát, hogy az emlékezeti parafrázis egyenértékűség jelek közötti variációit tisztázzuk, többféle parafrázis jellegű mondatanyag összehasonlítására lesz szükség. Vizsgálataink alátámasztották kísérletünk fő gondolatmenetét: a magyar mondatok információs szerkezetét a hosszú távú emlékezetben is megőrizzük, szemben a semleges szórendi változatokkal. Ez az eredmény felveti azt, hogy részletesebb vizsgálatokra van szükség, gazdagabb ingeranyaggal annak tisztázására, hogy mi is a forma, és mi is a jelentés az emlékezeti rendszerben.

Restricted access
Restricted access
Restricted access
Restricted access

A bevezető röviden áttekinti, miért is volt fontos az egész pszichológiai közösségben a 150 éves Darwin-évforduló. Hogyan tekintenek a pszichológusok az összehasonlító, a szelekciós és az egyéni különbségeket kiemelő darwini gondolatokra. Ezután röviden érinti azt a 2009 áprilisában megrendezett pécsi konferenciát, amelynek előadásait bemutatja a kötet és a tematikus szám.

Restricted access

A pszichológia számos aspektusból vizsgálja az IKT- (információs és kommunikációtechnikai) eszközök hatását; például pozitív vagy negatív következményeit kapcsolati hálóinkra, motivációra és olyan kognitív folyamatokra gyakorolt befolyását, mint a figyelem vagy az emlékezet. Ez az áttekintő dolgozat e változások kereteit foglalja össze. A pszichológia az ember IKT-használatának jellemzőit próbálja feltárni, figyelembe véve az IKT által prezentált információ feldolgozásában az emberi észlelés korlátait is. A figyelemmel kapcsolatban fontos kiemelni a megosztott figyelem hatását, amely bizonyos körülmények között elősegíti, más esetben korlátozza az információ megfelelő feldolgozását, és a multitasking jelenséggel kapcsolatban is előtérbe kerül, csakúgy, mint a figyelem automatikusságának kérdése, amely az IKT-eszközök gyakori használatával kapcsolatban is releváns kérdés lehet. Az IKT-eszközök használata az emberi emlékezet számos összetevőjét (procedurális, prospekív, szemantikus stb.) befolyásolja, és hatására megjelenik a referenciális információelsajátítási mód, vagyis az információhoz való hozzáférés módjának eltárolása magának az információnak a tárolása helyett. Emellett az IKT-eszközök hozzáférést biztosítanak egyfajta kiterjesztett memóriához, az ebben való eligazodáshoz viszont az embernek ki kell fejlesztenie egy sajátos készséget, a keresést és az azzal kapcsolatos deklaratív tudást. Ezen eszközök használatának extrinzik és intrinzik motiváló erői meghatározhatók, amelyek jutalomként jelennek meg az IKT-használat következtében. Végül az IKT-eszközökkel kapcsolatosan nem megkerülhetőek a szociokognitív vonatkozások, hiszen ezen eszközök visszahatnak az emberi közösségre, további fejlődésre sarkallják az egyént, társadalmi változások indikátorai lehetnek.

Restricted access
Restricted access
Acta Linguistica Hungarica
Authors: Csaba Pléh and Ágnes Lukács
Full access

A világ nyelvei különféle aspektusokban eltérnek egymástól. Vajon a nyelvek különbségei gondolkodásbeli különbségekhez vezetnek-e? Amennyiben igen, akkor a nyelv mely aspektusai okoznak gondolkodá__

Restricted access
Restricted access